Bár meglepetések mindig érhetik az embert, és előkerülhetnek még olyan, 2011-es dátummal kiadott képregények, amelyekről eddig nem szereztünk tudomást, úgy gondoljuk, most már lényegében lezárható az év, és összevethető az előzőkkel. A magyarországi képregénypiac 2011-ben szinte minden tekintetben zsugorodott, néhány piaci szereplő szünetelteti tevékenységét, szinte minden szegmensben jelentős változások indultak meg vagy értek be. Az első gyorsstatisztika pusztán néhány számot ismertet és segít eligazodni közöttük, később viszont kitérünk néhány eredeti kezdeményezésre és mélyebben is elemezzük a jelenlegi helyzetet.

Kaptuk, gyűjtöttük, megosztjuk.

A DC Comics üdvözlete partnereinek

Az 1992 óta évente megrendezett luzerni Fumetto nemzetközi képregényfesztiválhoz ezúttal is pályázat kapcsolódik, amelynek a 2012-es témája "mozgásban". A maximum 4 oldalas képregények beküldési határideje 2012. január 9. A pályázatot három kategóriában hirdetik meg: 18 év fölöttieknek, 13-17 éveseknek és 12 év alattiaknak. A korábbi kiírások alkalmából volt már magyar díjazott is, 2007-ben Felvidéki Miklós harmadik helyezett lett a 13-17 évesek között.

Magára a fesztiválra március 24. és április 1. között kerül sor.

Letölthető pályázati kiírás a Fumetto honlapján (német és angol nyelven).

A Hungarocomix 2011 képregényírói műhelyfoglalkozása kapcsán készült az alábbi képregény. A Bayer Antal és Szabó Jenő MKA-tag írók által kiválasztott feladat Örkény István A színész halála című egypercesének az átdolgozása illetve átgondolása volt képregény formára. A három vállalkozó szellemű jelentkező által benyújtott forgatókönyv-tervezetek közül Fritz Zoltán és Brazil Árva-Szabó Péterét választotta ki részletes kidolgozásra. A képregény még a rendezvényen elkészült, és most közre is adjuk a Képregényblogon.

Örkény István novellájának az ihletésére írta Árva-Szabó Péter, kidolgozta Fritz Zoltán és Brazil, megrajzolta Brazil.

Ismét turnézik a magyar kortárs képregény, a decemberi állomás a Prágai Magyar Kulturális Központ lesz.

A Magyar Képregény Szövetség és a Magyar Képregény Akadémia közös szervezésében megvalósuló kiállítás anyaga az akadémiai tagok munkáiból készült válogatás.

Megnyitó: 2011. december 14., 19 óra
11000 Prága, Rytířská 25-27

A kiállítók névsora:
Cserkuti Dávid, Csordás Dániel, Fábián István, Fehér Zoltán, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Gáspár Tamás, Győri Tibor, Haragos Péter, Haránt Artúr, Jáger Attila, Juhász Gergő, Lanczinger Mátyás, Matheika Gábor, Szabó Jenő, Tamási Antal, Tálosi András, Tikos Péter, Zabos Csaba, Zsoldos Péter, Varga Zsolt, Vass Richárd

A kiállítást megnyitja Zsigó Bianka művészettörténész.
Megtekinthető 2012. február 17-ig.

Az alábbi listában összegyűjtöttük az összes, a Hungarocomixon debütáló illetve képregényes rendezvényeken most először kapható kiadványokat.

Könyvesbolti forgalomban is kapható kötetek:

• Chrno Crusade 8 (befejező rész)
• Death Note 12 (befejező rész)
• Kázmér és Huba 10: Tele a világ kincsekkel
• Lucky Luke 15: Apacsok szorosa
• A modern világ képregényes története 1-2
• Naruto 14
• Párkocka: Ami a csövön kifér
• Rejtő-Korcsmáros sorozat 2: A három testőr Afrikában (3. kiadás)
• Swords 2: A vacsora
• Vampire Knight 3
• A vízisten menyasszonya 8
• Walking Dead 3: Menedék

Csak rendezvényeken, képregényboltokban és internetes terjesztésben beszerezhető, limitált példányszámú kiadványok:

• 5 panels csoport: Fagyöngyszemek
• Fazekas Attila: Botond 18
• Garisa-Zerge-Gyurkovics: Szilikon Vali
• Huszka Zsombor: A szultán katonája 1
• Kiss magyar képregénytörténet 3
• Papírmozi 5
• Papp Imre: Deveraux 2. sorozat, 1. rész
• Pinkhell 8 (utolsó szám)
• A Reménység úttörői 1: A fantasztikus kert
• Sötét kor 0. szám
• Szabó Levente: Irreverzibilis
• Vári Tamás: Theo 1
• Zsoldos-Lorán: Trabarna

A december 11-i Hungarocomixon az alábbi alkotók jelenléte várható hosszabb-rövidebb ideig. Mindannyian nagyon szívesen dedikálnak, leginkább kiadóik standjain fellelhetők.

Árpa Attila (Sötét kor)
Árva-Szabó Péter (Pinkhell)
Bayer Antal (Papírmozi)
Budai Dénes (Gépjárómű)
Csordás Dániel (Pinkhell)
Dudás Győző (Papírmozi, Héraklész XII munkája)
Erhardt Domonkos (Fagyöngyszemek)
Fábián István (Sötét kor, Pinkhell)
Fazekas Attila (Botond)
Felvidéki Miklós (Pinkhell, Papírmozi, Némajáték)
Fórizs Gergely (Pinkhell)
Fritz Zoltán (Pinkhell, Papírmozi)
Göndöcs Gergely (Párkocka, Dr. Sör Kálmán)
Halmi Zsolt (Pinkhell, Ego)
Halter András (Fagyöngyszemek)
Haránt Artúr (Pinkhell, Sötét kor)
Huszka Zsombor (A szultán katonája)
Ilauszky Tamás (Besenyő család)
Kiss Ferenc (Kiss magyar képregénytörténelem)
Koska Zoltán (Firka Comics, Fagyöngyszemek, Papírmozi)
Lénárd László (Fagyöngyszemek)
Lorán Barnabás (Trabarna)
MacGill Karina (Fagyöngyszemek)
Marabu (Párkocka, Dodó-könyvek)
Molnár Gábor (Fagyöngyszemek)
Nemeskéri Attila (Swords)
Oravecz Gergely (Papírmozi)
Papp Imre (Deveraux)
Pádár Ádám (Fagyöngyszemek)
Plá (Párkocka)
Süli Andrea (Papírmozi, Kanon)
Szabó Jenő (Pinkhell, Sötét kor)
Szabó Levente (Irreverzibilis)
Szászi Móni (Besenyő család)
Tálosi András (Fagyöngyszemek, Charax)
Tikos Péter (Pinkhell)
Vass Róbert (Ágoston, Papírmozi)
Vári Tamás (Theo)
Zsoldos Péter (Trabarna)

Immár hagyományosan képregényvásárral zárja az évet a Magyar Képregény Szövetség. A hetedik Hungarocomixra részben a szervezők szándékából is kifolyólag, részben pedig szerencsés egybeeséseknek köszönhetően csak úgy záporoznak a hazai alkotóktól származó megjelenések, így valamelyest sikerül szépíteni 2011 amúgy az elmúlt három évnél szűkebb termésén. Képregényesedett a Besenyő család és Lorán Barna, de ezen a számára új területen próbálja ki magát Árpa Attila is, a Sötét kor című projekt mutatványszámával.

Mi több, a képregényrajongók megválaszthatják az év magyar szuperhősét is: a szövetség által felkért, közéleti személyiségekből álló jelölőbizottság – Karafiáth Orsolya, Para-Kovács Imre és Winkler Nóra – három olyan civilt javasolt, aki nem a fantázia világában, hanem a mai Magyarországon visz végbe különleges tetteket. Azt pedig a legnagyobb hazai képregényes portálon folyó közönségszavazás dönti el, hogy Fodorné Orbán Anna „Tũzgyík", Pásztor Eszter és Küllői Péter közül ki érdemli meg elsőként ezt a címet.

