A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárában (Budapest V., Piarista köz 1.) március 12-én 17.30-kor Tálosi András képregényalkotó előadást tart Keretbe zárt hit: vallási témájú képregények világa címmel. A belépés ingyenes.
Kicsit későn, és szinte véletlenül értesültünk róla, hogy most pénteken és szombaton kisebb képregényfesztivált rendeznek Bécsben, az ottani Francia Intézetben. Ebből az alkalomból nem kevesebb, mint tizenegy franciaajkú alkotóval lehet találkozni és dedikáltatni. A program a bécsi intézet honlapján olvasható (francia és német nyelven).
A vendégek közül minden bizonnyal a legismertebb Achdé, aki megalkotójának, Morrisnak a halála óta rajzolja Lucky Luke történeteit (ezek közül három magyarul is megjelent, az A washingtoni férfi, a Lucky Luke Pinkerton ellen és a Magányos lovasok című epizódok). De Achdé saját munkássága is megérdemli, hogy megismerkedjünk vele.
Szintén egy ismert sorozat folytatója Fabien Vehlmann, ő írja Spirou és Fantasio kalandjainak a legújabb történeteit, sok más, saját sorozat mellett, természetesen.
Bár rajzolt már Spirou-t, Emile Bravo már sokkal inkább a saját művei alapján ismert. Eredetileg a Joann Sfar és Lewis Trondheim nevével fémjelzett csoporthoz tartozott, ám idővel inkább gyerekeknek szóló képregényeket készített, amelyek több díjat is hoztak a számára.
A további vendégek névsora: Franciaországból még Le Fred Blin, Julie Maroh, Hubert, Marion Montaigne, Libanonból Zeina Abirached, Svájcból Daniel Bosshart és Belgiumból Fabienne Loodts.
A rendezvény alatt is megtekinthető Plantu-nek, a Le Monde karikaturistájának a kiállítása, amely március 11-ig látható a bécsi Francia Intézetben.
Ha nem is lesz olyan hatalmas újdonságdömping, mint némelyik korábbi rendezvényen, most vasárnap is akad majd a börzén debütáló új képregény vagy "ahhoz közeli" kiadvány.
Ezúttal is kiemelkednek a kínálatból a Kingpin kiadó újdonságai. A Marvel-szuperhősök legfőbb hazai kiadója egy év szünet után folytatja a Bosszú Angyalai kötetetek sorát. Az új rész címe Beszivárgás, a New Avengers 33-37. részét és a New Avengers Annual 2-t tartalmazza. Az író szokás szerint Brian Michael Bendis, a történeteket egy kivétellel Leinil Francis Yu rajzolta.
A fényképek a kArton galériában készültek, a 10 svájci képregényalkotó munkáját bemutató kiállítás február 28-i megnyitóján. A kiállítást Daniel Blatter, a Svájci Nagykövetség konzulja és David Boller, a kiállító alkotók egyike nyitotta meg. A fotózásért ezúttal is Lénárd Lászlót illeti köszönet. További fényképek az MKSZ Facebook-oldalán találhatók, köztük valamennyi kiállított mű fotója. A kiállítás március 21-ig tekinthető meg a kArtonban.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum pályázatot hirdet Szent István halálának 975. évfordulójára, gyerekek (három korosztályban) és felnőttek részére két kategóriában - film és képregény. A teljes pályázati kiírás itt található.
A képregénypályázat főbb paraméterei:
Terjedelem: 3-6 darab A4-es, vagy 4 darab A3-as oldal, oldalanként maximum 6 képpel.
Technika: tetszőleges
Beküldés módja: személyesen vagy postai úton (tehát nyomatokat kell beküldeni, nem elég elektronikusan)
Határidő: 2013. május 17.
