"Csendesen", hivatalos vernisszázs nélkül nyílt meg 2015. május 28-án Futaki Attila képregényrajzoló kiállítása a Makláry Kálmán galériában (Budapest 1055 Falk Miksa u. 10.). A tárlat - amelynek az anyaga megegyezik a néhány hete a brüsszeli Balassi Intézetben bemutatottal - június 25-ig tekinthető meg.

Nyitva: keddtől péntekig 10 és 18 óra között.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Képregényes program kerül sor a 86. Ünnepi Könyvhét székesfehérvári programjában.

Június 6-án szombaton 10 és 19 óra között interaktív képregénykészítő műhelyfoglalkozást tart a Magyar Képregény Szövetség és a ZSIGER.hu kiadó több alkotója: Fritz Zoltán, Erhardt Domonkos, Sárdi Katalin, Jáger Attila, Várnai Noémi és Fábián István (Fabe).

15.30-kor Bayer Antal, az MKSZ ügyvivője és Kovács Milán,a ZSIGER.hu kiadó vezetője tart bemutatkozó előadást.

Az MKSZ/ZSIGER standon 6-án egész nap megvásárolható számos képregény.

Harmadik alkalommal rendez frankofón képregényfesztivált az Europe Francophile egyesület a bécsi Francia Intézetben.

A rendezvény Facebook eseményében olvashatók a részletek, mi csak pár nevet emelünk ki:

- A magyar képregénybarátok számára minden bizonnyal a legismertebb név Guillermo Mordillo, a közel 50 éve nagyrészt francia nyelvterületen élő argentin alkotó. Jellegzetes "nagyorrú" figurái és végtelen nyakú zsiráfjai számtalan szöveg nélküli rövid képregényben és karikatúrában jelentek meg. Legfőbb lelőhelyük a Pif magazin volt, ahonnan több magyar újság is átvette.

 - A francia Etienne Davodeau a dokumentarista képregény egyik legfontosabb képviselője. Művei közül talán a legismertebbek a Les mauvaises gens, a Lulu femme nue és a Les ignorants.

A fesztivál előkészítésével kapcsolatos sűrű teendők miatti szünet után most folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvénye 2015.május 28-án 18 órától az Örökmozgó Filmmúzeumban (1074. Budapest, Erzsébet krt. 39.) lesz. Az ötvenes évek diafilmjeiről, képregényeiről, propagandaanyagairól és könyvillusztrációiról Bíró Ferenc, Kiss Ferenc és Verebics János beszélget.

Több helyszíni riport is készült a május 10-i képregényfesztiválról:

- Euronews: a Le Mag című, 13 nyelven sugárzott műsor összefoglalója
- A Népszabadság beszámolója
- Az Ekultura.hu portál beszámolója
- A Cink.hu beszámolója

A programokon rengeteg fénykép készült, ezekből csak néhányat mutatunk itt meg. A többit meg lehet találni a fesztivál Facebook-oldalán. A "saját" fotóink nagy részét Lénárd Lászlónak köszönhetjük, de kölcsönöztünk másoktól is.

Az A színpad műsorai:

Megnyitó, a külföldi vendégek bemutatása: Lucie Lomová (Csehország), Typex (Hollandia), Pierre Wazem (Svájc), Ptiluc (Franciaország), Fabio Celoni (Olaszország), Bayer Antal (MKSZ)

A legendás Bucó, Szetti, Tacsi képregények alkotói: Marosi László (író), Békési Sándor, Verebics János és Haui József rajzolók, valamint Vass Róbert (MKSZ)

Kertész Sándor köszöntője elhangzott a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, 2015. május 10-én.

Kiss Ferit ismerve könnyen elviccelhetnénk ezt a díjátadást.

Mondhatnám, hogy hosszú évtizedekre tekint vissza a barátságunk, közel 30 éve nézett először a szemembe azzal a szép tekintetével. Amikor ma reggel megérkeztem, már a bejáratnál tudtam, hogy itt van, hiszen messziről hallatszott a kacagása.

