A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra készülve felmérést készítettünk január 29. és február 2. között a Facebokon keresztül. 

Felmérésünk második részében általános jellegű kérdéseket tettünk fel. A válaszok ismertetése előtt fontos megismételni, hogy a kérdőívet elsősorban azok töltötték ki, akik rendszeres látogatói a képregényfesztiválunknak, így az eredmény legfeljebb a törzsközönségünkre vonatkoztatva tekinthető reprezentatívnak, és biztosan nem tükrözi pontosan valamennyi hazai képregényolvasó véleményét.

Milyen képregények érdekelnek?

A felsorolt lehetőség tág kategóriák voltak, és nem magyaráztuk el részletesen, hogy melyiken mit értünk. Ezt azért érdemes kiemelni, mert előfordulhatnak értelmezésbeli különbségek.

Kötelező kérdés volt, és lehetett többet választani. Többnyire éltek is ezzel a lehetőséggel, a 127 válaszadó közel 800 szavazatot adott le, ami azt jelenti, hogy átlagban 6-7 féle képregényt kedvelnek.

Mind a 13 felkínált kategóriának vannak hívei, és mindegyiknél egyharmad és kétharmad között van a kedvelők aránya.

A sorrend:

1. Amerikai graphic novel – 66,9%
2. Európai szerzői, alternatív képregény – 62,2%
3. Európai realista sorozatok és egyedi művek – 59,1%
4. Hazai kortárs szerzői, alternatív művek – 56,7%
5. Amerikai zsánerképregények – 55,1%
6. Amerikai alternatív, underground képregények és
   Hazai kortárs zsánerképregények – 51,2% (hv.)
7. Európai humoros sorozatok és egyedi művek – 44,1%
8. Képregényes szakirodalom – 42,5%
9. Manga, manhwa, manhua – 39,4%
10. Hazai klasszikusok és
    Ismeretterjesztő képregények – 33,9% (hv.)
11. Amerikai humoros képregények – 32,3%

Amikor a szövetségen belül elkezdtük elemezni az eredményeket, felmerült, hogy esetleg a „zsánerképregény” kifejezés talán nem mindenkinek volt egyértelmű. A következő kérdésben azonban tételesen felsoroltunk számos zsánert, ezért valószínűnek tartjuk, hogy a válaszadók többsége tisztában van ezekkel. Ugyanakkor az is igaz, hogy a „graphic novel” kifejezést többféleképpen lehet értelmezni, sokan az egyes sorozatok összegyűjtött „ciklusait” is befogadják ebbe a kategóriába, mások szerint viszont csak egyedi, szerzői művek vagy értelmezések férnek be ide.

Mely zsánerek, témák érdekelnek?

Ez is kötelező kérdés volt, itt is 13 lehetőséget soroltunk fel, és itt is lehetett többet választani. 127-en összesen 747 szavazatot adtak le, vagyis átlagban kb. hatféle zsánerű, témájú képregényeket szeretnek olvasni.

A sorrend:

1. Fantasy – 72,4%
2. Science/speculative fiction – 71,6%
3. Krimi/thriller – 60,6%
4. Horror – 56,7%
5. Szuperhősök – 55,1%
6. Korábbi történelmi korszakok – 43,3%
7. Közelmúltban játszódó történetek – 40,9%
8. Western és
   Önéletrajzok, életképek – 36,2% (hv.)
9. Háborús történetek, csaták – 34,6%
10. Napjaink közélete, politika – 30,7%
11. Erotika – 26,8%
12. Romantika – 24,4%

Valószínűleg sokak számára meglepő, hogy a szuperhősök csak az ötödik helyre kerültek, főleg, ha figyelembe vesszük az évek óta uralkodó „Marvel-dömpinget”, már ami a megjelenések számát illeti. Ez részben abból is következhet, hogy a képregényfesztiválok a kezdetektől fogva valamennyi zsáner képviseletét fontosnak tartják, míg más rendezvények ettől eltérően erősebben koncentrálnak egyik vagy másik képregényfajtára. Ha egy börze vagy egy animecon-jellegű esemény résztvevőinek tettük volna fel a kérdéseket, minden bizonnyal másképp alakultak volna az arányok.

Már most szólunk, hogy érdemes megjegyezni ezt a sorrendet és összevetni az utolsó kérdésekre adott válaszokkal.

Hány évesen kezdtél képregényeket olvasni?

Ezt és a következő kérdést a Facebook-csoportunkban nemrég kialakult vita miatt vettük be. Abban ugyanis többnyire egyetértünk, hogy fontos gyerekeknek való képregényeket is megjelentetni, hiszen ez az az életkor, amelyben legfogékonyabbak vagyunk a képregényekre. Arról viszont eltér a véleményünk, hogy mennyit számítanak ezek az első élmények, mennyire határozzák meg azt, hogy milyen képregényeket olvas az ember érettebb korában.

Ahogy azt vártuk, a túlnyomó többség gyerekkorában kezdett el képregényt olvasni. A 74%-os arány azonban kicsit meglepett minket, illetve nem is annyira ez, hanem a két másik lehetőségre adott válaszoké, ugyanis valamivel többen (13,5%) mondták azt, hogy felnőtt korunkban kaptak rá a képregényekre, mint ahányan tinédzserként (13-19 év között, 12,5%). Nemrég egy szakmai beszélgetésen hangzott el, hogy felnőttkorban csak médiaszakos egyetemisták kezdenek képregényt olvasni – úgy tűnik, ez nem teljesen felel meg a valóságnak.

Milyen jellegű képregényekkel találkoztál először?

Ez egy jóval izgalmasabb kérdés, és az eredményekből valamilyen mértékben lehet arra is következtetni, hogy melyik korosztályokból futottak be a válaszok.

Hét kategóriát kínáltunk fel (+ „egyéb”), ezek között így alakult a sorrend:

1. Európai humoros sorozatok (pl. Asterix, Mozaik, Bobó, Kockás) – 29.9%
2. Szuperhősök – 24,4%
3. Klasszikus magyarok (pl. Füles) – 17,3%
4. Amerikai humoros sorozatok (pl. Donald kacsa, Snoopy, Garfield, Tom és Jerry) – 15,7%
5. Mangák – 9%
6. Egyéb – 4%
7. Amerikai zsánerképregények (pl. Star Wars, Tarzan) – 1,6%
8. Európai kalandképregények (pl. Modesty Blaise, Blueberry, XIII, Tex) – 0,8%

Némileg leegyszerűsítve: a 70-es évekig leginkább klasszikus magyarokkal találkozhatott először a magyar ember, a 80-as években az európai és amerikai humoros sorozatokkal, 1990-től kezdve szuperhősökkel (ld. „Pókember-generáció”), aztán 2000-től kezdve nőttek a mangák esélyei is.

És akkor most érdemes visszanézni, hogy melyek ma a legnépszerűbb képregényfajták és zsánerek: egyértelműen látszik, hogy az olvasók többsége „kinövi” azt, amivel kezdett, és tinédzserként is, felnőttként is megtalálja a korának leginkább megfelelő témákat, karaktereket, sorozatokat. Ami nem jelenti azt, hogy „megtagadja” korai kedvenceit, csak tágul az érdeklődési területe. Ugyanúgy, ahogy a filmek, regények, zenei és képzőművészeti alkotások terén…