A 18. képregényfesztivál vendége: Thomas Verguet
A 18. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál vendége lesz:
Thomas Verguet (Franciaország). 1981-ben született Aix-en-Provence-ban, jelenleg Madridban él. Bár már fiatalon érdeklődött a számítógépes grafika és a képregény iránt, eredetileg mérnöki tanulmányokat folytatott, miközben elvégzett néhány képregényes tanfolyamot Franciaországban és Belgiumban. Első képregényei egy fanzinban jelentek meg. Miután találkozott Bastien Orenge-zsal, 2012-ben közösen vállalták el a Magellánról szóló album illusztrálását, mindkettőjüknek ez volt az első professzionális képregénye. Két évvel később ismét együtt dolgoztak egy Poe-ról szóló képregényen, majd különváltak útjaik. Verguet 2016-ban Rimbaud-ról, 2021-ben VII. Pius pápáról rajzolt képregényt. A képregények mellett az illusztráció különböző területein is dolgozik, több táblajátékhoz készített rajzokat (Shards of Infinity, Ascension, Malifaux). Képzett zenész, zongorán és klarinéton is játszik.
A Magellán 2022-ben jelent meg magyarul a Lingea kiadó gondozásában.
A Magellán készítéséről, a munkamegosztásról Verguet így vallott egy interjúban:
„Bastiennel kiegészítjük egymást, és egyikünknek sem volt kedve egyedül dolgozni. Tetszett a stúdiómunka gondolata, és úgy gondolom, ha egy képregényalbumban mindenki azt csinálja, amihez ért, az eredmény is jobb lesz.”
„Az eredeti terv az volt, hogy én készítem a storyboardot és vázolom fel a jeleneteket, Bastien rajzolja meg az arcokat és az ő feladata lesz a tusrajz. Aztán úgy változtattunk, hogy én foglalkozom a terekkel, ő a formákkal. De rengeteget kísérleteztünk, és eleinte nehezen is indult be a dolog, frusztrálónak éreztem, hogy még nincsenek kész oldalaink. Végül alapvetően én vettem át a tusrajzolást is, Bastien pedig maradt a több időt és precizitást igénylő részfeladatoknál.”
„Az íróval, Christian Clot-val néha nagyon szorosan dolgoztunk együtt, néha viszont, amikor éppen utazgatott, magunkra maradtunk, de aztán mindig egyeztettünk. Rengeteg dokumentációt kaptunk tőle. Hatalmas segítséget jelentett, hogy ő mindezeken a helyeken már járt, és amikor túlságosan elragadott minket a képzeletünk, visszavezetett a valósághoz. De azért elfogadta a látásmódunkat, ami egy érdekes ötvözetet eredményezett.”
A teljes eredeti interjú itt olvasható (francia nyelven)
Thomas Verguet programja a fesztiválon:
Szombat, május 13, 10 óra: Képregényes műhelyfoglalkozás gyerekeknek; 11.30: dedikálás a Latitudes francia könyvesboltban; 14.45: Képregényes mesterkurzus (Francia Intézet, 1011 Budapest, Fő utca 17).
Vasárnap, május 14: 11.30-tól Gregor Lilla beszélget az alkotóval, 14 és 16 óra között dedikálás a Lingea kiadó standján (Dürer Kert, 1117 Budapest, Öböl utca 1.)
A fesztivál teljes programja itt található.
A Magellán képregény ismertetője:
Magellán személyét rejtély övezi. Ő minden idők egyik legnagyszerűbb felfedezője, forradalmasította a globális hajózást, élettörténetét azonban senki nem ismeri. A legtöbb életrajzírója szerint eszébe sem jutott, hogy körbehajózza a világot; csupán új hajóutat keresett a Fűszer-szigetek irányába, a gazdagság reményében. Ezzel érvelt a spanyol királynak, amikor hajóflottához kért tőle támogatást. A szerző nem hisz ezeknek az állításoknak. A hatalmasokat már akkor is inkább az anyagi érdekek, mint a nemes célok hajtották.
Magellánnak célja eléréséhez mindent meg kellett tagadnia: eszméit, ifjúkori szerelmét és hazáját. Lévén, hogy érdemeit Portugáliában nem ismerték el, Spanyolországnak adta el magát, ahol attól fogva számkivetettként élt. Évekig kénytelen volt egymagában harcolni mindenki ellen, hogy végül egy másodkézből származó flottához jusson, amelynek hajóit ellenséges hajóskapitányok vezetik. Ismeretlen tengerekkel és üvöltő viharokkal kellett szembenéznie, zendülésekkel és árulásokkal kellett leszámolnia...
Egyetlen szenvedély és álom hajtotta - ha még oly lehetetlennek is tűnt -, amiért kész volt dacolni az akadályokkal és minden veszéllyel. Egy álom, ami nem merült ki abban, hogy fűszereket szállítson, vagyonra tegyen szert, és nemesi ranghoz jusson. Nem. Álma maga a horizont meghódítása volt. Messzebbre jutni, mint ő előtte bárki valaha is. Az álomkép, mely szerint nyugat irányában indulva kelet felől tér majd vissza, az emberiség történelmében először megkerülve a Földet.
Már egyedül ezért az álomért, és nem másért, megérte mindent feláldoznia. Még a saját életét is...
A képregény visszhangja:
„Clot kiváló forgatókönyveiben, melyekben van drámaiság, csepp naivitás és túlzásba nem vitt romantika, rejtély és kedves könnyedség, nem szuperhősöket vagy ideálokat farag a főszereplőkből, hanem halálosan céltudatos vagy épp kétségek közt őrlődő embereket.
Thomas Verguet és Bastien Orenge rajzolóként követik az írót, hiszen Clot sok szöveggel dolgozik. Sok a rövidebb-hosszabb párbeszéd, a történeten belüli történetek narrációja és egyéb szövegek. Ezzel együtt kellett kialakítani a képi dinamikát, mert a sok szöveg sokat kitakar. Szemnek szép, profi rajzok, a kötet funkciójához, az ismeretterjesztéshez igazítva. Letekert eye candy, pedig néhány nagyobb képkivágás nagyon tetszetős.” (Lénárd László, Kilencedik.hu)
