Kevesebb, mint két hét marad hátra a képregényfesztiválig, s már javában zajlik az Alfabéta-jelöltek zsűrizése - hogy fokozzuk az izgalmakat, idén is interjúkat készítettünk velük.

Leslie Téjlor képregénye a Magyarok az Isonzónál képregénypályázatának első helyezettje lett, most pedig kép-novella kategóriában indul az Alfabétáért.

Mikor és hogyan kezdtél képregényeket készíteni?

Hét évesen, első osztályos koromban, mikor az egyik osztálytársamnál megpillantottam a Mozaik című képregényújságot. Annyira elbűvölt az a kiadvány, hogy azonnal éreztem, nekem is ilyeneket kell csinálnom. Addig is szerettem rajzolni, de ezáltal (később pedig a Pajtás, Hahota, Kockás, Füles képregényei után) teljesen belebolondultam a műfajba

A képregény a kerettörténet szerint személyes élményeken alapul. Tényleg ez a valós sztori? Mennyiben fikció az Isonzói ajándékok?

Igen, szinte szóról szóra igaz történet. (Igyekeztem a szabolcsi nyelvjárást is visszaadni, amit már sajnos egyre kevesebben beszélnek. Én családi körben azért gyakran használom. :) ) Bár nem szoktam pályázatokon indulni – főleg időhiány miatt, de amikor Bayer Tóninál láttam, hogy meghosszabbították a határidőt, mégis belevágtam, mert nagyapám és dédnagyapám szelleme mintha ott állt volna végig mellettem, ők akarták, hogy elkészüljön. Feltöltött az energiájuk, szinte fogták a kezem és ez lett az egyik legkedvesebb képregényem.

A magyarok háborús részvételeiről kevés film készült. A képregényt jó médiumnak tartod ezen események bemutatásához? Egyébként téged érdekel a military témakör?

Igen, az ilyen filmeket nagyon hiányolom. Bár nekem nagyapám rengeteget mesélt a háborúról, elmondta az árnyoldalait is, amik belém égtek. Sokaknak azonban ez nem adatott meg, így valami furcsa dicső dologként tekintenek a háborúra és nem lennének ellenére egy újabb ilyen szörnyűségnek. Talán nem vágynának annyian egy újabb háborúra, ha látnák milyen is az igazából. A képregényt nagyon jó médiumnak tartom, de idehaza sajnos nincs igazán nagy rajongó tábora, így inkább filmben gondolkodnék, az több emberhez eljut. A military témakör érdekel, mert rengeteg dráma rejtőzik benne, amit jól ki lehetne dolgozni. Még nagyapám második világháborús történeteiből is össze tudnák hozni egy albumra valót.

Milyen technikával dolgozol? Hogyan változott ez az évek folyamán? Melyik fázis készítését élvezed a leginkább?

Alapvetően a régi technikát szeretem a legjobban: papírra, tussal, ecsettel, vagy tollal, ceruzával. Ez viszont elég időigényes, bár (szerintem) sokkal szebb munkákat lehet készíteni hagyományos technikával. Az anyagnak van valami furcsa kisugárzása, ami élettel tölti meg a képregényt, a rajzokat. Viszont a gyorsaság manapság igen fontos dolog, így sokat lendített a pályámon, mikor vagy 16-17 évvel ezelőtt megvettem az első digitális Genius táblámat és az internet elterjedésével egyre több kiadónak küldtem el rajzaimat. A hagyományos technikánál minden fázist szeretek, a digitálisnál viszont inkább a kihúzás jön be igazán. Ott a vázlatokat és a színezést nem annyira kedvelem.

Követed a hazai / külföldi megjelenéseket? Milyen képregényeket olvaosl? Mely alkotók inspirálnak leginkább?

Leginkább interneten, Facebookon követem az alkotók, kiadók oldalait. Ahogy látom, rajzolóként viszonylag gyorsan megtelik az ismerősök engedélyezett 5000 fős tábora, mert mind a rajzolók, mind pedig a rajongók jelölik egymást. Így minden nap látni valami újat, érdekeset. Sokan inspirálnak, de leginkább a francia (és olasz) alkotók, a szuperhősös amerikai képregények annyira nem állnak közel hozzám. (Annak ellenére, hogy jelenleg épp egy ilyenen is dolgozom)

Ha jól tudom, külföldre is dolgozol. Hogyan és mikor kezdődött nemzetközi pályafutásod, milyen projektjeid futnak most?

