Ahogy tavaly, idén is körkérdéseket tettünk fel a hazai képregényes élet számos szereplőjének, kiadóknak, alkotóknak, gyűjtőknek, kíváncsiak voltunk, mi tetszett, mi nem tetszett nekik a tavalyi év megjelenéseiből. Az első válaszadók: Árva-Szabó Péter, Pádár Ádám, Gellért Kristóf, Tikos Péter, Lanczinger Mátyás, Csordás Dániel, Kiss Ferenc, Galgóczi Tamás és Bayer Antal.
Aki lemaradt volna Hegedűs Márton képregénykötetének a decemberi bemutatójáról vagy a Hungarocomixon tartott beszélgetésről, most pótolhatja a találkozást az alkotóval a Jedermann kávézóban (IX. Ráday utca 58).
Időpont: Január 24, este 6 óra
A szerzővel beszélget Bárdos Deák Ágnes és Lantos László (Tricepsz). Zene: Hegedűs Quartett.
Ahogy az első rész végén írtuk, a cikk második részében a 2012-ben kettőnél kevesebb kiadvánnyal jelentkező kiadókkal foglalkozunk, illetve azokkal a korábban fontos szereplőkkel, akiknek ebben az évben valamilyen oknál fogva nem volt képregényük.
Emlékeztetőül: 2-2 képregényt adott ki 2012-ben 7, 1-1 kiadványt jelentetett meg 23 kiadó vagy magánszemély.
A 2 kiadványosok az alábbiak voltak: Fandom, Képregény.hu, Libri, Pesti Könyv, Swords, Turul Publishing, Windom.
Nem a legsikeresebbek egyikeként emlékezhetnek vissza a hazai képregénykiadás szereplői az elmúlt évre, de legalább nem folytatódott a válság kezdete óta tartó zuhanás, hanem stabilizálódni látszik a helyzet, már amennyiben kizárólag a megjelenések számát vizsgáljuk. Persze, a részletes elemzésből kiderül, hogy egyes területek gondjai tovább fokozódtak, és többnyire csak a nagyközönség számára alig ismert szegmensekben tudott szinten maradni, netán még emelkedni is a kiadványok száma.
Május végén készítettünk egy összefoglalót tíz évre visszatekintve, ehhez lehet hozzáadni frissítésként a 2012-es számadatokat:
- Könyves terjesztésbe 44 képregénykötet került (2011-ben 72, 2010-ben 100).
- Újságos terjesztésben 67 képregényfüzet, illetve jelentős képregényes tartalommal bíró magazin volt kapható (2011-ben 56, 2010-ben 91).
- Különböző alternatív terjesztési módokkal próbálkoztak kiadók, szerzők és alkotócsoportok 67 kiadvány esetében (2011-ben 49, 2010-ben 42).
Megjegyzés: egy vagy két kiadványnál lehetséges, hogy utólag módosítani kell a terjesztési besorolást.
Összesítve 2012-ben 178 volt a képregénykiadványok száma (2011-ben 177, 2010-ben 233).
Az általános következtetés tehát az, hogy a kiadványok száma lényegében ugyanannyi maradt, mint tavaly, ellenben a könyves forgalmazásúaké jelentősen csökkent, az újságosoké kisebb, az alternatívoké nagyobb mértékben nőtt.
A következőkben az egyes kiadók tavalyi évét és az elmúlt öt év tendenciáit elemezzük.
2012 képregénykiadói sorrendje kiadványszám szerint:
1. Egmont 40
2. Kingpin 21
3. Drize 18
4. MangaFan 14
5. Patmos Records 10
6. 5 Panels és Nero Blanco Comix 7-7
8. Cerebrocomics, Linea Comix és Vad Virágok Könyvműhely 6-6
11. Cartaphilus és Időkapu 3-3
2-2 képregényt adott ki 7, 1-1 kiadványt jelentetett meg 23 kiadó vagy magánszemély.
