Már megjelenésekor megszereztem, el is olvastam, tetszett, de azóta mindig kölcsön volt valahol - így nem tudtam róla rendesen írni. Most viszont, hogy visszakaptam, elolvastam még egyszer. Még mindig tetszik, de már más az érzés.

Mangaügyben eleve elfogult vagyok az úgynevezett "real life" sorozatok iránt, a képzelt világok ritkán hatnak rám annyira, hogy el tudjak tekinteni a következetlenségektől és lehetetlenségektől. Így a Nana azonnal előnyös helyzetből indult nálam, és amiket hallottam róla előzetesen, csak csigázták a kíváncsiságomat.

Nem csalódtam, az ígértek teljesültek. Két fiatal japán lány történetéről van szó, akik különböző/hasonló okokból Tokióba költöznek. Az első kötetben külön-külön olvashatunk róluk, de már meg van előlegezve, hogy a másodikban lakótársakká válnak. Még nincsenek 20 évesek, pörögnek, szerelmesek és csalódottak, keresik a helyüket, első felnőtt döntéseiket most hozzák meg. A keresztnevük azonos (Nana), az út, ami Tokióba vezeti őket, nagyon más pontról indul. Az egyik családi háttere rendezett, a másik régóta magáról gondoskodik. Az egyik számára egymást követik a szerelmi kudarcok, a másikat az együttélésből szakítja ki barátja karrierje. Az egyik naiv, szétesett, szeszélyes, nem készült semmilyen pályára, a másik céltudatos, önérzetes, és már bizonyított punk-énekesnőként.

Újabb magyar képregényalkotó külföldi publikálásáról kaptunk hírt. Korcsok Zoltán Esurience ('Éhség') című munkája a Heavy Metal magazin 2009. szeptemberi számában jelenik meg.

A salgótarjáni Hungarocon keretén belül július 26-án átadták az Avana Egyesület által meghirdetett sci-fi témájú képregény-pályázat díjait.

I. helyezett: Ács Zsolt: A hattyú
II. helyezett: Hromkó István: Falanszter
III. helyezett: Varga Dániel: Elszámolás

A zsűri tagjai voltak: Bayer Antal, Cene G. István és Oroszlány Balázs.

A margitszigeti Holdudvar Galéria július 17-én csütörtökön és 18-án pénteken a képregényt látja vendégül a Képes Kiadó, a Magyar Képregény Akadémia és az Eduárd képregénybolt részvételével.A rendezvény egyben a Batman: Arkham Elmegyógyintézet c. új kötet magyarországi premierje, és ebből az alkalomból jelentős kedvezménnyel vásárolható meg a helyszínen. A programok között szerepelnek a műfaj klasszikusairól szóló előadások. Csütörtökön Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke az Arkham Elmegyógyintézet bemutatása után Birkás Péter és Rusznyák Csaba kritikusokkal beszélget a Batman-figura magyarországi előéletéről és fogadtatásáról.

Pénteken Korcsmáros Gábor, a Képes Kiadó vezetője tart előadást a klasszikus Piszkos Fred képregény felújításáról.

Este 6 órától mindkét nap képregények vásárolhatók, 8 órától pedig az MKA grafikusai (köztük Lanczinger Mátyás, a "Mátyás, a király" pályázat egyik nyertese) képregényfiguraként örökítik meg a vállalkozó szellemű, közismert vendégeket (csütörtökön Helyey Lászlót és Réz Andrást, pénteken Karafiáth Orsolyát és Pataki Zitát). 17-én animációs filmvetítés, 18-án a Rieger Attila Jazz Trió műsora zárja a programot.

2008. június 19-én délután 5 órakor nyílik meg a "Ballon és buborék" (Filatures et phylactères) című belga képregénykiállítás. A krimi műfajának szentelt tárlaton 110 felnagyított képregényoldal tekinthető meg, köztük klasszikus krimiírók adaptációi Simenontól Steemanig, illetve eredeti művek Hergétől Jean Van Hamme-ig. A kiállítás helyszíne a Művészetek és Irodalom Házának Martyn Ferenc tetőtéri galériája. A kiállítást Jean Auquier, a brüsszeli képregénymúzeum igazgatója, a kiállítás kurátora nyitja meg. A tárlat július 28-ig látható, és kapcsolódik a pécsi KultMegálló rendezvénysorozathoz is.

