Madarász Gergő öreg motorosnak számít az Alfabéta-jelöltek között, idén Nőuralom című kép-novellájával száll versenyben, miközben ezerrel készül a Majomdaráló 3. részével a képregényfesztiválra.

A Nőuralom hasonlóan abszurd, mégis reális dolgokkal foglalkozik, mint a tavalyi Alfabéta-jelölt, az Univerzoom. Honnan jönnek ezek a sztorik, miből inspirálódsz?

Az ötletek az engem körülvevő világból, a személyes tapasztalatokból és rám ható információkból jönnek. Kieresztett antennákkal járok, befogadom az információkat, jelenségeket, ezeket átszűröm magamon, és ha úgy érzem, hogy érdemes beszélni valamelyik jelenségről, akkor az meg fog születni. Ez minden alkotó emberrel így van, más dolog az, hogy ezeket az információkat, élményeket, hatásokat hogyan szűri át magán a művész, és milyen oldalról akarja megmutatni azokat a világnak. Én például elég infantilis gondolkodással rendelkezem, és mindig elkalandozik a fejem. Amikor elmélázok valamin, mindig előjön a „mi lenne akkor, ha…” kérdés, és onnantól nincs visszaút. A nőuralom ötlete is egy nőegyletről írt cikk elolvasása után jött. Elolvastam, elkezdtem rajta gondolkodni, és elmerengtem azon, hogy mi lenne, ha a nők át akarnák venni az uralmat a világ felett, és mi van, ha a mostani helyzet nem véletlenül van így, és ezért nem szabad megbolygatni és akkor...
És a végén eljutok egy Majomdaráló történethez.

Mágia, répa, az univerzum rejtélyei és egyéb konteók - ezek mind helyet kapnak a képregényeidben. Te hiszel a természetfelettiben és a tipikus összeesküvés-elméletekben, vagy csak jó témák a sztori szempontjából?

Nem hiszek a mágiában, vagy egyéb természetfeletti jelenségekben (kivéve a répát). Számomra olyan dolog a természetfelettiség, mint ősembernek a villámlás. Úgy veszem észre, hogy ahogy fejlődik a világ, úgy fejtődnek meg szépen lassan ezek a jelenségek is. Szerintem például vannak szellemek, de nem fehér ruhás bosszúálló hölgyek egy kastélyban, hanem vissza nem forgó energiák, akik nem lettek újrahasznosítva a nagy rendszerben. Az anyósos történetemben klasszikus szellemalak tűnik fel, de csak a történet miatt, mert így lett mókás, és ez szolgálta a történetet. Ezek a hiedelemrendszerek, világképek kimeríthetetlen tárházai azon lehetőségeknek, amikkel történeteket lehet létrehozni, és arra használni, hogy kiforgassuk vele a világ jelenségeit és így esetleg más nézőpontokon keresztül felfedezhessük mi és miért működik úgy ahogy. Tehát azért használom őket, mert nagyon izgalmas világokat lehet létrehozni velük, és emberi gondolkodásmódokat ütköztetni. A konteókat, összeesküvés-elméleteket azért szoktam sokszor elolvasni, mert voltaképpen jól kitalált sci-fi-k, de olyan idióta logikával, hogy az ráadásul nagyon közel áll a Majomdaráló humorához. Hihetetlen az emberi elme és képzelőerő, az hogy miket tudnak kitalálni. Csak ne használnák sokszor káros és ártalmas gondolatok terjesztésére.

Mesélj a Majomdaráló 3-ról. Mire számíthatunk?

A már ismert történetek mellé érkezik egy jó kis 18 oldalnyi új történet,  Jánoska története, ami nem fog felkerülni a weboldalra. Elég akciódús, és igazi ropogósan elmebeteg humorú lesz, ahogy azt megszokhattuk.  Teszteltem alanyokon, pozitív visszajelzést kaptam, és az agykárosodást is megúszták. Emellett bekerült a kötetbe a Meriadán című sztori is, ami a Műút irodalmi folyóiratban jelent meg még 2013-ban és az sem került fel a weboldalra, de így most egyben lesz a többiekkel, beilleszkedve a történetszálba. Végül is így most kiadva minden történet együtt lesz nyomtatott formában, csak a Meriadán, és Jánoska története lesz offline.  

Hogyan zajlik a munkafolyamat az ötlettől a megjelenésig? Milyen technikával dolgozol? Hányszor írod át? Mennyi ideig készül?

