Az IUGTE és az ArtUniverse Agency pályázatot hirdet. A feladat Friedrich Schiller befejezetlen drámáját, a Demetriust alapul véve képregény készítése, a téma címe "Imposztor".

Korhatár: 38 év.

Terjedelem: 6 oldal.

Leadás: jpg formátumban (oldalanként maximum 3 MB) vagy postai küldeményként.

Határidő: 2013. szeptember 7.

Nyeremény: 1350 euró értékű ösztöndíj az IUGTE négyhetes, nemzetközi műhelyén november 4-től december 2-ig a Litvániai Orosz Dráma Színházban.

Részletes információk angolul itt olvashatók.

Futaki Attila és Tondora Judit után újabb magyar rajzoló amerikai képregényfüzete került nemrég forgalomba. Igaz, a Huszka Zsombor által rajzolt Saint Chaos minisorozatot elsősorban elektronikus formátumban terjeszti az eR Comics, de nagy örömünkre az alkotó eljuttatott hozzánk egyet az 500 példányra limitált, Mile High Comics Specialként kapható (és itt megrendelhető) nyomtatott verzióból.

A Saint Chaos az Image által kiadott Non Humans sorozat ötletgazdájának és társszerzőjének, Noah Dorsey írónak a régóta dédelgetett projektje. Interneten keresett rajzolót, Huszka jelentkezett, Dorsey elámult a portfoliójától, talált egy támogatót, és elkezdődött a munka. (Valójában már szinte be is fejeződött, hiszen a júniusban megjelent első szám után a második augusztus folyamán esedékes, a harmadik pedig az októberi New York-i con idején fog debütálni.)

A történet műfaja horror. Főszereplőjénél, Simon Monroe-nál elszakadt a cérna. Az utolsó csepp a pohárban a macskája öngyilkosássága volt: a cica egyszerűen kiugrott az ablakon, ott fekszik véresen az utcán. Simon elhatározza, hogy követi a példáját, ám mivel az önkezűségre képtelen, igencsak nyakatekert módon próbál végezni magával. Az ötlet így szól: egy városi legenda szerint egy tucat fehér rózsát be kell hajítani a játszótérhez legközelebbi szemetesbe, és akkor egy szellem hazáig követ, és megfojt.

Immár hagyománynak tekinthető, hogy a kArton galériának köszönhetően jelen van a magyar képregény a Sziget Fesztiválon. A Múzeumi Negyedben felállított sátorban minden délután lehet találkozni Takács Eleonórával, az MKSZ elnökével és Fritz Zoltán képregényrajzolóval, a Magyar Akadémia elnökével. Megtekinthető egy kisebb kiállítás képregényes és street artos munkákból, lesz Comic Jam és Stencil Jam, és persze jó hangulat.

Az egyes napokon az alábbi vendégek jelenléte látszik biztosnak:

Augusztus 7, szerda: Baranyai András, Felvidéki Miklós, Orosz Richárd.
Augusztus 8, csütörtök: Stark Attila, Szabó Balázs Lobot.
Augusztus 9, péntek: Burján Gergő, MacGill Karina, Németh Gyula.
Augusztus 10, szombat: Baranyai András, Orosz Richárd, Stark Attila, Szabó Balázs Lobot.
Augusztus 11, vasárnap: Erhardt Domonkos, Hárshegyi Vivien, László Márk, Sárdi Katalin.

Takács Eleonórával, a Magyar Képregény Szövetség elnökével a vezető francia képregényes blog, az ActuaBD készített interjút az MKSZ párizsi Hungarocomix kiállítása kapcsán.

"Július 17-21 közt a Szemes fesztivál keretében képregényesek kis csapata összegyűlik, hogy kicsit együtt rajzolgassunk, beszélgessünk, évértékeljünk, barátkozzunk, megalakítsuk pár napra a képregényes sátorköztársaságot.
Ha lehetőségetek van, gyertek rajzolni, beszélgetni, csobbanni, a részvétel ingyenes, sátorhely van, sátrat hozzatok! Lesz képregényes alkotósátor sörpadokkal, 5Panels alkotókkal, Comic Jamelés.

