A Magyar Képregény Szövetség 2024. október 10-i közgyűlésén a tagság:

1. Elfogadta az ügyvivők éves beszámolóját, és meghallgatta a Kilencedik Művészeti Alapítvány kuratóriumának a tájékoztatását.

2. Ügyvivőnek választotta Demus Zsófiát, Frank Zitát, Kellermann Viktóriát, Kertész Sándort, Németh Tamást, Szabó Zoltán Ádámot és Takács Eleonórát.

3. Határozatokat hozott a következő rendezvényekről, partneri együttműködésekről és marketingkommunikációs feladatokról.

4. Megerősített néhány korábban, online szavazással eldöntött, valamint jóváhagyott egy új tagfelvételi kérelmet.

Az MKSZ rendes, szavazati joggal rendelkező tagjai (a legutóbbi, 2023 júniusi közgyűlés óta felvettek dőlt betűvel jelezve):
Bayer Antal, Demus Zsófia, Domány Katalin, Frank Zita, Gregor Lilla, Halter András, Kellermann Viktória, Kenesei János, Kertész Sándor, Kleinheincz Csilla, Kóbor Róbtert, Korbuly Ági, Korcsmáros Gábor, Köteles Zoltán, Mészáros János, Németh Tamás, Orosz László, Pádár Ádám, Simon István, Somogyi György, Szabó Zoltán Ádám, Szekeres Nikoletta, Szebeni Péter, Szécsi Zoltán, Szép Eszter, Takács Eleonóra, Uray Márton és Vass Róbert.

Az MKSZ pártoló tagjai:
Banitz Ildikó, Cserkuti Dávid, Dudás Győző, Dunai Tamás, Erhardt Domonkos, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Horváth Antal Balázs, Jákói Dávid, László Márk, Németh Gyula, Oravecz Gergely, Petovská Flóra, Sárdi Katalin, Szűcs Gyula, Tondora Judit, Tóth H. József, Valentiny Tamás és Zsigó Bianka.

Az aktuális taglistát mindig az MKSZ honlapján frissítjük.

2024 szeptemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
Fekete Sereg: Falkenstein tornyai (Bán-Fazekas, Hitel)
Henderson: Hermann 1 (5Panels)
Henderson: The devil's daughter 2 (5Panels)
Sebők Imre-sorozat 32: Pármai kolostor (Windom)
Zórád Ernő-sorozat 7: Kísértet Lublón (Windom)

Európai képregények:
Ariol 1: Egy kis szamár, akárcsak te és én (francia, Ladies First kiadó)
Bravo: A 7 törpemedve bolondos meséi (francia, Ciceró könyvstúdió)
De Jongh-Golding: A legyek ura (holland, Troubadour Books)
Fekete-Fehér Kockás 2024/5 (antológia, Vitanum)
Felfedezők: James Cook 1: A Csendes-Óceán hívó szava (francia, Lingea)
Felfedezők: James Cook 2: A legtávolabbi vizekre hajózva (francia, Lingea)
Geronimo Stilton 11: Ármány a Rágcsáló-expresszen (olasz, Vad Virágok kiadó)
Hubert-Zanzim: Férfibőrben (francia, Gabo kiadó)
Kockás 132 (antológia, Vitanum)

29. alkalommal rendezi meg idén a Magyar Könykiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, és ezzel párhuzamosan zajlik a hatodik PesText fesztivál a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) szervezésében. Mindkét rendezvénynek vannak képregényes vonatkozásai, ezeket gyűjtöttök itt össze.

Képregényes standok a könyvfesztiválon (Millenáris)

Képregénykuckó – a Vad Virágok kiadó gyermekkiadványos standja a D épületben (D4)

Képregények – a Gabo kiadócsoport standja a B épületben, ahol 14 kiadó képregényei kaphatók (B27)

Valamint több kiadói standon is találhatók képregények, elsősorban saját kiadványok:  Ciceró (D15), Cser (B58), Csimota (D29), Csirimojó (D6), Fumax (B49), Gabo (B30), Könyvmolyképző (B3/K12), Lingea (B62), Maxim (B24), Móra (D3), Vivandra (D8)