A kArtonban Képregénykedvelők Klubja keretében kettős kötetbemutatóra kerített alkalmat idén december elsején Kiss Ferenc képregénymindenes és Kertész Sándor kiadóvezető. A nagy múltú, egykori jelentős olasz kapcsolatokkal rendelkező, de sokáig inaktív, Linea kiadó újra beindult, Nyíregyháza újra a régi. (Egy időben ott volt a magyar képregényszervezés fellegvára.) Sorozata, a Színes Képregénymúzeum már a negyedik résznél tart. Rövid idő alatt megjelent egy Rusz Lívia-válogatás, majd  egy kötetbe foglalva a Szellemirtók két füzete, amelyet Fazekas Attila készített egykor a német piacra, most két füzetet kaptunk egyszerre, ugyancsak nívós alkotóktól.

Amikor megtudtam, hogy a Reménység úttörőinek újabb kalandját olvashatjuk magyarul, eldöntöttem, hogy noha laikusként, de őszinte rajongással cikket fogok írni róla. Mert a francia képregényekben meglehetősen kibic vagyok: korántsem olvastam annyi francia-belga művet, mint amennyit szerettem volna, és ebben a magyar piac ugyan annyira bűnrészes, mint az én szorgalmam franciatanulás terén. Mit lehet mást tenni, mint türelmesen kivárni egy-egy újabb gyöngyszem hazai megjelenését?

A Fekete Fehér Képregényantológia 2. és 3. számában találkoztam először a Reménység úttörőivel, pontosabban akkor csak Mauddal és Tanghával, a két főszereplővel, akik azzal a rövid, de annál szerethetőbb sztorival valami mást, valami teljesen újat mutattak nekem, mint amit addig ismertem. A történet egyszerre ötvözte a kalandtörténetek állandó kliséit, valamint azt a sci-fit, amit én koromnál fogva soha nem ismerhettem testközelből. Ezt úgy kell érteni, hogy az ötvenes évekkel ellentétben a kortárs sci-fi néhány tényleg zseniális kivételtől eltekintve elvesztette igazi báját, szinte minden humorát, felnőtt lett, és korai tisztaságát, egyszerűségét már csak elvétve találom. Nos, a Reménység úttörői kis űrhajójukkal bármennyire is komoly kutatásokat végeztek (még ha néhány momentum didaktikusnak, olykor pedig nevetségesnek is hat a mai szem számára), a képregény mindvégig megőrizte báját, és nem szorította ki a tudomány a főszereplőket: Maud és Tangha adták a sztori gerincét, az azonosulási pontot, a háttér pedig a tökéletes nosztalgia élményét (számomra nyilván a soha nem létező) régmúlt sci-fije iránt.

Szabó Jenő és Bayer Antal, az MKA tagjai, megismertetik a jelentkezőkkel a képregényes forgatókönyvírás formai követelményeit, amelyeket azonnal módjuk is lesz kipróbálni egy közös gyakorlat keretében. A feladat egy helyben megismerendő Örkény-novella nyomán készítendő képregény első oldalának a megírása. Az elkészült forgatókönyveket a műhely vezetői és Fritz Zoltán képregényrajzoló közösen értékelik ki, majd a legjobbnak ítélt művet a grafikus gyorsan fel is vázlatolja.

A jelentkezőket 12 órára várjuk a műhelyfoglalkozások helyszínén, a színpadtól balra, hátul. Papír lesz bőven, saját írószerszámot érdemes hozniuk magukkal. A forgatókönyv megírására mintegy 90 perc áll majd rendelkezésre. 15 órakor ismét találkozunk az írókkal a képregényműhelynél, és a rövid kiértékelés után kezdődik maga a rajzolás.

Előzetesen lehet jelentkezni kommentben, e-mailben és a rendezvény Facebook-oldalán is.

Kovács Milán gyűjtő olyan képregényeket mutat be, mint az Elseworlds 80-Page Giant a DC-től, amiből állítólag 700 maradt a világon, miután a kiadó bezúzatta egy Kyle Baker és Liz Glass Superbaby-sztorija miatt. A pár oldalas képregényben Supermant kisbaba korában véletlen megsütik a mikrósütőben. Erre a jelenetre már csak a nyomdába kerülés után figyelt fel a kiadvány szerkesztője, ám addigra az Egyesült Királyságba már elindult a füzet a szokásos szerdai szállítmány részeként. A sztorit ezek után egyetlen antológiában lehetett csak újra látni, viszont a nyolcvan oldalas képregény többi részét soha. Idén december 28-án azonban újra kiadják változatlan formában, több mint tizenkét évvel az eredeti kiadás után...