Kivételesen kellemes meglepetésként ért a Metabárók kasztja 1. kötete. Sokkal jobban tetszett, mint vártam. Jodorowky, ez az öreg pszichomágus nagyon tud.

A Metabáró (egyes számban) eredetileg John Difool kalandjainak, közismertebb nevén a L'Incal ciklusnak az egyik mellékszereplője, a világ legveszedelmesebb harcosa. Kénytelen-kelletlen csatlakozik Difoolhoz és társaihoz, abszurd-börleszk-metafizikus kalandok egész sora éri őket. Mint kiderül, ő dinasztiájának utolsó tagja. A Metabárók kasztja amolyan "spin-off"-ként, őseinek és származásának a történetét meséli el.

Megelőztek, a Geekz és a Könyves blog is hamarabb készült el a Berserkről szóló írásával. Nem ugyanaz írta a kettőt, semmi kétség.

"Az első könyv ugyan még kicsit kevés lehet a meggyőzéshez, de érdemes neki a továbbiakban is esélyt adni, hiszen a Berserk nem véletlenül lett a világ egyik legnépszerűbb mangasorozata. Tessék felfedezni a felnőtt mangákat és képregényeket!" (Chavez, Geekz)

"A Berserk esetében szokás kiemelni, hogy nem fukarkodik az erőszakkal, ám számomra a harcjelenetek naturalisztikus ábrázolása a több hektoliternyi vérrel és az előtekeredő belekkel annyira túlzott, hogy már-már a paródia irányába tereli a történetet. Gyomor kell hozzá, az tény: még nem láttam ennyi gusztustalan figurát egy rakáson..." (Tweek, Könyves blog).

Futaki Attila és Nikolényi Gergely albumának, a Spirálnak a franciaországi bemutatója 2008. június 18-án lesz a párizsi Gibert Joseph könyvesboltban. A francia változat kiadója az Editions Carabas, a 4. Magyar Képregényfesztiválra megjelent magyaré a Magvető.

Komatsu Nana átlagos, fiatal vidéki lány, átlagos családból, átlagos iskolával, átlagos élettel. A jövővel nem nagyon foglalkozik, különösebb ambíciói nincsenek, szinte minden pillanatát a pasik és a szerelem tölti ki, amibe egy szempillantás alatt képes beleesni. Most épp élete első komoly kapcsolatán van túl, bár a választás ezúttal sem volt szerencsés: egy nős férfivel sosem végződhet jól egy affér, és ezúttal a férfi áthelyezése vetett véget a kapcsolatnak. Bár Nana úgy dönt, mostantól elfelejti a szerelmet, és az iskolára meg a barátságra koncentrál, nem is olyan egyszerű új életet kezdenie. És még mindig ott a kérdés, hogy képese-e rá valójában, és hogy egyáltalán megéri-e?

Eközben Japán egy másik csücskében az egyáltalán nem átlagos Oosaki Nana éli egyáltalán nem átlagos életét. A lányt a nagyanyja nevelte, de mára ő is meghalt. Nana nem végezhette el a középiskolát, helyette dolgozik, majd időközben a Black Stones nevű sikeres helyi együttes énekesnője lett. Békésen telnek a mindennapok a munka, próbák és fergeteges koncertek között, amit nagy szerelmével, a basszusgitáros Rennel oszt meg. Az idill a fiú egy komoly döntésével ér véget, amely Nana életét is teljesen megváltoztatja. Választania kell karrier és szerelem között, ez pedig egyáltalán nem olyan egyszerű. Mindezek központjában pedig ott lebeg Tokió, mint az álmok városa...

Budapest, Gödör Klub
Budapest V. Erzsébet tér
2008. május 17. szombat és 18. vasárnap
10-18 óra

A belépés ingyenes!

