Alfabéta-interjúk: Madarász Gergely
Madarász Gergőt nem először jelölik Alfabéta-díjra és biztos nem utoljára! Idén a 2016 legjobb kép-novellája cím várományosa, interjúnkból pedig az is kiderül, mik várnak még ránk a következő Majomdarálóban.
Mivel dolgokkal foglalkozol most? Halad tovább a Majomdaráló?
Most jelenleg, képregényes "főállásban" a Majomdaráló új részén dolgozok. Hála a modern technikának, sokkal gyorsabban haladok, mert egy Ipad-en dolgozok. Félig még hagyományos megrajzolós, scannelős, és gépen utódolgozós technikával, de van amikor már teljesen csak a tableten születnek meg rajzok. Tényleg elképesztő hogy mennyi időt és energiát takarít meg a technika. (nem fizetett reklám)
Mik a tervek a közeljövőben, milyen kollaborációk várhatók?
Rengeteg tervem van, igazából klónoznom kellene magamat, hogy minden ötletemet meg tudjam valósítani. Zanzásítva: Majomdaráló örök időkig, vagyis amíg fizikai létem engedi. Fejemben kering egy kisebb kiadvány terve, olyan történetekből, amik szintén a Majomdarálóhoz kapcsolódnak. Ezek amolyan kis "egypercesek" ebből vagy zine lesz, vagy egy olyasmi formátumú, füzet szerű kiadvány, mint az első Majomdaráló. Van egy kb 48 oldalas sci-fi történetem, hasonlóan Majomdaráló rajzstílusban, és enyhén hasonló humorral. Hamarosan neki kell ugranom egy történetnek, amire Pádár Ádámék kértek fel, erről nem tudom mennyire mesélhetek, így nem is mondok többet. És emellett sorban állnak a félig kész dalok, és festmények:) Meg a szemetet is le kellene vinni, meg boltba menni, postára, bankba....
Szeretnék egy kicsit többi időt fordítani arra hogy a Cska antológiában megjelent Karmolások című törénetem stílusát érleljem és abban még több történetet hozhasak létre. Van több történet vázlatom is amik abban a stílusban akarnak megszületni. Azzal kisérletezek, hogy a festészetemben használt képi világot bevigyem a képregényalkotásba. Ezek komolyabb hangvételű, kicsit művészibb történetek lennének. Most még elég döcögős nekem ez a világ, és mint mindenhez ehhez is gyakorlatot kell szerezni, hogy későbbb beépülve automatikusan jöjjenek az ötletek és összeérjenek a képi világgal. Ehhez is sok sok idő kellene, mint az emellett felgyülemlett ezer ötletemre, úgyhogy boldogan várom a jelentkezését annak, akinek van esetleg a pincéjében egy működőképes klónozó gép!
Mostmár több éve portrékat is rajzolsz a rendezvényeken. Ezekre mekkora az érdeklődés?
Sok függ a marketingtől, nyilván de amennyi energiát fordítok rá azzal arányban úgy érzem, hogy elég népszerű a szolgáltatás. A képregényes találkozókon is egyre többen élnek a lehetőséggel, ezt most a már említett digitális technikával is tovább fejlesztettem, ugyanakkor a hagyományos rajzolást próbálom akvarelles festős verzióra cserélni, hogy tartósabb, és kévánatosabb is legyen a végeredmény. Ennek első tesztrepülése lesz a vasárnapi Képregény fesztiválon.
Festeni is szoktál, alkalmazott munkáid is vannak – tehát főállású szabadúszó grafikusként dolgozol?
Sokáig szabadúszó grafikus voltam, de olyan szerencse ért, hogy egy nagyon jó légkörű, stabil, és nagyon jó beosztású munkám lett a gödöllői önkormányzat közterület felügyeleténél. Azért jó, mert mellette bőven van időm a művészet mindenféle általam űzött területével foglalkozni! Ebben benne vannak az alkalmazott grafikusi munkák is, a képregényalkotás, és a festészet mellett.
Zenélsz is a rajzoláson kívül. Ezt mikor kezdted?
Magát a zenélést, két vonalon űzöm. Zenekarilag kb 1991-től tolom, egyénileg pedig a zeneszerkesztést 1996-tól. Most a Mézmocsár zenekarban gitározok, ez a projekt már öt éve halad elég aktívan. Egy-két éve kezdtünk el koncertezni, igyekszünk minél több helyre eljutni a műsorral. Eddig nagyjából készen 28 dalunk van, és folyamatosan születnek az újak is. A szövegek frontemberünk Farkas Bitó Miki szüleményei, jómagam tanult kollégámmal Nuszbaum Szocsó Ferenccel a zenei turbót szolgáltatjuk hangszerelésileg. Stílusilag a humormisztikus tánczenekar meghatározást vettük fel, ebből is sejthető hogy nem egy komor zenéről van szó. A saját zenei projekt pedig szépen alakul, az leginkább a kisérletezős elektronikán, egy kis industrial beütéssel, a drum and bass-ig mindent felölel, mindezeket spékelem meg rock gitározással. Hamarosan remélhetőleg tudok is jelentkezni egy kisebb demóval, már finishben van jó pár dalom ehhez.
Papíron vagy digitálisan rajzolsz? Ez változott valamit az elmúlt évek, mondjuk az első Mahomdaráló óta?
Az első történetekek még a ceruzával rajzolós, utána filccel kihúzós és utána scannelős és gépben ezer évig javítós technikával készültek. Az Angéla és a zalagárok történettől már bekapcsolódott a digitális technika is. Ott már a tónusozásban volt szerepe, meg az ezer évig javításban. Ezt untam meg, és ezért szereztem be egy Ipad-et, mert azon minden sokkal, de sokkal könnyebb és gyorsabb, és ez most tényleg nem a reklám helye. Egyszerűen csak elképeszt mennyire sokat számít hogy milyen eszközzel dolgozik az ember.
Miről fog szólni a következő Majomdaráló?
A legutóbbi történet folytatása következik, ahogy ez lenni szokott, újabb izgalmas részletek derülnek ki a szituációról. Ez ugyebár a két öregasszony, és Dr Pókusz története. Utána viszont régi ismerősök fognak feltűnni, és bár lezárása nem lesz továbbra sem a történet folyamnak, ez a régebbi történet ív le fog zárulni. Azután következnek azok az epizódok, amik már sok sok ideje fel vannak jegyezve és várják a megszületésüket. Lesz szeksz robot, vitát nem tűrő anyós jelölt, és még sok-sok ínyencség! Nem kell hát aggódni, utánpótlás van bőven, és szerintem minőségileg is tartják majd a megszokott szintet.
+1 bónusz: Kérdezz magadtól valamit, amire szívesen válaszolnál!
Miért vagy ilyen infantilis?
Nem tagadom, hogy az vagyok, elkeseredetten próbáltam megoldást találni a dologra. Elvégeztem egy főiskolát, Pink Floydot hallgattam és ballonkabátban és csíkos pulcsiban rohangáltam, és filozofáltam art kávézókban. Nem hatott. Sajnos az orvosaim azt mondták, hogy ezen nem tudnak segíteni, csak ha lobotómiát hajtanak rajtam végre. Utána sajnos csak ügyfélszolgálati szakmenedzsernek, vagy portásnak lennék jó, így nem egyeztem bele a dologba. Pedig már nagyon szeretnék valami nyugodt, teljesen hétköznapi életet élni foci, sör, tuningolt autók és híradó kombón élve. Kérem aki tud megoldást keressen fel!
Komornik Eszter