2024 augusztusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Bari Gátor 1: Örülök, hogy látlak (Bubi Bolt)
Batman  2024/4: A szekta 2 (Kingpin)
Bubi Extra 21: Árnyék (Bubi Bolt)
Első Marvel-gyűjteményem 4: Pókember: Kvantumküldetés 2
Evans-Swogger: Apa más (Geobook)
Fantasztikus Négyes: A végzet álarca (Bubi Bolt)
Fantom: Napilapcsík-gyűjtemény (Bubi Bolt)
Fekete Örvény: Alfa (Bubi Bolt)
Fekete Örvény: Omega (Bubi Bolt)
Garfield 409 (Drize)
Hihetetlen Pókember különszám 2024/4 (Kingpin)
Ideafix 5: Ideafix és a druida (Móra)
Joker (Gabo)
Kockás  különszám 2024/3 (Vitanum)
Kockás 131 (Vitanum)
Legnagyobb Marvel-hőseim 2: Pókember: A Háló ügynöke 2 (Vad Virágok Könyvműhely)
Lucky Luke 49: Szellemvadászat (Pesti Könyv)
Marvel album 15: Hihetetlen Pókember (Kingpin)
Marvel Legendák 33: Titkos háborúk: Tökéletlen jövő (Kingpin)
Panetta-Ganucheau: Bloom/Szikra (Könyvmolyképző)
Snoopy 11: Az álcázás mestere (Vad Virágok Könyvműhely)
Solo Leveling 1 (Fumax)
Tini Nindzsa Teknőcők 6 (Holdkelte)
Tini Nindzsa Teknőcők 7 (Holdkelte)
Új Marvel Extra 4: Szellemlovas (Kingpin)
Zombor 1 (Zrínyi)

Döbbenten értesültünk a hírről, hogy Doktor Ferenc idén június 11-én elhunyt. Az 1955-ben született médiavállalkozó 1992 és 1997 között vezette a magyarországi képregénypiac meghatározó kiadóját, a Semic Interprintet, majd tulajdonosként 2011-ig annak utódját, az ADOC-Semic kiadót.

Doktor Ferenc kiadóvezetői idejében indult el Magyarországon többek között az X-Men, a Spawn és a Star Wars képregények, az első magyar nyelvű mangák és a Marvel Extra, a Kretén, és a Tiszta Dili magazinok kiadása. Az utóbbi években a Garfield és Dörmögő Dömötör lapokat megjelentető Drize kiadót irányította.

Minden hazai képregényrajongó nevében részvétünkről és együttérzésünkről biztosítjuk a családot.

2024 júliusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Amerikai képregények:
Batman 2024/3: A szekta 1 (Kingpin)
Börze+ 4: Thor (Kingpin)
Bubi Extra 20: Csodálatos fantáziavilág (Bubi Bolt)
Dupla gubanc 4: Thor és Loki 2 (Vad Virágok Könyvműhely)
Fenegyerek: Gyerekjáték (Bubi Bolt)
Galaxis Őrzői: Fejetlenség (Bubi Bolt)
Garfield 408 (Drize)
Hihetetlen Pókember 76 (Kingpin)
Képregénymúzeum: Tim Tyler (Képregény Kedvelők Klubja)
Marvel + 2/10: Jessica Jones (Kingpin)
Mega Marvel 15: Amerika Kapitány halála 3 (Kingpin)
Megtorló: A kezdetek 2 (Fumax)
Mi vagyunk a Marvel 5: Rozsomák (Vad Virágok Könyvműhely)
Peter Parker Pókember 2/19 (Kingpin)
Rozsomák és Deadpool (Fumax)
Rozsomák Noir (Vad Virágok Könyvműhely)
Rozsomák: Az állam ellensége (Fumax)
Spawn: Az ivadék 26 (Infinity)
Thor: Vérében a mennydörgés (Fumax)
Venom szellemei (Kingpin)
X-Men: Utópia népe (Bubi Bolt)