Program a helyszínen alakul, nem hiszem, hogy bárki unatkozni fog.
A terveink szerint 17-én kora délután indulunk a Pestről a Déliből."

Fritz Zoltán

Július 18. és 21. között kerül sor a legnagyobb amerikai képregényfesztiválra, az 1970-ben helyi eseményként indult, ma már nemzetközi jelentőséggel bíró, és a képregényekkel kapcsolatban álló iparágaknak is bőséges teret adó megarendezvényre. Az első alkalommal még csak 300 látogatót vonzó esemény iránti érdeklődés immár meghaladja a 130 ezer főt.

A vendéglista szokás szerint impozáns, mi csak a legnagyobb neveket emeljük ki: többek közt Sergio Aragonés, Brian Michael Bendis, Paul Dini, Neil Gaiman, Dan Jurgens, Jim Lee, Dave McKean, George Pérez, John Romita jr., J. Michael Straczynski, Roy Thomas és J. H. Williams III élvezhet "special guest" státuszt, de természetesen jelen lesz szinte "mindenki, aki valaki" az amerikai képregényes életben. A Dark Horse Comics tegnap jelentette be, hogy a standján kiemelt vendégként üdvözölheti a legendás Koike Kazuót, a Magányos farkas és kölyök és számos más ismert manga íróját. Az európai jelenlét ezúttal is diszkrétebb lesz, a nagyobb kiadók közül egyedül a Hachette állít önálló standot.

A Comic-Conon adják át az amerikai képregényipar legfontosabb elismerését, az Eisner-díjakat. A jelöltek listája itt tekinthető meg. A filmszakma Oscar-díjához hasonlóan itt is a "hazai" művek dominálnak a jelöltek között, a "külföldi", de angolul megjelent képregényeket külön versenyeztetik, két kategóriában, a mangákat leválasztva.

A pályázaton három első helyezettet hirdettek Pénzes Dániel, Mészáros Dóra és Barnác Tamás személyében.

Különdíjban részesültek: Farkas Bea, Kasza Magdolna és Magyar Sándor, Izsák Jenő, Fekete Valér.

A 5Panels mellett egy aktív, fiatalokból álló csapat van épp most a magyar képregény színterén, a Random (és Fritz Zoltán, aki egy egyszemélyes galeri). Más úton járnak. Míg előbbi egyesületként intézményesült, utóbbi független alkotók társulata maradt. Sok más különbség is van köztük. De mindkét csapat évek óta rendületlenül nyomja a képregényeket.

Nem lenne fair, ha nem említeném meg a Random egyik, azóta kilépett alapítóját, Chavezt. Jól képviseli a netes magazint úgy is, hogy a fizikai személye láthatatlan maradt (senki nem látja rendezvényeken), de írásai, és mondhatjuk, hogy egyik fő műve, a „Random képregények” jelen van, nullákkal és egyesekkel leírhatóan. A többiek közül Emtrexx, Zspider és Balakin tűntek nagyon aktívnak, míg követtem a tagváltozásokat. Az alkotók, eddig megjelent művek itt vannak összeszedve.

Mivel gyerekkoromtól ártalmatlan és amatőr papírimádó vagyok – mint olyan sokan – szagolhatom, simogatom, nézegetem a szép papírt, mint nagyapám prémiumkor a finom angol szövetet, s minél finomabb, annál elragadtatottabb vagyok, nem tudok mit kezdeni a digitális kiadásokkal. (A netes és a papír alapú publikálás gazdasági, társadalmi összehasonlítására ebben a cikkben nincs hely és bennem nincs elég szakértelem) A számítógépet szeretem, a laptop a kedvencem, de képtelen vagyok akár azon, akár tableten is képregényt olvasni.

Így nem maradt más választásom, mint A5-ös füzet alakban kinyomtatni a Valamilyen Hivatalt, a Peter Shedet és a Dark Jazz-t. (Ezer példányban. Találkozunk a börzén.)

