Háromnapos irodalmi rendezvényre kerül sor 2014. május 29. és 31. között a Brody Studios-ban (Budapest 1064, Vörösmarty utca 38), a Holland Irodalmi Alapítvány szervezésében.

A Café Amsterdam három egymást követő estén fogadja az érdeklődőket neves vendégekkel. A holland, német, angol és magyar írók mellett helyet kapott a képregény is: Ben Katchor amerikai, Barbara Stok holland és Csordás Dániel magyar képregényalkotók előadásait, beszélgetéseit hallhatjuk.

A képregényes program részletesen:

Május 29, csütörtök, 19.15-19.45: Ben Katchorral beszélget Hand-Drying in America and other stories című kötetéről Scott Alexander Young az 1. emeleti kávézóban

Május 30, péntek, 19.25-19.45: Hogyan lehet képregényt készíteni Vincent van Gogh életéről? Barbara Stok képregényrajzoló előadása az 1. emeleti kávézóban

Május 30, péntek, 21.30-22.00: A skicctől a képregényig: Ben Katchor előadása alkotói folyamatáról a pincehelyiségben

Május 31, szombat, 19.30-21.00: Érzelmek képekben, a képregényalbum mint irodalmi kifejezésforma. Beszélgetés Csordás Dániel, Ben Katchor és Barbara Stok részvételével. Moderátor: Scott Alexander Young. A beszélgetés helyszíne az 1. emeleti kávézó.

Teljes program a Litera.hu oldalán.

Jegyár: 1200 forint, diákoknak 700 forint.

Újabb képregényes témájú előadásnak ad otthont 2014. június 5-én a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az adaptáció kísértése: irodalom és képregény címen Bayer Antal képregénykritikus, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője tart számos képpel illusztrált előadást.

A szerzőnek 2013. végén megjelent azonos című tanulmánykötete irodalom és képregény viszonyát vizsgálva arra a kérdésre keres választ, hogy a két médium különbözőségei dacára milyen szándékok vezérelhetik azokat az alkotókat, akik saját történet megírása helyett irodalmi művek átdolgozására vállalkoznak, milyen eszközöket használnak fel erre, és jellemzően milyen eredményre jutnak.

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)

Időpont: 2014. június 5, csütörtök 17 óra.

A belépés díjtalan.

A kapcsolódó kiadvány helyben megvásárolható.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MKSZ közös rendezvénye.

A Képregény Kedvelők Klubjának májusi összejövetele 2014. május 29-én, csütörtökön, 18 órától kerül sor a kArton Galériában (1054. Bp. Alkotmány u. 18.), ahol a 75 éves Lőrincz L. Lászlót köszöntjük.

A Windom Kiadó jóvoltából erre az alkalomra jelent meg az író fantasztikus művei nyomán készült képregényválogatás: A föld alatti piramis. A kiadvány rajzolói közül Vass Mihály és Matheika Gábor lesz a vendégünk. A beszélgetést Kiss Ferenc, a képregények forgatókönyveinek írója vezeti.

Május 20-án este 7 órakor kis kiállítás nyílik a Pizzica étteremben (Budapest 1065, Nagymező utca 21) "Dylan Dog, a rémálmok nyomozója - Magyarországon" címen. A kiállítást megnyitja a gyűjtemény két tulajdonosa, Giovanni Gallotta és Antonio Di Carlo, valamint a magyar nyelvű kiadás szerkesztője, Bayer Antal.

A megnyitón Sir Weirdo keveri a zenéket. A megnyitó Facebook-eseménye.

A képregénykészítés roppant egyszerű dolog, csak két képességgel kell rendelkezni hozzá, ami az alábbi három: az illető tudjon rajzolni, tudjon írni, és tudjon történetet mesélni. Hiszen a képregény nem egyszerűen képek és szövegek sajátos elegye, ahogy azt néha emlegetni szokták: a két összetevő szerves egészként tolmácsolja azt a történetet, amit a szerzője el akar mesélni. És pont azért választja ehhez a képregényt, mint médiumot, mert ez erre a legalkalmasabb.

Tálosi András a képregényt választotta, amikor 2008-ban, éppen egy képregényfesztivál alkalmából megjelentette első munkáját, a Charax első fejezetét. Akkoriban ébredezett az úgynevezett szerzői szcéna, amely a hazai képregénypiac sajátosságaiból kifolyólag nálunk nem feltétlenül alternatív, önreflektív vagy éppen kísérleti képregényt jelent, hanem minden olyan művet, amelynek a szélesebb körű kiadását túl nagy kockázatnak tekintették a kiadók, így alkotójuk kénytelen volt saját kezébe venni a dolgokat. És valóban, Spurinak – ezt a becenevet is azonnal megtanultuk – már ebben az első megismert képregényében jelen voltak a szélesebb közönségnek szóló képregények legfontosabb elemei, a rajztudás, az írástudás és a mesélni tudás.

