Nyolc év után jelenik meg új Asterix-képregény, az első, amelyet nem az eredeti rajzoló készít, és amely Magyarországon is a világpremierrel egyszerre lesz kapható.
Albert Uderzo 2005-ben rajzolta utoljára Asterix, a gall kalandjait. Az akkor több mint hárommillió példányban készült album befejezése után pár évvel bejelentette, hogy mivel idős kora miatt ő maga már nem tudná folytatni a sorozatot, engedélyt ad rá, hogy – felügyelete mellett – a kiadó más szerzőkre bízza a további részek elkészítését.
Az új alkotópáros kiválasztása hosszú folyamat volt. Előbb az íróra sikerült rátalálni. Jean-Yves Ferri személyében tapasztalt képregényes veszi át a stafétát Uderzótól, aki eredeti szerzőtársa, René Goscinny 1977-ben bekövetkezett halála óta a történetek írását is magára vállalta. A már több humoros sorozattal bizonyított Ferri maga is rajzoló, amint az új rajzoló, Didier Conrad is dolgozik íróként. Érdekesség, hogy mindketten épp ugyanabban az évben, 1959-ben születtek, amikor az Asterix-sorozat debütált a Pilote című hetilap oldalain.
A 2013. október 24-én egyszerre huszonhárom nyelven, köztük magyarul is megjelenő új történet jól illeszkedik a Goscinny és Uderzo teremtette hagyományba, amennyiben a gall harcos és elmaradhatatlan társa, Obelix egy másik országba látogatnak, ahol anakronizmusoktól sem mentesen ismerkednek meg a helyi népekkel és szokásokkal. Az Asterix és a piktek a mai Skócia területén játszódik, és Ferri annyit már elárult – a szigorú titoktartás ellenére –, hogy hőseinknek lesz alkalmuk megkóstolni a whiskyt, skót dudások játékát hallgatják, és megismerkednek a Loch Ness-i szörny ősével.
Az Albert Uderzo által lépésről lépésre nyomon követett alkotói folyamat végén olyan album kerül a rajongók és az új érdeklődők kezébe, amely egyszerre méltó az eredeti alkotók által teremtett hagyományhoz, és felel meg a mai kornak, hiszen több mint ötven év telt el az első Asterix megjelenése óta. Ferri meg sem próbálja utánozni Goscinny egyedülálló humorát, mégis hű marad a szelleméhez. Conrad vonásai sem másolják összetéveszthetetlenül Uderzo stílusát, hanem apró finomságok módosításával, hozzáadásával hozzák létre a modern kor Asterixét.
Míg már megszokhattuk, hogy az amerikai sikerfilmek a világpremier napján kerülnek a hazai mozikba is, az Egmont kiadónak köszönhetően most először vehetnek kézbe a magyar olvasók egy világhírű képregényt ugyanazon a napon, mint bárhol másutt.
(Megjegyzés: a mellékelt borító nem végleges, csak a reklámkampányban használja a kiadó. Az Asterix és a piktek címlapja csak a megjelenés előtt pár héttel lesz megtekinthető.)