"Előrendelhetőként" már megjelent a nagy könyvterjesztőknél Futaki Attila rajzoló és Tallai Gábor író 1956-os képregénye, a Budapest angyala - az egyik webshop szerint április 28-tól lesz kapható. A néhány héttel ezelőtti hivatalos bemutatót követően néhány szerkesztőség kapott belőle recenziós példányt.

Eddig négy kritika látott napvilágot:

- "Budapest angyala - csalódás luxuskivitelben" (Bayer Antal, Nero Blanco blog)

- "Budapest angyala - bosszúvágy történelmi kulisszák között" (Nagy Krisztián, Geekz blog)

- "Kurzusképregény" (Baski Sándor, Magyar Narancs 2017/15)

- "Egy Molotov-koktél lobbantott lángra" (PLZ, Nullahategy)

Frissítés: kiegészítve két újabbal:

- Budapest angyala (Szabó Dominik. ekultura.hu)

 - Magyar hősök szóbuborékokkal (Nagy Koppány Zsolt, Magyar Idők)

A Képregény Kedvelők Klubjának soron következő beszélgetése 2017. április 27.-én, csütörtökön 18 órától lesz a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.) Címe: Képregény a Galaktikában.

Meghívott vendégek:  Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője, Fedina Lídia író, valamint Vincze Nóra, Matheika Gábor és Vass Mihály képregényrajzolók. A beszélgetést a klubvezető, Kiss Ferenc vezeti.

A beszélgetésen szó esik a Kuczka Péter főszerkesztői időszakának képregényekről, a meghiúsult 2009-es steampunk pályázatról, az új Galaktika képregényeiről, valamint a meghívott vendégek pályafutásáról és terveiről, amibe (természetesen) a magazin jövője is beletartozik.

Ez a cikk eredetileg nyomtatásban jelent meg, a Buborékhámozó képregényes fanzin 8. számában, 2010-ben.

Noha hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni Marvel/DC és szuperhősös zsáner között, valójában jóval színesebb palettát kínált egykor mindkét kiadó – és kínál még időnként ma is, bár különböző köntösökbe öltöztetve. Különösen igaz ez a DC Comics-ra, amely szép katalógust halmazott fel az évek során a western, a humor és a horror területén, és egy időben húzóágazatnak számított a háborús téma is. Az olyan címek, mint Our Army at War, Our Fighting Forces, G. I. Combat és Star Spangled Comics főleg az 1950-es években számítottak, de némelyik fontosabb szereplőjük később is gyakori visszatérő volt, köztük Sgt. Rock, Enemy Ace, a Haunted Tank és az egyik legkülönlegesebb, az Unknown Soldier, avagy az Ismeretlen Katona. Ennek a figurának – vagy inkább konceptnek – az átfogalmazása a tavalyi Eisner-jelölt új sorozat, amelyet Joshua Dysart író szinte kortárs környezetbe, a 2000-es évek elejének Ugandájába helyezett át.

Az új Unknown Soldier gyökeresen más, mint a II. Világháború idején kémfeladatokat ellátó, bebugyolált arcú amerikai elődje, és az „érett olvasóknak” szánt Vertigo-sorozatok gyakorlatának megfelelően nem is várható különösebb kapcsolódás sem előzményekhez, sem más szerzők által vitt címekhez, ám pár szóban mégis érdemes kitérni a korábbi figurára. Természetesen nálunk is létezik az „ismeretlen katona” tisztelete, de ennek a mértéke és fontossága összehasonlíthatatlan a hadtörténetileg jóval sikeresebb nagy országokéval (mint például Franciaország és az ex-Szovjetunió), és főként az USA európai szemmel már-már naiv patriotizmussal párosuló kultuszával. Az Ismeretlen Katona a nagy hazafias hős, akinek totális önzetlenségét jelképezi arctalansága, névtelensége. Külön emlékműve áll az arlingtoni katonai temetőben, nagy megtiszteltetés, ha valakit kiválasztanak az 1937. július 2. óta félóránként váltott őrszolgálatra. Nem véletlen, hogy az Unknown Soldiernek az első megjelenésekor (Star Spangled War Stories 151, 1970) a bevezető mottója ez volt: „az ember, akit senki sem ismer – és mégis mindenki számára ismerős”.

