Esernyő Akadémia 1 - vélemény
De hisz ez egy hülyeség.
Ez a felismerés nagyjából tíz oldal elolvasása után villant bele az agyamba, és mire a kötet végére értem, teljes bizonyossággal tudtam, hogy az első benyomás ebben az esetben helytálló volt. Az Esernyő Akadémia: Apokalipszis Szvit (írta Gerard Way, rajzolta Gabriel Bá) egy közel 200 oldalas képregény, amely nem szól az ég világon semmiről.
Le lehet ereszteni a felhúzott szemöldököket, vissza lehet szívni a kikívánkozó átkokat: az Esernyő Akadémia mindezek ellenére – vagy még inkább: mindezeknek köszönhetően – egy nagyon szórakoztató képregény, amely teljes mértékben megérdemli Eisner- és Harvey-díját. Nem tökéletes (erre majd még kitérek), de tökéletesen beletrafál abba, hogy mi kell egy mai képregényrajongónak.
A „hülyeség” ugyanis jelen esetben pozitívum, és a „nem szól semmiről” némi pontosításra szorul. Az Esernyő Akadémia kettős küldetést teljesít: olvasható (többé-kevésbé) hagyományos szuperhősös képregényként, kipipálva az ehhez társuló elvárások valamennyi rubrikáját, és ezzel párhuzamosan kiforgatja a zsáner szinte összes kliséjét. Vagyis pontosan azzal szolgál, amire a képregényrajongók jó részének szüksége van: biztosítja arról, hogy helyes, ha át tudja adni magát az élményeknek, miközben azonban nem veszi túlságosan komolyan önmagát, és képes kiszakadni a blazírtságból, amely lépten-nyomon fenyegeti. Márpedig ezek az adottságok létfontosságúak a mai világban.
Az öt kritikusból álló előzsűri (Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter) az alábbi képregényeket jelöli az idei Alfabéta díjra:
Vegyes társaságban kínos helyzetbe kerül az értelmiségi, ha bedobja a „giccs” szót, és magára vessen, ha pillanatokon belül lesznobozzák. Márpedig a képregényolvasóknál vegyesebb társaságot elképzelni sem lehet, egyaránt vannak köztünk egyetemi professzorok és félalfabéták, és ha létezik is egyáltalán „átlagos olvasó”, azt az egyet biztosan tudni lehet róla, hogy kikéri magának az átlagosságot.
Miután elolvastam, sokáig gondolkodtam rajta. És arra a következtetésre jutottam, hogy ez volt a legjobb a képregényben – elgondolkodtatott.
A Spirál után újabb hazai készítésű képregénye jelenik meg Futaki Attilának Franciaországban. Az 56-os forradalom emlékére készült Budapest angyala, amelyet Tallai Gábor, a Terror Háza történész-programigazgatója írt, február 27-én kerül a könyvesboltokba a Glénat kiadó gondozásában.
Bár állítólag megalkotója, Morris nem akarta, hogy az árnyékánál is gyorsabb cowboy valaha is elhagyja az amerikai kontinenst (Kanadában és Mexikóban már a szerző életében megfordult), Lucky Luke átrándulása az óceánon kifejezetten jól sikerült.