Az utóbbi időben több keresztény témájú képregény is megjelent magyarul. Ehhez kapcsolódóan a december 11-i Hungarocomixon délután 4 órakor "Jézus szuperhős? - bibliai történetek képregényben" címmel előadást tart a témában járatos Tálosi András, a Magyar Képregény Szövetség elnökségi tagja, akivel az előadás előtt Bayer Antal készített interjút.

Bayer Antal: Amikor készültünk erre az interjúra, megszokásból a „Jézus, szupersztár” fordulatot használtam a „Jézus, szuperhős” helyett. Bár már az sem tegnap volt, emlékszem, hogy akkoriban nagy port kavart Jézus sok hívő által profánnak ítélt ábrázolása. És azóta történtek ennél jóval cifrábbak is. Eléggé nyilvánvalónak tűnik egy modernizáló szándék, amivel egyesek úgy gondolják, közelebb hozzák a keresztény vallást a "mai fiatalokhoz". Talán ebbe a tendenciába sorolható az a tény is, hogy több keresztény témájú képregény jelent meg mostanában?

Tálosi András: Fontos már az elején leszögeznünk, hogy a tradicionális, dogmákon alapuló keresztény vallás manapság krízishelyzetben van Európa-szerte. Ennek több oka van (perszonális, társadalmi és filozófiai szinten egyaránt) amelyek feltárása hosszasabb beszélgetést igényel, mint amit itt megengedhetek magamnak, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a fenti megállapításom tény. Valóban, az elmúlt évtizedek során minden keresztény felekezet felismerte (katolikusok, protestánsok és a többi kisegyház egyaránt), hogy a fiatalokhoz csakis a fiatalok nyelvén lehet szólni. Azonban mindenütt érezhető, hogy megkésett vagy kidolgozatlan módszerekkel próbálkoznak. Ha a vallásos témájú képregényeket, mint modernizáló eszközt nézzük, akkor kicsit ez is az is, de valahol egyik sem, ám ennek körüljárása újfent hosszabb kifejtést igényel.

BA: Más országokban, például Franciaországban nagyon jelentős hagyománya van a keresztény értékrendet hol nyíltan, hol áttételesebben képviselő, tanító képregényeknek. Nálunk voltak ilyenek tudomásod szerint, vagy a rendszerváltás előtt valamivel indult Larousse-féle A Biblia felfedézése sorozat volt az első?

TA: Voltak azért korábbi próbálkozások is, és a maguk nemében azt kell mondjam, jobban működnek, mint a rendszerváltás környékiek-utániak. Jean Effel könyveit előszeretettel jelentették meg idehaza az ötvenes évek végén, amelyek közt akadt képregény is, például A kis angyal, de fontos megemlíteni még képes könyvei közül Az ember teremtése vagy A világ teremtése című műveket (az utóbbiból animációs film is készült). Mindegyik naiv és egyszerű képi világával, ugyanakkor bájos, ám cinikus humorával tudja megnyerni magának az olvasókat. Természetesen elsősorban gyerekekhez szóltak ezek a kötetek, de a felnőttek is jószerével találhattak fogukra valót közöttük. Megtudhatjuk tőle például, hogy a teremtés közben az angyalok leitatták Istent, aki kétszer annyi csápot látott, mint amennyit eredetileg adott a polipnak, így a teremtő akarat révén a polip nyolc csápú lett.

BA: Sokáig nagyon kevés keresztény (vagy bármilyen valláshoz kötődő) képregény jelent meg nálunk. Talán csak a II. János Pál életéről szóló Marvel-képregény jut az eszembe. Vajon miért csak most, miért éppen most fedezte fel egyszerre több kiadó is, hogy ezen a módon szólítsa meg a fiatalokat?