De ez a díjátadás ennél sokkal komolyabb dolog, minthogy néhány egyszerű poénnal ezt elintézzük.

Fontos maga a díj: Korcsmáros Pál-díj, amit az egyik legkiválóbb és talán a legnépszerűbb magyar képregényrajzolóról neveztek el, és amelyet évente a képregény világában előző évben kifejtett kimagasló tevékenységéért ítél oda a Képes Kiadó, egy szakmai zsűri javaslata alapján.

Elismerést érdemel Korcsmáros Pál életműve, munkássága, és ha már róla díjat neveznek el, akkor illik komolyan venni és odafigyelni arra az emberre, aki ezt az elismerést megkapta.

Kiss Ferenc munkássága rendkívül sokrétű, és biztosan nem túlzok, ha azt mondom, az egyetlen olyan ember, aki a legtöbbet tette a magyar képregény történetének megismertetéséért, a magyar képregény hagyományainak továbbviteléért. Kiss Feri saját magát képregény szeretőként aposztrofálja. Ez igaz a szó mind konkrét, mind átvitt értelmében. Kiss Ferinek az élete a képregény, és kész képregény az élete.

A 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adták át a Magyar Képregény Szövetség képviselői az előző év folyamán megjelent legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díjakat.

Kép-regény kategória: Az ellopott futár

Rejtő Jenő regénye és Kiss Ferenc forgatókönyve nyomán készítette Garisa H. Zsolt. A kötet a Kilencedik.hu gondozásában jelent meg, azt megelőzően pedig folytatásokban a Füles rejtvénymagazinban.

Kép-novella kategória: A vonal

Írta Matuszka Máté, rajzolta Kálmán Áron. A Nagy Háború blog képregénypályázatnak a győztese, megjelent a Merénylet Szarajevóban c. antológában. Online verziója elolvasható a Nagy Háború blogon.

Webcomic-különdíj: Inkább a Halál

Írta és rajzolta Papp Imre, olvasható a 5 Panels honlapján, két részben: 1. rész, 2. rész

Gratulálunk a nyerteseknek!

Lucie Lomová cseh alkotónak a 11. Képregényfesztiválra megjelenő kötete bűnügyi képregényként határozza meg magát, és ez annyiból mindenképpen igaz, hogy egy bűntény áll a történet középpontjában. Ezen túlmenően viszont nem klasszikus krimi: a zsáner jellegzetességei, azaz a nyomozás, a gyilkos kilétének találgatása, a motivációk keresése, az ügy megold(ód)ása ugyan mind megtalálhatók benne, ám ha szigorúan műfaji képregényként tekintünk rá, erős hiányérzetünk támadhat. Miközben nincs itt semmiféle posztmodern fogás, vagy műfaji dekonstrukció. Ez egy nagyon is egyenes vonalú történet, amelynek egyedül az elbeszélői keretét bolondította meg a szerző, de éppen csak annyira, hogy az tulajdonképpen föl sem tűnik.

Nem tudom, lehet-e, illik-e egy képregényrajzoló stílusából, technikájából, hozzáállásából bármilyen következtetéseket levonni a lelkivilágára, a magánéletére, de ha Sebők Imre munkáit olvasom, mindig elfog egyfajta szomorúság és sajnálat. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez a kiváló mester nem lehetett egy önfeledten vidám, boldog ember.

Ha csak a rajzolói tudást, a magabiztos technikát nézzük, Sebőköt legfeljebb Zórád Ernővel lehet összemérni a magyar képregény történetében. Ám valahogy minden munkájára ugyanaz a nyomasztó hangulat települ, mintha minden történetének minden képkockájában bármikor bekövetkezhetne egy vészterhes fordulat. Sebők stílusa azonnal felismerhető, és ha a történetvezetés nem is (amiről nem a rajzoló tehet), de a beállításai nagyon is képregényesek – ellentétben Zóráddal, aki ritkán tudott elvonatkoztatni illusztrátori berögződéseitől.

