2019 februárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyves forgalmazásban:
Cser kiadó:
- Breen-Jordahl: Nagyszerű nők: A feminizmus rövid története
Fumax:
- Ezüst Utazó: Példabeszéd
- Fenegyerek: Sárga
- Orgyilkos osztály 1: Reagan-nemzedék
Könyvmolyképző:
- Catana Chetwynd: Szerelmes pillanatok
Pesti Könyv:
- Rick & Morty 2

2019 januárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyves forgalmazásban:
Pesti Könyv:
- Lucky Luke 34: Egy cowboy Párizsban
Szukits kiadó:
- Korra legendája: Hatalmi harc 1

A Spirál után újabb hazai készítésű képregénye jelenik meg Futaki Attilának Franciaországban. Az 56-os forradalom emlékére készült Budapest angyala, amelyet Tallai Gábor, a Terror Háza történész-programigazgatója írt, február 27-én kerül a könyvesboltokba a Glénat kiadó gondozásában.

A hír kapcsán Kemenes Tamás a Vasárnap számára készített interjút az íróval.

A kötet adatlapja a Glénat honlapján.

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár országos képregényalkotó pályázatot hirdet a 14-25 éves korosztály számára.

A pályázattal a Berzsenyi Dániel Könyvtár 2019-ben immár hatodik alkalommal tűzi ki célul irodalmi szövegek más művészeti ágba való átemelését.

A felhívás célja, hogy a kapcsolódó könyvlistából a pályázó egy művet válasszon ki, melynek egy jelenetéből képregényt formál. A választható irodalmi művek válogatásánál a népszerűséget és a közvetített látványvilágot vettük figyelembe. A pályamunkák szabadon választott technikával készülhetnek, pl.: rajz, grafika, fotómontázs, számítógépes grafika, stb.

Egy pályázó több képregénnyel is nevezhet. Az alkotások minimum három, maximum tíz A4-es oldalból állhatnak.

Választható könyvek:

1. R. R. Tolkien: Gyűrűk ura trilógia és A hobbit
2. George R. R. Martin: A tűz és jég dala sorozat
3. J. K. Rowling: Harry Potter kötetek
4. Suzanne Collins: Az éhezők viadala kötetek
5. Veronica Roth: A beavatott sorozat
6. Neil Gaiman: Csillagpor, Sosehol
7. Ernest Cline: Ready Player One
8. Yann Martel: Pi élete
9. Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
10. Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
11. Frank Herbert: A ​Dűne
12. Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?, Különvélemény
13. William Gibson: Neurománc
14. Dmitry Glukhovsky: Metro sorozat
15. Orson Scott Card: Végjáték

 Az elkészült képregények eredeti vagy kinyomtatott változatát és a jelentkezési lap aláírt példányát 2019. április 29-ig a Berzsenyi Dániel Könyvtár, 9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1. címre kérjük eljuttatni.

A pályamunkákat 300 dpi felbontásban, pdf formátumban is kérjük elküldeni a konyvhoditobdk@gmail.com email címre.

Kép-regény kategória:
- Koska Zoltán: Új új képregények
- Lénárd László: Másnap - Felejtés országa
- Fábián-Kozmajer: Bloodlust 4: Seraph
- Fintor Gréta:: Cupido
- Somogyi-Dobó-Tebeli: Kittenberger 2: A hiéna átka
- Sváb József: Bunbury
- Somogyi-Tebeli: Helka 1: A Burok-völgy árnyai
- Kondás Péter: Suttyó és Barátai: Harc a Világvége ellen 1-2
- Pilcz Roland: YKX - Yorn Kayrah Xemovrah 1: A csapda
- Galambos Adrienn: A Laetus-bolygó
- Hegyi Olivér: Dia
- Szabó-Fábián: Sötét Kor 8
- Valentiy Tamás: Feine: Hagyjatok aludni 1
- Haui József: Bucó, Szetti, Tacsi: Tacsi, a könyvmoly
- Vörös Andrea Ottília: Saigami 2
- Fekete Dániel: Széles mosoly 15-16
- Szalma Gábor: Deadmob 2-3
- Váradi-Rozgonyi-Pusztai: X-Embörök: Baromfivész 2