Felbomolhat a Fantasztikus Négyes, új hősökkel bővülhet az Igazság Ligája, az X-Men mindenkori taglistájának a nyilvántartására külön osztályt létesíthetnek, de a Lucky Luke életét rendszeresen megkeserítő négy Dalton testvér mindig együtt marad. Illetve, mi lenne, ha mégsem? A Morris és Goscinny halhatatlan figuráit átvevő írópáros, Daniel Pennac és Tonino Benacquista vadonatúj, a franciaországi megjelenés után alig pár hónappal már magyarul is olvasható történetének ez a fő témája.
Az előző epizódban (Lucky Luke Pinkerton ellen) az írók már bizonyították, hogy a sorozat hagyományaihoz méltóan a karakterteremtésnek tulajdonítják a legnagyobb fontosságot, csak ezúttal nem új szereplőket hívtak életre, hanem a négy Dalton részben már korábban is kialakult egyedi jellemén finomítottak. A többiek megelégelik Joe zsarnokoskodását, és fellázadnak. Persze, végleg elhagyni egymást nem áll szándékukban, hanem új vezetőt választanának. A megállapodás úgy szól, hogy aki a leghamarabb szerez egyedül egy millió dollárt, a Daltonok örökös főnöke lehet.
Az egyszerű ötlet a szuperhősös csapattörténetek klasszikus időszakából ismerős szálakra bontást teszi lehetővé, a négy fiú irányban indul el, és mindegyik a rá jellemző módon igyekszik összekotorni azt a fránya milliócskát. Persze, hamarosan bekavar az örökös ünneprontó, Lucky Luke, aki a nyomukba ered, így már nem is négy, hanem öt fonalat tekergethetnek az írók, akik szemmel láthatóan remekül élvezik a helyzetet, és szépen ki is aknázzák mindazokat a lehetőségeket, amelyek beférnek 44 oldalba.
Lehet, hogy ez így egy kicsit „megúszósnak” tűnik, hiszen a Daltonok bevetése mindig garantált siker egy Lucky Luke-történetben, és ez az epizód nem vezet be újabb, emlékezetes karaktert, de Pennac és Benaquista olyan ügyesen szövi bele a Dalton-legendáriumba a testvérek közötti versengés és a legkisebb királyfi népmesei motívumait, hogy mindent megbocsátunk.
Achdé rajza az immár szokásos tökéletes Morris-utánzat, talán egy kicsit lazábbra véve az előzőknél.
Most tudtuk meg, hogy 2012-ben ez az epizód volt a második legnagyobb példányszámban megjelent képregény Franciaországban (450 ezer), Titeuf mögött és Largo Winch előtt. Utóbbiak nálunk nem jártak nagy sikerrel, de Lucky Luke még versenyben van, szerencsére. Évente két-három kötetnyi felhőtlen szórakozásra kell is, hogy legyen igény.
Befejezésképpen egy kis érdekesség: a kötet eredeti címe Cavalier seul, ami egy francia kifejezésre utal. Faire cavalier seul annyit tesz, mint a saját utunkat járni, elhagyva a többieket, és mit sem törődve a véleményükkel. Ez adta az ötletet egy televíziós kvíznek, amelyben egy játékos több ellenféllel szemben próbált szerencsét. A játék egyik nyertese 1970-ben az akkor még egyetemre járó Laurent Fabius volt, később Franciaország miniszterelnöke, jelenleg külügyminisztere.
Izgalmas évet zárt az MKSZ, amelyben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az együttműködési lehetőségek keresése mind a rokon területekkel, mind olyan partnerekkel, akik pozitívan viszonyulnak a képregények által kínált lehetőségekhez. Ugyancsak kiemelt jelentőséget tulajdonított az egyesület a külföldi partnereknek, amelyek közül ebben az évben leginkább a lengyel képregényesekkel sikerült magasabb szintre emelni a kapcsolatokat.