Az idei fesztiválon az újdonságok többsége a külföldi vendégalkotókhoz kapcsolódik.

Lucie Lomová az első cseh képregényalkotó, akinek önálló kötete jelent meg Franciaországban, sőt immár háromnál tart – és legutóbbi története éppen az, amelynek köszönhetően ő az első cseh képregényalkotó, akinek önálló kötete jelenik meg Magyarországon. A Sortie des artistes-ot tavaly adta ki az Actes Sud/L’an 2, majd nem sokkal később elkészült a cseh változat Na odstřel címen. A Papírmozi 7-ben megjelent Tyl őrjáratához hasonlóan színházi környezetben játszódó nyomozás magyarul Lőttek az előadásnak címen lesz olvasható. A színes borítóval, 84 fekete-fehér oldalon, 150 példányban megjelenő képregény kiadója a Nero Blanco Comix, ára a fesztiválon 2400 helyett 2000 forint.

Ptiluc Disznóól című képregénye kisebb szenzációt keltett, amikor tíz évvel ezelőtt megjelent magyarul is, és budapesti és pécsi dedikáló körútján megtudhattuk, hogy a világ egyik legötletesebb és leglátványosabb dedikálója. A belga születésű, hosszú ideje Franciaországban élő alkotónak ezúttal egy 78 oldalas, fekete-fehér kiadványa jelenik meg Sötét tükör címen, amelyről a Titkos Fiók kiadó még csak annyit árult el, hogy 200 példányban hozza ki, és a fesztiválon 1500 forintba fog kerülni. A címlap alapján gyanítható, hogy Ptiluc másik ismert sorozatához, a Rat’s-hoz kapcsolódik.

Pierre Wazem a harmadik vendégalkotónk, akitől önálló kötetet lehet beszerezni a fesztiválon, és az ő esetében ez a legelső magyar nyelvű megjelenés. A svájci alkotó több regiszterben is készít képregényeket, saját, főként önéletrajzi ihletésű munkái mellett más rajzolóknak is besegít fantasztikus és abszurd történetekkel, de Hugo Pratt örököseinek a felkérésére megrajzolta a legendás olasz alkotó egyik sorozatának, a Les Scorpions du désert-nek egy új epizódját, tökéletesen alkalmazkodva az eredeti sílushoz. A fesztiválra megjelenő Barangolás(ok) eredetileg egy svájci magazinban jelent meg folytatásokban, majd a szerző ezeket a belső utazásokat Promenade(s) címen adta ki a 2000-es évek elején. A történet egyszerre mélyen őszinte és groteszk módon vizsgálja az alkotó viszonyát a szüleihez, a gyerekkorához, alkoholproblémájához és mindennapi életének fontos társaihoz és kellékeihez, amihez élő lelkiismeretként egy füles pingvint vizionál. A Nero Blanco Comixnál színes borítóval, 100 példányban megjelenő 60 oldalas kötet ára a fesztiválon 1600 forint.

Ez is elérkezett: az utolsó Alfabéta-interjú keretében ezúttal Papp Imre válaszolt kérdéseimre. A Deveraux-val már kétszer is jelölték, most pedig az Inkább a halál került be a webcomic kategória öt legjobbja közé.

Mikor kezdtél képregényeket készíteni, s hogyan keveredtél a műfajhoz?

Már fiatalkoromban is szerettem képregényeket rajzolni, hosszabbakat-rövidebbeket, de az első, ami nyomtatásban is megjelent egy képregényfesztiválon az a VaHaN volt 2008-ban, (megélt 3 kötetet) amit követett a Deveraux (megélt 6 fejezetet). Emellett persze mindig olvastam képregényeket, és mivel volt egy pici kézügyességem, elkerülhetetlen volt, hogy ide keveredjek.

Úgy tudom, nem kifejezetten tanultál külön rajzolni. Milyenek voltak az első próbálkozások?