A vietnami háború egyik közvetett következményeként végleg leáldozott a hagyományosan hősies katonai képregények csillaga, de a nagy kiadókról közismert, hogy sosem mondanak le egy már bevezetett „franchise”-ról, és akár totális profilváltás révén is életben akarnak tartani címeket, figurákat. Az Unknown Soldier esetében erre előbb Garth Ennis révén tettek kísérletet 1997-ben egy Vertigo-minisorozat erejéig. Ez már jóval sötétebb hangulatú, horrorba hajló történet volt: a CIA megbízta egy ügynökét, hogy kutassa fel az eltűnt Ismeretlen Katonát, aki pedig közben saját magának keresett utódot.

A tavalyi sikeres debütálást követően idén is lesz Ukmukfukk Zinfeszt, amely ezúttal már nemzetközivé bővül. A rendezvényen részt néhány hazai (Nero Blanco Comix, Zsiger.hu) és külföldi (Centrala, Stripburger, Tonto) képrgénykiadó is.

"A renegát-fénymásolt szamizdat anarchista szelleme és a papírpornó becsúszott zabigyereke a zine. A formátum a maga nyers erejével bemutat a magazinoknak és olyat hoz, amit egészen biztosan nem látott még nyomtató, sőt olyan vérbeli nyomdászok sem, mint Vágási Feri. Áprilisban második alkalommal jönnek össze a fanok egy zine-szemlére az Anker’t-ben, csak úgy, ukmukfukk."

Időpont: 2017. április 30. (12-19 óra) és május 1. (15-19 óra).

Helyszín: Anker't (1061 Budapest, Paulay Ede utca 33.)

A fesztivál Facebook-eseménye.

Résztvevők:
Artpool Art Research Center / Blank-a-Book / BPZines / Centrala (PL/GB) / Csodaceruza / Depi fanzine / Deposit / Eden_zine / Erreur Humaine / Gondnok / Hurrikan Press / Hüvelygomba femzine / Icipici Press / Intim Hulladék / KimikoZines / Klorofill / Komikaze (HR) / KudlaWerkstatt (CZ) / László Márk / Lollosaurus / Mama photobooks / Meet Lab / Miracle (FRA) / Nero Blanco Comix / Novo Doba Festival (SRB) / Plágium2000 / Posthuman Productions / Rundgång (SWE) / Soybot (AUT) / Stripburger Comix (SVN) / Symposion (SRB) / Szily Ferenc / Szurcsik Erika / Tonto (AUT) / Vidák Zsolt / XIbalba / Vulkán / Zina / Zsiger.hu

40 nappal a május 14-i képregényfesztivál előtt bemutatjuk a rendezvény három külföldi vendégét: a francia Jult, az osztrák Leopold Maurert és a román Victor Drujiniut.

Jul: A francia karikaturista és képregényrajzoló 12 évesen nyerte első díját az Angoulême-i Képregényfesztiválon. Habár eredetileg kínai történelemből szerzett diplomát, hamarosan főállású grafikusként kezdett tevékenykedni olyan francia lapoknál, mint a Le Monde vagy a Nouvel Observateur, 2005-ben pedig megjelent első képregényalbuma, a "José Bovét meg kell ölni" (Il faut tuer José Bové). Igazán ismertté a Silex and the City-vel vált, amelyből animációs tévésorozat is készült 2012-ben. Jul magyar kiadója, a Pesti Könyv és a Latitudes francia könyvesbolt vendége a fesztiválon, részvételét a Francia Intézet támogatja.

Lucky Luke-ot nálunk is mindenki ismeri, a sorozat új írójáról, Julről azonban nem sokan hallhattak Magyarországon. Ami nem is meglepő, hiszen a francia alkotó fő specialistása a társadalmi-politikai szatíra és paródia, Silex and the City című, roppant népszerű képregénye amolyan őskorba helyezett valóságshow, amely a lefordíthatatlan szójátékok és az aktualitások miatt nemigen képes átlépni a frankofón kultúrkör határait. Bár minden hasonlat sántít, az új párosítás kicsit olyan, mintha a dr. Sör Kálmán alkotójára bíznák a következő Bucó, Szetti és Tacsit forgatókönyvét.

Ám ahogy Göndöcsnek is vannak kifejezetten gyerekeknek szóló munkái, Jul is tisztában volt az első pillanattól kezdve azzal, hogy ezúttal egészen más regiszterben kell dolgoznia. Ami annyira nem is esett nehezére, hiszen bevallotta, gyerekkorában unalmas órákon legyártott a pad alatt jó néhány Lucky Luke-kalandot. Nem csoda, hogy a Morris halála óta a rajzolói teendőket ellátó Achdével rögtön megtalálták a közös hangot, hiszen amikor a kis Hervé Darmentontól megkérdezték, mi szeretne lenni, ha nagy lesz, osztálytársaival ellentétben nem az orvosi vagy rendőri pályát jelölte meg, hanem határozottan kijelentette, hogy Lucky Luke-ot akarja rajzolni.

