A Primanima fesztivál partnereként a Magyar Képregény Szövetség több programot szervez október 27-re, amelyeknek a budaőrsi Ifjúsági Klub (Károly király utca 3), ad otthont, alig pár lépésre a vetítések helyszínétől.

A képregényes programokra is érvényesek a fesztiválbérletek, a kizárólag ezekre kíváncsi látogatóknak pedig 300 forint a belépti díj.

Képregényakadémia elméletben és gyakorlatban

Konferencia két szekcióban:

1. szekció: Képregényhősök régen és ma

10.30 – Batman: Az igazi első év - Bayer Antal
11.00 – Partizánok: Zórád Ernő képregényei a Pajtásban - Kertész Sándor
11.30 – Hód, a magyar James Bond - Verebics János
12.00 – Az új szuperhősök - (előadó felkérése folyamatban)
12.30-13.00 – Hová lettek a hősök, és visszatérnek-e még? – kerekasztal az előadók részvételével

2. szekció: Képregény és animáció

14.00 – A képregény formanyelve - Bayer Antal
14.30 – Képregényből animáció - Fritz Zoltán
15.00 – Képregény és animáció - Matei Branea (Románia, a fesztivál zsűritagja, angol nyelven)
15.45 – Így készült... - Felvidéki Miklós
16.15-16.45 – Kerekasztal az előadók részvételével

"Híres zsidó képregényesből több van mint gondolnánk, sőt, gyakorlatilag az összes híres amerikai szuperhőshöz közük van. Superman és Batman megalkotóinak hátterét ismerve pedig tényleg nem légből kapott a társítás: a kettős identitású hősök életében felfedezhetjük a talmudi tanítást, amely szerint a jó cselekedeteket névtelenül kövessük el."

Benedek Márton "Batman csak játssza, hogy nem zsidó" címen számol be a Kötve-fűzve blogon Lehrer Éva október 17-én elhangzott előadásáról.

A szerkesztő megjegyzése: érdeklődőként jelen voltunk néhányan "képregényesek" az előadáson, ám a szünetben diszkréten távoztunk. Az előadó láthatóan sokat készült erre az előadásra, ám ennek ellenére nem volt felkészült. Bár rögtön a bevezetőben leszögezte, hogy nem szakértője a képregényeknek, helyenként belement képregénytörténeti részletekben, és ezekben sorozatosan tévedett: a Mutt and Jeffet nevezte az első képregénynek (valójában ez "csak" az első, napi megjelenésű strip), a Katzenjammer Kids élettartamát leszűkítette az 1912-49 közötti időszakra (valójában 1897-ben indult, és egészen 1979-ig jelentek meg új részei), Jack Kirby-nek tulajdonította a Justice League of America létrehozását (rengeteg figurának a megalkotója, de ennek a csapatnak speciel nem), a Yossellel kapcsolatban azt mondta, Joe Kubert elképzelte, milyen lett volna, ha Lengyelországban születik és nem Amerikában (valójában Lengyelországban született, kéthónapos volt, amikor a szülei emigráltak az USA-ba), Will Eisnerről azt állította, hogy "minden" rajzoló nála tanult (valójában az előadásban említettek közül egy sem, már csak azért sem, mert többnyire idősebbek voltak nála, noha az igaz, hogy sok, kevésbé ismert fiatal az ő stúdiójából indult), no meg azt is, hogy "hamar a komolyabb, zsidó témák felé fordult" (a valóságban ez 60 éves korában történt meg).

Meglehet, az átlagos néző számára ezek apróságok, de a képregényeket kedvelőket bosszantják, és így kevésbé fogékonyak az előadó által valójában fontosnak tartott háttér iránt. Igyekeztem ugyan pozitívan hozzáállni ehhez, de sajnos, ebben a tekintetben nem tudtam meg semmi újat (pár zsidó képregényrajzoló és karikaturista nevén kívül), és némelyik következtetés kissé a hajánál ráncigáltnak tűnt, elvégre az említett mítoszoknak és a toposzoknak jó része univerzális, nem igazán zsidó-specifikus. Néhány lényeges kérdést éppen csak, hogy feltett, és valahogy azt sugallta, hogy ezekre nincs pontos válasz (például a képregények 19. század végi elterjedésének az okait elég sokan feltárták, a "sok volt a bevándolró" summás elintézése a dolognak), és az is megért volna pár mondatot, hogy a felsorolt zsidó (illetve zsidó származású) képregényalkotók művében mennyire játszik fontos szerepet a zsidóságuk, illetve mennyire nem.