Kép-novella kategória:
- Ambrus Izsák: Elkalandozások (SZIF online)
- Lénárd László: Streotrip (Filmvilág)
- Sváb József: A zsaru meg a zsoltár (Füles)
- Sváb József: Az utolsó levél (Füles)
- Sváb-Lajtai: A tavasz normalizálása (SZIF)
- Pádár-Koska: Énkereső (TYA)
- Magyar-Kasza: Ebolúció (TYA)
- Kiss Judit: Ősök meséi (TYA)
- Pádár-Gresz: Rossz kezekben (TYA)
- Kiss-Szebeni: A Komoly és a Kajla (TYA)
- Puskás-Halmi: A szerződés (TYA)
- Tóth Lili: Kerítések (TYA)
- Nagy Marci: Elsie (TYA)
- Madarász Gergely: Jó utat , király (TYA)
- Kóbor-Tebeli: Tom Edison loncsos kutyája (TYA)
- Fazekas-Kiss: Egy tál füge (Perseus)
- Fazekas-Kiss: Agyvihar (Perseus)
- Tuli-Varga: Az utolsó előtti huszár, 0: Füstbe ment terv (issuu)
- Békefi Ákos: Katlan (Képtelen történetek)
- Erhardt Domonkos: Versenyló (SZIF online)
- Madarász Gergely: Gergőről (SZIF online)
- Kovács-Ambrus: Gotthem 1
- Kovács-Vincze: Gotthem 1 epilógus
- Marabu: Záptojás (Hahota 56-58)
- Kim Kelli: Sose kövesd a lidércpintyet (Tapas)
- Németh Gyula: A sorok között (SZIF 2018/6)
- Oravecz Gergely. Dolgok (SZIF online)
- Tebeli Szabolcs: Dream diary (SZIF online)
- Koska Zoltán: Menedék (SZIF online)
- Sárdi Katalin: Betonlépcső (SZIF online)
- Wajzer-Békefi: A vég (Képtelen történetek)
- Farkas-Juhász: Szertartások (SZIF 2018/2)

A Magyar Képregény Szövetség 2019-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el. Nevezni két kategóriában lehet:

1. kategória: kép-regény (önállóan, kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet)

2. kategória: kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent képregények vagy képsorok, terjedelemtől függetlenül)

A kép-novella kategóriában nevezhetők a kizárólag elektronikusan, az interneten megjelent, ingyenesen hozzáférhető képregények is. A zsűri a nevezések beérkezése és áttekintése után dönt arról, hogy külön kategóriában fogja-e elbírálni a webcomic jellegű képregényeket.

A zsűri fenntartja magának a jogot, hogy valamelyik kategóriában ne hirdessen nyertest.

A nevezés, jelölés és zsűrizés rendje:

1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2018. január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy személy több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük. (Facebook profillal nem rendelkezők ehhez a blogbejegyezéshez hozzászólva tudnak nevezést küldeni.)

A nevezési időszak 2019. február 7.-ig tart.

2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.

Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

Az előzsűri legkésőbb március 16.-án teszi közé az 5-5 jelölt nevét.

3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói. A zsűri titkos szavazással hozza meg döntését, és azt csak a díjátadón hozza nyilvánosságra.

A díjakat a 15. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át, 2019. május 12-én.

Kérdések és válaszok:

Bár állítólag megalkotója, Morris nem akarta, hogy az árnyékánál is gyorsabb cowboy valaha is elhagyja  az amerikai kontinenst (Kanadában és Mexikóban már a szerző életében megfordult), Lucky Luke átrándulása az óceánon kifejezetten jól sikerült.

A történetben a Szabadság-szobor megalkotója, Auguste Bartholdi körbejárja Amerikát, hogy népszerűsítse grandiózus elképzelését és némi anyagi támogatást is szerezzen műve megvalósításához. Hogy pontosan miből gondolta, hogy érdemes a vadnyugati indián törzseknél is próbálkoznia, sosem derül ki, mindenesetre a Dalton-testvéreket ikszedszer is éppen elfogó és börtönbe kísérő Lucky Luke kimenti a kellemetlen helyzetből. Hamarosan kiderül, hogy nem mindenkinek tetszik a szobor ötlete, és Luke-nak többször is közbe kell avatkoznia. Mi több, az USA alelnöke hivatalosan is felkéri, hogy kísérje vissza Bartholdit Párizsba, és felügyelje az elkészült szobor Amerikába szállításának biztonságát. (Ebből elvileg kikövetkeztethető lenne, hogy történetünk 1886-ban játszódik, csakhogy a valóságban az előkészítéstől a felavatásig tizenöt év telt el, no de nem is történelemkönyvvel van dolgunk.)

