Az Alfabéta-díjas Kittenberger: Fabriqué en Belgique folytatását sokan várjuk izgatottan. December 2-án lehull a lepel, a Hungarocomix 2018-an megjelenik, megvásárolhatjuk, dedikáltathatjuk. A rendezvény előtt Demus Zsófia, az MKSZ ügyvivője készített interjút a sorozat írójával, Somogyi Györggyel.

Demus Zsófia: Kezdjük a legelején, mármint az első kötet megjelenésével, melynek körülményei talán éppen annyira voltak kalandosak, mint maga a kötet története. Honnan is indult a Kittenberger, és hova ért a második kötettel? Akadtak nehézségek ezúttal is?

Somogyi György: Valóban messziről indultunk. Az első szinopszisok 2009. június 10-én kerültek fel a közös mappába, egyből mindjárt 9 ötlet. Azután ahogy dolgoztunk a karaktereken és a sztorikon, úgy alakult, formálódott a történet íve. Voltak fix pontok persze, tudtuk/tudjuk, hova akarunk eljutni, mi lesz majd a trilógiának a záró pillanata. Mégis, például ennek a résznek még a címe is más lett volna, és a történetet is másképp képzeltük – 9 évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez egy természetes fejlesztési folyamat.

Úgy is lehet ezt nézni, A hiéna átka a mi Birodalom visszavág történetünk – egy köztes epizód. Az első Kittenberger még egy viszonylag egyszerű sztori volt: két kalandor és egy vadász elmegy megkeresni egy titokzatos orrszarvút Kongó mélyén, majd rátalálnak a belgák titkos fegyvergyárára, és a végén felrobbantják. Közben kiderül egy és más arról az alternatív világról, amiben élnek. A második rész nekiáll kibontani ezt a világot, két szálon fut és sokkal összetettebb. Valamint sokkal több lehetőségünk van jobban bemutatni a mellékszereplőket.

DZs: Maradt a régi felállás: az író: Somogyi György és Dobó István, a rajzoló: Tebeli "Brazil" Szabolcs. és a színezésben segít Bárány Áron?

SGy: Igen, ebben nincs változás, csak annyi, hogy Pilcz Rolandot megkértük, hogy a színezés legvégén nézze át az oldalakat, és finomhangolja a színeket.

DZs: A kötetről mondhatjuk, hogy műfajilag a francia-belga hagyományba illeszkedik, de nagyon is a magyar olvasóknak szól. Sokféle kritika jelent meg ehhez kapcsolódóan is a képregényről, amelyek többsége meglehetősen pozitív volt, de mégis, hogyan hatottak a kritikák a második kötetre?

SGy: Inkább azt mondanám, hogy a magyar olvasók extra dolgokat is kiolvashatnak a képregényből, de azért reménykedünk benne, hogy nemcsak itthon értelmezhető a történet, hanem nemzetközileg is. Az egyik fontos kritikai észrevétel a hangsúlyos női karakter hiánya volt. Ugyan mi már az első résznél tudtuk, hogy Lisa karaktere milyen utat fog bejárni, mennyire fontos szereplője a történetnek, de valóban, ez az első részből még nem derült ki, így jogos volt a kritika. Ő a második részben sokkal erősebben jelen van, és mellette szerepet kap még Bédy-Schwimmer Rózsa, magyar feminista-aktivista, aki a világ első női nagykövete volt. A másik kritika, amivel foglalkoztunk, a színezés. Erre jobban odafigyeltünk, és Áron, Brazil és Roli nagyszerűen együttműködtek.

DZs: A történelem a steampunk és a fantázia világában íródik újra, a Galaktika pályázata miatt adott volt a steampunk, de hogyan fér össze ez a kettő, és hogyan sikerült a második kötet esetében ezt a hagyományt továbbvinni?

