Képregény

2011.dec.01.
Írta: Képregényblog 1 komment

Egy különleges gyűjtemény kiállítása a Hungarocomixon, interjú Kovács Milánnal

December 11-én, a Hungarocomixon különleges kiállítást láthatnak a Millenárisra látogatók: Kovács Milán személyes gyűjteményében ugyanis világhírű képregényrajzolók egyedi munkái találhatók. A szenvedélyes gyűjtővel, aki a rendezvényen előadást is tart képregényritkaságokról, Bayer Antal készített interjút.

Bayer Antal: Arról a szóról, hogy képregénygyűjtő, nálunk az idősebbeknek Fülesből, Pajtásból, Népszavából képcsíkokat kivágása, füzetbe ragasztgatása, a fiatalabbaknak a gyári fóliában féltve őrzött amerikai füzetek jutnak eszébe. Te viszont eredeti rajzokat gyűjtesz. Hogyan jutottál el idáig, mi adta meg a késztetést?

Kovács Milán: Sokaknak viccesen hangzik, de magamat nem a megszokott „már gyerekkoromban is csak képregényeket olvastam” típusú rajongónak tartom, sokkal inkább egy sokadik generációs olvasónak, akit 2008 körül szippantott be ez a világ leginkább A sötét lovag (The Dark Knight) hatására. Nem tagadom, hogy gyerekkoromban rengeteg magyar nyelven kiadott Transformers és X-Men képregényem volt, de ezekben – őszintén bevallom – a képeken kívül semmit nem néztem meg. Az igazság az, hogy gyerekként nem szerettem olvasni. Az is igaz, hogy ez (sajnos) azóta sem változott. Ez persze nem azt jelenti, hogy a film előtt sosem olvastam képregényeket, de csak a Batman: kezdődik után kezdtem fokozatosan érdeklődni a film valós vagy vélt gyökerei iránt. A film inspirációjául szolgáló képregényeket szépen sorban megvásároltam, majd elolvastam. Az én oldalamról így indult újra a rajongás. Az első év, The Dark Knight Returns, The Long Halloween, Dark Victory – varázslatos és zseniális képregények, amelyek egyszerűen beszippantanak a sötét lovag világába!

Tovább

Zórád: Távol a Földtől - kritika

A Fekete-Fehér Képregénymúzeum 9. részeként megjelent Zórád Ernő-válogatásról Oravecz Gergely írt recenziót.

Közismert Zórád Ernőnek az a kijelentése, hogy az ember csak akkor álljon képregényrajzolónak, ha egy lovat legalább három szögből le tud rajzolni fejből. Ha ez megy neki, akkor a többi nehézséggel is meg fog tudni birkózni. Merthogy, mondta, a képregényrajzolás az alkalmazott grafika legnehezebb műfaja.

Zórád persze abban a korban alkotott, amikor (internet nem lévén) a mostanihoz képest jelentősen kevesebb fotóreferencia állt egy grafikus rendelkezésére, ha valami bonyolultabbat volt kénytelen papírra vetni. Egy képregényben meg aztán tényleg mindent meg kell tudni rajzolni, főleg a kaland-, sci-fi- és akcióképregények esetében, amelyek elsődleges vonzereje a látványban áll. És Zórád ilyenekből rengeteget rajzolt. Ahogy a vadnyugati kalandtörténetek meghatározó eleméből, a lóból is – szóval ha valaki, akkor ő biztos tudta, mit beszél.

Tovább

Képregény Kedvelők Klubja, 2011. december 1.

A Képregény Kedvelők Klubja következő találkozójára december 1-én kerül sor. Vendégei az erre az alkalomra megjelenő Végtelenül humoros képregények című kiadványok alkotói: Lorán Barna parodista és Zsoldos Péter grafikus (Trabarna), valamint Gyurkovics Tamás forgatókönyíró, Garisa H. Zsolt és Varga Zerge Zoltán grafikusok (Szilikon Vali), akikkel Kiss Ferenc beszélget. A két kiadvány egyben a Színes Képregénymúzeum 3. és 4. számának felel meg, és kapható lesz a Hungarocomixon is.

Helyszín: kArton galéria, 1054 Budapest, Alkotmány utca 18.

Időpont: 2011. december 1, 18 óra. A belépés ingyenes!

Tovább

Szegedi megjelenések

Több újdonság is a november 19-i 3. Szegedi Képregényfesztiválon mutatkozott be.

Kun Áron író és Nógrádi Claudia Anna mangastílusban készült, egy szerepjátékhoz kapcsolódó kötete, a Krall Bruth a fesztiválon volt először kapható. Tovább információk a képregény Facebook oldalán keresendők.

Rozgonyi Zalán, Váradi Gábor és Pusztai Dániel elkészítette az X-Embörök webes képregény nyomtatott különszámát.

Megjelent a Kiss Magyar Képregénytörténet 3. része, amelynek a témája a magyar sci-fi képregény.

Névváltása óta először jelentkezett új képregényekkel a Nyitott Könyvműhely, illetve most már Libri kiadó: Larry Gonick képregényes világtörténetének második sorozatából, a Modern világ képregényes történetéből mindkét kötet egyszerre jelent meg.

 

5 év Kalyber Joe-val

A 3. Szegedi Képregényfesztivál kapcsán közöljük a rendezvény dizájnjában visszaköszönő képregényfiguráról, Kalyber Joe-ról szóló elemzést. Megjelent a Buborékhámozó szaklap 8. számában. (Megjegyzés: a cikk öt Kalyber Joe-epizódról beszél, azóta elkészült a hatodik is.)