Díjazás: tárgynyeremények
Március 7-én két kiállítása is nyílik Kasza Magdolnának Szegeden: 16.30-kor "Mesél az Orákulum" címmel a Somogyi-könyvtárban, a Dóm téren, 17.30-kor pedig képregényeiből mutat be egy válogatást "Kockába zárt históriák" címmel az Agora Gyermekkuckóban (Kálvária sugárút 23).
Néhány kép a február 27-én, a kArton galériában a Svájci Nagykövetség és a Magyar Képregény Szövetség közös szervezésében tartott műhelyfoglalkozásról. A fényképekért Lénárd Lászlót illeti köszönet. További képek az MKSZ Facebook oldalán láthatók.
Óvatos kezdése után szépen belelendült a Marvel +, így második évfolyamát példányszámemeléssel és oldalszámnöveléssel indíthatta. A Marvel Comics „nem Pókemberes” képregényeiből válogató füzetben ezentúl számonként nem két, hanem három történet szerepel, és a tavalyi Bosszú Angyalai-dömpinget követően egy másik szuperhőscsapat, az X-Men kerül a fókuszba.
Tehát visszatér a magyar képregénypiacra az X-Men, és ennek örülni kell, örülök én is, minden fenntartás nélkül. De azt azért nem árt tisztázni, hogy „ez az X-Men nem ugyanaz az X-Men”, mint amelyet az 1991 és 1997 között 36 számot megért szériában megismerhettek az olvasók, és persze nem azonos a 2005-től másfél év alatt 26 számban bemutatott „Újvilági” verzióval sem.
Ez az „új” X-Men leginkább a 2007-ben – eddigi egyetlen magyar nyelvű kötetként – megjelent E mint eltörölni című epizódnak az örököse. A Marvel +-ban az első számtól kezdve futó Astonishing X-Men eredeti, 2004-es indításákor nem is titkolták, hogy Joss Whedon a Grant Morrison által modernizált változatra tervez építkezni.
A „régi” magyar X-Men a híres Chris Claremont-korszakból válogatott, a 131. és a 250. szám, vagyis 1980 és 1989 közötti időszakból. Valójában még ennél is hosszabb időn át határozta meg Claremont az X-Ment, hiszen még 1975-ben vette át a Stan Lee által teremtett, majd Len Wein által újraértelmezett csapat krónikáját, és egészen 1991-ig, vagyis 17 éven át alig volt olyan X-Men történet, amelyet ne ő jegyzett volna, legalább társszerzőként. A „társat” azért lényeges kiemelni, mert bizony, a 17 év egyenetlenségeit nagyrészt magyarázza, hogy Claremont igen nagy teret engedett néhány rajzolójának, leginkább John Byrne-nek. Bár nincs rá bizonyítékom, merem feltételezni, hogy Claremont nem egészen saját maga döntött arról, hogy mikor távozik a sorozattól, hanem inkább az egyre követhetetlenebb ingadozás miatt kellett átadnia a helyét Fabian Niciezának és Scott Lobdellnek (akiknek azonban nem feltétlenül az X-Menen végzett munkájuk a legemlékezetesebb).
Ugyanakkor Claremont regnálása messze nem csak a hosszúsága miatt marad emlékezetes. Bár lehet, hogy ma, amikor félévenként dicsőítenek az egekig majd minősítenek kiégettnek írókat, Claremont nimbusza is megtépázódott, ahhoz nem fér kétség, hogy munkásságát nagyobb távlatban vizsgálva az egyik legfontosabb írónak számít a szuperhősös képregények történetében.
Chris Claremont érdemeinek a sorolását itt meg is szakítjuk, hiszen semmi köze a Marvel +-hoz. Csak azért hoztuk szóba, mert azoknak a magyar olvasóknak, akiknek a számára teljesen vagy nagyrészt kimaradt az elmúlt 16 év X-Men termése, nyilván fel fog tűnni, hogy itt valami jelentős fordulat történt, és mintha nem is ugyanazok a karakterek mozognának egy totálisan megváltozott térben és viszonyrendszerben.
Újabb pályázati felhívást tett közzé a poznani Ligatura fesztivál. Ezúttal szöveg nélküli képregények készítése a téma, terjedelmi megkötés nélkül. Részletes (angol nyelvű) kiírás a Ligatura honlapján. Az első díj 1000 zloty (kb. 240-250 euro). Határidő: március 31.
A teljes versenyszabályzat itt olvasható.
A negyedik poznani Ligatura képregényfesztivál ismét felhívást hirdet képregények prezentálására. Az előzetes jelentkezésekből 18-at választanak ki és hívnak meg a 2012. április 18-21.-i fesztiválra, ahol az alkotók egy nemzetközi zsűri előtt mutathatják be tervüket. A zsűri által legjobbnak ítélt művet megjelentetik nyomtatásban. További információk angolul és a jelentkezési lap a Ligatura honlapján találhatók. Beküldési határidő: 2013. március 15.
A tavalyi kiírásban két magyar résztvevőt, Csordás Dánielt és Kondor Tamást is meghívtak a szervezők. Fontos információ a tavalyi tapasztalatok alapján, hogy leginkább már (majdnem) kész projekteket érdemes megküldeni, bemutatni.
A svájci képregénykiállítás alkalmából látogat Budapestre David Boller, a tárlaton bemutatkozó tíz alkotó egyike. Az 1968-ban született Boller egészen egyedi pályát tudhat magáénak, hiszen huszonévesen kiköltözött Amerikába, hogy beiratkozhasson Joe Kubert híres képregényiskolájába, és ezzel párhuzamosan igen hamar kapott munkát a Marvel Comics-tól, Pókember, X-Men, Nova, Night Thrasher képregényeken dolgozhatott. Egészen 2007-ig élt az Egyesült Államokban, amikor is visszaköltözött Svájcba, és jelenleg saját kiadójánál jelenteti meg a munkáit. David Bollerrel e-mailben készített interjút Bayer Antal, a Képregényblog szerkesztője.
Bayer Antal: A mélyvízbe ugrottál 24 évesen, amikor kimentél Amerikába, ami valószínűleg nagyon szokatlan volt egy európai képregényrajzolótól. Miért döntöttél így? A Marvel képregények iránti imádatból, vagy egyszerűen úgy érezted, hogy az a fajta képregény, amit csinálni szeretnél, nem működne a francia piacon?
David Boller: Az internet elterjedése előtt nem volt más módja annak, hogy egy amerikai kiadótól munkát kapjunk. Személyesen kellett ott lenni, hiszen bizalmi kérdés is volt, hogy a havi megjelenésű füzetek megjelenhessenek. Az, aki jó személyes benyomást tett, nagyobb eséllyel jutott megbízásokhoz. Gyerekkoromban szerettem a Marvel képregényeit, ám ez a szeretet hamar elmúlt, amikor elkezdtem dolgozni nekik. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez az időszak kreativitás tekintetében mélypont volt a francia képregényben. A Delcourt kiadó éppen akkor kezdett fejlődni, de az 1980-as évek kiváló alkotói vagy feladták, vagy mást csináltak. A Métal Hurlant által gerjesztett izgalom egyértelműen eltűnt addigra.
BA: Tapasztalataid szerint mik a fő különbségek az amerikai és az európai képregények között?
A Frankofónia Fesztivál keretében svájci képregénykiállításra kerül sor a kArton galériában, a Svájci Nagykövetség és a Magyar Képregény Szövetség szervezésében. A kiállítást 28-án este 7-kor az egyik alkotó, David Boller nyitja meg, előző este, 27-én 6 órától pedig képregényrajzolói műhelyfoglalkozást tart, ugyancsak a kArtonban.
Mindkét rendezvényen a belépés illetve a részvétel ingyenes.