A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon tartott prezentációk alapján a zsűri A Hegy című képregényprojektet szavazta meg a Libri kiadó és az MKSZ közösen meghirdetett pályázata nyertesének. Gratulálunk!

A HEGY - író: Varga Bánk Bálint, rajzoló: Pintér Márk

"A Hegy egy tudományos fantasztikus, poszt apokaliptikus történet, mely ötvözni készül a politikai dráma, a családregény, a noir és a krimi elemeit. Három fő szál, és több mellékszál építkezik a történetben, hol találkoznak, hol pedig elválnak egymástól. A három történetszálhoz három kulcsfontosságú szereplő társul, akik által az olvasó betekintést nyer a Hegy legkülönbözőbb rétegeibe, a legfelsőbb szinteken lezajló politikai csatározásoktól egészen a családi fészekben, vagy az emberi elmében lezajlódó háborúkig…"

Időpont: Május 18, vasárnap. Nyitás 10 órakor, zárás 18 órakor.

Helyszín: Dürer-kert, Ajtósi Dürer sor 19-21.

Megközelítés: A 74-es (Astoria/Károly körút->Csáktornya park) és a 75-ös trolibusz (Jászai Mari tér->Puskás Ferenc stadion) Zichy Géza utcai megállója 10 méterre van a bejárattól. A másik oldalról érkezve mintegy 30 méter.

Belépő: 600 forint, 10 év alatti (felnőtt kíséretében érkező) gyerekeknek ingyenes. Az első érkezők ingyen képregényt kapnak ajándékba, amíg a készlet tart!

A rendezők hozzájárulnak a helyszíni fényképezéshez és forgatáshoz. Sajtókapcsolat, interjúkérés: kepregenyszovetseg@gmail.com

Fontos megjegyzés: a helyszínen csak a Dürer-kert büféjében vásárolt étel és ital fogyasztható. A látogatók a magukkal hozott élelmiszereket és italokat leadhatják megőrzésre a bejáratnál.

A fesztivált a Magyar Képregény Szövetség megbízásából a Képes Kiadó rendezi. A külföldi vendégek részvételét a Francia Intézet, a Pro Helvetia alapítvány és a Lengyel Intézet támogatja.

Program (a változtatás jogát a szervezők fenntartják):

Röviden bemutatjuk a május 18-i 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra érkező külföldi vendégeinket.

Boulet (Franciaország)

Született 1975-ben, polgári neve Gilles Roussel. Művészeti tanulmányaiat Dijonban és Strasbourgban végezte. 1998-ban egy Svájcban rendezett képregénypályázaton felfigyelt rá Zep (a Titeuf alkotója), és meghívta akkor induló Tchô! című képregénymagazinjába, amelybe Boulet három éven át rajzolt. Első önálló albuma (Raghnarok) 2001-ben jelent meg. 2004-ben indította képregényes blogját, amely gyorsan igen nagy népszerűségre tett szert, napi 30 ezer letöltéssel. A blognak 2009 óta angol verziója is létezik, Franciaországban Notes címen kötetekben is megjelenik. Rajzolt két kötetet a híres Donjon (Torony) sorozatból is. A fesztiválon egy szabad rögtönzést mutat be, valamint megjelenik egy magyar nyelvű válogatás a blogjáról, Jegyzetfüzet címen.

Boulet részvételét a fesztiválon a budapesti Francia Intézet támogatja.

Hélène Becquelin (Svájc)

A Lausanne-i alkotó 1987-ben végezte el a művészeti iskolát, majd reklámügynökségeknél dolgozott grafikusként. Gyermekei születése után szabadúszóként dolgozott tovább, majd 2006-ben indította el a blogját Angry Mum címen, amely hamar népszerű lett, és két kötet nyomtatásban is megjelent az anyagból. A fesztiválon a blog ihletéről beszélgetünk vele, valamint megjelenik egy válogatás a két kötetből, Angry Mum felkapja a vizet címen.

Hélène Becquelin részvételét a fesztiválon a svájci Pro Helvetia alapítvány támogatja.

