A 2023. december 3-i Hungarocomix előtt megkérdeztük a képregényes szcéna néhány képviselőjét, hogy mely újdonságokat várják legjobban.
A pontos kérdés így szólt: Ha csak ötöt választhatnál a rengeteg újdonság közül, melyek lennének azok, és miért?
Lénárd László, képregényalkotó, a Kilencedik.hu kritikusa:
Átváltozások antológia 1-2 – nagyon ritkán látni képregényen korhatárjelzést, itt van egy 6+, ami felcsigázza fantáziám. Hiánypótló gyerekképregény-antológia? Mekkora lesz a szórás a célközönséget illetően? A borító a Ciceró eddigi kiadványaihoz viszonyítva nem vevőcsalogató.
Fedina Lídia-Vincze Nóra: Inzu és Puding – mindkét szerzőtől olvastam műve(ke)t, nagyon kíváncsi vagyok a párosra, Nóri általában remekel, Lídia pedig hivatásos író. Az is érdekel, ez mennyire szól majd gyerekeknek, mennyire korfüggő a befogadás.
Pozsgay Gyula: Az ifjú oroszlán – a képek, kompozíciók magukért beszélnek, a történetszövésre vagyok nagyon kíváncsi.
Sinonimo-Levi-Terebesi: A népet szolgáltuk – A borító miatt. Nagyon-nagyon hatásos. Első látásra erősen giccses. Tovább nézve, elmerülve a részletekben, és újra az egészet látva egyszerre oldódik és erősödik egyfajta vizuális szuperhősborító-párhuzam. A vöröskeresztes nővér háttérben a felperzselt utcakövekkel, a kiteljesedő 56-os zászló, a lyuk mögött rejtelmes köd, a nagy vörös folt uralkodása a képen (a fehérhez és a zöldhöz képest szembeötlő a dominancia), mely szimbolikusan ábrázolja a vért, ás előrevetíti a jövőt, a szovjet megszállást – letisztult, és nagyon hatásos, a potméter elmozdul a giccshatárról a szándékolt, tudatos, de mondanivalóval, mélyebb réteggel rendelkező hatásvadászat felé.
Bekerültek volna még a The Random Factor Comics Collective kiadványaiból a magyar vonatkozású szerzők, de kellett nekik angolul írni…
A többire nagyjából ugyanannyira vagyok kíváncsi. Emezekre nagyon, a többire eléggé.