Képregény 2011: első gyorsstatisztikák

Bár meglepetések mindig érhetik az embert, és előkerülhetnek még olyan, 2011-es dátummal kiadott képregények, amelyekről eddig nem szereztünk tudomást, úgy gondoljuk, most már lényegében lezárható az év, és összevethető az előzőkkel. A magyarországi képregénypiac 2011-ben szinte minden tekintetben zsugorodott, néhány piaci szereplő szünetelteti tevékenységét, szinte minden szegmensben jelentős változások indultak meg vagy értek be. Az első gyorsstatisztika pusztán néhány számot ismertet és segít eligazodni közöttük, később viszont kitérünk néhány eredeti kezdeményezésre és mélyebben is elemezzük a jelenlegi helyzetet.

Az összegzés csak a könyves terjesztésben és az alternatív csatornákon (képregényboltok, rendezvények, szakosodott webshopok) kapható képregényeket tartalmazza. Nem tér ki az újságos forgalmazásban kapható, jellemzően havi vagy kéthavi periodicitással megjelenő képregénylapokra illetve képregényeket is tartalmazó magazinokra, és nem foglalkozik a csak elektronikus úton, túlnyomórészt ingyenesen megjelentetett képregényekkel.

Összesen megjelent képregény: 119

2010: 142, 2009: 139, 2008: 167, 2007: 127, 2006: 51, 2005: 29

A 2008-as csúcshoz képest két ütemben csökkent a címek száma, először 2009-ben, másodszor 2011-ben, és nagyjából a könyves terjesztés beindulásának a szintjére esett vissza.

Könyves terjesztésbe került összes képregény: 72

2010: 100, 2009: 92, 2008: 119, 2007: 94, 2006: 30, 2005: 22

Ez a számsor nagyjából megegyezik a fentivel, amiből kiolvasható, hogy elsősorban a könyves terjesztésben következett be a zsugorodás.

Alternatív terjesztésben forgalmazott összes képregény: 47

2010: 42, 2009: 46, 2008: 48, 2007: 33, 2006: 21, 2005: 7

A zömében szerzői kiadásban és korlátozott példányszámban, szűkebb terjesztési körülmények között kiadott képregények száma négy éve gyakorolatilag változatlan, erre a szegmensre nem hatott közvetlenül a válság.

Összes magyar képregény: 37

2010: 31, 2009: 41, 2008: 42, 2007: 22, 2006: 19, 2005: 11

A magyar szerzők által jegyzett képregények számában sincs nagy kilengés, 2008 óta nagyjából ugyanazon a szinten mozog. Ez összefügg azzal is, hogy ezeknek a kiadványoknak 80-90 százaléka alternatív terjesztésben jelenik meg.

Magyar szerzők képregényei könyves terjesztésben: 4

2010: 3, 2009: 6, 2008: 6, 2007: 8, 2006: 6, 2005: 5

Sajnálatos módon továbbra is csak igen kevés magyar szerző képregény jut el a könyves forgalmazásig. Tovább rontja a statisztikát, hogy a 2005-2011 között összesen megjelent 38 magyar képregényből 11 a Korcsmáros Pál-újrakiadások közé tartozik, tehát mindössze 27 valóban új alkotás, ez éves átlagban 4-nél is kevesebb. 2011 ebből a szempontból hozta az átlagot, hiszen pont négy új magyar képregény került be a könyvesboltokba (bár ezek közül az egyik már évek óta kiadásra készen állt): Felvidéki Miklós Némajáték című kötete, a Besenyő család kalandjai, a Párkocka gyűjteményes kötet és Sarlós Endre Elfeledett hősök című munkája.

A további szegmenseknél – amerikai képregények, európai képregények, manga és „egyéb” – a könyves terjesztés a jellemző, míg a szakirodalom és az antológiák néhány korai próbálkozás után kikerültek ebből a körből, és szinte kizárólag alternatív terjesztésben érhetők el.

Amerikai képregények magyarul 2011-ben, könyves terjesztésben: 23 (az összes cím 32%-a)

2010: 31 (31%), 2009: 22 (24 %), 2008: 24 (20%), 2007: 20 (21%), 2006: 8 (27%), 2005: 6 (27%)

Némileg meglepő, hogy ebben a szegmensben a csúcsot nem 2008 jelentette, mint más kategóriákban, hanem a már válságidőszakra eső 2010. A teljes piac visszaesésést jelzi, hogy idén kevesebb címmel nagyobb részét teszi ki a piacnak az amerikai képregény, mint tavaly. Továbbra is a második legnagyobb szegmens, de már csak egyetlen tétellel maradt le a mangáktól, míg tavaly a különbség 14 volt.

Európai képregények magyarul 2011-ben, könyves terjesztésben: 14 (az összes cím 19%-a)

2010: 16 (16%), 2009: 11 (12%), 2008: 21 (18%), 2007: 13 (14%), 2006: 8 (27%), 2005: 7 (32%)

A legsajnálatosabb kudarca az elmúlt éveknek az európai képregények klasszikus és kortárs alkotásainak a hazai meghonosítása. Gyakorlatilag csak néhány cím tudott tartósan lábat vetni a piacon (Asterix, Lucky Luke, Geronimo Stilton). A viszonylagos jó hír, hogy talán tovább már nem csökken a kötetek száma.