Claudio Chiaverotti (Olaszország)

Az 1965-ben született író először fogtechnikusnak tanult, majd jogi tanulmányokat is folytatott, mielőtt eldöntötte, hogy főállású képregényíró lesz. Elsőként Bonvi mellett dolgozott, a Sturmtruppen című képregényhez írt történeteket. Három évvel később, 1989-ben került a Bonelli kiadóhoz, ahol ő lett Tiziano Sclavi mellett a legfontosabb írója a Dylan Dog-sorozatnak, majd 1998-ban megalkotott egy saját karaktert is, a posztapokaliptikus világ kalandorát, Brendont. A fesztiválra megjelenik egy Dylan Dog-különszám, amelynek Chiaverotti az írója.

Bartosz Sztybor (Lengyelország)

1980-ban született Varsóban. Pályafutását megosztja a film és a képregény között. Számos képregénye jelent meg antológiákban, kritikusként több lapban is publikál. Több regiszterben dolgozik, gyerekeknek szóló történeteket és kísérleti képregényeket egyaránt ír. Jelenleg is fut egy 2 oldalas sorozata történelmi képregényekből és két képsora hetilapokban. Egy képregénye megjelent angol nyelven, a Zombie Terrors című e-comic sorozat 4. számában. Képregényei díjakat nyertek nemzetközi fesztiválokon, hazáján kívül Olaszországban, Szerbiában, Macedóniában és Hollandiában). Legismertebb figurája Kapitan Mineta, amelynek a rajzolója gyakori szerzőtársa, Piotr Nowacki. A fesztiválra is közös kiadványuk jelenik meg, a szöveg nélküli történeteket tartalmazó Options.

Sztybor blogja.

Piotr Nowacki (Lengyelország)

A mérnök végzettségű rajzoló 1979-ben született, hat éve él Varsóban. Képregényeket, illusztrációkat és karakterterveket készít, két éven át főszerkesztője volt a Karton képregénymagazinnak. Munkáival részt vett lengyel kollektív kiállításokon Magyarországon, Litvániában és Izraelben. A brit Comical Animal online képregénymagazin több számában is jelent meg képregénye. A fesztiválon részt vesz közös rögtönzésekben hazai és vendégrajzolókkal együtt.

Nowacki blogja.

Nicolas Grivel (Franciaország)

Nicolas Grivel az Hachette kiadócsoporthoz tartozó Pika képregénykiadónál szerzett tapasztalatait kamatoztatva hozta létre a Nicolas Grivel Agency-t, amely számos ismert alkotónak a munkáit közvetíti ki világszerte, vannak partnerei Amerikában, Kínában, Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Kanadában és Ausztráliában is. A képregényről és a kiadói munkáról tart órakát két francia és egy amerikai egyetemen. A fesztiválon a két legnagyobb nyugati képregényes piac, az amerikai és a francia-belga jelenlegi állapotáról tart előadást, kiemelve, hogy milyen lehetőségek nyílhatnak az érdeklődők előtt.

A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon vendégeink között lesz a Napirajz alkotója, Merényi Dániel is. Dániel, művésznevén Grafitember két programban is részt vesz majd: 11-től a Művészsimogatóban lehet beszélgetni vele bármiről, vagy nézni, ahogy a többi alkotóval együtt 'időutazás' témára improvizál. Délután pedig dedikálja a legújabb, decemberben megjelent kötetet. A fesztivál alkalmából Grafitembert alkotásról és képregényekről faggatta Szép Eszter.

Szép Eszter: Hogyan osztod be az időket és a témákat, hogy hetente háromszor legyen Napirajz az Indexen, és kétszer a Comedy-n?

Merényi Dániel: Az indexen is igyekszem minden munkanap új rajzzal érkezni, a Comedy-n pedig kétszer, ez heti hét rajzot jelent. Ráadásul nagyon hiányzik a saját blogra rajzolás, így azt is próbálom életben tartani, de igaz, ami igaz, arra már csak éjszakába nyúlóan tudok időt szakítani. Az időbeosztásom teljesen kaotikus és nagyjából tarthatatlan is. Van a vázkészítő műhelyemben egy rendes, nyolc órás munkám, és ezek elé, mögé tudom betenni a rajzolást. Reggel és késő éjjel szoktam rajzolni, amikor a gyerekek már nincsenek itthon, vagy alszanak. De nem jó így, valamilyen megoldást találnom kell majd.

SzE: Hogyan választasz témát?

A fesztivál külföldi vendégei között nem csak alkotók vannak, és az egyikük előadást is tart a rendezvényen. A francia Nicolas Grivelt ügynöki tevékenységéről kérdeztük, részben egy korábbi interjújából is merítve.

Bayer Antal: Számos fontos képregényalkotónak, illetve inkább a műveiknek a képviselője különböző országokban. Hogyan választja ki az ügyfeleit?

