Az izgága, talpraesett, harcias kis hős és a termetéhez hasonlatosan óriási szívű, jó kedélyű, ám kissé lassú észjárású barát archetípusa minden nemzet tudatában kedvezően rezonál, különösen ha az ellenállás jelképei, akik fricskát mutatnak a hatalmasoknak, ami számtalan népmesében is előkerül témaként. Nem nevezhető hát teljesen véletlennek, hogy 1959 október 29-én René Goscinny és Albert Uderzo olyan tökéletesen rátapintott a francia nemzeti önérzet ütőerére, amikor Asterix, a gall harcos kalandjai először megjelentek a Pilote magazin oldalain. A siker olyan átütő volt, hogy az eredetileg mindenben az akkor már igen népszerű Tintin ellentétének szánt antihős két évre rá már saját albumot kapott, kezdetben viszonylag szerény hatezres példányszámmal, amit azonban a második album megduplázott. Az első komoly példányszámbeli ugrásra az Asterix, a gladiátor megjelenéséig kellett várni 1964-ben, ami már elérte a hatvanezer kiadott kötetet. Erre az évre tehető az Asterix-jelenség előtérbe kerülése Franciaországban: az újságok, a rádió, a televízió is a kis ellenálló gall falu hőseit éltette, ők virítottak a könyvesboltok kirakataiban és ekkor jött divatba Obelix elhíresült mondata, a „Dilisek ezek a rómaiak!” is.

Október 27-én 18 órától a Képregény Kedvelők Klubjának havi rendes találkozóján is a 100 éve született Zórád Ernő lesz a téma. Kiss Ferenc olyan emberekkel idézi fel Zórád emlékét, akik ismerték és munkakapcsolatban is álltak vele. Vendégei lesznek Iván Katalin (Füles), Alaksza Tamás (Pajtás, Tábortűz), Verebics János (Igaz Szó), Bíró Ferenc diafilmgyűjtő, Kertész Sándor képregénytörténész, Fazekas Attila képregényrajzoló és Kozma Péter, a kArton galéria tulajdonosa. A rendezvény helyszíne a kArton galéria (1054 Budapest, Alkotmány utca 18).

A helyszínen megtekinthető a Privát Zórád kiállítás és megvásárolható a Fekete-Fehér Képregénymúzeum 9., Zórád kevéssé ismert fantasztikus műveit tartalmazó kötete, a Távol a Földtől.

Október 17-én tartotta első közös klubestjét a Magyarhangya és az Magyar Képregény Szövetség az Odeon-Lloyd moziban. A vetített film a Kick-Ass volt, utána Rusznyák Csaba és Nagy Krisztián kritikusok és Laska Pál forgatókönyvíró kötetlen beszélgetés keretében mutatták be az eredeti képregény és a filmváltozat közötti különbségeket és meséltek érdekességeket Mark Millarról. A film előtt pedig képregényes játékokra került sor, köztük a "Képregénybeugró", amelynek a lényege, hogy ismert képregények egy-egy oldalához kellett új párbeszédet írni néhány kötelező kulcsszó felhasználásával.

Karina MacGill ismerteti az első feladatot:

Október 23. alkalmából ismét látható a Magyar Képregény Akadémiának a forradalom ötvenedik évfordulójára készült "Kép, regény, szabadság" című anyaga, ezúttal a budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolában. Képeinken Fritz Zoltán és Sápi Márton installálás közben és után.

Miután az Amazon megállapodott a DC Comics-szal, hogy 100 népszerű képregénykötet elektronikus változatát négy hónapon át kizárólag Kindle Fire-on forgalmazhatják (köztük olyan klasszikusokat, mint a Watchmen, az Y, az utolsó férfi, a Sandman, a V mint Vérbosszú, a Fabulák, valamint számos Batman, Zöld Lámpás és Superman történetet), a Barnes & Noble válaszlépésként visszahívta a boltjaiból az érintett kötetek nyomtatott változatát. A B & N nem hajlandó ugyanis árusítani olyan könyveket, amelyeknek az elektronikus változatát - ha létezik - nem adja át neki a kiadó forgalmazásra. Az illusztráción Jim Lee, Superman és a Kindle Fire.

A Zórád Ernő születésének 100. évfordulójához kapcsolódó események

2011. október 16.
Zórád Ernő-emléktáblát avat 15 órakor a Budavári Önkormányzat az I. kerületi Csap utcában.

2011. október 17.
A Képíró Zórád című kiállítás megnyitója 18 órakor, a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.). A kiállítás Zórád Ernő irodalmi vonatkozású alkotásait mutatja be. A tárlatot megnyitja Kelecsényi László irodalomtörténész. Közreműködik Balogh József harmonikaművész. A kiállítás október 18. és november 17. között tekinthető meg.

