Augusztus 25-én csütörtökön 19 és 20 óra között Futaki Attila dedikálja az Image Comics-nál nemrég megjelent képregénye, a Severed első számát a Trillian képregényboltban (1066 Budapest Teréz krt. 12 fszt. 2).

Ezt követően 20 órától "Képregény Kedvelők Klubja - extra" címmel Kiss Ferenc beszélget Futaki Attilával B Terv Café galériáján (VII. kerület Kertész utca 46). Belépés díjtalan, fogyasztás kötelező.

A Scott Snyder (American Vampire, Detective Comics) és Scott Tuft által írt és a Zórád-díjas Futaki Attila által rajzolt képregény előzetesét itt, az amerikai szaksajtó kritikáit pedig itt mutattuk be.

A második nyári HoldfényConra jövő hét végén kerül sor a Millenáris Jövő Háza épületében.

A rendezvényen standot állít a Fumax/Comicsinvest, a Képregény Nagyker és a MangaFan/Mondo, valamint jelen lesznek szerzői kiadványok is. Az előjelzések alapján itt lesz először kapható a Death Note manga 11. és a Vampire Knight 2. kötete, valamint ebből az alkalomból debütál a Krall Bruth: Egy fejvadász naplója című magyar kiadvány is (szerk.: ez a kiadvány csak később jelenik meg, ld. a lenti kommentet).

A gazdag programon belül kettő kifejezetten a képregénykedvelőknek szól:

Szombaton 17 órakor a Margó Fesztiválon és a 7. Magyar Képregényfesztiválon már megismert "Képregénycsata" újabb fordulójára kerül sor. A résztvevők a címvédő Csordás Dániel, Felvidéki Miklós és Lanczinger Mátyás. A villámkezű rajzolóknak a Sápi Márton által diktált témákat kell majd pár percben megvalósítaniuk (Nagyszínpad).

Vasárnap 15 órától "Hogyan lettünk képregényrajzolók - hogyan lehetsz az te is?" címmel kerekasztal-beszélgetésen vesz részt három Alfabéta-díjas grafikus, Csordás Dániel, Oravecz Gergely és Vass Róbert. A beszélgetést Bayer Antal vezeti (Klubterem).

A rendezvény házigazdája a Holdfény Team.

Június 25-én és 26-án tartották Gdanskban a negyedik Balti Képregényfesztivált (Bałtyckiego Festiwalu Komiksu), amelynek a díszvendége Simon Bisley volt. Az alábbi szerkesztett anyagot a lengyel KZ magazin állította össze a sajtótájékoztató és a rajongókkal történő találkozás alapján. A magyar fordítást a KZ honlapján lengyelből „visszafordított” angol szöveg alapján készítette Tikos Péter és Bayer Antal, helyenként az interjút élőben tolmácsoló Olga Wróbel hathatós segítségével.

Lengyel kötődéséről

Tudtam, hogy a térképen létezik ilyen ország. De komolyra fordítva: anyukám lengyel, Krakkóból származik. Szóval vannak itt rokonaim, de nem ismerem őket. Nagyapám a lengyel hadseregben harcolt a második világháborúban, ott volt a Monte Cassino-i csatában. A háború után ő és a nagymamám Angliába jött. Anyukám még mindig lengyelül veszekszik a nővéreivel, tudok is egy lengyel szót: kolera („a fenébe”). Tehát igen, vannak lengyel gyökereim, és ez király.

Érdekes listára bukkant egy francia blogger: egy katolikus honlap áttekintett néhány ismert képregényt és annak a fényében sorolta be őket osztályokba, hogy mennyire alkalmasak az ifjúság számára. Magát a képregény jelenségét nem ítéli el teljesen, elismeri, hogy vannak jók és rosszak is – utóbbiakról azt vallja, legjobb, ha a szülő együtt olvassa őket az irántuk érdeklődő gyerekével, és közben rámutat, hogy micsoda butaságok annak bennük. Leginkább az amerikai képregények (en bloc) és a francia kommunista sajtóban megjelentek (Pif és társai) azok, amelyeket summásan rossznak tart.