TA: A II. János Pál képregény egy látványosan üzleti termék volt világszerte. Idehaza 1989-ben jelent meg, és a pápalátogatások alkalmával fogyott belőlük dögivel. De amennyire népszerű, olyan pocsék is. Képregényként egyáltalán nem működik, ráadásul fikarcnyit sem ad vissza az előző pápa karizmatikus személyiségéből. Annál szomorúbb azonban, hogy vajmi kevesen ismerik az újvidéki ferencesek által kiadott Antal testvér című kötetet. Ezek mellett a már általad is említett Larousse-féle sorozat is ide tartozik, de jelent meg protestáns kiadásban Jézus életéről és az apostolok munkásságáról szóló kötet is valamikor szintén a rendszerváltáskor. Ám ami igazán ritkaság (még keresztény körökben is) azok a Nyolc Boldogság közösség két kötete az Ébreszd fel a szíved! és a Találd meg a boldogságod a belga Floristól.  A kiadók minden bizonnyal a képregényben látják a fiatalabb olvasók megcélzásának lehetőségét. Hogy ez mennyire működik, attól is függ, milyen kiadvánnyal rukkolnak elő, de a vallásosság iránt érdeklődő fiatalok vásárlási szokásait nem tudnám megtippelni. Ez majd idővel eldől.

BA: A Színes bibliai történeteket az Immánuel karizmatikus gyülekezet kiadója, az Action Bible sorozatot a Hit Gyülekezete kiadója, a Patmos Records jelentette meg, de említhetnénk az Auriac és Fabiola képregényeket is, amelyeket az Új Ember adott ki. Törvényszerűnek látod, hogy csak kifejezetten keresztény témájú kiadványokra szakosodott kiadók foglalkozzanak ezzel a területtel?

TA: Nem törvényszerű, de ki más vállalná be? Nekik megvannak a maguk boltjai, ahová nap mint nap bejárnak az ilyen témájú könyvek iránt érdeklődők, tehát találkozik a kínálat a potenciális vásárlókkal. Ugyanakkor különösen érvényesül a „cipőt a cipőboltból” elv a vallások iránt érdeklődők között is. Az, hogy melyik kiadó ad ki egy könyvet, sokszor garancia arra, hogy mit fog benne találni az olvasó, épp ezért célirányosan így is válogat a megjelent kiadványok közt.

BA: Minden szempontból kivételnek látszik a Biblia manga, amely az Athenaeumnál jelent meg pár éve. Ebben üzleti lehetőséget láthattak vajon? Reális egy ilyen cél, akár egy jóváhagyott, akár egy teljesen szabad interpretáció esetében?

TA: Ezt a kiadványt nem igazán értettem kiadói döntés szempontjából (sem). Sem nyugati képregényként, sem mangaként nem működik. Idehaza pedig ez felszorzottan igaz. Az európai kereszténység éppen az a tipikus ágazat a képzőművészetben, amely manapság egyre jobban bezárul, egyre kevésbé mer szabadabban gondolkodni. Ebben a helyzetben képtelenség, hogy elfogadjanak egy keleti képi világú művet. Bármiről legyen is szó. Magyarországon ráadásul a képregény, mint alapvetően nem keresleti termék, csak egy nagyon szűk réteg számára. Ha ebből kiemeljük azokat, akik a manga iránt fogékonyak és szívesen látnák a Biblia alakjait mangafiguraként, nos, azt gondolom nem kell tovább magyarázni.

BA: Ismered valamennyi, az utóbbi időben itthon megjelent bibliai illetve keresztény témájú képregényt? Fel tudnál állítani közöttük kategóriákat?

TA: Sajnos nem mindet olvastam, pedig kevés van belőlük, de egyik-másik csupán belelapozás erejéig érdekel. Az elmúlt húsz év terméséből mindössze három kategória emelkedik ki, és végiggondolva nagyon nem is lehet több: biblia-feldolgozások, életrajzi művek és lelkiségi irodalmi művek. Kedves gyerekkaland képregénynek pedig ott a Bóni és Tim. :)  Akik igazi keresztény képregényt készíttetnek (mivel többségében keresztény kiadók a megrendelők) biztosra mennek, nem gondolom, hogy valaha is nyitni fognak más kategóriák felé.

BA: Képregényként hogyan működnek ezek? Én azt szoktam mondani, hogy a Biblia képregényben még mindig elsősorban Biblia, és csak mellesleg (esetleg) képregény. Neked mi erről a véleményed?

TA: Az előadásomban pont ennek szeretnék a végére járni.

Az előadásra december 11-én kerül sor a Hungarocomix keretén belül, 4 órakor, a Millenáris Fogadó 2. emeleti kistermében. Az illusztrációk egy részét a db.kepregeny.net-ről kölcsönöztük.