Nicolas Grivel: Olyan történeteket keresek, amelyek erősek és megérintenek (mint mindenki, gondolom). De különösen szeretek találkozni az alkotókkal. Nem vagyok sem író, sem rajzoló, de nagyon szeretem, ha történeteket mesélnek nem.

BA: Fő szakterülete európai képregények eladása különböző piacokra, beleértve az Egyesült Államokat. Tapasztalatai szerint vannak alapvető különbségek az európai és az amerikai képregények között?

Bár korábban is volt rá példa, hogy kifejezetten egy képregényes eseményre készüljenek kiadványok, most először sikerült elérni, hogy valamennyi, a képregényfesztiválra érkező külföldi vendégtől meg is lehessen vásárolni egy kiadványt, amelyet helyben dedikáltatni is lehet. Ezek a különkiadások alkotóik hozzájárulásával, alacsony példányszámban készülnek, a fesztivált követően az esetleg megmaradt példányokat a kiadóiktól lehet beszerezni, amíg a készlet tart.

A fesztivál nemzetközileg legismertebb külföldi vendége a francia Boulet, aki humoros, képregényes formából készített naplóival ért el nagy sikert hazájában, de a blog már évek óta angol nyelven is fut.

A Jegyzetfüzet című 44 oldalas válogatásnak az is a különlegessége, hogy ezek a rövid történetek most jelennek meg először nyomtatásban (bármilyen nyelven), a blog elmúlt két évi terméséből. Kiadó: Nero Blanco Comix.

A fesztiválon Boulet 10 és 12 óra között dedikál, 13 és 15 óra között pedig egy nagyméretű rajzot rögtönöz, miközben elbeszélget a közönséggel.

Sztybor Bartosz után alkotótársával, Piotr Nowackival is elbeszélgettünk e-mailben a fesztivál előtt. Ahogy mindig, ezúttal is Aneta Kaczmareknek köszönhetjük a közvetítést és az angol fordítást.

Bayer Antal: Befuthat úgy egy lengyel képregényrajzoló, hogy jelentkezik egy népszerű sorozathoz vagy karakterhez rajzolónak, vagy többé-kevésbé arra van ítélve mindenki, hogy valami saját dolgot csináljon, és aztán azt próbálja kiadatni?

Piotr Nowacki: A lengyel piacon jelenleg nincsenek éveken át megjelenő sorozatok, amelyek alkalmat teremtenének fiatal alkotók számára, hogy átvegyék ezeket. Őszintén szólva voltak próbálkozások néhány klasszikus, népszerű sorozatnak a feltámasztására, mint például Janusz Christa Kajko i Kokosz című sorozata vagy a Kapitan Żbik, amelyet a kommunista időszakban többen is rajzoltak. A fiatal generációnak saját hősöket kell teremteniük, és aztán keményen kell dolgozniuk azért, hogy ezek megjelenhessenek. Személy szerint a legjobban azt szeretem a képregényben, hogy saját karaktereket és univerzumokat teremthetek. Remélem, hogy a jövőben az én figuráim és köteteim is elérnek akkora népszerűséget, mint azok a klasszikusok, amelyeken a lengyelek több nemzedéke nőtt fel.

BA: Egy időben egy Karton című magazin főszerkesztője voltál. Hogy volt ez, létezik még ez a magazin? Szívesen csináltad, és miért lett vége a dolognak?

Interjú egyik lengyel vendégünkkel, az Options című kötet írójával, Bartosz Sztyborral. Köszönettel tartozom Aneta Kaczmareknek a segítségéért.

Bayer Antal: Kellemes meglepetés a fesztiválra megjelenő különkiadásotok. Mindhárom rövid képregény vadonatúj, vagy megjelentek már valahol?

Bartosz Sztybor: Már a fesztivál előtt elkészültek, de csak egy jelent meg eddig (egy Tainted című gyűjteményes kötetben, amely Piotr Nowackival közös munkáinkat tartalmazza). A másik kettő pályázati anyag, és most először jelennek meg nyomtatásban. Szóval ez a kellemes meglepetés nekem is kellemes meglepetés.

BA: Van egy olyan érzésem, hogy különösen kedveled a szöveg nélküli képregényeket. Miért? A különleges kihívás miatt?

BS: Valóban nagy rajongója vagyok a szöveg nélküli képregényeknek. Imádom Thomas Ott és Nicolas Presl munkáit, és különösen a példaképemet, Jasont. A szöveg nélküli képregény univerzális, világszerte megértik. Ez az egyik oka annak, hogy szeretek „néma” képregényeket írni.