A lista élén, az A kategóriában a katolikus képregények találhatók. Franciaországban komoly hagyománya van a nevelő célzatú képregénykiadásnak, sokan nosztalgikusan emlékeznek a Coeurs Vaillants-ra vagy a Bayard-ra. Ebben a listában ugyan nincs nyoma, ám egy másik hasonló célzattal készült honlapon fellelhető az ajánlott olvasmányok között a közelmúltban magyarul is megjelent Auriac.

Először közlünk a Képregény Blogon teljes, ingyenes képregényt. Haránt Artúr a Papírmozi 4. számához készítette el Árva-Szabó Péter Jazz című versének a képregényesített változatát. A tavasszal fekete-fehérben megjelent képregény színes verziója itt olvasható először. A képregény a szerzők engedélyével jelenik meg a blogon, minden jog fenntartva.

Van egy banda Seattle-ben, mindössz két tagú. Kyle Stevens és Jim Demonakos imádják a szuperhősöket és a rockzenét, és pár éve úgy döntöttek, összehozzák két szenvedélyüket. Kirby Krackle néven adják ki dalaikat, amelyek kizárólagas témája az amerikai képregényfigurák. Eddig két albumot adtak ki, de már úton van a harmadik. Szinte magától értetődő, hogy a geek rock (vagy nerd music) egyedülálló művelei remek kapcsolatokat ápolnak a comics világával, ennek köszönhető, hogy lemezeik címlapját Jim Mahfood készíti.

Második lemezükön található a Ring Capacity (Green Lantern song) című dal:

Augusztus 12. és 14. között a 5Panels csapatának több tagja igyekszik megszerettetni a képregényt a zalai ifjakkal. Erhardt Domonkos, Koska Zoltán és Tálosi András pénteken Fűzvölgyön, szombaton Hosszúvölgyön, vasárnap pedig várhatóan Magyarszentmiklóson verik fel sátrukat és bombázzák a megjelenteket a képregény kultúrájával. Beszámolók az alkotócsoport honlapján várhatók.

Az egyik legismertebb francia akcióképregény, a XIII legújabb epizódját július 25. óta előközli a legnagyobb francia gazdasági napilap, a Les Echos. A XIII Mystery ciklushoz tartozó történetek a fősorozat egyes szereplőinek a hátterét mutatják be. A Manguszta, Irina és Jones őrmester után ezúttal Amos felügyelőn a sor. A XIII írójának, Jean Van Hamme-nak a jóváhagyásával és felügyelete mellett készülő kötet írója Didier Alcante, rajzolója François Boucq. Az előközlés szeptember 1-ig tart, a kötet várhatóan ősszel jelenik meg.

Geoff Johns képregényrajongóból lett képregényíró. 26 évesen, 1999-ben kapta meg először a lehetőséget rövid történetek írására, és még abban az évben elkészíthette a Day of Judgment (Ítéletnap) minisorozatot, amelyben már foglalkozhatott Hal Jordan, alias (második) Zöld Lámpás hányattatott sorsával. A következő években alig volt olyan karakter a DC Univerzumban, akihez ne lett volna köze: a Justice Society of America, a Flash és a Hawkman sorozatokba lehelt új életet, mielőtt rábízták az addig köhögve teljesítő Zöld Lámpás-sorozatot, neki adatott meg, hogy kitervelje és végre is hajtsa Hal Jordan feloldozását és visszatérését a hősök sorába, amit a rajongók már régóta követeltek.

A Sziget Fesztiválon a Múzeumi Negyedben kap helyet a kArton galéria sátra, ahol kiemelt szerepet játszik a képregény. Kis kiállítás tekinthető meg mai rajzolók munkáiból, valamint majdnem minden nap 14 és 21 óra között két ismert grafikus képregényes rögtönzést - avagy "Comic Jam"-et tart a látogatók bevonásával.

A beosztás:

Szerda és szombat: Csordás Dániel és Fritz Zoltán
Csütörtök és vasárnap: Felvidéki Miklós és Lanczinger Mátyás

A fotó hétfőn, a berendezéskor készült. Balra Felvidéki Miklós, jobbra Csordás Dániel, a felvételt Fritz Zoltán készítette.

Az augusztus 5-én megjelenő első magyar nyelvű Zöld Lámpás-képregény és a jövő héttől vetített Zöld Lámpás-film beharangozójaként készítettünk egy rövid áttekintést a figura történetéről és megjelenési helyeiről.

