Galla Miklós, a képregényfesztivál sztárvendége - interjú

A május 18-i 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon vendégünk lesz Galla Miklós, aki "Galla Miklós love story-ja a brit képregénnyel" címen tart 30 perces műsort. Ehhez kapcsolódóan volt kedves válaszolni Bayer Antalnak néhány, e-mailben feltett kérdésére.

Bayer Antal: Köztudott rólad, hogy nagy kedvelője vagy az angol humornak, de az kevésbé ismeretes, hogy érdeklődésed kiterjed a brit képregényekre is. Pedig ezeket a szigetországban elképesztően népszerű "fiús újságokat", mint a Beano, a Dandy vagy a Beezer, nem csak nálunk, hanem máshol sem nagyon ismerik. Hogyan kerültek ezek mégis a látókörödbe?

Galla Miklós: Tizenkét éves koromban a szüleimmel a Kelet-Afrikában található Tanzániába utaztunk, és ott – konzekvensen három hónapos késéssel, mert hajóval hozták – minden csütörtökön jöttek a brit comic-újságok. Az említetteken kívül például a Topper is, és a konkurencia: Whizzer and Chips, COR!!. Éltem a világomat, imádtam ezt a számomra új kultúrát.

BA: Az angol humornak a "Monty Python"-os, "Pete and Dud"-os fanyar vonulata nyilvánvalóan hatott a saját munkásságodra, de hogy állsz azzal a roppant direkt, vásott, unatkozó kölykös csíntevésekkel, amelyektől például (a brit) Dennis the Menace és Gasher-sztorik hemzsegnek?

GM: Néha ezekben is vannak szellemes ötletek. Az igazi érték, amire persze csak a közelmúltban jöttem rá, a rajzolói munka és az egésznek a kiállítása. Fantasztikus, ahogy a statikus rajzokon a mozgást érzékeltetni tudják. Gyakorlatilag rajzolt börleszk. Ezek az újságok úgy vannak kivitelezve, hogy szívesen veszed kézbe, akár egy negyvenéves kiadványt is. Nagyon érdekes, hogy az általam legjobbnak tartott rajzolót George Martinnak hívták, de persze nem azonos a Beatles együttes zenei producerével.

130_2009-03-22_17_Borze_(Ninja).jpg

Galla Miklós egy pár évvel ezelőtti képregénybörzén (fotó: Tompa Péter)

BA: Ezeknek a képregényeknek az ősei még a 19. század második felében indultak, és néhány az 1920-as években magyarul is megjelent az Áller Képes Családi Lapjában, mint például az Elcsigázott Wiilie és Fáradt Tom (Weary Willie and Tired Tom), vagy a Hóri-Horog és Tömzsi (Pitch and Toss). Ezeket ismered, foglalkoztat egyáltalán a "humortörténet" (nem feltétlenül a képregények terén)?

GM: A humortörténet foglalkoztat, de csak konkrét műveken keresztül. Például mostanában újra nézem Laurel & Hardy (magyarul Stan és Pan) filmjeit, és csodálom Oliver Hardy játékát. Nagyon nagy előadó és színész is. Olyan akrobatikus eleganciával tudott elesni, hogy mindig nevet rajta az ember. Szinte táncolt, amikor elesett. Érdekes, hogy a figurájuk alapján készült rajzfilmsorozat és képregényváltozat is. Ezenkívül megvan “A Beano történelme” című tepsiméretű album, de még nem jutottam benne messzire.

BA: Amit nálunk inkább ismernek a brit képregényekből, az a Judge Dredd, a V mint Vérbosszú, és általában a kultikus 2000 AD SF-képregénylap sorozatai. Ezeket is ismered, vagy kizárólag humoros képregények érdekelnek?

GM: Kizárólag humoros. Olyannyira, hogy a Dandy-ben is átlapozom a “komolyabb” oldalakat, és az amerikaiakból is csak a vicceseket olvasom: Dennis the Menace, Richie Rich, stb.

BA: Korábbi könyveidben gyakran voltak képregények, olyan, képregényes körökben jól ismert rajzolókkal dolgoztál együtt, mint Cserkuti Dávid, Zsoldos Péter és Csordás Dániel. Hogy zajlott velük a munka, mi alapján választottad ki éppen őket, és megfordult-e a fejedben, hogy rendszeresen is írj képregényeket?

GallaCsordas.jpgRészlet Galla Miklós: Könnyű műhaj című kötetéből, a 45 oldalnyi képregényt Csordás Dániel rajzolta (többszörös Alfabéta-díjas, az idei fesztivál plakátjának az alkotója)

 GM: Velük a könyvkiadókon keresztül kerültem kapcsolatba; mindegyikük remek munkát végzett. Amiket megrajzoltak, mind tévés jelenetek képregényváltozatai voltak. Eddig még nem írtam önálló, eredeti képregényt, de ki tudja, mit hoz a jövő? Kedvem biztosan lenne hozzá, és kreatívnak is érzem magam.

BA: Nemrég jelent meg legújabb könyved, az Ábrakadabra. Ezt még nem volt alkalmam kézbe venni, de a leírás szerint "60 színes képet tartalmaz"? Képregény is van köztük, vagy ez most más irány?

Galla_Abrakadabra.jpg

GM: Hát ez más irány. Geometrikus, illetve szabadkézi absztrakt festményekről van szó, de nem szabad megijedni: teljesen közérthető, játékos, harmóniát árasztó képekről van szó, és mind a hatvanhoz humoros magyarázat társul. A festés az új szenvedélyem. Amikor a fellépéseken kivetítem a műveket, és mondom hozzájuk a szöveget, mindig nagy a siker.

BA: Köszönjük a beszélgetést, és találkozunk jövő vasárnap, a képregényfesztiválon!