1) Rendezvények
Hagyományosan az év legnagyobb képregényes rendezvénye az MKSZ által 2005 óta szervezett fesztivál, amely 2012-től a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál nevet viseli. A 8. alkalommal megrendezett eseménynek 2006 után másodszor adott otthont a Millenáris Teátruma, 1500 résztvevővel. A rendezvényen minden korábbinál több külföldi vendéget fogadtunk, a fővendég Lengyelország volt, de standot állított egy-egy osztrák (Tonto Comics) és szlovák (F=art comixes) alkotócsoport is. A fesztivál arculatát az előző év egyik Alfabéta-díjasa, Fritz Zoltán készítette. A fesztivál megrendezését a Budapest Bank is támogatta.
Az ugyancsak hagyományos év végi képregényvásárt, a Hungarocomixot ezúttal – kísérleti jelleggel – a Karácsonyi Könyvfiesztával társulva, az Akvárium Klubban rendeztük meg. A négynapos esemény alatt becslések szerint mintegy 1200-1500 fő fordulhatott meg a képregényes standokon.
Az MKSZ tagkiadói és -alkotói számos egyéb, képregényes vagy képregényekkel kapcsolatos rendezvényen is részt vettek, mint például a 4. Szegedi Képregényfesztivál, a 23. és 24. Képregénybörze, MondoConok, HoldfényConok.
2) Részvétel hazai rendezvényeken
A Sziget Fesztiválon immár másodszor vett részt az MKSZ csapata a kArton galéria által szervezett képregényes és street artos eseménysorozaton.
A budaörsi Primanima animációs fesztiválon az Asifa Hungary vendégeként képregényes napot tartottunk, előadásokkal, beszélgetésekkel, közös rajzolással.
3) Részvétel külföldi rendezvényeken
A poznani Ligatura képregényfesztivál vendégeként három fős küldöttség vett részt a rendezvényen: Takács Eleonóra, Bayer Antal és Baranyai András (mv.). A Pitching pályázatra meghívást kapott Csordás Dániel és Kondor Tamás is.
A bukaresti Pinkhell-megnyitóra Zsigó Bianka és Fritz Zoltán utazott ki a Balassi Intézet támogatásával.
4) Kiállítások külföldön és itthon
Az MKSZ/MKA Pinkhell című vándorkiállítása ebben az évben három külföldi városban is látható volt: Prágában és Bukarestben a helyi Balassi intézetben, Poznanban pedig a Ligatura fesztivál keretében.
A 8. Budapesti Képregényfesztiválon négy kiállítás volt látható: Nordicomics, Comics and Comments, Pókember 50, Slusszkulcs Klán. A két nemzetközi kiállítás anyagában helyt kaptak többségükben MKSZ-tag alkotók is, a Pókember 50. születésnapja előtt tisztelgő kiállítási anyagot 24 magyar alkotó készítette, akik nagyrészt ugyancsak az MKSZ tagjai. Szintén a képregényfesztiválhoz kapcsolódott a Polonia Novában megrendezett lengyel történelmi képregénykiállítás.
A Budaörsön megrendezett Primanima animációs fesztiválon a Pinkhell antológia korábbi anyagából mutattunk be egy kiállítást, és itt is látható volt a Pókember 50.
Két, a Müsziben megrendezett kiállítás szervezésében és megnyitásában is részt vettünk:
- Casanova: Hanco Kolk holland képregényrajzoló kiállítása
- Kettős portré: lengyel női képregények
5) Pályázatok, játékok
Az MKSZ az alábbi pályázatokban, játékokban volt társszervező partner, és vett részt az anyagok zsűrizésében:
- Március 15. képregény pályázat (Funzine)
- Arany Tanár (Libri)
- Válj képregényhőssé játék (Intel Hungary és Raygun reklámügynökség)
- Bringázz a munkába pályázat (Magyar Kerékpáros Klub)
- Ligatura Pitching (Poznani képregényfesztivál)
- A mi képregényünk pályázat 9-10. osztályosoknak (Tehetségháló)
- Emberi jogok gyerekképregény pályázat (Demnet)
Sajnos, eredménytelenül zárult viszont az MKSZ által meghirdetett „Tisztelgés Zórádnak” pályázat
6) Díjak
A 8. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon hetedik alkalommal adtuk át az Alfabéta-díjakat, amelynek a nyertesei Szabó Levente (Irreverzibilis), Haránt Artúr és Árva-Szabó Péter (Jazz) és Csordás Dániel (Képregényblog) lettek. Az Alfabéta-díj zsűrijének a tagjai ebben az évben Barabás Árpád (Trillian képregénybolt), Mesterházy Gabriella (Millenáris), Pálfi György (MOME), Totth Benedek (műfordító) és Zsigó Bianka (művészettörténész) voltak.