A világ legsikeresebb franchise-ának a kellős közepébe beleírni komoly kihívás és kockázat, egyszerre garancia a jövedelmező sikerre és a rajongók egy részének gyűlölködésére. Az első új „marveles” Star Wars-kötet elolvasása után azt mondom, hogy Jason Aaron egészen jól jött ki ebből a darázsfészekből.

Nem először fordul elő, hogy az eredeti, első és megismételhetetlen Csillagok háborúja film cselekményét folytatják közvetlenül képregényekben. Így indult a Marvel első sorozata is 1977-ben: a filmet adaptáló hat rész után Roy Thomas író és Howard Chaykin rajzoló teljesen új történetekkel jelentkezett, Luke, Leia, Han és a többiek mellé hamarosan új karaktereket is teremtett. Sikerült is pár apró ellentmondásba kerülniük a következő filmmel, amelynek az adaptációja ennek dacára besimult a sorozatba (39-44. szám). Ezután már kezdett problémásabbá válni a dolog, és a harmadik film már önálló minisorozatként jelent meg, beismerve, hogy nem lehet teljesen egyben tartani ezt a végtelen történetet.

A Dark Horse-os korszakot kevésbé ismerem (nem vagyok igazi Star Wars-fan), de úgy tudom, azon belül is volt legalább egy hasonló próbálkozás, noha többnyire a „kiterjesztett SW univerzumot” építgették.

Miután a Disney felvásárolta előbb a Marvelt, majd a Star Warst, nem érhetett senkit váratlanul, hogy a DHC el fogja veszíteni a képregény kiadási jogát, és megint a Marvel égisze alatt fog futni a sorozat. Ettől sokan előre rettegtek, de bőségesen akadtak, akik örültek, és az új gazda persze könnyen tudott gondoskodni a potenciális olvasótábor utánpótlásáról.

Március 29-én a Terror Házában mutatták be Tallai Gábor író és Futaki Attila rajzoló 1956-os témájú képregényét. Összegyűjtöttünk néhány tudósítást az eseményről. A kötet várhatóan április folyamán kerül a könyvesboltokba.

- Az MTI híradása (a Museum.hu honlapján)

- A Híradó.hu cikke, Balog Zoltán minisztert is idézve

- "Budapest angyala egy hamisítatlan magyar szuperhős" - a Pesti Srácok.hu beszámolója

- "Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye" - interjú az Origón a szerzőkkel

- "A hollywoodi mozik mintájára meg kell találni az emberek szívéhez-lelkéhez" - Heti Válasz

- "A pesti srácok igazi szuperhősök voltak" - 1956-os emlékbizottság honlapja

A felkért szakmai zsűri javaslata alapján a a Képes Kiadó úgy döntött, hogy 2016-os képregényes teljesítményéért és életművéért idén Marabut részesíti Korcsmáros Pál-díjban. A díjat a május 14-i képregényfesztiválon adja át a kiadó vezetője, Korcsmáros Gábor.

A Korcsmáros Pál-díjat a 2012-ben hozta létre a Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével. A díjazott az a magyar alkotó lehet, aki az előző évben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.

Szabó László Róbert 1962-ben, Budapesten született, karikaturista és képregényalkotó. Első munkái civil nevén, majd SZLR szignóval jelentek meg, a Marabu művésznevet 1992 óta használja rendszeresen.

Első hosszabb képregénye, a Hörpölin és Hüpcihér kalandjai a Galaktikában jelentek meg 1987-ben, majd rajzolt rövidebb történeteket a Menő Manó és Krampusz képregénymagazinokban. A Kretén humormagazinnak szinte a kezdetetkől munkatársa volt, legismertebb sorozata, a háromszoros Alfabéta-díjas Dilidodó (majd Dodó) ennek a lapnak a 8. számában indult. A Kretén megszűnése után alapító tagja volt a Párkocka csapatnak, amelyben több éven át közölt rendszeresen képsorokat az interneten.

A Dodó-stripekből eddig három gyűjteményes kötet jelent meg: Hé, Dodó! (2006), Mi van, Dodó? (2009) és Nahát, Dodó! (2016),

Karikaturistaként munkái korábban hosszú időn át a Népszabadságban futottak, jelenleg a HVG-ben, a Magyar Nemzetben és a Hócipőben jelennek meg. Ezen a területen is elnyert már számos elismerést, köztük a Brenner-díjat (1997), a Pulitzer-emlékdíjat (2007) és a Kétfilléres díjat (2013, 2016).