A kArton Galéria – Karikatúra és Képregény Múzeum, valamint a Szerencsejáték Zrt. országos e-karikatúra pályázatot hirdet magyarországi és határon túli magyar hivatásos és amatőr karikaturisták, szatirikus képzőművészek és reklámgrafikusok, továbbá 6-12 éves gyerekek részére, több témakörben és kategóriában.

Kötött és kötetlen téma, kategóriák, díjak

A MÁZLI témakörben a szerencse, szerencsejátékok, nyeremények témával lehet pályázni fejenként maximum 5 db digitális vagy digitalizált karikatúrával.
Díjak: nagydíj: 500 000 Ft.
I. díj: 200 000 Ft.
II. díj: 100 000 Ft.
III. díj: 50 000 Ft.

Az AKÁRMI témakörben tematikus megkötés nélkül, két kategóriában lehet pályázni, kategóriánként maximum 5 db digitális vagy digitalizált művel.

I. Sajtókarikatúra kategória
Hagyományos sajtókarikatúrák és humoros stripek.
Díjak: I. díj: 100 000 Ft.
II. díj: 75 000 Ft.
III. díj: 50 000 Ft.

II. Alternatív humoros vagy szatirikus-groteszk geg kategória
A szabad e-publikációk feszesebb és dinamikusabb kifejezésmódjait alkalmazó rövid animációs vagy video munkák, fotózott tárgykarikatúrák, applikációk, performanszok, street art gegek stb.
Díjak: I. díj: 100 000 Ft.
II. díj: 75 000 Ft.
III. díj: 50 000 Ft.

A MINDEN FÉLE HÜJESÉG c. szabad témakörben 6-12 éves gyerekek fejenként maximum 5 db digitális vagy digitalizált karikatúráját várjuk.
Díjak: I. díj: tablet pc
II. díj: profi digitális fényképezőgép
III. díj: okostelefon

Különdíjak: az origo c. internetes újság különdíja, továbbá a kArton galéria négy "TOP!" oklevele. A hozzávetőleg 50 legjobb pályaművet, köztük a díjazott munkákat a pályázat kiírója teljeskörű felhasználás céljából darabonként nettó 20.000 Ft-ért megvásárolja.

"Klasszikusok vagy modernek: ez a kiállítás jó alkalom ellenőrizni, hogy valóban még mindig a magyar nők a legszebbek a világon."

Egy francia képregényes blog rövid beszámolója az MKSZ párizsi kiállításáról, a fenti mondatot alátámasztó, célirányosan válogatott képanyaggal.

A Hupikék Törpikék (eredeti francia nevükön: Les Schtroumpfs, angolul Smurfs) megalkotója, az 1992-ben elhunyt belga Peyo ma lenne 85 éves. A képregényrajzoló születési napjának évfordulóját évek óta ünneplik Brüsszelben a Hupikék Törpikék világnapjával, amelyet a legközelebb eső hétvégén tartanak, erre idén múlt vasárnap került sor, számos országból érkeztek rajongók.

Páriizsban pedig villámcsődülettel ünnepeltek:

Régi adósságomat törlesztem ezzel a kis írással, ugyanis már hónapokkal ezelőtt megkaptam Stark Attilától a legutóbbi Péterfy Bori & Love Band lemezhez extraként készült képregényfüzetkét, de a sűrű tavaszi programom miatt valahogy sose jutottam hozzá, hogy 1) elolvassam, 2) megemésszem, és 3) megfogalmazzam, amit gondolok róla. De most már nincs mentség – az első jó két hete megtörtént, így a második sem húzható sokáig, és eljött a pillanat, amikor bele kell vágni a harmadikba.