Első alkalommal adtuk át az MKSZ és a Képes Kiadó által közösen alapított Korcsmáros-Pál díjat, amelyet az egyesület tagságának a szavazása alapján Felvidéki Miklós kapott meg.
7) Oktatás, ismeretterjesztés
- Partnerként segítettünk a Japán Alapítvány és a kiotói Seika egyetem manga workshopjának a megszervezésében.
- A Primanima fesztiválon tartott képregényes napon debütált a Képregény Akadémia, az előadók Bayer Antal, Verebics János, Kertész Sándor, Fritz Zoltán, Matei Branea (Románia) és Felvidéki Miklós voltak.
- Tagjaink több rendezvényen is tartottak képregényes ismeretterjesztő előadásokat.
- Kidolgoztunk egy képregényes oktató programot, amelyet reményeink szerint 2013-ban már útjára is tudunk indítani.
8) Kiadói tevékenység
A Pinkhell a 2011 végén megjelent 8. száma óta szünetel, új saját kiadványunk ebben az évben nem volt. A Pinkhell terjesztésébe bevontuk a Képes Kiadó és a Képregényáruház webshopját, és az év végére a lap valamennyi száma elérhető lett digitális formátumban.
A 5 Panels néhány kiadványának társkiadója volt az MKSZ.
9) Képregényblog
A Képregényblogon 2012-ben 591 új bejegyzés született, vagyis hetente 10-nél is több. A bejegyzések nagy többsége – a blog küldetésének megfelelően – híradás más képregényes portálokon, blogokon megjelent hírekről, cikkekről, de nagy számban készültek saját tartalmak is.
10) Partnerek
Köszönet valamennyi 2012-es partnerünknek:
Kepregeny.Net
Asifa Hungary
Budapest Bank
Decathlon
Demnet
Ekultura.hu
Európa Pont
Fiatal Írók Szövetsége
Finnish Literature Exchange
Funzine
Japán Alapítvány
Karácsonyi Könyvfieszta
Könyvesblog
Lengyel Intézet
Libri
Magyar Kerékpáros Klub
Magyar Narancs
Millenáris
MÜSZI
Nordicomics
Urbitális Majális
Takács Eleonóra, az MKSZ elnöke
Miután a sajtóból értesült a hírről, miszerint a köztársasági elnök a Becsületrend (franciául Légion d'honneur) lovagi fokozatával tünteti ki, Jacques Tardi francia képregényalkotó felháborodásának adott hangot, amiért a megkérdezése nélkül egy olyan érdemrendben akarják részesíteni, amelyre nem tart igényt. Tardi világossá tette azt is, hogy az elutasítás nem a jelenlegi elnöknek szól, hanem mástól sem fogadná el, hiszen egész életében a hivatalos intézményrendszer ellen lépett fel munkásságával, amelyben központi szerepet töltött be az első világháború körülményeinek és eseményeinek a feldolgozása.
Franciaországban nem számít ritkaságnak a képregényalkotók ilyen magas szintű elismerése, de Tardi az első, aki visszautasította. Ezzel egy olyan illusztris társasághoz csatlakozott, amelynek tagja már Honoré Daumier illusztrátor, Gustave Courbet festő, Maurice Ravel zeneszerző, Pierre és Marie Curie tudósok, Guy de Maupassant, George Sand, Albert Camus, Marcel Aymé, Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir írók, Georges Brassens és Léo Ferré sanzonénekesek, Jacques Prévert költő és dalszövegíró, valamint Bourvil és Brigitte Bardot színészek.