David Boller 1968-ban született Zürichben. Először saját fanzint jelentetett meg, majd 1992-ben beiratkozott a híres Joe Kubert iskolába, átköltözött Amerikába, és már a következő évben munkát kapott a Marvel Comicstól. Első munkája egy Excalibur Annual volt, majd lehetőséget kapott egy Pókember-minisorozat megrajzolására. Ő volt a Night Thrasher sorozat rajzolója, több számot készített a Spider-Man 2099 sorozatban, de dolgozott X-Men, Nova és Ghost Rider képregényen is.
Ezt követően inkább a kisebb kiadók által biztosított nagyobb szabadságot választotta, dolgozott a Top Cow, Acclaim, Caliber, Warp kiadóknak, olyan ismert fantasy-jellegű sorozatokon, mint az Elfquest, a Witchblade és az Ascension dolgozhatott. A Calibernél jelent meg első saját képregénye, a Kaos Moon, amelyet a Heavy Metal német kiadása is közölt folytatásokban.
2007-ben családi és szakmai okokból határozott úgy, hogy visszaköltözik Svájcba, ahol saját kiadót alapított Zampano néven, ezzel párhuzamosan pedig működteti a Virtual Graphics honlapot, ahol elektronikus formátumban olvashatók munkái. Itt jelenik meg többek között futurisztikus Tell Vilmos sorozata, és nemrég látott napvilágot 300 oldalas önéletrajzi graphic novel-je, az Un ciel infini (Ewige Himmel, Endless Sky).
David Bollerről a Lambiek enciklopédiában
David Boller munkái a Comicvine-on
Képregénypályázatot hirdet az Európai Liberális Demokrata párthoz kötődő Friedrich Naumann Alapítvány a Szabadságért brüsszeli irodája.
Hét, egyenként maximum 8 oldalas képregény megvalósítását díjazzák 500 euróval.
Első körben két képregényoldalt és a teljes történet szöveges leírását kell elkészíteni, ennek a határideje június 14. Ezt követően választja ki a zsűri azt a hét művet, amelyet novemberig kell megrajzolni.
A téma egyszerűen "Európa". "Milyen lesz Európa jövője? Szükség van-e egyáltalán egy európai "szuperhősre" az EU megmentésére? Mit jósolsz Európa számára? Keltsd életre Európát!"
Sajnos, pontosabb információ a beküldés módjáról vagy a képregények nyelvéről nem áll rendelkezésünkre. Az érdeklődők a brussels@fnst.org e-mail címre írjanak információért.
A bajor evangélikus sajtószövetség képregénypályázatot hirdet Tolerancia témában. Lehet nevezni már kész vagy új képregénnyel, képes történettel, illetve akár koncepcióval ellátott vázlatokkal is. A beadási határidő április 26,. az összdíjazás 5000 euró. A díjazott alkotások egy hónapig Münchenben lesznek kiállítva, majd kétéves turnéra indulnak Németországban.
A felnőtt kategóriában a téma Reformáció és tolerancia, a 13-17 év közöttieknek a Minden ember egyforma témát kell kidolgozniuk, míg a 12 év alattiak számára a téma címe Minden gyerek egyforma.
Mivel a teljes kiírás német nyelven van, feltételezzük, hogy maguknak a képregényknek is németül kell elkészülniük.
Mi is hírt adtunk korábban "A nagy fa" című pályázat kiírásáról. Nagy örömünkre volt számunkra ismert magyar nevező, Lénárd László író és Sárdi Katalin rajzoló (a 5Panels csoport tagjai) igen szép munkát adtak le, itt lehet megtekinteni. Felfedeztünk egy másik magyar pályázatot is, ezt Varga Vera Villő készítette. Az összesen 66 publikált pályamű között ismerős még a tavalyi budapesti képregényfesztiválról a szlovák Radovan Sensel neve is, akinek akkor az F=art comixes csoport tagjaként jelent meg Páginas amarillas című füzete.
A képregényeket legközelebb február 21. és 24. között állítják ki az angliai Margate-ben, ahogy az a pályázat honlapján olvasható.