SGy: Az első rész nagyobb részt Afrikában, Kongóban játszódott, és ahogy Brazil mindig mondta, nyomokban steampunkot tartalmazott. A második rész fordítva működik: inkább nyomokban Afrikát tartalmaz. Nemhogy tovább vittük ezt a hagyományt, hanem erősebbé vált a történelem és a fantázia összemosása. Az első részhez képest sokkal több valós történelmi személyt szerepeltetünk. Egykori fotókból dolgoztunk, korabeli épületek tűnnek fel a képregény kockáin, és valóban megtörtént eseményeket definiáltunk újra a steampunk világában. Az volt az egyik fontos szempont, hogy a világ, amit ezáltal létrehoztunk, valóban élő, létező egységgé váljon – ez a történetmesélési technika működik. Reméljük ez a játék nemcsak nekünk volt szórakoztató az alkotás folyamata alatt, hanem az olvasóknak is tetszeni fog!

DZs: Az első rész után lehet némi sejtésünk a továbbiakról, és elvétve olvashattunk ehhez kapcsolódóan némi infót a honlapon is. Mire számíthatunk a második részben, meséljetek kicsit a helyszínről, a szereplőkről. Lesznek további irodalmi utalások, szereplők?

SGy: Ahogy már említettem, ez a mi „Birodalom visszavág” epizódunk. Két szálon fut a cselekmény, és mindkét szál egy-egy utazást mutat be. Ács és Baka kalandor életformájuknak megfelelően sodródnak bele egy titokzatos lezuhant tárgy felkutatásába, míg Kittenberger szála látszólag eseménytelenebb. Budapesten várakozik, egyfajta idegenként, és minden vágya, hogy visszatérhessen Afrikába, ahol valóban otthon érzi magát.Végül Afrika jön el érte, amikor egy öt évvel korábbi tettének következményével szembesül, és kénytelen Budapest utcáin vadászatra indulni. A történetben nincs olyan hatalmas megoldandó ügy, mint az elsőben, mivel ez egy átvezető epizód, ám Kittenberger kalandja sokkal személyesebb.

A világ azonban reményeink szerint kinyílik, amit még sok mellékszereplővel is gazdagítottuk. Komoly kutatómunkát végeztünk, így sok valós épülettel, valódi történelmi helyzetekkel, szereplőkkel találkoznak majd az olvasók. Az epizód végén lévő lábjegyzetek ezúttal is hasznos információkkal szolgálnak majd.

Az első részhez képest sokkal több „easter egg” került a képregénybe, ezek a történetet segítik, viszik előre. Sok olyan háttérszereplő jelenik meg, akik csak egy-egy mondatot mondanak, de ők is mind azt szolgálják, hogy a Kittenberger világa létező világ legyen, ahol mindenki él, mindenki mozog – még ha csak egyszer is jelenik meg a képregény oldalain. Ez szerintünk egy plusz réteget ad a történetnek, mivel minden kis- és mellékszereplőnek megvan a maga élete a főszereplőkön kívül.

A kalandok ezúttal inkább a nagyvárosokban (London, Budapest) játszódnak, de látjuk Afrikát, Bácskát, utazunk léghajón, lebegő orosz bázison, bepillanthatunk a brüsszeli királyi palotába is – szóval a cselekmény sok helyszínen bonyolódik, ahogy az egy jó kalandregényhez illik. Amúgy A hiéna átka egy meglehetősen összetett képregény lett. Szeretnénk, ha „többszörolvasós” lenne. Brazil képei is ezt szolgálják, amellett, hogy gyönyörűek, van rajtuk nézegetnivaló bőven. Mottónk is van: „Szánj rá időt!” Hiszünk abban, hogy megéri.

DZs: Egy régebbi ismertetőben elhangzott, hogy az első kötet a tervezett sorozat negyedik epizódja volt, így a második kötet megjelenésével, hogyan is néz ki a Kittenberger-univerzum?

SGy: Tervek szerint jön a folytatás. Pontosan tudjuk, hova szeretne ez a 3 rész kifutni – A hiéna átka egy trilógia középső epizódja. Természetesen vannak még sztorik, reméljük, az előzmény-trilógia is megjelenik egyszer. Brazil már alig várja, hogy neki kezdhessen a 3. rész rajzolásának. Nagy álmunk, hogy egyszer egyben lássuk ezt a 160-180 oldalnyi képregényt, kötet formájában. És továbbra sem tettünk le arról, hogy Ács és Baka spinoff füzeteket készítsünk – nagyon boldog lennék, ha ez már jövőre megvalósulna!