A hazai képregénypiac elmúlt két év tele volt szinte hihetetlen szenzációkkal, elképesztő tempóban nőtt a kiadványok száma, olyan sorozatok indultak el, amelyekben nem is reménykedtünk, rég kifogyott, már használtan is aranyárban gazdát cserélő sikerekből készült új kiadás, fantáziát látott a magyar vásárlókban két nagy nemzetközi cég.

De talán a legváratlanabb fejlemény az 1980-as évek nagy kedvencének, a Kockásnak a visszatérése volt. A régi számozást folytatva, a jelleget nagyjából megtartva, és gyakoribb megjelenéssel – no meg sokkal jobb, korszerű nyomdai kivitelezésben – mint valaha.

A Kockás olyannyira fogalom volt, hogy az akkori gyerekek, ma már negyven-ötven éves felnőttek, akik időközben nagyrészt elvesztették a kapcsolatot a képregényekkel, most tömegesen térnek vissza és fedezik fel újra, hogy miért is szerették ezeket annak idején. Persze vannak köztük, akik leginkább ugyanazon karakterek iránt éreznek nosztalgiát, és kicsit nehezükre esik elfogadni, hogy azok ma már nem mindig elérhetők. De még többen vannak, akik örülnek az „újaknak” is – amelyek egyébként nem feltétlenül frissebbek, mint az annak idején a testvérpártok közötti baráti megegyezésnek köszönhetően ingyenesen a Pif-Gadgetből átvettek, csak hát politikai okokból akkoriban a fantasztikusan széles francia képregényválaszték túlnyomó részéhez nem lehetett hozzáférni.

Ma már meg nem mondom miért, de gyerekkorom nagyon szerettem a római történelmet, sokat olvastam róla, a Révai Lexikonból még a császárok sorrendjét is bebifláztam. Talán ott kezdtem elbizonytalanodni, amikor jöttek az alcsászárok meg az ellencsászárok, akik megtörve a szép linearitást nem is feltétlenül végeztették ki elődeiket és riválisaikat. Érdeklődésem mindenesetre még egy ideig kitartott, élvezettel olvastam Suetoniust és nagy élményt jelentett Robert Graves kétrészes Claudiusa. Tetszett, hogy szinte értelmiségiként mindenkit kibekkelt és túlélt.

Gondolom, a Murena-sorozat írója, Jean Dufaux is valami hasonló módon kezdett megismerkedni a korral, bár ő képregénye ihletőjeként fentiek mellett Sienkiewicz Quo vadisát és Dumas egyik kevésbé ismert, Akté című regényét is említi. Annyi mindenesetre biztos, hogy nagyon alapos kutatásokat végzett, mindent megtudott, amit csak lehetett.

Az már más kérdés, hogy a történelmi hitelességet illetően Dumas nyomdokába lépett, és a történet lendülete, érdekessége kedvéért szabadon használta az alapanyagát – és Gravesszel ellentétben meglehetősen ellenszenves figurává tette Claudiust. Amiben lehet, hogy igaza volt, lehet, hogy nem, valójában nem érdekes, hiszen ez „csak” egy képregény, nem tudományos igényű monográfia. Ráadásul Claudius az első epizód végén meg is hal (pardon, ha elspoilereztem, de hát mégiscsak 1965 évvel ezelőtti eseményekről van szó), nem róla szól a sorozat – hanem egy kitalált személyről, Lucius Murenáról, illetve magáról a korról.

A híres Angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztiválhoz kapcsolódva a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség a frankofón képregénynek szentelt napra hív meg minden érdeklődőt.