Az előadásra december 11-én 13 órakor kerül sor a Hungarocomix keretén belül, a Millenáris Fogadó második emeleti kistermében.

Az utóbbi időben több keresztény témájú képregény is megjelent magyarul. Ehhez kapcsolódóan a december 11-i Hungarocomixon délután 4 órakor "Jézus szuperhős? - bibliai történetek képregényben" címmel előadást tart a témában járatos Tálosi András, a Magyar Képregény Szövetség elnökségi tagja, akivel az előadás előtt Bayer Antal készített interjút.

Bayer Antal: Amikor készültünk erre az interjúra, megszokásból a „Jézus, szupersztár” fordulatot használtam a „Jézus, szuperhős” helyett. Bár már az sem tegnap volt, emlékszem, hogy akkoriban nagy port kavart Jézus sok hívő által profánnak ítélt ábrázolása. És azóta történtek ennél jóval cifrábbak is. Eléggé nyilvánvalónak tűnik egy modernizáló szándék, amivel egyesek úgy gondolják, közelebb hozzák a keresztény vallást a "mai fiatalokhoz". Talán ebbe a tendenciába sorolható az a tény is, hogy több keresztény témájú képregény jelent meg mostanában?

Tálosi András: Fontos már az elején leszögeznünk, hogy a tradicionális, dogmákon alapuló keresztény vallás manapság krízishelyzetben van Európa-szerte. Ennek több oka van (perszonális, társadalmi és filozófiai szinten egyaránt) amelyek feltárása hosszasabb beszélgetést igényel, mint amit itt megengedhetek magamnak, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a fenti megállapításom tény. Valóban, az elmúlt évtizedek során minden keresztény felekezet felismerte (katolikusok, protestánsok és a többi kisegyház egyaránt), hogy a fiatalokhoz csakis a fiatalok nyelvén lehet szólni. Azonban mindenütt érezhető, hogy megkésett vagy kidolgozatlan módszerekkel próbálkoznak. Ha a vallásos témájú képregényeket, mint modernizáló eszközt nézzük, akkor kicsit ez is az is, de valahol egyik sem, ám ennek körüljárása újfent hosszabb kifejtést igényel.

December 11-én, a Hungarocomixon különleges kiállítást láthatnak a Millenárisra látogatók: Kovács Milán személyes gyűjteményében ugyanis világhírű képregényrajzolók egyedi munkái találhatók. A szenvedélyes gyűjtővel, aki a rendezvényen előadást is tart képregényritkaságokról, Bayer Antal készített interjút.

Bayer Antal: Arról a szóról, hogy képregénygyűjtő, nálunk az idősebbeknek Fülesből, Pajtásból, Népszavából képcsíkokat kivágása, füzetbe ragasztgatása, a fiatalabbaknak a gyári fóliában féltve őrzött amerikai füzetek jutnak eszébe. Te viszont eredeti rajzokat gyűjtesz. Hogyan jutottál el idáig, mi adta meg a késztetést?

Kovács Milán: Sokaknak viccesen hangzik, de magamat nem a megszokott „már gyerekkoromban is csak képregényeket olvastam” típusú rajongónak tartom, sokkal inkább egy sokadik generációs olvasónak, akit 2008 körül szippantott be ez a világ leginkább A sötét lovag (The Dark Knight) hatására. Nem tagadom, hogy gyerekkoromban rengeteg magyar nyelven kiadott Transformers és X-Men képregényem volt, de ezekben – őszintén bevallom – a képeken kívül semmit nem néztem meg. Az igazság az, hogy gyerekként nem szerettem olvasni. Az is igaz, hogy ez (sajnos) azóta sem változott. Ez persze nem azt jelenti, hogy a film előtt sosem olvastam képregényeket, de csak a Batman: kezdődik után kezdtem fokozatosan érdeklődni a film valós vagy vélt gyökerei iránt. A film inspirációjául szolgáló képregényeket szépen sorban megvásároltam, majd elolvastam. Az én oldalamról így indult újra a rajongás. Az első év, The Dark Knight Returns, The Long Halloween, Dark Victory – varázslatos és zseniális képregények, amelyek egyszerűen beszippantanak a sötét lovag világába!