2024 júniusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Júniusban megjelent képregények:
Bubi Direkt 3: Köpeny és Kard: Ragadozó és préda (amerikai, Bubi Bolt)
Bubi Extra 19: Csodálatos fantáziavilág (amerikai, Bubi Bolt)
Csordás Dániel: Rögtön jövök (Szépirodalmi Figyelő)
Doktor Strange: Miszter Gyötrelem (amerikai, Bubi Bolt)
Dylan Dog 12: Fekete horror (olasz, Frike Comics)
Első Marvel-gyűjteményem 3: Pókember: Kvantumküldetés 1 (amerikai, Vad Virágok Könyvműhely)
Fantasztikus Négyes : Egy apró veszteség (amerikai, Bubi Bolt)
Fantasztikus Négyes 14 (amerikai, Frike Comics)
Felső tagozat 5: Az igazi Tyler (amerikai, Maxim Delfin)
Furcsa planéta 1 (amerikai, Könyvmolyképző)
Garfield 407 (amerikai, Drize)
Geronimo Stilton 10: Fekete Fog kincse (olasz, Vad Virágok Könyvműhely)
Hihetetlen Pókember különszám 2024/3 (amerikai, Kingpin)
Howard, a kacsa: Jó éjt, szép kacsákat (amerikai, Bubi Bolt)
Kockás 129 (antológia, Vitanum)
Legnagyobb Marvel-hőseim 1: Pókember: A Háló ügynöke (amerikai, Vad Virágok Könyvműhely)
Lucifer 1 (amerikai, Fumax)
Marvel album 14: Hulk (amerikai, Kingpin)
Marvel Legendák 32: 1985 (amerikai, Kingpin)
Orwell-Odyr: Állatfarm (brazil, Troubadour)
Pókember: Hamis Pók (manga, Fumax)
Pókember-kötetek 5: Vermin halála (amerikai, Kingpin)
Reincarnated as a Sword/Penge az új életem 1 (japán, Fumax)
Roy és a Melchester Rovers 1: Kezdőrágás (brit, New Entertainment & Distribution)
Snoopy 10: Woodstock (amerikai, Vad Virágok Könyvműhely)
Szimat naplója 5: A bolhák ura (amerikai, Maxim Delfin)
Thompson, Jill: A Halál kapujában (amerikai, Fumax)

2024 májusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Magyar képregények:
2080 (gyűjteményes kötet, Fórum)
Ágoston, a nukleáris baromfi: Bizonyos szempontból (Nero Blanco Comix)
Apokalipszis antológia (Magyar Képregény Szövetség)
Blacklore: A lidérc kalóz legendája 2 (HK Comics)
Blacklore: A lidérc kalóz legendája 3 (HK Comics)
Ezerfejű történetei, Az 2: Mihály és a sárkány (szerzői kiadás)
Frittelli, Sofia: Az éjszaka fényei (Frike Comics)
Garzó László: Magába fogad az új világ (szerzői kiadás)
Hollerbach Emil: Amit a falakról tudni kell 3 (ZSIGER.hu)
Hurok 3: Opera (Balaskó Bálint)
Idols 1 (ZSIGER.hu)
Koska Zoltán: Új, újúj, és újújúj képregények (szerzői kiadás)
Kittenberger extra (OneWay Media)
Komposztár 2 (szerzői kiadás)
Krecht Hanna Regina: Horror autotoxicus (szerzői kiadás)
Moran Lionel: Fekete Bástya 2 (szerzői kiadás)
Pádár-Szebeni: A karom rendje (5Panels)
Poór Dorottya: Witches (BP Zines)
Rejtő-Korcsmáros 10: A megkerült cirkáló (Képes Kiadó)
Róm-Mester: A palásti csata (Grund Comics)
Salem Budapest: Kaptár (Comicsmania)
Sinkovics Edit: Farkasszív és kígyóbőr (szerzői kiadás)
Tizenötödik, A (Márok Attila)Untold Stories 3 antológia (BPZines)
Tompits Gergely: A pókkirály (szerzői kiadás)
Zórád Ernő-sorozat 6: Várkastély a Kárpátokban (Windom)