A Fehér Éjszakák annyiban emlékeztet a tavalyi Csizmás kandúr kötetre, hogy szöveg nélkül meséli a történeteit, ám a feladat itt jóval nehezebb volt, hiszen elvileg a dalszövegek illusztrálásáról készültek volna a képregények. Csakhogy Péterfy Boriék dalai nem annyira narratívak, nem adják magukat automatikusan a képek, jelenetek, így hát inkább ihletként szolgálhattak a pár oldalas képregényekhez. De nem csak a dalszövegek pontos tartalma hiányzik a történetekből, hanem az a megbízható vezérfonal is, amit a Csizmás kandúr esetén a sztori joggal feltételezett ismerete jelentett. Mindezek hiányában azzal a meglepetéssel kényszerül szembesülni a Fehér Éjszakák olvasója, hogy a történeteket neki magának kell kikövetkeztetnie, megírnia. Ami bizony fárasztó agytevékenységet jelenthet még a képregényolvasásban, dekódolásban jártasnak is.

Sokan próbálták már létrehozni az „első magyar szuperhősképregényt”.

Így hivatkozik Fazekas Attila Botondra, ilyen céllal teremtette meg évtizedekkel később Szűcs Gyula és Tikos Péter Hungária Kapitányt, Felvidéki Miklós és Fehér Zoltán bedobták A fekete Hollót, és a 5Panels csoport eredeti célja is ez volt a busókkal: nemzeti jegyekkel felruházott hősöket létrehozni, akik örökké küzdenek a gonosz ellen. (Új poén Halter Andrástól) A nemzeti jegyeket külön nem írom le, mind kötődik a magyarság históriájához, de egyik se a történelmi valóságot adja közre, céljuk a szórakoztatás, és részben a nevelés.,

A harmadik busó-kötet mutatkozott be a kilencedik képregényfesztiválon. Hogy mik a busók? Képregényben természetfeletti erejű lények, akik a világ rendjére vigyáznak. Hogy ez már fogalom, nem kétséges, legalábbis annak a százegynehány embernek, akihez eljutottak az első kötetek, és a kiváló körítés. A 5Panels csoport nem sajnálja fölös energiáit. A busó-promóció kiváló. Maszkos-prémes emberek, bu-show koszpléj, matrica, fényes, kemény, színes gyurmafigurák – útban a merchandising felé.

Erről jut eszembe. Az első kötetet, a Majd, ha fagyot olyan képregénynek éltem meg, hogy ebből lehetnek majd papírnyomatok, matricák, figurák, mindenféle termék, ahogy azt Walt Disney annak idején megcsinálta a rajzfilmjeihez. (Lettek is – kis darabszámban) A harmadikat, a Kísért a múltat pedig olyanként, mintha már egyenesen akciófigurákból készült képregény volna, mint a Transformers vagy a G. I. Joe. El tudtam képzelni több dobozból összeszerelhető nagy Átalakult Tűz-babát (öt másik csomagolásból kigyűjthető), a színes, fényes hátlapon a többi tárgy fotójával.

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivállal (KAFF) párhuzamosan megrendezett Szabad Animációs Filmkészítők Találkozóján (SZAFT) aktívan vesz részt a képregényes szakma, élén Fritz Zoltánnal, a Magyar Képregény Szövetség elnökségi tagjával, aki egyben a SZAFT zsűrijének a tagja is.

Comic Jam közös képregényrajzolás mindhárom napon (június 20-22) reggel 10 órától.

Képregényes tematikájú kiállítások: Pók 50, Ablakzsiráf, Bestiarium Hungaricum. Ugyancsak megtekinthető a SZAFT-on Stark Attila street artos kiállítása. A Kulo City című képregénye alapján készült filmet csütörtökön este 21.30-tól vetítik.

Május 31-én a Szent István Művelődési Házban Spányi Antal megyés püspök adta át a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum István, a szent király című képregény- és filmpályázatának díjait. A pályázatra harminc pályamű érkezett négy korosztályban. A nyertesek teljes listája az egyházmegye honlapján található, a díjátadón készült fotókkal együtt.

Felnőtt kategóriában az első díjat Tóth Bettina művének ítélte a zsűri. A teljes képregény megtekinthető a pályázat Facebook oldalán.

Második helyezett lett Vadas Máté, a 5 Panels csapat tagja, a Gór láncai és az SF képregények rajzolója. Az ő teljes munkája is megtalálható a pályázat Facebook oldalán.