Így hát bizony, a szünetben leléptem én is, és csak egy kitartóbb képregénykedvelőtől értesültem arról, hogy a második részben meg lett említve a mi Gemini-jelentésünk is - kíváncsi lennék, hogy pontosan milyen vonatkozásban.

Bayer Antal

Számos új képregény jelent meg a 24. Képregénybörzére, október 14-én. Elsőként a szerzői kiadásban közreadott újdonságokat mutatjuk be. Ezek többsége igen alacsony példányszámban kapható, nem egy közülük azonnal el is fogyott a börzén. A többit elsősorban a Komikon képregényboltban érdemes keresni, illetve remélhetőleg lesz belőlünk utánnyomás későbbi képregényes rendezvények alkalmból.

Immár hagyomány, hogy valamennyi képregényes rendezvényen közös újdonsággal örvendezteti meg rajongóit a 5 Panels alkotócsoport. Ezúttal a csapat tagjainak különböző pályázatokon (eredményesen) szerepelt munkáiból, illetve eddig a fiókban tárolt képregényekből állítottak össze egy 40 oldalas füzetet. A megszokott szerzőgárda mellett örömmel olvastunk néhány új nevet is. A képregények alkotói: Sárdi Katalin, Vári Tamás, Erhardt Domonkos, Papp Imre, Pádár Ádám, Vadas Máté, Szebeni Péter, Molnár Gábor, Halter András és Várnai Noémi.

Európai körútja során, a Prágát és Poznant megjárt tárlat október 18-án 18 órakor Bukarestben debütál. A megnyitót október 20-án déltől workshop követi a Magyar Képregény Szövetség és a Magyar Képregény Akadémia képviseletében Fritz Zoltán és Zsigó Bianka részvételével. Mindenkit szeretettel vár a Bukaresti Magyar Intézet. Helyszín: Petőfi ház (Zalomit utca 6), ahol a kiállítás november 4-ig tekinthető meg. Facebook esemény itt.

Alkotók:
Cserkuti Dávid, Csordás Dániel, Fábián István, Fehér Zoltán, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Gáspár Tamás, Győri Tibor, Haragos Péter, Haránt Artúr, Jáger Attila, Juhász Gergő, Lanczinger Mátyás, Matheika Gábor, Szabó Jenő, Tamási Antal, Tálosi András, Tikos Péter, Zabos Csaba, Zsoldos Péter, Varga Zsolt és Vass Richárd.

A DemNet Alapítvány a Magyar Képregény Szövetséggel szakmai együttműködésben pályázatot hirdet. Beküldési határidő november 15. A részletes kiírás itt olvasható.

Három rendezvényre is ellátogathatnak ezen a hétvégén a képregények rajongói, ahol számos új kiadvány várja őket.

Képregényes szempontból nyilvánvalóan a legfontosabbnak a 24. Képregénybörze ígérkezik, ahol a szokásos bolhapiac-jellegű csereberén kívül immár évek óta hagyomány, hogy több kiadó is újdonságokat mutat be, illetve ez a legfőbb debütálási terepe a szerzői és más alacsony példányszámban megjelenő képregénynek.

Ezen belül is kiemelt szerephez jutnak a rendezvényt szervező Kingpin kiadványai. A kiadó ezúttal nem kevesebb, mint három Pókember-kiadvánnyal kedveskedik a rajongóknak: itt lehet először hozzájutni a Hihetetlen Pókember kéthavilap 5. számához, erre az alkalomra időzítette a kiadó idei második kötetét, a klasszikus Jean DeWolff halálát, és a limitált példányszámban, előfizetéses rendszerben terjesztett Peter Parker, Pókember sorozat harmadik füzete is most jelenik meg. További információk a kiadó honlapján olvashatók.

Minden bizonnyal ugyancsak sokan várják az utóbbi időszak legnagyobb sikerének, a Walking Dead sorozatnak az ötödik, Farkastörvények című részét. A kötet szintén a börzén lesz először kapható.

Több új kiadvánnyal is jelentkezik a 5Panels csoport, illetve annak tagjai. A Szüret című közös kötetük különböző pályázatokra készült (és ott szép sikereket is elért), és néhány eddig a fiókban lappangó képregényt tartalmaz. Koska Zoltán Firka Comics című sorozata már a 8. részéhez jutott el, valamint megjelenik a Charax és a Bloodlust következő száma is.