Gratulálunk!

Interjúnk a harmadik Dodóskönyv megjelenése kapcsán, 2016 decemberéből.

Emlékeztetőül a Korcsmáros Pál-díj eddigi nyertesei:

2017: Marabu
2016: Haui József
2015: Kiss Ferenc
2014: Tálosi András
2013: Fazekas Attila
2012: Felvidéki Miklós

A döntős mezőnyök kialakulása után megtörtént a zsűritagok megkeresése is. Az öttagú előzsűri minden tagja két-két további zsűritagot ajánlott, akik valamennyien elfogadták a felkérést, így az alábbi 15 fő dönt a két Alfabéta-díj (kép-regény és kép-novella) és a webcomic különdíj sorsáról. A nyertesek ismertetésére és a díjak átadására a május 14-i budapesti képregényfesztiválon kerül sor.

Bayer Antal, kritikus, kiadóvezető
Beck András, a MOME adjunktusa
Cserkuti Dávid, illusztrátor, képregényrajzoló
Demus Zsófia, a Szépirodalmi Figyelő munkatársa
Farkas Dávid, kritikus, a Fandom és a Kilencedik.hu szerkesztője
Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa
Komornik Eszter, a kArton galéria vezetője, az MKSZ ügyvivője
Kránicz Bence, újságíró, kritikus
Nagy Krisztián, képregénykritikus, a Geekz blog munkatársa
Oroszlány Balázs, kritikus, képregényíró
Sepsi László, kritikus, író
Szabó Zoltán Ádám, kritikus, a Kilencedik.hu főszerkesztője
Szép Eszter, irodalmár, kritikus, az MKSZ ügyvivője
Tondora Judit, képregényrajzoló
Vass Róbert, képregényrajzoló, az MKSZ ügyvivője

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A kép-regény kategória jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- Kittenberger: Fabriqué en Belgique (írta Somogyi György és Dobó István, rajzolta Tebeli Szabolcs)

- Latex lovagjai (írta és rajzolta Turai Balázs)

- Lucas Grande (írta és rajzolta Ambrus Izsák)

- Pipien molestus (írta és rajzolta Vidák Zsolt)

- Rabtársak a gulagon (írta Dávid Ádám, rajzolta Németh Gyula)

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A kép-novella kategória jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- A gepárd pöttyei (írta és rajzolta Vincze Nóra, megjelent a Curved Cat Comics c. kötetben)

- Majomdaráló: Jánoska (írta és rajzolta Madarász Gergely, megjelent a Majomdaráló 3 c. kötetben)

- A mindennapos problémákról/A reménytelen esetekről/Az elismertség utáni vágyakozásról (írta és rajzolta Koska Zoltán, megjelentek az Új képregények c. kötetben)

- Szent Márton legendája: A lángoló kard/A kővé vált kutyák/A rozsdás kard (írta Somogyi György, rajzolta Lanczinger Mátyás, megjelentek a Fidelio különszámában)

- Szomszédolás (írta Vincze Ferenc, rajzolta Csillag István, megjelent a Szépirodalmi Figyelőben)

A képregénykritikusokból álló előzsűri kiválasztotta azokat a 2016-ban megjelent képregényeket, amelyek Alfabéta-díjra jelöl a különböző kategóriákban.

A webcomic különdíj jelöltjei, címük ABC-sorrendjében:

- A fekete mappa (írta és rajzolta Lénárd László, Műút portál)

- Kettőskereszt (írta és rajzolta Halter András, Szépirodalmi Figyelő online)

- Még alakul (írta és rajzolta Oravecz Gergely, Műút portál)

- Megrendelő blues/A Káli-medanszié (írta és rajzolta Dudás Győző, Szépirodalmi Figyelő online)

- Minden belefér (írta és rajzolta Oravecz Gergely, Műút portál)

- A walesi bárdok (írta és rajzolta Csordás Dániel, Arany János verse nyomán, Életben maradnának projekt)

Március 29-én délután 5 órakor a Terror Házában mutatják be az 1956-os emlékév keretében készült képregényt, a Budapest angyalát, amelyet Futaki Attila rajzolt Tallai Gábor forgatókönyve alapján.

A rendezvényen a sajtó munkatársai sajtómeghívóval regisztrálhatnak és vehetnek részt. További információk a bemutató Facebook-eseményénél találhatók.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak magyar nyelvű netes közlését.

(Ez az oldal Scott McCloud "A képregény felfedezése" című munkájára utal.)