2024 áprilisában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Áprilisi megjelenések:
Batman 2024/2: Józan ésszel (amerikai, Kingpin)
Beatles Songbook 1 (magyar, Master-Lab Comics)
Betwixt (amerikai mangaantológia, Fumax)
Bűnös beszélgetések 3 (koreai, Vad Virágok Könyvműhely)
Cagaster 4 (japán, Fumax)
Conan: Elveszett legendák 2 (francia, Képes Krónikák)
Fantasztikus Négyes 13 (amerikai, Frike Comics)
Garfield 405 (amerikai, Drize)
Garfield zsebkönyvek 173 (amerikai, Drize)
Hihetetlen Pókember különszám 2024/2 (amerikai, Kingpin)
Kántor-Haragos-Felvidéki: Magyar rocktörténet '80-'90 (magyar, Képes Krónikák)
Kockás 127 (antológia, Vitanum)
Kockás 42 éves különszám (antológia, Vitanum)
Lee-Romita Pókember 2 (amerikai, Kingpin)
Lunde-Sandnes: Fehér Mancs, a jegesmedveherceg (norvég, Cser kiadó)
Marvel Legendák 31: Logan 5 (amerikai, Kingpin)
Omegák (amerikai, Gabo)
Sacco: Frontvonalban (amerikai, Cser kiadó)
Snoopy 9: Labdazápor (amerikai, Vad Virágok Könyvműhely)
Southern Bastards 3: Hazatérés (amerikai, Pesti Könyv)
Star Wars: Darth Vader 6: Az udvarhölgyek visszatérnek (amerikai, Szukits)
Star Wars: Doktor Aphra 4: A vörös uralom (amerikai, Szukits)
Star Wars: Fejvadászok 4: A vörös uralom (amerikai, Szukits)
Star Wars: Hagyaték 3 (amerikai, Szukits)
Star Wars: Rejtett birodalom (amerikai, Szukits)
Új Marvel Extra 3: Toxin (amerikai, Kingpin)

Tavaly technikai okokból megszakadt a hagyomány, amely szerint a friss Korcsmáros Pál-díjasról egy pályatárs mond laudációt. Az idei fesztivál első napján, amikor a díjazottak kiállítása is megnyílt, sikerült bepótolni a mulasztást. A laudációt a néhány évvel ezelőtti díjazott, Németh Gyula mondta el.

Az idei Alfabéta-díjra jelölt alkotók interjúsorozatának lezárásaként Terebesi Gyulával, A népet szolgáltuk című képregény rajzolójával beszélgetett Bayer Antal, e-mailben.

BA: Kárpátaljai magyarként gondolom, nem volt könnyű képregényekkel találkoznod, akár magyar, akár más nyelvűekkel. Mi volt az első találkozás, és egyáltalán, mennyire érdeklődtél a képregények iránt gyerekkorodban, fiatalkorodban?

TGy: Azért elég nagy túlzásnak tartom azt az állítást, hogy Kárpátalján gyermekkoromban nehéz volt képregényekkel találkozni. Volt, hogy osztálytársaktól szuperhősös képregényeket kaptam kölcsön, viszont azok nem foglalkoztattak annyira. Túl színesnek, túl stilizáltnak, egyszerűnek és gyerekesnek tartottam azokat. Érthető is, mert otthon, többek között Zórád Ernő Könyves király képregénye volt, amit nagyon sokszor nézegettem, valamint Herluf Bidstrup nagy albuma, amiben rengeteg rövid, vicces társadalomkritikus képregény és karikatúra volt. Ezen kívül a szüleim házikönyvtárában lehetőségem volt látni számos művészalbumot, illusztrált könyvet stb. Mindkét szülőm művész, és nekik köszönhetően gyermekkoromban körbe vett igen sok ízléses, tényleg híres és profi grafikus által illusztrált gyerekkönyv. Egyébként kiskoromban nagy hatással volt rám egy dinoszaurusz enciklopédia, amit Raul Martin illusztrált. Nagy tetszettek hiperrealisztikus ábrázolásai, valamint az, hogy korom miatt semmit nem értettem belőle. Brutálisan vonzóak voltak a titokzatos grafikonok, táblázatok, a könyv tudományos és érthetetlen nyelvezete, amit éveken keresztül próbáltam megfejteni.

Következő interjúalanyunk, Korbuly Ági is az Alfabéta-díj "kép-novella" kategóriájának jelöltje. Az Átvoltozások antológiában jelent meg Apró és nagy dolgok című, Farkas Balázzsal közös munkája. A kérdező ismét Szekeres Nikoletta.

SzN: Egy történet happy enddel a beilleszkedésről, honnan jött a sztori, és mi motivált például arra, hogy ne maradjanak mondjuk geekek a nyuszi és a sün? 

KÁ: A történet Balázs ötlete volt, ugyanígy a főszereplők is, a nyuszi, a süni, a bulldog, a neurotikus csivava, mopsz igazgató, a madarak… Az ő karakterükről kaptam pontosabb leírást, ami alapján nekiláttam a tervezésnek, ugyanakkor teljesen szabad kezet hagyott abban, milyennek képzelem el a szereplőket.

