A Pipien Molestus a decemberi Hungarocomixra jelent meg, azóta az alkotó, Vidák Zsolt lelkesen vesz részt minden képregényes rendezvényen - nem hiába, hiszen első hosszabb alkotását rögtön jelölték is 2016 legjobb kép-regény címére. A most következő interjúban olyan dolgokról kérdeztük, amikről azelőtt még nem nagyon nyilatkozott.

Milyenek a visszajelzések a Pipien Molestus-ra? Hogyan fogy, miket mondanak a többiek?
Szokatlan volt számomra, hogy a kiadás után nem rögtön jöttek a visszajelzések, az illusztrációs munkáknál ez másként van. December közepén jelent meg a képregény, azóta már rengeteg jó visszajelzést kaptam. A történetet is nagyon dicsérik, aminek igazán örülök, mert a rajzolási munka elkezdését hosszas történetírás előzte meg!

Van olyan, amit utólag változtatnál? Akár a tartalmon, akár a formátumon, terjesztésen, bármin?
500 példányban nyomattam ki első körben. Lassan elfogy ez az adag, és újabb kiadáson gondolkodom, ezért aktuális a kérdés. Én mindennel elégedett vagyok, nem nagyon változtatnék a tartalmon es a külsőn sem. Talán a borító az új kiadásban lehet, hogy füllel lesz megtoldva, és a terjesztés is új kihívások elé állít. Folyamatosan bővítem az olyan boltok listáját, ahová vélhetően a célközönség megy vásárolni.

Képzőművészként, alkalmazott grafikusként, illetve olyan emberként, aki nem volt benne a képregényes életben, milyen volt hirtelen belecsöppenni? Mi a véleményed a rendezvényekről, mint árusnak és nem látogatónak?
Számomra ez egy új világ, új közönséggel, új alkotókkal. Nagyon tetszik. Egy évig dolgoztam ezen a képregényen és úgy éreztem, hogy meglehetősen lassú vagyok a többiekhez képest. A Hungarocomixon szembesültem először azzal a ténnyel, hogy ez egy teljesen normális munkatempó. Nagyon élvezem ezt a „fesztiválosdit”. A képregény mellett printeket es képeslapokat is árusítunk. Nagyon kellemesen telnek ezek az események számomra. Ami sajnos sosem jön össze, hogy körbenézzek a többiek asztalánál…

Mi volt az első képregényed, és miért/hová készítetted?
Amikor beléptem a Roham magazinba, az első szerkesztőségi ülésen Szöllősi Géza rögtön egy rövidebb képregény készítéssel bízott meg. Nekem a képregény műfaja egy teljesen új terület volt, de nagyon izgalmasnak találtam és hatalmas lendülettel vetettem bele magam a készítésbe. Ez a képregényem a „Töki” címet kapta . Célom volt egy sajátos narráció kialakítása. Kerültem minden konvenciót. Szerintem nagyon jól sikerült, elégedett vagyok vele.

Szoktál képregényeket olvasni egyébként? Akár magyart, akár külföldit?
Igazából nem vagyok nagy képregényfogyasztó. Rengeteget dolgozom a saját projektjeimen, és arra már rájöttem, hogy sosem fogom utolérni magamat az elképzeléseimben. Így kevés időm marad másra. Az olvasás nagyon fontos nekem és amikor időm engedi inkább könyvet veszek magamhoz.

Milyen tanácsokkal látnád el magad, ha visszamehetnél az időben 1-1,5 évvel?
Vázlat, vázlat, vázlat! Persze a Pipien Molestus-nál is rengeteg vázlat készült. Sőt! Viszont az új képregényemnél (a folytatásnál) először feldobnám az összes képkockát nagyon vázlatosan és miután kialakult a jónak vélt dramaturgia, kezdeném el kidolgozni. Abban bízom, hogy így hónapokkal lerövidül a megvalósítás.

Minek tartod magad amúgy? Képzőművésznek, alkalmazott grafikusnak? Egyáltalán hol van ezek között a határ?

Illusztrátornak tartom magam. Művészetként gondolok a munkáimra. Hogy hol a határ ezek között? Talán az autonóm megközelítésben. A képregényemnél is törekedtem egy sajátos kommunikáció kialakításában. Egyfajta experimentális megközelítés ez. Nem tudom motorikusan feltölteni képkockákkal az oldalakat. Szinte minden oldalpárt sajátosan alakítottam addig, míg nem éreztem azt, hogy a vizuális látvány engem tükröz. Olyan ez, mint amikor a kutya körbejelöli a területét. Azt hiszem ezektől a dolgoktól kap plusz réteget, többletjelentést egy olyan munkám is mint például ez a képregény. Ebben maximalista vagyok, ha kell újrarajzolom az oldalakat. Sok olyan kép nem került így bele a képregénybe ami magában  jó volt, de a többi képpel számomra harmonizált.

A most készülő képregényedről mit szabad tudni?
Két új képregény ötletem van. Az egyik a Pipien Molestus folytatása a másik pedig egy szabadabb stílusú. Utóbbi története már készen van, ez egy elég nagy formátumú könyv lesz. A Pipien folytatás pedig még nem teljes, csak az alapötlet van meg kisebb továbbgondolással. Ez is szürreális történet lesz, ugyanazzal a főhőssel… de természetesen többet nem szeretnék elárulni a történetről. 

Milyen megrendeléseid vannak most, min dolgozol?
Egy nagyobb munkán dolgozom most, de titoktartás miatt nem árulhatok el róla semmilyen információt...

Hol látod magad 10 év múlva?
Szemüvegen át.  

Mit kérdeznél még magadtól, amit még nem mondtál el?
Mondjuk, hogy miért fogtam bele a Pipien Moletus-ba!? Régi álmom volt egy nagyobb terjedelmű könyv amiben.... blablabla...

Komornik Eszter