2019. január 26-án 10 és 16 óra között öt magyar kiadó (Móra, Nero Blanco Comix, Pesti Könyv, Titkos Fiók és a Kockást megjelentető Vitanum) mutatja be a jelenleg Magyarországon kapható francia képregényeket Asterixtől az Incalig, Barbarellán, Pifen és Herkulesen és Bilal Szörny-tetralógiáján át.

Helyszín: Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.) A belépés ingyenes. Francia és magyar nyelvű program.

Részletes műsor:

Kránicz Bence írása a Buborékhámozó szaklap 13. számában jelent meg, 2015. októberben.

A Saga fantasy-világa tele van ötletekkel és meglepetésekkel, de a hétköznapi, intim pillanatok teszik különlegessé.

Brian K. Vaughan író és Fiona Staples rajzoló sorozata az utóbbi évek egyik legnagyobb sikertörténete. Az Image kiadónál megjelenő Saga az elmúlt három évben nyolc Eisner-díjat nyert, a szekérderéknyi egyéb elismerésről nem is beszélve. Indulása után szinte azonnal a kiadó vezető címei közé került – igaz, hogy nem adnak el belőle annyit, mint a Walking Deadből, de a gyűjteményes kötetek rendre kikötnek valamelyik amerikai bestseller-listán. Ha arról a folyamatról írnánk, amely során az Image a harmadik legjelentősebb – a szerzői, creator-owned sorozatok számát tekintve pedig a legfontosabb – amerikai képregénykiadóvá vált, a Saga minden bizonnyal önálló bekezdést érdemelne.

A népszerűség részben azzal magyarázható, hogy a sorozat egyszerre képes megszólítani a kalandos, akciódús történetek rajongóit és az intim, személyes drámákat kedvelő olvasókat egyaránt. Fantasztikus alaphelyzetéből – a Star Warshoz hasonlóan egy messzi-messzi galaxisban játszódik, ahol két faj áll háborúban egymással nemzedékek óta – nem a csatatéren játszódó háborús sztori, vagy a bolygóközi konfliktus megoldása felé haladó cselekmény bomlik ki, hanem egy családtörténet. Lehet, hogy mire véget ér a széria, a Landfall bolygó szárnyas emberei vagy a Wreath holdjának népe győzni fog, de egészen biztos, hogy nem ez lesz a lényeg. Hanem az, hogyan alakul Marko és Alana, illetve kislányuk, Hazel sorsa.

2018 decemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyves forgalmazásban:
Books & Stuff:
- Walking Dead 19: Hadak útján
Delta Vision:
- George R.R. Martin: Rejtélyes lovag
Fumax:
- Ha/Ver (Kick-Ass) 1
- Locke & Key 1: Kulcs a zárját
OneWay Média:
- Kittenberger 2: A hiéna átka
Pesti Könyv:
- Murena 1: Bíbor és arany
- Saga 1
Szépirodalmi Figyelő:
- Vincze Ferenc (szerk.): Intézményesülés, elbeszélések, médiumok
Szukits kiadó:
- Star Wars: Doktor Aphra 2: Doctor Aphra és az óriási profit
- Star Wars 7: Jedha hamvai

2018 novemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyves forgalmazásban:
Fumax:
- Moore-Llloyd: V mint Vérbosszú (egyelőre csak a kiadónál kapható)
Libri:
- Art Spiegelman: Maus
Pesti Könyv:
- Lénárd László: Másnap
- Minyonok 3: Éljen a főnök!
Szukits kiadó:
- Predator: Élet és halál
- Star Wars 6: Csillagok között
- Star Wars: Darth Vader 5: Birodalmi gépezet
- Witcher/Vaják 3: Varjak átka
Vad Virágok Könyvműhely:
- Hellboy 4: Különös helyek

A hétvégén jelenik meg az Akasztottak balladája című képregény. Fred Duval és Jean-Pierre Pécau története egy olyan francia középkorba kalauzolja el az olvasót, ahol kissé máshogy alakult a történelem. Az eredetileg a Delcourt francia kiadónál két részben megjelent művet egy magyar rajzoló, Farkas Lajos illusztrálta, ennek kapcsán beszélgetett vele Oroszlány Balázs. Farkas Lajos a december 2-i Hungarocomixon dedikálja a kötetet.

Oroszlány Balázs: Hogyan lesz valaki képregényrajzoló?

