Dudás Győző régi motoros a képregények világában (link a honlapjára): a Három Madár Műhely tagjaként a kilencvenes évek végén számos képregényt készítettek. Legújabb, Perisztaltikhoszeia c. nagyobb lélegzetű, vagy ahogy ő fogalmaz, egészestés képregénye egy 2000-ben megfogalmazott ötlet kidolgozása, amely a Hungarocomixra jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapitvány kiadásában. A megjelenésre és a magyar képregényesek ünnepére hangolódva kérdeztem Győzőt egyrészt a nyelvtörőnek is beillő képregényének keletkezéséről, másrészt a kiadás körülményeiről.

Sz. E.: Miről szól a Perisztaltikhoszeia?

D. Gy.: A képregény egy naplopó, szoknyavadász, szélhámos filozófus története, aki véletlenül az olümposzi istenek kiválasztottja lesz: hőssé kell válnia. Ezért kalandos útra indul, bejárja az antik görög világot, és eközben átbukdácsol jónéhány – a történetben egymással logikus füzért alkotó –  ismert, és kevésbé ismert antik görög mondán. Együtt hajózik az aranygyapjú nyomában az argonautákkal és Héraklésszel. Thészeusz oldalán megküzd az amazónokkal az athéni csatában, főszereplőként részt vesz a kentauromakhia véres nászán, megszökteti Szép Helénát, és szerencsésen megjárja az alvilágot is.

Sz. E.: Mennyi ideig csináltad? És hogyan kapcsolódik a korábbi munkáidhoz?

D. Gy.: A történet már rég megvolt: 2000-ben írtam, rögtön a Fülesben megjelent Héraklész XII munkája után. Nem akarózott Héraklész kalandjai után elhagyni a görög mítoszok világát. Aztán a történet csak várt, mert egyszerűen túl nagy munkának éreztem belefogni a megvalósításba. Illetve esélyét sem láttam, hogy valahol megjelenhetne. 2015 végén aztán végre elhatároztam magam, mert úgy éreztem, ha ebből még szeretnék valamit megvalósítani, akkor nincs mire várni! Átírtam (mert persze ennyi idő alatt az ember stílusa alaposan megváltozik), elkészítettem a forgatót, ezek után 2016 tavaszán nekiültem végre a rajzolásnak. Eredetileg két éves munkára számítottam, de valahogy úgy belelovaltam magam, hogy szinte pontosan egy év alatt elkészült. Főleg éjjelente dolgoztam rajta, meg amikor munka mellet csak belefért.

Sz. E.: A kiadó, a Szépirodalmi Figyelő, bár online aktív fórumot biztosít a képregényeknek, még nem adott ki nyomtatásban képregényt. Hogyan alakult ez az együttműködés? 

D. Gy.: Végtelenül megtisztelőnek és fantasztikusnak tartom, hogy a SziF felkarolta a képregényt. Az enyémet is, más alkotókét is, és egyáltalán a műfajt is. Elképesztően jó érzés, hogy egy irodalmi folyóiratot kiadó alapítvány egyenragú műfajnak tekinti a képregényt, és lehetőséget teremt megjelenésükre. A mi együttműködésünk egyébként Mitzi Macska 9 életével kezdődött, ami 2015-ben jelent meg a Szépirodalmi Figyelőben [Innen lehet letölteni, a szerk.]. 2016-ban a SziF Online-on folytatódott a 4 részes kis webképregénnyel [link az első részhez]. Szóval kapcsolatunk már évekre tekint vissza. :) Még csak pár oldallal voltam készen a Perisztaltikhoszeiából, amikor úgy alakult, hogy megmutattam Demus Zsófinak [a SziF képregényszerkeszőjének], min dolgozom éppen. Akkor Zsófi félig viccesen, félig komolyan azt mondta, milyen jó volna, ha a képregényt a SziF adná ki. Aztán ahányszor csak találkoztunk képregényes rendezvényeken, és szóba került a képregényem, Zsófi megerősítette, hogy szerinte a SziF szívesen kiadja. Így, amikor már volt is mit olvasni, több mint a fele készen volt, elküldtem Vincze Ferinek [a SziF főszerkesztőjének], aki megerősítette, örömmel kiadnák. Hát, így. Ezután már minden szépen, gördülékenyen ment a maga útján, olyan zökkenőmentesen, ahogy egy képregény csak kiadásra kerülhet.

Sz. E.: Mi volt a legnagyobb kihívás a képregény készítése során?

D. Gy.: Először is elkezdeni volt a legnehezebb. Később pedig nem mindig azt rajzolni volt a legnehezebb. Ahogy volt egy kis szabadidőm, rögtön megszólalt a mániás rajzoló és a fülembe zsolozsmázta: most is rajzolnod kéne, haladni kéne! Szóval, az egyensúlyt eltalálni a család-munka-alvás-Peisztaltikhosz négyszögben volt nehéz.

Sz. E.: Mit üzennél azoknak a képregényeseknek, akik most tervezgetik, hogy belevágjanak első egész estés képregényükbe?

D. Gy.: Azt, hogy vágjanak bele, amint csak tudnak! (Vigyázat coelhói bölcsesség következik!) Nekem azt tanította meg ez a 112 rajzolt oldal, hogy mennyire igaz az a mondás, hogy a leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik. Utána már csak ugyanúgy kell lépkedni tovább.

Dudás Győző képregénye megvásárolható az Írók Boltjában, a Líra, a Libri és az Alexandra könyvesboltjaiban, tovább kedvezménnyel a Szépirodalmi Figyelő szerkesztőségében.

Szép Eszter

A képre kattintva galéria nyílik: