40 nappal a május 14-i képregényfesztivál előtt bemutatjuk a rendezvény három külföldi vendégét: a francia Jult, az osztrák Leopold Maurert és a román Victor Drujiniut.

Jul: A francia karikaturista és képregényrajzoló 12 évesen nyerte első díját az Angoulême-i Képregényfesztiválon. Habár eredetileg kínai történelemből szerzett diplomát, hamarosan főállású grafikusként kezdett tevékenykedni olyan francia lapoknál, mint a Le Monde vagy a Nouvel Observateur, 2005-ben pedig megjelent első képregényalbuma, a "José Bovét meg kell ölni" (Il faut tuer José Bové). Igazán ismertté a Silex and the City-vel vált, amelyből animációs tévésorozat is készült 2012-ben. Jul magyar kiadója, a Pesti Könyv és a Latitudes francia könyvesbolt vendége a fesztiválon, részvételét a Francia Intézet támogatja.

Lucky Luke-ot nálunk is mindenki ismeri, a sorozat új írójáról, Julről azonban nem sokan hallhattak Magyarországon. Ami nem is meglepő, hiszen a francia alkotó fő specialistása a társadalmi-politikai szatíra és paródia, Silex and the City című, roppant népszerű képregénye amolyan őskorba helyezett valóságshow, amely a lefordíthatatlan szójátékok és az aktualitások miatt nemigen képes átlépni a frankofón kultúrkör határait. Bár minden hasonlat sántít, az új párosítás kicsit olyan, mintha a dr. Sör Kálmán alkotójára bíznák a következő Bucó, Szetti és Tacsit forgatókönyvét.

Ám ahogy Göndöcsnek is vannak kifejezetten gyerekeknek szóló munkái, Jul is tisztában volt az első pillanattól kezdve azzal, hogy ezúttal egészen más regiszterben kell dolgoznia. Ami annyira nem is esett nehezére, hiszen bevallotta, gyerekkorában unalmas órákon legyártott a pad alatt jó néhány Lucky Luke-kalandot. Nem csoda, hogy a Morris halála óta a rajzolói teendőket ellátó Achdével rögtön megtalálták a közös hangot, hiszen amikor a kis Hervé Darmentontól megkérdezték, mi szeretne lenni, ha nagy lesz, osztálytársaival ellentétben nem az orvosi vagy rendőri pályát jelölte meg, hanem határozottan kijelentette, hogy Lucky Luke-ot akarja rajzolni.

A világ legsikeresebb franchise-ának a kellős közepébe beleírni komoly kihívás és kockázat, egyszerre garancia a jövedelmező sikerre és a rajongók egy részének gyűlölködésére. Az első új „marveles” Star Wars-kötet elolvasása után azt mondom, hogy Jason Aaron egészen jól jött ki ebből a darázsfészekből.

Nem először fordul elő, hogy az eredeti, első és megismételhetetlen Csillagok háborúja film cselekményét folytatják közvetlenül képregényekben. Így indult a Marvel első sorozata is 1977-ben: a filmet adaptáló hat rész után Roy Thomas író és Howard Chaykin rajzoló teljesen új történetekkel jelentkezett, Luke, Leia, Han és a többiek mellé hamarosan új karaktereket is teremtett. Sikerült is pár apró ellentmondásba kerülniük a következő filmmel, amelynek az adaptációja ennek dacára besimult a sorozatba (39-44. szám). Ezután már kezdett problémásabbá válni a dolog, és a harmadik film már önálló minisorozatként jelent meg, beismerve, hogy nem lehet teljesen egyben tartani ezt a végtelen történetet.

A Dark Horse-os korszakot kevésbé ismerem (nem vagyok igazi Star Wars-fan), de úgy tudom, azon belül is volt legalább egy hasonló próbálkozás, noha többnyire a „kiterjesztett SW univerzumot” építgették.

Miután a Disney felvásárolta előbb a Marvelt, majd a Star Warst, nem érhetett senkit váratlanul, hogy a DHC el fogja veszíteni a képregény kiadási jogát, és megint a Marvel égisze alatt fog futni a sorozat. Ettől sokan előre rettegtek, de bőségesen akadtak, akik örültek, és az új gazda persze könnyen tudott gondoskodni a potenciális olvasótábor utánpótlásáról.

Március 29-én a Terror Házában mutatták be Tallai Gábor író és Futaki Attila rajzoló 1956-os témájú képregényét. Összegyűjtöttünk néhány tudósítást az eseményről. A kötet várhatóan április folyamán kerül a könyvesboltokba.

- Az MTI híradása (a Museum.hu honlapján)

- A Híradó.hu cikke, Balog Zoltán minisztert is idézve

- "Budapest angyala egy hamisítatlan magyar szuperhős" - a Pesti Srácok.hu beszámolója

- "Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye" - interjú az Origón a szerzőkkel

- "A hollywoodi mozik mintájára meg kell találni az emberek szívéhez-lelkéhez" - Heti Válasz

- "A pesti srácok igazi szuperhősök voltak" - 1956-os emlékbizottság honlapja

A felkért szakmai zsűri javaslata alapján a a Képes Kiadó úgy döntött, hogy 2016-os képregényes teljesítményéért és életművéért idén Marabut részesíti Korcsmáros Pál-díjban. A díjat a május 14-i képregényfesztiválon adja át a kiadó vezetője, Korcsmáros Gábor.

A Korcsmáros Pál-díjat a 2012-ben hozta létre a Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével. A díjazott az a magyar alkotó lehet, aki az előző évben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.

Szabó László Róbert 1962-ben, Budapesten született, karikaturista és képregényalkotó. Első munkái civil nevén, majd SZLR szignóval jelentek meg, a Marabu művésznevet 1992 óta használja rendszeresen.

Első hosszabb képregénye, a Hörpölin és Hüpcihér kalandjai a Galaktikában jelentek meg 1987-ben, majd rajzolt rövidebb történeteket a Menő Manó és Krampusz képregénymagazinokban. A Kretén humormagazinnak szinte a kezdetetkől munkatársa volt, legismertebb sorozata, a háromszoros Alfabéta-díjas Dilidodó (majd Dodó) ennek a lapnak a 8. számában indult. A Kretén megszűnése után alapító tagja volt a Párkocka csapatnak, amelyben több éven át közölt rendszeresen képsorokat az interneten.

A Dodó-stripekből eddig három gyűjteményes kötet jelent meg: Hé, Dodó! (2006), Mi van, Dodó? (2009) és Nahát, Dodó! (2016),

Karikaturistaként munkái korábban hosszú időn át a Népszabadságban futottak, jelenleg a HVG-ben, a Magyar Nemzetben és a Hócipőben jelennek meg. Ezen a területen is elnyert már számos elismerést, köztük a Brenner-díjat (1997), a Pulitzer-emlékdíjat (2007) és a Kétfilléres díjat (2013, 2016).

Gratulálunk!

Interjúnk a harmadik Dodóskönyv megjelenése kapcsán, 2016 decemberéből.

Emlékeztetőül a Korcsmáros Pál-díj eddigi nyertesei:

2017: Marabu
2016: Haui József
2015: Kiss Ferenc
2014: Tálosi András
2013: Fazekas Attila
2012: Felvidéki Miklós

A döntős mezőnyök kialakulása után megtörtént a zsűritagok megkeresése is. Az öttagú előzsűri minden tagja két-két további zsűritagot ajánlott, akik valamennyien elfogadták a felkérést, így az alábbi 15 fő dönt a két Alfabéta-díj (kép-regény és kép-novella) és a webcomic különdíj sorsáról. A nyertesek ismertetésére és a díjak átadására a május 14-i budapesti képregényfesztiválon kerül sor.

Bayer Antal, kritikus, kiadóvezető
Beck András, a MOME adjunktusa
Cserkuti Dávid, illusztrátor, képregényrajzoló
Demus Zsófia, a Szépirodalmi Figyelő munkatársa
Farkas Dávid, kritikus, a Fandom és a Kilencedik.hu szerkesztője
Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa
Komornik Eszter, a kArton galéria vezetője, az MKSZ ügyvivője
Kránicz Bence, újságíró, kritikus
Nagy Krisztián, képregénykritikus, a Geekz blog munkatársa
Oroszlány Balázs, kritikus, képregényíró
Sepsi László, kritikus, író
Szabó Zoltán Ádám, kritikus, a Kilencedik.hu főszerkesztője
Szép Eszter, irodalmár, kritikus, az MKSZ ügyvivője
Tondora Judit, képregényrajzoló
Vass Róbert, képregényrajzoló, az MKSZ ügyvivője

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A kép-regény kategória jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- Kittenberger: Fabriqué en Belgique (írta Somogyi György és Dobó István, rajzolta Tebeli Szabolcs)

- Latex lovagjai (írta és rajzolta Turai Balázs)

- Lucas Grande (írta és rajzolta Ambrus Izsák)

- Pipien molestus (írta és rajzolta Vidák Zsolt)

- Rabtársak a gulagon (írta Dávid Ádám, rajzolta Németh Gyula)

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A kép-novella kategória jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- A gepárd pöttyei (írta és rajzolta Vincze Nóra, megjelent a Curved Cat Comics c. kötetben)

- Majomdaráló: Jánoska (írta és rajzolta Madarász Gergely, megjelent a Majomdaráló 3 c. kötetben)

- A mindennapos problémákról/A reménytelen esetekről/Az elismertség utáni vágyakozásról (írta és rajzolta Koska Zoltán, megjelentek az Új képregények c. kötetben)

- Szent Márton legendája: A lángoló kard/A kővé vált kutyák/A rozsdás kard (írta Somogyi György, rajzolta Lanczinger Mátyás, megjelentek a Fidelio különszámában)

- Szomszédolás (írta Vincze Ferenc, rajzolta Csillag István, megjelent a Szépirodalmi Figyelőben)

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A webcomic különdíj jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- A fekete mappa (írta és rajzolta Lénárd László, Műút portál)

- Kettőskereszt (írta és rajzolta Halter András, Szépirodalmi Figyelő online)

- Még alakul (írta és rajzolta Oravecz Gergely, Műút portál)

- Megrendelő blues/A Káli-medanszié (írta és rajzolta Dudás Győző, Szépirodalmi Figyelő online)

- Minden belefér (írta és rajzolta Oravecz Gergely, Műút portál)

- A walesi bárdok (írta és rajzolta Csordás Dániel, Arany János verse nyomán, Életben maradnának projekt)

Március 29-én délután 5 órakor a Terror Házában mutatják be az 1956-os emlékév keretében készült képregényt, a Budapest angyalát, amelyet Futaki Attila rajzolt Tallai Gábor forgatókönyve alapján.

A rendezvényen a sajtó munkatársai sajtómeghívóval regisztrálhatnak és vehetnek részt. További információk a bemutató Facebook-eseményénél találhatók.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak magyar nyelvű netes közlését.

(Ez az oldal Scott McCloud "A képregény felfedezése" című munkájára utal.)

A Képregény Kedvelők Klubjának márciusi összejövetelén Futaki Attila lesz Kiss Ferenc klubvezető vendége, abból az apropóból, hogy szinte egyszerre jelenik meg két képregénye: a Laurent Galandon által írt Hypnos sorozat első része Franciaországban, a 56-os emlékév megrendelésére készült Budapest angyala pedig Magyarországon.

Helyszín: 1054 Budapest, Alkotmány utca 18.

Időpont: 2017. március 30, este 6 óra, A belépés ingyenes.

A klubest Facebook-eseménye.

Az idei budapesti képregényfesztivál időpontja május 14., helyszíne ezúttal is a Dürer-kert. A szervezők a Magyar Képregény Szövetség és a Képes Kiadó.

A rendezvény hivatalos plakátját Haui József, a Korcsmáros Pál-díj tavalyi nyertese készítette, a színezést Pilcz Rolandnak köszönhetjük.

Kiemelt vendége a fesztiválnak Jul, a legújabb Lucky Luke-képregény, Az ígéret földje írója, aki maga is képregényrajzoló. Jul részvételét a Francia Intézet támogatja. A további külföldi és hazai vendégeket folyamatosan jelentjük be.

Folytatjuk azt a hagyományt is, hogy egy "képregényes körökön kívüli" vendéggel beszélgetünk arról, hogy milyen kötődése van a képregényekhez. Galla Miklós, Csőre Gábor és Till Attila után idén Puzsér Róbert látogat el hozzánk.

Holnapután, március 19-én vasárnap kerül sor az idei első nagyobb képregényes rendezvényre, a tavaszi képregénybörzére. A praktikus információkat a Kilencedik.hu honlapján, illetve az esemény Facebook-oldalán lehet megtekinteni. Mi szokásunk szerint a beharangozott újdonságokról ejtünk pár szót.

Nem kétséges, hogy ezúttal is a rendezvényt a kezdetek óta szervező Kingpin kiadó standján lesz a legnagyobb forgalom. Már csak azért is, mert „mint mindig”, több új Marvel és DC képregény debütál a börzén.

Kezdjük rögtön egy új sorozattal. A nemrég a mozikban bemutatott Rozsomák (Logan, „Farkas”) filmhez kapcsolódik a Mega Marvel első száma, egy bő 200 oldalas képregény. Az eredetileg Old Man Logan címen megjelent, a nem túl távoli jövőbe helyezett történetet az a Mark Millar írta, aki sosem habozik meghökkentő fordulatokkal élni. A Kíméletlen jövő pár napja már kapható az újságárusoknál, de aki teheti (és volt türelme kivárni), minden bizonnyal most fogja megvenni, hiszen mint szinte minden Kingpin-kiadványnál, szép kedvezményre számíthat.

Hosszabb kihagyás után folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak magyar nyelvű netes közlését. A korábbi részek itt olvashatók.