Az első lépés mindig az említett mélázás és elmélkedés, amiből előugrik az ötlet, A lényeg hogy az ötlet már tartalmazza a csattanót, és tanulságot, ami értelmet ad annak, hogy az ötlet kidolgozásra kerüljön. Második lépésként egy kis füzetben felvázolom a paneleket és beleírom a szövegeket. Az én történeteim kevésbé cselekményalapúak, így az a fontosabb, hogy először a szöveg legyen jól elosztva, jól ritmizálva a történet szempontjából. Harmadik lépés a papírra vetés A3-as méretben, szövegkiemelő filccel (ez lehet zöld, magenta, bármilyen színű, én az utóbbit használom) megrajzolva, amennyire részletesen csak tudom, hogy a kihúzásnál minél kevesebb rossz vonalat hozzak létre, mert azzal arányosan a gépen sem kell annyit javítanom a rajzon. Negyedik lépésként sima patronos töltőtollal kihúzom a rajzot, amennyire pontosan és hiba nélkül tudom. Ötödik lépésként jön a scannelés, azután képszerkesztő programban kiveszem a jelen esetben magenta színt és megmarad a tiszta fekete. Hatodik lépés pediglen az, hogy kijavítom a hibákat, újra beírom a szöveget digitálisan, tónusozom, és kidolgozom a részleteket. Mindeközben elküldöm három nagyszerű és csodálatos jó barátomnak a szövegileg már kész anyagot, és ők jól átnézik helyesírásilag az egészet. Ők visszaküldik a javításokat és nekik hála én újra be tudom írni a szöveget, immáron helyesen írva. Ezúton is mérhetetlen köszönet nekik érte!!!

Eddig összesen három olyan ötletbe futottam bele, amiről menet közben derült ki, hogy bár megvan a csattanó/tanulság faktora, de sajnos sok helyen logikailag bukik a történet. Ezeket félretettem, időközönként előveszem, hátha fejlődött annyit az agyam hogy meg tudjam fejteni, mi lehetne a megoldás arra, hogy működjenek. Most egy ilyen történet elő is került három év után, és nagyon esélyes, hogy rá fogok találni a megoldásra.

 Elég aktívan jelen vagy a Facebookon is, próbálsz részletes helyzetjelentéseket adni. Kik a MD olvasói? Sikerül ezzel új embereket megfogni, akár a képregényes életen kívülről?

Nagyon tapasztalatlan vagyok e téren, meg kell valljam. Nem tudom, mik a lehetőségek, technikák arra, hogy ezeket a helyzeteket követni és felmérni tudjam, de személyes tapasztalataim alapján azt látom, hogy sokan követik a nagyvilágból a történéseimet. Ez számomra nagyon sokat jelent, mert bár amúgy is úgy vágtam bele az alkotásba, hogy tét nélkül akarom csinálni, tehát nem fontos, hány embernek vagy kinek tetszik, azért nagyon inspiráló, ha értesülök arról, hogy sokakat elért és várják a folytatásokat. Ezúton nekik is üzenem, hogy köszönöm!!! Annak ellenére, hogy nem tudom felmérni az aktuális olvasottságot és ilyesmiket, azt tudom, hogy kommunikálni jó móka a kedves olvasókkal, ezért igyekszem mindenféle híreket, tartalmakat megosztani az érdeklődőkkel. Terveim között szerepel az is hogy ezt sokkal rendszeresebben és tartalmasabban fogom tenni.

 Mik történtek veled az elmúlt 1 évben? Hogy sikerülnek a karakterrajzolások az eseményeken?

Az elmúlt egy évben hegesztgettem, forrasztgattam a Majomdaráló újabb részeit, ami most megtorpant, mert az új kötetbe kellett 18 oldalnyi új történetet alkotnom, de most már visszatérek a friss irányvonalhoz, és jön a folytatás. Emellett elővettem a régi ötleteimet, és igyekszem összelogikázni, hogy mennyi idő alatt és milyen sorrendben alkotódjanak meg. Van olyan, ami már 15 éve kezdett el megalkotódni, és most ismét elém kerül és megírtam a végét. Az nem a Majomdaráló világában játszódik, lehet, hogy egy külön kis kiadványként vagy online történetként fog a világ elé kerülni. Sok ilyen tervem van, és előbb utóbb meg fognak születni, nem ússzátok meg.