Mangák magyarul 2011-ben, könyves terjesztésben: 24 (az összes cím 33%-a)

2010: 45 (45%), 2009: 52 (57%), 2008: 65 (55%), 2007: 44 (47%), 2006: 5 (17%), 2005: 0

A mangák 2006 második felében jelentek meg a magyar képregénypiacon és két év alatt teljesen meghódították az olvasókat. Ezt követően azonban néhány kiadó visszavett a tempóból, és az idén a lényegében a kezdetek óta piacvezető MangaFan abszolút hegemóniára tett szert, a kötetek két harmada ennél a kiadónál jelent meg – és még náluk is kevesebb, mint korábban.

Kiadók száma:

Legalább egy képregényt adott ki 2011-ben: 46 kiadó vagy magánszemély, átlagban 2,6 tételt

2010: 36 (3,9 tétel), 2009: 34 (4,1 tétel), 2008: 36 (4,6 tétel), 2007: 26 (4,9 tétel), 2006: 23 (2,2 tétel), 2005: 18 (1,6 tétel)

Egyrészt minden továbbinál több a kiadó, másrészt hat évre visszamenőleg idén a legkisebb a kiadónkénti képregények száma. Igaz, ebben a statisztikában komoly szerepet játszanak az évente jellemzően csak 1-2 saját képregényüket kiadó szerzők.

Legalább egy képregényt adott könyves terjesztésbe 2011-ben: 18 kiadó, átlagban 4 kötetet

2010: 21 (4,8 kötet), 2009: 18 (5,1 kötet), 2008: 18 (6,6 kötet), 2007: 19 (4,9 kötet), 2006: 16 (1,9 kötet), 2005: 12 (1,8 kötet)

A szerzői kiadásokat leszámítva tehát nem emelkedik, hanem stagnál a kiadó száma, 2006 óta gyakorlatilag változatlan, még ha nem is mindig ugyanazokról van szó. 2008 óta jelentős mértékben csökken a kiadónkénti vállalás.

Legnagyobb kiadók 2011-ben (könyves terjesztés):

1. MangaFan (16 kötet – 2010-ben 22)
2. Vad Virágok Könyvműhely (9 kötet – 2010-ben 10)
3. Ventus Libro (8 kötet – 2010-ben 4)
4. Cartaphilus (7 kötet – 2010-ben 8)
5. Egmont (6 kötet – 2010-ben 7)
6. Nyitott Könyvműhely/Libri kiadó (5 kötet – 2010-ben 10)

Négy kiadó először jelentetett meg képregényt 2011-ben: HVG Könyvek (Johnny Bunk) Immánuel Alapítvány (Színes bibliai történetek), Könyvfakasztó (Simon’s Cat) és Tarandus (Sarlós Endre: Elfeledett hősök).

A korábbi állandó piaci szereplők közül nem adott ki egyetlen képregényt sem 2011-ben a Delta Vision és a Titkos Fiók, a Fumax pedig mindössze 2-t (2010-ben még 8-at), az Athenaeum pedig 1-et (2010-ben még 4-et). Figyelembe véve ennek a négy kiadónak az összesített súlyát (ld. következő táblázat), még szembetűnőbb az ő hiányuk.

Összesítésben a sorrend (valamennyi könyves terjesztésben – elvileg – még kapható kötet):

1. MangaFan 90
2. Fumax 56
3. Vad Virágok Könyvműhely 48
4. Athenaeum 45
5. Képes Kiadó 42
6. Nyitott Könyvműhely (2011 szeptember óta Libri kiadó) 34
7. Delta Vision 33
8. Egmont 27
9. Kingpin 26
10. Cartaphilus 24
11. Pesti Könyv 16
12. Ventus Libro 12
13. Titkos Fiók 9
14. Míves Céh 7
15. Könyvmolyképző 6

Legtöbb képregényt kiadók 2011-ben (alternatív terjesztés):

1. Kertész Sándor/Linea Comics (6 tétel – 2010-ben 4)
2. 5panels csoport (5 tétel – új kiadó)
3. Nero Blanco Comix (4 tétel – 2010-ben 10)

2-2 képregényt jelentetett meg ebben az évben Kele Róbert, Papp Imre, a Swords.hu és a Windom. A 29 kiadó közül 14 új (mindkét szám rekord). Mindössze 1 képregényt jelentetett meg viszont a korábban ezen a téren élen járó Roham, a szegmensben vezető limitált kiadású Mozaik-képregényekből pedig ugyancsak 1-nek találtuk nyomát, míg korábban éves átlagban 5-6 címmel gazdagodtak.

Végül az összesített sorrend (sajátossága a magyar képregénypiacnak, hogy néhány kiadó nem csak a könyves terjesztésben vesz részt, hanem támogatóként az alternatív szcénában is jelen van):

1. MangaFan 90 (90+0)
2. Fumax 57 (56+1)
3. Képes Kiadó 56 (42+14)
4. Vad Virágok Könyvműhely 48 (48+0)
5. Athenaeum 45 (45+0)
6. Mozaik-Ratius 43 (4+39)
7. Nyitott Könyvműhely-Libri 34 (34+0)
8. Delta Vision 33 (33+0)
9. Kingpin 31 (26+5)
10. Egmont 27 (27+0)
11. Nero Blanco Comix 25 (0+25)
12. Cartaphilus 24 (24+0)
13. Windom 20 (0+20)
14. Roham 19 (3+16)
15. Pesti Könyv 17 (16+1)

Összeállította: Bayer Antal