A Privát Zórád kiállítás a kArton Galériában (1054 Bp., Alkotmány u. 18.) tekinthető meg október 18. és november 25. között.

2011. október 20.
18 órakor a Várnegyed Galériában (1015 Budapest, Batthyány u. 67.) nyílik kiállítás Emlékeink Zórád Ernőről címmel. A kiállítás anyaga az I. kerületi lakosok magángyűjteményeiben található képekből állt össze.

17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében Kertész Sándor tart előadást Zórád Ernőnek a késői képregényeiről, amelyeket már egyedül adaptált irodalmi művek alapján.

2011. október 27.
18 órától a Képregény Kedvelők Klubjának havi rendes találkozóján is Zórád Ernő lesz a téma. Kiss Ferenc olyan emberekkel idézi fel Zórád emlékét, akik ismerték és munkakapcsolatban is álltak vele. Vendége lesz Bíró Ferenc, Iván Katalin, Kertész Sándor, Alaksza Tamás, Verebics János, Fazekas Attila és Kozma Péter. A rendezvény helyszíne a kArton galéria.

2011. november 26.
Bíró Ferenc szervezésében Zórád Ernő mese-diafilmjeinek vetítése az Örökmozgóban (1073 Budapest, Erzsébet körút 39.), 16 óra 30-tól. „Mesélő hangok”: Bubik István és Szabó István.

2011. december 4.
10 órától Zórád Ernő életmű-kiállítása - Adventi élménykiállítás és programkavalkád a Krúdy Házban (Budapest III. Dugovics Títusz tér 1-3). Ez lesz az ünnepélyes záróakkordja a kiállítás-sorozatnak, hiszen a család minden tagját megszólítva, hazánkban először itt jelenik meg  diafilmeket, képregényeket, Füles-rajzokat, Krúdy Kalendáriumot, Irodalmi Pantheont, akvarelleket egyaránt felvonultató Zórád-életmű komplexen. Az eseményt varázslatos családi programok is kiegészítik. A tervek szerint lesz karácsonyi koncert, mesesarok, diavetítéssel, óriás kirakó Zórád rajzokkal, tartós testfestés jellegzetes Zórád-figurákkal, rajz- és képregény-iskola, karácsonyi ajándékkészítés és Krúdy hangulatát idéző lovaskocsikázás. Zórád által énekelt dalok szólnak majd gramofonról, de a „képek is megszólalnak”, hiszen előadóest keretében, az Irodalmi Pantheon képein ábrázolt írók, költők műveit neves színészek adják elő ezeket. A kulturális élményeken túl a kulináris élvezetekről sem feledkeznek meg a szervezők, hiszen kitárul az „Adventi éléskamra”, mely forró teával, forralt borral, sült gesztenyével várja a vendégeket.

A Nagy Rajzolás kecskeméti helyszínén részt vevő képregényes csapat tagjai (Erhardt Domonkos, Tálosi András, Fritz Zoltán).

Áttekintettük a legfrissebb megjelenéseket és a kifejezetten a börzére bejelentett újdonságokat, elolvastuk, amiből kaptunk már példányt, belenéztünk képregényes fórumokba, és kialakítottunk egy sorrendet, hogy szerintünk melyeket fogják a legtöbben keresni. Aztán vagy igazunk lesz, vagy sem, lehet jönni meghazudtolni a tipplistánkat.

1. Polgárháború 2: A háború vége

A börzén hagyományosan a Marvel-képregények vannak túlsúlyban, a börzét a Pókember- és Bosszú Angyalai-képregények kiadója szervezi, a börzére időzítette a megjelenést, ráadásul az első kötet szépen teljesített mind a tavaszi rendezvényen, mind pedig a könyvesboltokban (részben valószínűleg a nyári Amerika Kapitány filmnek is köszönhetően). Aligha tévedünk, ha azt jósoljuk, hogy a Polgárháború (eredetiben: Civil War) minisorozat második és egyben befejező gyűjteményes kötetét minden harmadik-negyedik börzelátogató a hóna alá vágja. Kiadó: Kingpin, börzei ár 2990 helyett 2400 forint.

A napokban jelent meg, és a vasárnapi képregénybörzén találkozik először nagyobb közönséggel egy új magyar képregény, a Swords első epizódja. A szerzőktől kapott recenziós példányokon testvériesen megosztozva Lénárd László és Bayer Antal regéli el első benyomásait a szép, színes kiadványról. (Megjegyzés: a börzén a szerzők dedikálják is művüket.)