Az Angoulême-i nagydíjas és kétszeres Eisner-díjas Tardi munkái közül tudomásunk szerint csak egy kétoldalas jelent meg magyarul a Falomlás antológiában. Tardi legismertebb sorozata az Adèle Blanc-Sec, amelynek az első részei alapján készült filmet hazánkban is bemutatták.
Elejtett megjegyzésekből már sejteni lehetett, hogy végre bekövetkezik az, amit oly sokan szerettek volna régóta: Fazekas Attilának egy, a Fülesben folytatásokban közölt képregénye még abban az évben kapható lesz önálló kiadványban. Ráadásul a hírek arról is szóltak, hogy nem akármilyen kötetben reménykedhetünk, hanem nagyméretűben, keménytáblásban. És valóban, december elején bekerült a könyvesboltokba A hajnalcsillag fénye, méghozzá színes kivitelben, minden magyar képregénygyűjtő nagy örömére.
A hazai képregénypiac ismeretében valljuk be, nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy a Gold Book bevállalja a francia album formátumot, amit magyar szerzők esetében eddig csak a Képes Kiadó Rejtő-Korcsmáros sorozatánál láttunk. Gondolom, úgy érezték, a Hunyadi-regényfolyam sikere elég erős hátteret biztosít ahhoz, hogy a maga a szerző, Bán Mór által adaptált képregényt is kiadják és sikerre vigyék. Hogy a számításuk mennyire válik be, feltehetően csak néhány hónap múlva fog kiderülni, addig is örvendezzünk ennek a szép gesztusnak, amellyel Fazekas Attila és a magyar történelmi képregény hagyománya előtt tisztelegnek. Jó lenne olyasmiket vizionálni, hogy a Hunyadi-képregény trendfordulót jelez, és mostantól több magyar képregényt öltöztetnek ilyen szép köntösbe...
Bár minden adottnak tűnik ahhoz, hogy csupa jót mondjunk a kötetről – neves rajzoló, jól bejáratott brand, bőven átlagon felüli műszaki kivitelezés – a kritikusnak mindenről beszélnie kell, amit lát és olvas, és ami erről az eszébe jut. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a Hunyadi-regényeket nem olvastam. Ám mivel a feldolgozást az író készítette, abból a feltételezésből indultam ki, hogy ami igaz a képregényre, lényegében igaz a regényekre is.
Már csak pár nap van karácsonyig: Rusznyák Csaba a Könyvesblogon a Slusszkulcs klánt, Fazekas Attila limitált Jedijét, Pókembert, Walking Deadet, a Reménység úttörőit, Usagi Yojimbót és persze Kázmér és Hubát ajánlja a fa alá.
Az ismert Batman-képregényrajzoló, Dustin Nguyen (a magyarul megjelent kötetek közül a Hush szíve fűződik a nevéhez) remek ötletet ad mindenkinek, akinek van képregényalkotó ismerőse: karácsonyra vásárolja meg barátja kötetét!
Fel is sorolja, hogy miért jó ez:
1) Elolvashatod.
2) Tudathatod a kiadóval, hogy van érdeklődés a kötet iránt, érdemes volt kiadni.
3) Lehetővé teszed a barátod számára, hogy folytathassa azt, amit imád csinálni.
4) Megtudod, hogy miért nem ér rá soha.
5) Később újra elolvashatod.
Ráadásul nem kerül sokba, nincs szállítási költség, megtarthatod, és ha legközelebb találkoztok, azzal üdvözölheted, hogy "hé, megvettem a könyvedet", és ő hálás lesz a támogatásodért.
A pályázat tárgya: 2 oldalas képregény készítése "A nagy fa" témában. Az oldalak mérete: maximum A4, ami lehet álló vagy fekvő.
Beküldési határidő: 2013. január 25, a képen látható e-mail címek egyikére.
Feltehetően angol nyelvű vagy szöveg nélküli képregényeket várnak.
Minden mű bekerül egy kiállítás és egy gyűjteményes kötet anyagába. A nyertest Paul Gravett ismert brit szakíró választja ki.