A karakterrajzoló megmozdulásokról pedig azt tudom mondani, hogy nagyon jól sikerültek!!! Már megint köszönetet kell mondjak méghozzá azoknak, akik megtiszteltek azzal hogy áldozataimmá váltak ezeken a találkozókon, és leültek hozzám hogy lerajzolhassam őket! Olyannyira jól sült el a dolog, hogy három karaktert fel is használtam Jánoska történetében. Ráadásul felismerhetőségüket szavatolja, hogy olyan ismerte fel őket a paneleken, aki sosem látta őket személyesen, csak a rajzokról készült fotókon. Tehát hárman izgatottan készülhetnek, mert ők már bekerültek egy történetbe. A továbbiakba is szépen kerülnek bele a többiek is ígéretem szerint.   

 Mivel foglalkozol a képregényeken kívül? Elindítottad a Majomdaráló Műhelyet is - ezzel mik a terveid?

Jelenleg szabadúszó grafikus vagyok, és ha minden jól megy, akkor hamarosan sikerül belevetnem magam a tetoválás művészetébe is. Emellett aktívan gitározok a Mézmocsár zenekarban és amennyiben időm engedi, festem a képeimet, amikkel hamarosan szeretnék ismét visszatérni a kiállító művészek soraiba.

A Majomdaráló Műhely végül is annak a portrérajzoló eseménynek a webre ültetése, amit a képregényes találkozókon szoktam elkövetni. A műhely oldalán keresztül kommunikálva is szívesen veszem a kéréseket igényeket arra hogy a kedves megrendelőket fessem, rajzoljam meg a Majomdaráló stílusában. Ez a szolgáltatás ez esetben fizetős, mert más technikákat használok fel mint az élő rajzolásnál, és majd tovább akarom fejleszteni a lehetőségeket póló, bögre, és egyéb alkalmazott grafikai munkákra kiterjesztve is. 

Lesz MD 4? Tervezel ezen kívül más képregényt is, elszakadva ettől az univerzumtól?

Most hogy megalkotódott a harmadik kötet, gyúrhatom tovább a folytatást, ami (micsoda véletlen) éppen 48 oldalnyi anyag, ami pedig egy esetleges negyedik kiadvány anyagát is kiadhatja. Most nem akarok előre szaladni, de nagyon szeretném ha megjelenhetnének a folytatások. Már azért is hálás vagyok az életnek hogy az első három megjelenhetett, és csakhogy ne maradjon ki a köszönetekből, ezúton Bayer Antalnak is nagyon köszönöm hogy megjelentette az eddigieket!!! Nagy-nagy áldozat ez a részéről!

Egyébként tervezek egy másik képregényt, sőt, már alkotódik is, ami elszakad a Majomdaráló világától, stílusától. Kaptam ugyanis egy megtisztelő felkérést egy antológiában való részvételre, amiben sok nagyszerű alkotóval közösen kell egy témára egymástól független történeteket alkotni. Erre egy 15-16 oldalas sztorival készülök, és egy kicsit realistább karakterábrázolással, ugyanakkor elvontabb képi világgal fogom megjeleníteni a mondanivalómat. Komolyabb, érzelmesebb történet lesz, és amolyan kísérletezés, mert ilyen képi világgal még csak a festészetemben próbálkoztam.

 Te mennyire követted a tavalyi hazai megjelenéseket? Van olyan, ami kifejezetten tetszett?

Folyamatosan kapom a híreket és infókat a megjelenésekről, és például nagyon tetszik a Titánember sikere és kitartása. Az, hogy meg tudták csinálni, hogy végig megjelenhessen a kiadvány országos terjesztésben. Ez szerintem magnapság nagyon nagy eredmény! Gratula nekik ezúton is, és drukkolok hogy legyen folytatás! Példa értékű, amit elértek!

Rengeteg minden a képregényfesztiválon jelenik meg, és valamelyik szervemet el kellene adnom hogy megvehessem mindet, de amire most nagyon kíváncsi lettem, az a Kittenberger című kalandos képregény. De még sok-sok olyan újdonság lesz, amihez konténert kellene bérelnem, hogy hazavihessem. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon jól fejlődik a képregény helyzete kis hazánkban, és szerencsére ez úgy tűnik hogy egyre jobb lesz! Én bizakodó vagyok.

//Komornik Eszter//