Általánosban rajzszakkörre jártam, ha az számít. De valóban, azon kívül nem tanultam sehol, és ez meg is látszik a korai munkáimon. (Talán még a mostaniakon is.) Ettől függetlenül nagyon szeretem őket, de visszanézve azért - mondjuk úgy... - látom, mit kéne rajtuk javítani!

Jánka Ádámot most jelölték először Alfabéta-díjra. A WheelersComic stripsorozat alkotója bemutatkozó-interjújában beszélt többek között az interneten terjesztett képregények lehetőségeiről, kedvenc alkotóiról és a médiumhoz fűződő személyes viszonyáról is.

Mikor kezdtél képregényeket készíteni, s hogyan keveredtél a műfajhoz?

Lényegében mióta az eszemet tudom, rajzolok és imádom a képregényeket. Már általánosban is firkáltam egy képregényfüzetet, persze egy alsó osztályos színvonalának megfelelően. Első képregényem a Garfield volt. Régen nagyon szerettem az egyszerű, letisztult humorát és rajzstílusát. Később persze jöttek más képregények. Elsősorban a Star Wars képregények (a szuperhősök nekem kimaradtak,) aztán a 2000-es évek első felében futottam bele életem első webcomic-jába, a VG Cats-be. Mivel nem igazán tudtam angolul, unokatesómmal együtt olvastuk, aki már akkor is jól tudott fordítani. Nagyon megtetszett és elhatároztam: KELL EGY ILYEN! Az tetszett leginkább, hogy nem kell se kiadó, se nyomtatás: feldobom a kreálmányom a világhálóra, és eljut az emberekhez. Az internet a szegény ember kiadója. Egyébként a magyar webképregények szerintem egyre inkább feltörőben vannak - talán egy nap nem csak Csordás Dani meg Sanyi, a bagoly (és még páran) jelentik az egészet kis hazánkban. Talán 2010 körül futottam bele hazai webképregényesekbe, és ez új lendületet adott álmaimnak – ekkor kezdtem el komolyabban dolgozni a "projekten". 2011-ben készültek el az első koncept artok, majd 2012 januárjában az első képsorok. Évekkel korábban ugyan voltak már más képregényeim, de azok pár oldalnál tovább nem jutottak. Rajzolni sose tanultam, csak annyit, amennyi rajzóránk volt a suliban régen.

A WheelersComic-ot 2011-ben kezdtem el komolyabban megtervezni, mivel az egyetem és az albérleti élet jóval unalmasabbnak bizonyult, mint ahogyan én arra számítottam Az első képsor megjelenése így is 2012. február 29-e lett, szökőnap. Ugyan magát a sztorit még középsuliban (2007-2011) találtam ki, legalábbis az alapokat hozzá, azóta rengeteg dolog változott.

Kevesen vannak, akik ne ismernék Sanyit, az internet bölcs és fanyar humorú baglyát, akit akár otthonra is meg lehet venni. Gazdája és rajzolója, Szabó Evu mesélt nekem röviden arról, hogyan alakult Sanyi útja egy kis blogtól saját weboldalig, webshopig és a 30.000 fős Facebook csoportig.

 Sanyi, a bagoly - képregény / stripsorozat vagy brand?

Számomra Sanyi nem olyan könnyen behatárolható. Inkább kitalált karakter egy csepp sanyizmussal. A brandtől pedig messze esik, bár látok esélyt erre, hogy a jövőben akár ez is kialakulhat.

Honnan jött a Nők Lapja Caféval való együttműködés? Egy ilyen kollaboráció számodra biztonságot jelent a strip létével kapcsolatban?

Megkerestek, mert épp rajzolót kerestek. Hogy biztonságot jelent-e? Ha ezalatt azt érted, hogy létezne-e Sanyi, ha nem tudna ekkora közönséghez eljutni: természetesen létezne, hiszen eddig is létezett. A Nők Lapja Caféval való együttműködésnek nagyon örülök, hiszen még több ember száját húzhatom mosolyra.