Eddig csak online változatban lehetett megtekinteni a Cerebrocomics képregényeit. Most a Gór láncai 1-5., valamint az SF 1. részéből kinyomtatnak néhány példányt.

Folytatja a klasszikus francia sci-fi sorozatot, a Reménység úttörőit a Nero Blanco Comix. A kiadvány előzetese a Papírmozi blogon tekinthető meg.

Hosszabb kihagyás után új résszel jelentkezik a Windom kiadó Sebők Imre-életműsorozata, ezúttal a Robinson Crusoe jelenik meg.

A két évvel ezelőtti steampunk-képregénypályázatra készült újabb mű jelenik meg nyomtatásban: Nóthof Ferenc és csapata szerzői kiadásban mutatja be K. O. H. O. című képregényét.

És ezúttal sem maradunk képregényes szakirodalom nélkül: Farkas Dávid és szerzőtársai újabb tanulmánycsokorral jelentkeznek a Fandom 4. számában.

Ugyancsak a börze az első olyan rendezvény, amelyen beszerezhetők a nyáron, illetve kora ősszel megjelent új képregények: Papp Laci, Lucky Luke Pinkerton ellen, Asterix az olimpián, Asterix Britanniában, Asterix és a normannok, és remélhetőleg a Star Wars: A birodalom vére képregény is.

Egy nappal a börze előtt kerül sor a Star Wars klub rendezvényére, amelyen először (és talán utoljára) lesz kapható a szigorúan csak erre az alkalomra engedélyezett kiadvány, az eredeti Star Wars-trilógia befejező része alapján készült A Jedi visszatér első része. Mint ismeretes, az első két rész a 1980-as években a jogtulajdonos tudta nélkül jelent meg, most azonban hozzájárultak ahhoz, hogy Fazekas Attila kiegészíthesse a kultikus státusznak örvendő képregényadaptációt.

És ugyancsak ezen a hétvégén rendezik meg az Őszi MondoCont, ahol első ízben lesznek kaphatók a MangaFan új kötetei: a Nana 11., a Naruto 17. és a Vampire Knight 6. része, csakúgy, mint a kéthavira váltó Mondo magazin legújabb száma.

Frissítés: szintén a MondoConon debütál a Vad Virágok Könyvműhely két manhwasorozatának a következő kötete, a Vízisten menyasszonyának a 10., a Titokzatos menyasszonynak pedig a 3. része.

Michael Chabon 2000-ben megjelent, Pulitzer-díjas regénye óta - The Incredible History about Kavalier & Clay, a szuperhősök a figyelem központjába kerültek.

Miért találjuk olyan vonzónak a szuperhősöket? És miért keressük ebben a témában is a zsidókat? Egyáltalán, mi a zsidó ebben a nagyon is amerikai műfajban? Milyen zsidó értékeket képvisel Superman, Batman, X Professzor, Pókember, Magneto vagy a Lény? Hogyan lett Superman az Amerikai Ikon és a Megszemélyesített Amerikai Álom? Miért éljük a szuperhősök reneszánszát, és miért követi az egyik méregdrága szuperhős-film a másikat?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ október 17-én. Szuperhősöket vizsgálunk nagyító alatt filmekben és képregényekben egyaránt. Hogyan születtek, kik voltak a "szüleik” , milyenek voltak a történelmi körülmények, amikor sikeresen debütáltak és megvitatjuk, vajon van-e létjogosultságuk és morális mondanivalójuk, valamint arról is beszélünk, tudnak-e valódi szórakozást nyújtani a mai világban és tudtak-e a múltban.

A szuperhősök története a huszadik század történelme, és nem csak Amerikában. Gyere velünk a képregény világába, és segíts legyőzni a gonosz ellenséget!

Az utazás idegenvezetője Supergirl Lehrer Eva, aki 1974 óta el Dániában. Amikor nem szuperhős előadást tart, gimnáziumi tanár Koppenhága környékén és a dániai zsidó kultúra aktív művelője, mint a Jewish Culture in Copenhagen és a Copenhagen Jewish Film Festival elnökségi tagja, az Udsyn zsidó folyóirat egyik szerkesztője és a zsidó kulturális szalon Schmuus vezetője.

Bálint Ház (Budapest VI, Révay utca 16), október 17., 6 óra.

Belépő: 600 Ft.