A fesztivál külföldi díszvendége Marcel Ruijters holland képregényszerző, akinek első magyar kötetét a Nyitott Könyvműhely jelenteti meg (Inferno: Pokoli színjáték). Marcellel a tavalyi helsinki képregényfesztiválon ismerkedtünk meg, ahol a Stripburger-csoport tagjaként ő is részese volt a "Honey Talks" kiállításnak. Locus Solus című munkája megjelent a Papírmozi 3. kötetében. Az interjú a napokban, e-mailen készült.

Bayer Antal: Mi magyarok nem sokat tudunk a holland képregényről – ahogy más európaiakról sem, leszámítva a legismertebb francia és olasz címeket. Milyen hagyományokkal rendelkezik a holland képregény, és mennyiben lehet összehasonlítani Belgiumhoz, ahonnan beáramlottak a flamand nyelvű Tintin, Spirou és a többi híres figura kalandjai?

Marcel Ruijters: A hetvenes éveket, amikor én felnőttem, tartják a holland képregény aranykorának. Akkoriban mindenhol lehetett kapni őket, és bár még érezni lehetett rajtuk a francia-belga iskola hatását, egyre inkább érvényesült bennük az amerikaiak befolyása, a verbális humor irányába mentek el. Ebben az időszakban még az underground képregényekből is rengeteg készült, és a nyolcvanas években már többnyire ezeket olvastam. A punk és a "csináld magad" mozgalmak késztettek arra, hogy elkezdjem kiadni a saját képregényeimet. Így utólag visszanézve, ezek a közlések inkább csak a büszkeségemet szolgálták, de ezt semmiképp nem lett volna szabad kihagyni. Csak az fejlődik, aki sokat dolgozik.

Harmadik alkalommal ítélte oda egy 30 fős szakmai zsűri az előző év legjobb új magyar képregényeinek az Alfabéta-díjat, amely mostantól már hivatalosan is a Magyar Képregénykiadók Szövetségének az égisze alá tartozik.

Az elismerést idén is azok a munkák nyerték el, amelyek a grémium megítélése szerint a legnagyobb mértékben segítettek eloszlatni a képregénnyel kapcsolatban Magyarországon még mindig tetten érhető tévhiteket. Az Alfabéta-díj megfosztja fosztóképzőjétől az előítéletet: a képregény nem az analfabétáknak való, mert a képregény olvasmányos, elgondolkodtató, szórakoztató, mert lehet magas művészi szinvonalú képregényt készíteni, mert a képregény része tud lenni hétköznapjainknak. Az idei díjazottak:

"Kép-regény" kategória (minimum 20 oldalas, önálló kötetben vagy folytatásokban megjelent munkák):

A Gemini-jelentés 1: Ikervadászat. Rajzolta Fazekas Attila. A forgatókönyvet Korcsmáros Péter regényéből Bayer Antal írta. Megjelent önálló kötetben a Képes Kiadó gondozásában.

"Kép-novella" kategória (3-19 oldalas, általában egyben közölt képregény):

Parlamenti túlóra. Rajzolta Gáspár Tamás, írta Szabó Jenő. Megjelent a Magyar Képregény Akadémia lapja, a Pinkhell 4. számában.

"Kép-perc" kategória (1-2 oldalas, egyszerre áttekinthető kompozíció):

Az ötödik napon. Írta és rajzolta Kovács Péter. Megjelent a Panel képregényes szaklap különszámában.

"Kép-sor" kategória (képcsíkok sorozata):

Strip. Írta és rajzolta Haragos Péter. Az egyes csíkok első megjelenési helye nyomtatásban: Eduárd fapados képregényújság 9, Papírmozi 2, Nero Blanco Comix 1.

Legjobb képregényes címlap: ebben a kategóriában több szavazási forduló után sem sikerült győztest hirdetni, így a zsűri öt alkotást részesít oklevélben:

Ábrai Barnabás (Panel 5), Felvidéki Miklós (Pinkhell 4), Gáspár Tamás (Pinkhell 3) és Zorro de Bianco (Eduárd 9 és Papírmozi 3).

A díjakat május 17-én, a 4. Magyar Képregény Fesztivál keretén belül adják át.

2006 és 2007 Alfabéta-díjasainak a kiállítása kArton Galériában (1054 Alkotmány utca 18) tekinthető meg május 15. és június 14. között. Megnyitó május 14-én este 7 órakor.