Az eredeti Green Lantern az amerikai szuperhősök első generációhoz tartozott, az All-American Comics 16. számában debütált. Írója ugyanaz a Bill Finger volt, aki részt vett Batman figurájának a megalkotásában, első rajzolója pedig Martin Nodell. Ennek az első Zöld Lámpásnak civilben Alan Scott volt a neve, és bár nagyjából ugyanazokkal a kellékekkel és képességekkel rendelkezett, mint utódai (gyűrű, akkumulátorként használható lámpás, repülés, sugárlövelés, és így tovább), gyenge pontja nem a sárga szín, hanem a fa volt. Akkoriban bemutatott eredettörténetében nem játszottak szerepet az Univerzum Őrzői, és képességeinek misztikus eredete egyértelműen utalt az ihletet adó Aladdin csodalámpájára.

Több mint 400 napja tart a belga kormányválság. A flamand nacionalisták már azt se bánnák, ha kettészakadna az ország, a királynak elege van a politikusokból... Bár némi bizalomra adhat okot, hogy ezúttal nyolc párt is hajlandónak mutatkozik a kompromisszumra és leülni a tárgyalóasztalhoz a (vallon) szocialista miniszterelnökkel, a belgák nagy része már unja, hogy rajtuk röhög a világ. És ha tudjuk, hogy Belgium a képregény fellegvára, nem is annyira meglepő a legfrissebb fejlemény: a Spirou című legendás, 1938 óta szinte megszakítás nélkül megjelenő hetilap fennállása óta először különszámot szentelt egy politikai témának: „Mentsük meg Belgiumot!” hirdeti címlapján, a flamand oroszlán és a vallon kakas hirigelését kommantálva.

A San Diego-i ComicCon alkalmából debütált a hivatalosan augusztus 3-án megjelenő Severed című minisorozat nyitószáma, amelynek a magyar Futaki Attila a rajzolója. A 7 részes történetet az American Vampire-ral frissen Eisner-díjat szerzett Scott Snyder és Scott Tuft írta, kiadója az Image Comics. Az alábbiakban bemutatjuk a sorozat honlapján található mintaoldalakat - az első hármat és még további négyet.

Befutottak az első kritikák, amelyek dicsérőleg szólnak Attila munkájáról is:

"Futaki Attila tökéletes választás volt az ezoterikus és a hátborzongató klasszikus táncához." (A Comic Book Blog)

...mielőtt megveszed, nézd meg még egyszer Futaki címlapját. Remek darab, nem tehetek mást, mint hogy 10 pontot adjak neki, igazi telitalálat, a szöveg és a rajz is csúcsformát mutat... (ComicBuzz)

A Képregény Kedvelők Klubjának e havi találkozója a kArton Galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.) július 28-án csütörtökön 18 órától lesz megtartva.

A meghívott vendégek a legismertebb hazai képregényfordítók, úgymint Kálovics Dalma és Nikowitz Nóra, Bárány Ferenc, Bayer Antal, Galamb Zoltán, Kepes János és Totth Benedek. A beszélgetés a "Fordította: ..." címet viseli. A meghívottakkal a klubvezető, Kiss Ferenc beszélget.

Idén áprilisban egy képregénykonferencián előadás formájában hangzott el az alábbi, roppant izgalmas kérdéseket feszegető cikk. Érdemes elolvasni és elgondolkodni a lengyel és a magyar képregényes helyzet hasonlóságain és különbségein. A szerző Olga Wróbel lengyel képregényalkotó és blogger, a lengyel képregényes szcéna aktív tagja.

Egy olyan országban, ahol az átlagos polgár évi egy könyvet olvas el, a képregényes közösség elképesztő vágyakat dédelget. A lengyel képregénypiac kicsi és eléggé zárt: ugyanazok készítik, adják ki és hirdetik az interneten a képregényeket, és ugyancsak ők szervezik a fesztiválokat és rajongókat és alkotókat összehozó találkozókat. Sőt, ugyanezek az emberek írják a kritikákat és határozzák meg a trendeket a közösségen belül, és ez az a pont, amely a legtöbb vitát gerjeszti. Az alkotók nagy része könnyen alakul át kritikussá és médiaszakértővé, ami a később bemutatandó problémákhoz vezet.