Október 5-én este 7-kor nyílik meg a Művészeti Szinten (MÜSZI, Corvin áruház 3. emelete, a Blaha Lujza téren) Hanco Kolk holland képzőművész képregénykiállítása, a Holland Nagykövetség szervezésében. A megnyitón jelen lesz a művész és Gert Jan Pos, a kiállítás kurátora, a tavalyi budapesti képregényfesztivál egyik díszvendége.

Hanco Kolk Hollandia egyik legtehetségesebb képregényművésze. Naponta megjelenő, szingli nőkről szóló sorozatot ír és rajzol S1ngle címen, továbbá együtt dolgozott Arnon Grunberg íróval az Isztanbulból Bagdadba című illusztrált novellán. Ő írta a Meccanót is, az egyik legjobb holland illusztrált novellasorozatot, melynek meséi a kapzsiságról, hiúságról, hedonizmusról és képmutatásról szólnak és egy mediterrán királyságban játszódnak. Peter de Wit kollégájával közösen televíziós tanfolyamot is tartott a képregénykészítésről, az ARtEZ művészeti iskolában pedig képregénydesignt tanít.

Beváltotta ígéretét a Kingpin kiadó, a Marvel + valóban válogatáslap lesz, az első négy szám sztárparádéja után egyetlen, korábban idehaza keveset szerepeltetett karakter kapott bizonyítási lehetőséget. Hogy ez kereskedelmileg mennyire volt jó döntés, csak néhány hónap múlva fog kiderülni (bár a viszonylag alacsony példányszám eleve a rajongókéhoz van szabva, és jogosnak tűnik a feltételezés, hogy ők hálásak lesznek a Hulk-szólósztorikért) ami viszont a történet minőségét illeti, nem kétséges, hogy nagyot léptünk előre. Peter David évtizedek óta az egyik legeredetibb és legátgondoltabb írója a Marvelnek, ezt éppen Hulkkal bizonyította elsőként, méghozzá 12 (!) éven keresztül, amivel kimagaslóan rekorder ennél a karakternél, és más szuperhősőket sem sokan írhattak ilyen hosszú ideig.

Közzétették a szeptember 27-30. között Belgrádban megrendezett Salon Stripa pályázat végeredményét. Összesen 287-en neveztek, közülük messze a legtöbben Szerbiából (175), utánuk a horvátok (17), bosnyákok (14), irániak (13) és magyarok (9) következnek.

Bár a nyertesek nagyrészt a hazai indulók közül kerültek ki, a kiállításra négy magyar munkát is beválogattak:

- Dream Team Rescue (író: Pádár Ádám, rajzoló: Várnai Noémi, színek: Vadas Máté)
- Perfect Timing! (író és rajzoló: Molnár Gábor)
- Tunnel of Darkness (író és rajzoló: Papp Imre)
- Whisper (író: Puskás Szabolcs, rajzoló: Halmi Zsolt)

Wonder Womannel ünnepli negyvenedik születésnapját a közismert amerikai feminista magazin, az Ms. A lap Mike Allred rajzával visszatér a gyökereihez, hiszen a legelső szám címlapján szintén a legismertebb női szuperhős szerepelt, még 1972-ben - akkor egyenesen az USA elnökének jelölték Diana amazon hercegnőt.

A Képregény Kedvelők Klubjának következő találkozójára 2012. október 4-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a kArton Galériában (Budapest VI., Alkotmány utca 18). A KKK vendége ezúttal Ábrai Barnabás (Geek) grafikus lesz, akivel a klubvezető, Kissferi beszélget. Az eszmecsere címe: VándorcomicUS – reflektorfényben.

A Maido mangarajzolókat keres.

Pályázatot hirdetünk azoknak a képregényrajzolóknak és -íróknak, akik csak azért nem világhírűek még, mert nem tudják kiadni a mangáikat.Ha érzed, hogy jó, amit csinálsz, küldd el nekünk!

Szeptember 7-én Kertész Sándor előadást tartott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Képregény Kedvelők Klubja keretein belül Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének a négy ismert képregényes feldolgozásáról (Úttörő 1952, Füles 1959, Tolna Megyei Népújság 1964, Népszava 1968). Összevetette mind a négyet a forrásművel teljesség, szöveghűség, történelmi hitelesség és művészi hatás szempontjából. Előzőleg az érdeklődők megnézették a múzeum ideiglenes Gárdonyi-kiállítását, az előadás után pedig Korcsmáros Gábor bemutatott néhány eredeti oldalt Korcsmáros Pálnak a Fülesben megjelent képregényváltozatából.