Fantasy képregényben nem állunk rosszul, de korántsem olyan jól, amilyen jó fantasy írók vannak hazánkban. Van, aki nálam ehhez jobban ért, én csak Skandar Graun szülőatyjától, Nemes Istvántól és „baráti körétől” olvastam, meg M.A.G.U.S-oztam pár évet, de az a teljesítmény már jócskán elismerésre méltó (az övék), több kódexnyi anyagot összehoztak világszínvonalú minőségben. Külön téma lehetne, hány tehetséges illusztrátorunk dolgozik a megélhetésért képregény helyett kártya- és borítófestésen.

Először is tisztázzuk: ezek nem „azok” a Ragadozók, nem Predators, hanem Birds of Prey. Batman köpenyegéből előbújt és szuperhős-jelmezbe bújt lányok, többségükben valódi szuperképességek nélkül. Velük sikerült bizonyítania a DC Comics-nak, hogy lehet női főszereplőkkel csinálni mainstream képregényt Amerikában a nemi sztereotípiák – vagy eltúlzásuk, vagy éppen kifigurázásuk – mellőzésével. A 22. Képregénybörzére megjelenő kötettel pedig a Kingpin kiadó igyekszik ugyanezt bebizonyítani idehaza.

Kulo Lumpolo címen Stark Attila vadonatúj munkáiból látható kiállítás a Most bisztróban (VI. Zichy Jenő utca 17), az Art Moments rendezvénysorozat keretében. Megnyitó október 12-én este 8 órakor.

A Nero Blanco Comix eddigi legnagyobb dobásáról már írtam egyszer, méghozzá a kepregeny.net fórumán, ehhez az ajánlóhoz viszont ahogy illik, újra végigfutottam elejétől a végéig a kiadványon, és a véleményem mit sem változott: a Papírmozi 4. szórakoztató, profi kiadvány.

Nagy rajzolás címen nemzetközi rajzfesztivált rendeznek október 8-án, 22 országban, 1500 helyszínen. Magyarországon az esemény egyik otthona a Kecskeméti Kulturális Központ. A résztvevők között "képregényes" részről jelen lesz Fritz Zoltán, Tálosi András, Molnár Gábor és Erhardt Domonkos. Részletes információk a rendezvénysorozatról a Nagy rajzolás honlapján.

Október 16-án immár huszonkettedik alkalommal rendezik meg a hagyományos képregénybörzét a Munkásotthon utcai általános iskolában, Újpesten. Az esemény szokás szerint reggel 10-től délután 3-ig tart, a belépő 300 forint.

Árusoknak nyitás 9 órakor, asztalpénz 300 forint (a belépőn felül). Asztalfoglalás érkezési sorrendben. Külön részlegben állít standot számos képregénykiadó, és várhatóan jelen lesz több szerzői kiadvány alkotója. Részletes információk a helyszín megközelítéséről, az új megjelenésekről és a kiadók akciós árairól a kepregeny.net portálon.

Közzétették a szeptember 29. és október 2. között zajló 9. Belgrádi Képregényfesztiválhoz kapcsolódó nemzetközi pályázat eredményét, a nyertesek és a kiállításra kiválasztott művek listáját.

Idén 32 országból 276 mű érkezett, túlnyomó többségben Szerbiából (161), valamint a környező országokból, közülük is a legtöbb Magyarországról (16), Bosznia-Hercegovinából (15) és Lengyelországból (9). A kiállításra 104 képregényt válogattak ki, köztük 7 magyart.

Az arányok ismeretében - no meg a szerb ("ex-jugoszláv") képregény erős hagyományait tekintve - aligha meglepő, hogy a 23 díj túlnyomó részét hazai alkotók kapták, rajtuk kívül csak egy argentin és egy makedón nyertes akadt, valamint társszerzőként egy-egy bosnyák és román rajzoló. A pályázat legnagyobb győztese a szerb Marko Stojanovic forgatókönyvíró, aki a nagydíjon kívül még három másik díjat is elnyert, különböző szerzőtársakkal.

A kiállításra beválogatott magyar művek:

Árva-Szabó Péter-Horváth Henrik: Ziggy Zebra: The quiet game
Cserkuti Dávid: 8 minutes
Csordás Dániel: Clouds
Halmi Zsolt-Puskás Szabolcs: Caleb
Karina MacGill: All I'd ever
Molnár Gábor: Suburban wilderness
Németh András: I'm gonna be a rock star, mom

A nyertes művek teljes terjedelmükben szerepelnek az innen letölthető katalógusban.

Alant a nagydíj-nyertes képregény első oldala.