December 21-én, pénteken, 17 órakor kezdődik a Karikatúra Akadémia tizenharmadik előadása, majd a Karikatúra Pódiumon Benkő Zsuzsanna művészettörténész, galériavezető beszélget Sajdik Ferenccel, végül egy nem túl zártkörű évzáró KOKSZ "szakosztályülés" következik.
kArton galéria - Karikatúra és Képregény Múzeum, 1054 Budapest, Alkotmány u. 18.
Élő adás és archívum: www.muosz.hu vagy www.karton.hu
Egyéb infók: www.koksz.hu / Akadémia
www.facebook.com/KarikaturaKlub
www.facebook.com/KarikaturaAkademia
Az ekulturának köszönhetően felkerült néhány Hungarocomixos előadás videója a YouTube-ra:
- Batman igazi első éve: Bayer Antal előadása
- A láthatatlan légió felújítása: Korcsmáros Gábor, Garisa H. Zsolt és Varga "Zerge" Zoltán bemutatója
A december 13-16-i nagy könyves-képregényes rendezvény teljes programja itt olvasható. Az alábbiakban a kifejezetten képregényes eseményeket emeljük ki.
Csütörtök, december 13,
Aranyalma terem:
16.00: A Magyar Képregény Szövetség tagjai bemutatják újdonságaikat. Résztvevők: Korcsmáros Gábor (Rejtő-Korcsmáros sorozat: A láthatatlan légió), Simon István (Lucky Luke 17: Magányos lovasok), Pilcz Roland (Kalyber Joe 5), Hegedűs Márton (Slusszkulcs Klán), Vass Róbert (Ágoston, a nukleáris baromfi ezer élete) és Dudás Győző (Három Madár Műhely: A cerebri cortex affér). Moderátor: Bayer Antal (a Képregényblog szerkesztője).
Szombat, december 15,
Fenyő terem: A köztünk élő képregény (a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében)
15.00 A képregény mai helyzete Magyarországon – ötletből képregény
Bevezető előadás: Tálosi András. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bayer Antal, Csordás Dániel, Huszka Zsombor és Tálosi András. Moderátor: Csepregi János.
16 óra: A képregény mint kordokumentum - a '70-es, '80-as, '90-es évek magyar nyelvű képregényei és azok társadalmi szerepe
Bevezető előadás: Kertész Sándor. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Fazekas Attila, Felvidéki Miklós, Kertész Sándor és Kiss Ferenc. Moderátor: Kránicz Bence.
Vasárnap, december 16,
Aranyalma terem:
15.00: Batman igazi első éve. Bayer Antal előadása a Batman képregényfigura eredetéről, forrásairól, az első történetekről.
15.30: A láthatatlan légió felújítása. A Rejtő-Korcsmáros sorozat hetedik kötetét bemutatja Korcsmáros Gábor, Garisa H. Zsolt és Varga "Zerge" Zoltán.
15.45: Mákvirág visszatér. Az eddig magyarul kiadatlan Gyerünk a Holdra című kötet megjelenése alkalmából Rusz Líviával beszélget Kiss Ferenc.
A szegedi Jazz Caféban dedikálja a legújabb Napirajz-kötetet Merényi Dániel december 14-én délután 3 órától.
Ahogy arról már korábban hírt adtunk, most szombaton rendezi meg a MangaFan kiadó hagyományos Animekarácsonyát. Az esemény programjában két olyan előadást is találtunk, amely méltán számíthat a "nyugati" képregények kedvelőinek az érdeklődésére is.
13 órakor Korcok Péter "A negyedik fal áttörése a Marvel és a DC képregényeiben" címmel mutatja be, hogyan kommunikálnak egyes szuperhősös képregények szereplői (illetve rajtuk keresztül szerzői) az olvasóval. A két fő példa erre Grant Morrison Animal Man-je és John Byrne She-Hulk-ja. Részletes beharangozó itt.
16 órakor kerül sor Dobay Ádám előadására, amelynek a címe "Avengers vs. Sūpā Sentai, avagy szuperhőscsapatok nyugaton és keleten", és a hőscsapatok kultúráját vizsgálja néhány példán keresztül. Részletes beharangozó itt.