Május 8-án este fél 8-kor az Erdész-Makláry galériában (V. Falk Miksa utca 10) mutatják be Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényalbumát, a Spirált. A Magvető gondozásában megjelenő kötetről Pálfi György filmrendező beszélget a szerzőkkel.

A film.hu és a Reneszánsz Év programiroda által közösen kiírt képregénypályázat zsűrije a mezőny kimagasló színvonala miatt az eredetileg tervezett három helyett nyolc pályaművet díjazott, valamint oklevelekkel jutalmazott további munkákat is.

A díjakat a zsűri nevében Helyey László színművész és Gárdos Bernadett, a Reneszánsz Programiroda vezetője adta át a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében.

A fődíjat megosztva kapta Lanczinger Mátyás ("M") és Zabos Csaba ("Gyx"): fejenként 200 ezer forintos pénzjutalmat és az Exit programmagazin által felajánlott 2-2 főre szóló párizsi utazást. Második díjat kapott és fejenként 75 ezer forintos pénzjutalomban részesült Kovács Péter ("Vispetya") és Matheika Gábor ("Fafaragás"). Harmadik lett és 35 ezer forintot nyert Fórizs Gergely ("Forig"), Haránt Artúr ("Hardcorevina"), Jámbor Lajos ("Grafix") és Lakatos István ("Elefes").

A közönségszavazáson legnépszerűbbnek bizonyult Baska Balázs ("Federico") 30 ezer forintos vásárlási utalványt vehetett át Korcsmáros Gábortól az Eduárd Képregénybolt képviseletében.

Grafikai oklevelet kapott Bardon Barnabás ("Ajád), Baska Balázs ("Federico"), Filkor Gábor ("Philcore"), Harsányi Hajnalka ("Hahajni"), Jáger Attila ("Attisapok"), Juhász Márk ("Motorofmark"), Kalászi Benjámin ("Ben"), Ritter Ottó ("Oto"), Séber László ("Weapon_X") és Vincze Nóra ("Ellinor87"). Dramaturgiai megoldásaiért kapott oklevelet Császár Krisztina és Molnár Tamás ("Khrisztrom"), Pádár Ádám ("Bloodgrey"), Szalai László ("Rodjedi") és Szüdi Gábor ("Fisk"). A legjobb manga különdíjában részesült a "Henrik" néven pályázó csapat: Horváth Henrik rajzoló, Árva-Szabó Péter forgatókönyvíró és Uray Márton betűszerkesztő.

A művek a pályázat honlapján tekinthetők meg.

A Nyitott Könyvműhely szervezésében, a Magyar Képregény Akadémia és több más kiadó részvételével képregényes programblokknak ad helyet a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a Millenáris Fogadó épületében.

Péntek, április 25:
15.00 Kerekasztal-beszélgetés a magyar képregény helyzetéről a képregénykiadók részvételével.

Szombat, április 26:
10-13 óráig Képregényiskola gyerekeknek és felnőtteknek Zorro de Biancóval és Graphittal (MKA)
14-16 óra A film.hu portál "Mátyás, a király" című képregénypályázatának a díjátadó ünnepsége
16 óra Kép vagy regény? Beszélgetés Sirály Dóra grafikussal, Stanislaw Lem Kiberiada című műve alapján készült új kötetéről. A Roham kiadó bemutatója.
17 óra Mangamánia – beszélgetés magyarországi mangakiadók és anime-filmforgalmazók részvételével a manga elmúlt években beinduló sikertörténetéről.

Vasárnap, április 27:
11-15 óráig Képregény, rajzfilm, animáció – rövidfilmek magyar és külföldi animátoroktól.
16 óra A Nyitott Könyvműhely bemutatja Scott McCloud: A képregény felfedezése és Marjane Satrapi Persepolis – gyermekkorom Iránban című művét és a készülő folytatásokat. Részletek az Oscar-jelölt Persepolis animációs filmből.
17 óra A képregény műfajai – az európai, az amerikai és a japán képregény. (Bayer Antal előadása)

Végig: Képregénykiállítás Scott Adams népszerű Dilbert karakterének bemutatására.