5 év Kalyber Joe-val

Ne habozzunk máris történeti kontextusba tenni a közelmúltat, végtére is elmondható: a kétezres évek egyik legfontosabb magyarországi eseménye a képregényes bumm, avagy kedvenc médiumunk reneszánsza volt – azok számára, akik ezt az írást olvassák, mindenképp. Ennek a felnőtté válásnak a jelenleg is tartó folyamatát a kezdetektől végigkísérte az igény, a szükség új magyar képregényekre. Tudjuk jól: hiába a külhoni klasszikusok és egyebek fordításai, ha nincs saját („kicsit sárga…” stb.) termékünk, akkor elvesztünk. Mantránk buzgó ismételgetése közben pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy ilyenünk már a kezdetektől van.

Tovább

Pierre Sery előadásai

Pierre Sery, a francia Kotoji Editions képregénykiadó vezetője három előadást tart Magyarországon, az Alliance Française támogatásával.

November 17, reggel 10 óra, Fazekas gimnázium, 121-es terem (Debrecen): A képregény felfedezése, egy képregény elkészítése

November 18, délelőtt 11.30, Somogyi könyvtár (Szeged): A fiatalok olvasási kedvének befolyásolása Franciaországban a manga és a képregény segítségével

November 18, délután 5 óra, Leöwey Klára gimnázium, 30-as terem (Pécs): Hogyan csináljunk nagyobb kedvet az olvasáshoz a manga és a képregény segítségével?

Interjú Pierre Seryvel, a szegedi konferencia francia vendégével

A november 18-án pénteken Szegeden megrendezendő "A vonal üzenete" című konferencia külföldi vendége Pierre Sery, a francia Kotoji kiadó vezetője. Plenáris előadására 11.30-kor kerül sor a Somogyi könyvtárban.

Bayer Antal: Köszönjük, hogy válaszol a kérdéseinkre. Kezdhetnénk egy bemutatkozással, és hogy honnan származik a szenvedélye a képregények, különösen a manga iránt?

Pierre Sery: A nevem Pierre Sery, 30 éves vagyok, képregénykiadó – többek között, ugyanis egy regionális közösség kutató-fejlesztő csoportvezetője vagyok, valamint a Nancy-i egyetemen informatikai jogot tanítok. Ami a képregényeket illeti, épp ebben a hónapban választottak meg a Fugues en Bulles nevű képregényalkotói szövetség elnökévé, valamint én indítottam el a Le crayonné című képregényes podcastet is.

Tovább

Farkasok a falban - Gaiman és McKean gyerekkönyvéről

A hagyomány azt követeli, hogy gyerekeknek szóló könyvekben aranyos rajzok legyenek, gömbölyded és mosolygós figurákkal. Szép nett legyen minden, és főleg semmi ijesztő. De Dave McKeannek nem szokása aranyosakat rajzolni, amit ezt mi is megtudtuk róla a Batman: Arkham Elmegyógyintézetnek és a Sandman-kötetek címlapjainak köszönhetően. Igaz, Neil Gaiman története nem is ilyeneket kívánna, elvégre akkoriban négyéves kislányának egy rémálma ihlette. Aztán Amerikában mégis megválasztották 2003 legjobb gyerekkönyvének – ki érti ezt?

Tovább

Asterix és Kleopátra - kritika

Az Asterix nem fejlődéstörténet. Állandóságával biztonságérzet-növelő termék lett, matrica, rajzfilm, film, olvasólámpa, uzsonnás táska, kitűző, minden. De a képregényt ismerők tudják, hogy az eredetit felfedezni az igazi öröm. (Azért Monica Belluccit felfedezni is öröm.)

Célzott olvasóközönsége, tíztől kilencvenkilencig, könyvesboltokban is hozzájuthat a negyvennyolc oldalas képregényalbumhoz. A képzeletbeli, esendően és mulatságosan benépesített Gallfalva hőseinek története, a függetlenség megtartásáért küzdő szuperkópé és egyszerű böhöm barátja (meg a kutya) újabb kalandja egzotikus helyszínre, Egyiptomba kalauzol minket. Míg vadnyugati testvére, Lucky Luke földrajzi határai szűkek, Asterix világa óriási és vonzóan ókori.

Tovább

6. WOW! aukció, november 26.

Hatodik alkalommal rendezi meg a kArton galéria a WOW! karikatúra és képregény aukciót 2011. november 26-án szombaton 11 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16). Az aukciót Winkler Nóra vezeti.

Az aukción Zórád Ernő, aki az idén ünnepelné 100-adik születésnapját, több képpel is szerepel: egy teljes képregényére (Dr. Moreau szigete), Az ember fejlődése című sorozatára, valamint több akvarell festményére, köztük egy karakterisztikus Tabánra lehet tárcsát emelni.

Gugi Sándornak és Szenes Róbertnek is szerepel képregénye az idei kínálatban, illetve számos olyan alkotótól találhatunk munkákat, akik képregényeket is készítettek, mint például Dargay Attila és Jankovics Marcell.

Az aukciós tételek 2011. november 18. és 25. között megtekinthetők a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

További információk a kArton honlapján, ahonnan az aukció katalógusa is letölthető PDF formátumban.

A vonal üzenete konferencia programja

A Szegedi Képregényfesztivál előtti napon, november 18-án pénteken és azzal megegyező helyszínen, a Somogyi Károly könyvtárban egésznapos konferenciát szervez a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetének Könyvtár- és múzeumpedagógia szakcsoportja. A rendezvényre a belépés ingyenes.

A konferencia témája a képi ábrázolás szerepe az olvasáskultúra fejlesztésben. Az előadók ezen belül kiemelt figyelmet szentelnek a képregényeknek és az illusztrált gyerekkönyeknek.

Tovább
süti beállítások módosítása