Az állatkarakterek mindig valahol szimbolikusok, vagy inkább kifejezhető velük egyfajta attitűd. Ezeket a jellemvonásokat egyrészt ki lehet vagy érdemes kihangsúlyozni, ebben az esetben, hogy mindketten csendesebbek, visszahúzódóak, a nyuszik félénkek, a sünök, meg tüskések. Másrészt, figyelve a történet egészére is, hogy ott majd milyen változáson, fejlődésen megy végig a karakterük, nem szerencsés bezárni őket ebbe a dobozba. Nyuszi és süni is lassan elkezdenek nyílni, a saját tempójukban, a maguk keretei közt. A sztereotípiák elveszik vagy elvehetik a rugalmasságot (bár van, amikor éppen ez az állandóság az indokolt a történet egésze szempontjából), az asszociációkkal viszont lehet játszani, tudatosan építeni, játszatni a figurát, finom humort belecsempészni, rajzban is. Balázzsal gyerekkorunk óta barátok vagyunk, a szereplők megformálásában is eléggé egy rugóra járt az agyunk. Történetmesélés, dramaturgia terén pedig nagyon sokat tanultam, tanulok tőle, több képregényalkotót is általa ismertem meg.

A fesztivál előtti utolsó interjúalanyunk a horvát Dalibor Talajic, aki elsősorban az amerikai piacra dolgozik, magyarul eddig a Deadpool legyilkolja a Marvel-univerzumot című munkája jelent meg az Ölégia című kötetben. A rajzoló e-mailben válaszolt Bayer Antal kérdéseire.

BA: Mi volt az, amitől beleszerettél a képregénybe, mint művészeti ágba vagy kifejezési formába?

DT: Őszintén nem tudom, honnan jön ez a mágia. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, mindig rajzoltam, és mindig vagy képregényt, vagy képregénykaraktereket. Semmi más nem érdekelt. Gondolom, olvasás közben sok minden történik az ember fejében. A képkockák az oldalon a világ darabkái, a cselekmény, a hangok lejátszódnak a fejedben, még a zenéjüket is hallod… De a döntő momentum, ami miatt elhatároztam, hogy képregényrajzoló leszek Frank Miller: A sötét lovag visszatér című Batman-sztorija volt. Ez teljesen magával ragadott, én is része akartam lenni ennek a világnak!

Az utolsó járat és a Cirkusztanoda egyik alkotójával, Cselőtei Zsófiával beszélgettünk, aki Radics Marcival való (nem csak) alkotói közössége kapcsán egy valódi, dinamikus közös munkáról számol be a képregények születéséről és hátteréről mesélve. A kérdező ezúttal is Szekeres Nikoletta.

SZN: A képnovella kategóriában két munkáddal is indulsz. Az utolsó járatban hogyan dolgoztatok együtt szerzőtársaddal, milyen dinamikák mentén alakult kép és szöveg viszonya?

CsZs: Radics Marcival nem ez volt az első kollaborációnk, de ez volt az eddigi legkomplexebb. A munkafolyamat nagyjából úgy zajlott, hogy miután fixáltuk az ötletet és a szinopszist, megírtam a step outline-t. Következő lépésként elmentünk kirándulni a Széchenyi-hegyre, és felszálltunk a Gyermekvasút nosztalgia járatára. Itt készítettük el a referencia fotókat a képregényhez. Marci ezután megrajzolta a storyboardot és megírta a forgatókönyvet, amit utána én szerkesztettem és korrektúráztam.  Az oldalakat úgy osztottuk föl, hogy Marci rajzolja a karaktereket, én pedig a háttereket, de végül ezen is variáltunk kicsit. Ha a figurák inkább a háttér részét képezték, az már az én feladatom volt. Igazából a szerkesztéstől és vázlatozástól kezdve a kihúzáson és kifestésen át egészen a szkennelésig és retusálásig oda-vissza adogattuk egymásnak a rajzokat.  Mivel Marcival nem csak alkotótársak, hanem házaspár is vagyunk, az otthonunk félig-meddig stúdióként is működik, könnyen tudunk együtt dolgozni és váltogatni egymás között a feladatokat.

Lassan már hozzászokhatunk, hogy a Képes Krónikák kiadónak minden évben van legalább egy Alfabéta-díjra jelölt történelmi képregénye – idén rögtön kettő is. Mészáros Jánost nem csak kiadóvezetői minőségében, hanem A népet szolgáltuk című, 1956-os témájú kötet társírójaként is kérdezte Bayer Antal.