Farkas Lajos: Eredetileg szobrász vagyok, korábban nem is gondoltam volna, hogy valaha képregényt fogok rajzolni. A főiskola elvégzése után, a kilencvenes évek közepén az Uborka című szatirikus politikai tévéműsor figuráit közösen terveztem Tonió (Tóth Antal) barátommal, illetve azokat mintáztam egy darabig. Azóta sem dolgoztam szobrászként. A képregényes szakmában azért nem gondolkodtam, mert nem volt még benne akkoriban a köztudatban. Amikor elvégeztem a főiskolát, sem a mesterek, sem a tanítványok között nem került szóba. Jele sem volt, hogy ez a művészeti ág létezik.

OB: Olvastál képregényeket?

FL: Amennyire tudtam, figyelemmel követtem a szakmát, olvastam. Ha Nyugat-Európában járva véletlenül képregénybolt közelébe kerültem, bementem lapozgatni a köteteket. Ami megtetszett, azt meg is vettem és hazahoztam. Egyszer Budapesten is volt szerencsém. A Vörösmarty téren ültünk és rajzoltunk, amikor megjelent egy francia fiatalokból álló csapat. Egy vagonnyi képregényt terítettek ki a térre, rengeteget, és elkezdték árulni. Jó vásárlójuk voltam, sokat megvettem.

Kaposvári általános iskolás koromban kerültem kapcsolatba a képregénnyel. Élénken él bennem, hogy volt egy nap, amikor nem kellett iskolába menni. Valamiért tanítási szünet volt, de nem akarták, hogy a városban csellengjünk, ezért bevittek minket a somogyi könyvtárba. Nézelődhettünk szabadon. Ekkor akadtam rá a Pif újság bekötött változatára. Több tucat volt egy kötetben. Lenyűgözött, hogy belelapozok a könyvbe, és egymást követik a képregények. Főleg Rahan ragadott meg, teljesen lenyűgözött. Ez az élmény elég volt ahhoz, hogy a magam szerény kis tudásával elkezdjek képregényt rajzolni. Pár oldallal el is készültem, amit aztán mutogattam fűnek-fának.

Farkas Lajos a Jour J eredeti első kötetével a Brüsszeli Képregényfesztiválon (fotó: Balassi Intézet)

Merényi Dániel, akit legtöbben mint Grafitembert, a Napirajz alkotóját ismerik, nagy cipőkről, bringavázakról és japán gyártmányú tűfilcekről mesélt nekünk, meg arról, hogy van nélküle is elég Coelho itthon.

Szekeres Nikoletta: Pár évvel ezelőtt markánsan megváltoztattad az életed. Mi volt a legnehezebb az átállásban, és mi volt benne a legjobb?

Merényi Dániel: Nem tudom, itt most melyik ilyen eseményre gondolsz, mert több is volt ilyen. Azt gondolom, hogy az élet tele van keresztutakkal, ahol alkalom adódik venni egy kanyart. Nem mindig van persze lehetőség rá, de tapasztalatom szerint sokan inkább nem mernek más irányba indulni. Aztán az emberben benne marad, hogy igen ott, akkor lett volna alkalom, de inkább sodródtam tovább. Én tizenkét évvel ezelőtt kiszálltam a reklámból, ami jó döntésnek bizonyult. Szerintem jobb vázakat készítek, mint reklámokat. :) De nem ez volt a cél, úgy éreztem váltanom kell. Pár évre rá az egész magyar reklámszakma összeomlott, felizzott és egy teljesen más nőtt ki belőle. Már nélkülem. Win-win.

SzN: A bringaváz készítés, és az egész olaszországi út tisztára mesébe illő szál, de gondolom, azért volt sok szívás is ezekben az években. Milyenek voltak az inas évek?

MD: Ezt nehezen lehet pár sorban összefoglalni. Négy év volt, tele sok keserves, szomorú, végtelenül vidám és gyönyörű pillanattal. Nemcsak szakmát tanultam, hanem rengeteg emberi dolgot is. Milyen a migráns lét, milyen beilleszkedni egy kis helyen, ahol mindenki mindenkit ismer. Milyen az, elfogadtatni magad, elsősorban a tetteiddel, mert kamuzni sokan tudnak. Nehéz csoda volt.