Igen, ahogy említettem, az internet megjelenésétől kezdve egyből elkezdtem küldözgetni a rajzaimat külföldi kiadóknak. Eleinte rengeteg negatív visszajelzést kaptam, viszont mivel leírták a hibáimat, és hogy mit várnának, az évek múltával egyre több pozitív választ kaptam. Az első ilyen volt a francia Virtuagirl erotikus weboldal, amelyik pároldalas szexi képregényt kért a honlapján szereplő lányokról. Ekkor „tévedtem rossz útra”, mert nagyon megtetszett az ilyenfajta munka és az egyre szaporodó erotikus oldalak szívesen fogadták a hasonló alkotásokat. Aztán materiálisan is megjelentek ilyen pikáns képregényeim. A holland Sombrero kiadó Zwarte Reeks (Fekete Sorozat) című szériájába tizenkét albumom jelent meg. Ezekből többet lefordítottak és kiadtak olaszul is. A Fáraó háreme magyarul is megjelent, mikor Har van Fulpen, a Kiadó tulajdonosa (kérésem ellenére) belevágott a sorozat magyar kiadásába.  Aztán az igen népszerű Rooie Oortjes kiadónál jelent meg két szép album, amiben a világhírű Gürsel és Dany mellett az én egyoldalasaim is bekerültek. Jelenleg négy képregényen dolgozom, amiből háromról még nem mondhatok semmit (kiadói és szerzői jogok miatt) A negyediknek a színezését csinálom, azaz már nemsokára végzek vele. Ezt egy chicagói csapat rendelte, Parallel legends címen fut majd, Facebookon ugyanezen a néven már van egy oldaluk is.

Egyébként mivel foglalkozol? Tudom, hogy elcsépelt kérdés, de mennyire lehet Magyarországon illusztrálásból, grafikai munkákból megélni?  

Azt hiszem, szerencsés vagyok, mert idén éppen tíz esztendeje csak a rajzzal foglalkozom, ez a munkám. Karikatúrától kezdve, gyermekrejtvényeken, könyvborítókon, ruhamintákon át erotikus képregényekig bármit elvállalok, minden jöhet, mindent szeretek, ami rajzzal kapcsolatos, nem vagyok válogatós. A bevételek a munkák mennyiségétől függnek, változó, ilyen szempontból változó, vadregényes az életünk :)

Milyen képregényes terveid vannak a következő egy évre?

Hú, nagyon sok tervem volna, csak hát időm nem engedi, így egy év helyett a következő tízet mondanám. Ebben a szakmában külföldön gyakran megesik, hogy 2-3 (vagy még több) évre előre terveznek a kiadók. Így folyton időhiánnyal küszködöm, saját ötleteimre nem nagyon van időm. Hirtelen azonban az ókori Aesopus történet jut eszembe, aminek hazánk legjobb forgatókönyvírója, Kissferi ígérte, hogy nekilát megírni az adaptációját. Nem kell sietnie sajnos, négy éve megvannak a karaktervázlatok, de egy oldallal sem lettem még kész. Két éve ugyanígy vagyok a Bötyár Bandival, ami karikatúrás, vicces történet lenne, afféle hazai Asterix. Harmadik, amit nagyon szeretnék elkészíteni a közeljövőben (2100-ig :) ) saját életem alapján, a házasságom előtti zűrös öt esztendő története volna, (Örök keresők címen) Ennek a könyv verziójával nagyrészt készen vagyok, így forgató sem igazán kellene.

Bónusz kérdés: ha bárkit választhatnál magyar és külföldi írók közül, kivel dolgoznál együtt szívesen egy képregényen és milyen témában?

Bárkivel nagyon szívesen dolgozom egy-egy történeten, ha úgy alakul, de sajnos nem igazán vagyok csapatjátékos, így két hazai nagyobb képregényes csoportból is kiléptem – bár személyesen semmi bajom nem volt egyik taggal sem, csak maga a csapatmunka nem az én asztalom. Történelmi, fantasy, sc-fi, de továbbra sem mondanék nemet rövid, szexi vicces történeteknek sem. Még mindig kedvelem azokat is. :)

//Komornik Eszter//