BA: Sokan ma már történelmi regénynek tekintenek olyan műveket, amelyeket eredeti szerzőik alig pár évvel vagy évtizeddel a feldolgozott események után írtak, gondoljunk itt például a húsz évvel a szabadságharc után megjelent A kőszívű ember fiai-ra vagy A nyomorultak-ra, amely az ötven évvel korábbi napóleoni háborúk idején kezdődik, és a mindössze harminc évvel korábbi párizsi felkeléssel végződik – mindkettőből alapján emlékezetes képregényt készített régen Korcsmáros Pál és Cs. Horváth Tibor.  Az 1956-os forradalom óta már több idő, közel hét évtized telt el – de valóban lehet már róla „történelmi” képregényt készíteni? Nehezebb, kockázatosabb, mint Szent Imréről, a tatárjárásról vagy Leiningen gróf holttestének a hazahozataláról? Előrebocsátom, hogy szerintem A népet szolgáltuk az eddigi legjobb 56-os képregény, pontosabban az az 56-os képregény, amely a legközelebb áll egy tárgyilagos, érzelmi elfogultság és politikai hátsó szándék nélküli feldolgozáshoz.

MJ: Meg kell, hogy valljam, azt hittem, hogy egy 56-os képregény elkészítése sokkal könnyebb lesz, mint a Királyok és keresztek esetében, ahol háromsornyi forrásnál és egy csomó conteos elméletnél többet sehogy sem tudtunk összeszedni. Végül is 56-ról már „elmeséltek” egy változatot a Kádár-korban, aztán a rendszerváltás után jött az átértékelés, a még élő szemtanúk is megszólalhattak. Arra mondjuk én személy szerint nem számítottam, hogy az elmúlt pár éveben újra megváltozik 56 története (az öregeknek biztos megvan Moldova története Józsi bácsiról meg a repülésről), és új szereplők kerülnek elő, illetve a korábbi közmegegyezés alapján a hősöknek tekintettek valahogy háttérbe szorulnak. Szóval egyből háromféle 56-tal találtam magam szemben. Ezzel együtt ez a korszak mégiscsak dokumentált, ha a szemtanúk már nem is élnek sokan, de az archívumok rendelkezésre állnak - gondoltam én… Ezért amikor barátunk, Szilágyi Andor (akinek a tavalyi évben díjazott a Hosszú az út hazáig forgatókönyvet köszönhetjük) filmrendező, aki Mansfeld Péterről már készített egy filmet 2006-ban, megkeresett az ötlettel, hogy csináljunk egy képregényt egy másik 56-os mártírról,  Tóth Ilonkáról, úgy voltam vele, végre nem nekem kell megküzdenem legalább az alapsztorival. Akik ismerik a kiadónk munkáit, már hallották a rémtörténetet az 1241-es képregényről, ahol már elkészült illusztrációkból raktunk össze képregényt. Szóval Andor útmutatásai alapján elkezdtem feldolgozni a témát. Az volt a cél, hogy minél hitelesebb történettel tudjunk előállni, amiben a szereplők, időbeli események stimmelnek. Andor mondta, hogy nem olyan egyszerű a történet, mint amilyennek látszik… Hát igen… Kiderült, hogy Tóth Ilonka orvostanhallgató sztorija, akit azért ítéltek el egy koncepciós perben, mert forradalmár társaival meggyilkolt egy vélt ÁVH-s besúgót, a részletes nyomozás és bírósági tárgyalás ellenére sem biztos, hogy megtörtént. Még a mai napig sem derült ki igazán, elkövették-e Ilonkáék a bűntényt. Érdekes módon a 2000-es években sem azért semmisítették meg az ítéletet, mert nem tekintették bizonyítottnak. Szóval volt itt egy igazi rejtély - hasonlóan Szent Imre herceg halálához- , amit jól el lehetett mesélni: voltak gonosz ÁVH-sok, még gonoszabb oroszok, gerinctelen bírók és ügyészek, kétbalkezes, a rendszert - bármelyiket- szó nélkül kiszolgáló  rendőrök és néhány fiatal, akik igazából belesodródtak azokba az eseményekbe, amik ma már a történelmünk részét képezik. Örülök, hogy tárgyilagosnak tűnik a sztori, bár nem tudtam megállni, hogy egyfajta magyarázatot (akár így is lehetett) ne adjak az olvasóknak. De becsület szavamra a leírtak 99%-a nem az én képzeletem szüleménye.