Érdekes felmérés eredményei láttak napvilágot Franciaországban. Készítője a kulturális minisztérium információs közkönyvtára, témája a képregényolvasás, nemek, korosztályok, foglalkozás és érdeklődési terület szerint. Ahogy eddig is sejteni lehetett: a franciák rengeteg képregényt olvasnak, és igen pozitív a képregény társadalmi megítélése.

A teljes tanulmány (francia nyelven) innen tölthető le PDF-formátumban, mi csak a fontosabb elemeket emelünk ki.

- A franciák 76 százaléka olvasott képregényt; 29 százalék az elmúlt 12 hónap során, 47 százalék korábban.

- A megkérdezettek (nem csak az aktív olvasók, hanem az egész lakosság) 78 százaléka szerint a képregény művészeti ág.

- Majdnem minden második 11 évnél idősebb franciának (49%) van a tulajdonában képregény. A jelenlegi olvasók 87%-a, a korábbi olvasók 44%-a vásárolta meg (és tartotta meg) képregényeinek legalább egy részét.

- A franciák 3 százaléka évente 50-nél is több képregényt olvas, az egy főre eső átlag 8 kötet (az aktív olvasóknál 28).

- Alig 4 százalék olvas digitális képregényt, az aktív képregényolvasók közül is csak 14 százalék. A digitális formátum leginkább számítógépet jelent, az okostelefonon, e-readeren olvasók száma elenyésző.

- 70 százalék véli úgy, hogy a képregényolvasás más művek olvasására is inspirál, és ugyanennyien gondolják, hogy a képregényolvasás révén sok ismeretre lehet szert tenni, művelődni.

- Csak 40 százaléknak az a véleménye, hogy a képregények elsősorban a gyerekeknek és a fiataloknak valók.

- A korosztályok szerinti felosztás érdekessége, hogy a 60 év felettieknél van egy jelentős csökkenés: a legidősebbeknek csak az 50 százaléka olvasott akár csak egyetlen képregényt életében, és alig 9 százalék nyilatkozta azt, hogy az elmúlt 12 hónap során olvasott képregényt. (Megjegyzés: ez az éles váltás egybeesik a képregényalbumok szélesebb körű elterjedésével, ami az 1960-as évek elején következett be, a felmérés készítésekor, vagyis 2011-ben a ma 60 felettiek már elmúltak 10-15 évesek, őket érintette a legkevésbé az „Asterix-jelenség”.)

- 17 éves koráig a franciák 50 százaléka olvas rendszeresen képregényt, de még az ötveneseknél is 23 százalék ez az arány. A legmagasabb a 14 év alattiak körében, náluk eléri a 90 százalékot. A jelentős csökkenés átlagosan 21 éves korban következik be, ekkor a korábbi olvasóknak mintegy a fele terelődik más irányba vagy hagy fel teljesen az olvasással (nem csak a képregényolvasással).

- Azok között, akiknek a szülei is képregényolvasók (vagy legalábbis azok voltak), 45 százalék a képregényolvasók aránya, még azok között, akiknek nem, csak 18 százalék.

- A fiatalabb korosztályokban mintegy 10 százalékpont a különbség a férfi és női olvasók között, 40 év felett ez közel 20 százalékra nő.

- A legnagyobb arányban a képregényolvasók az értelmiségiek és vezető pozíciót betöltők között vannak (95 százalék képregényolvasó, 48 százalék rendszeres képregényolvasó), míg az alkalmazottaknál ezek az arányok csak 81, illetve 23 százalék.

- Ami az iskolai végzettséget illeti: a rendszeres képregényolvasók 6 százaléka végzett csak általános iskolát, míg a diplomások aránya 38 százalék.

- Különösen érdekes, hogy a képregényolvasás egyenes arányban van más kulturális fogyasztásokkal: a legtöbb képregényt olvasók 97 százaléka olvasott más könyvet is az elmúlt 12 hónapban, 88 százalékuk volt moziban, 74 százalékuk megfordult ezen időszak alatt könyvtárban, 70 százalék felkeresett legalább egy múzeumot vagy kiállítást, és 39 százalékuk húsznál több könyvet olvasott egy év alatt.

- Ezzel szemben az egyetlen képregényt sem olvasóknak csak 49 százaléka olvasott az elmúlt évben bármi mást, ugyanennyien voltak moziban, 25-26 százalék járt könyvtárban vagy kiállításon, és csak 14 százalékuk olvasott el húsznál több könyvet.

- Az aktív képregényolvasók körében még mindig a legnépszerűbb formátum a hagyományos képregényalbum – olyannyira, hogy a 40 felettiek 90 százalékot is meghaladó arányban választják ezeket. A 18-29 év közöttiek azonban ugyanennyi amerikai képregényt is fogyasztanak (60-60 százalék), és ugyanezeknek a korosztályok a legfőbb olvasói a képregényeket tartalmazó humorlapoknak is. A mangaolvasók aránya csak a legfiatalabbak között haladja meg az 50 százalékot, és ott is csak a harmadik-negyedik helyen áll, az éles váltás 40 évnél húzódik: közülük csak 10-14 százalék vesz a kezébe távol-keleti képregényt.

- Átlagos értékek: albumok 83 %, humoros és képregénylapok 52 %, comics 48 %, manga 38 %, „graphic novel” 21%. (Utóbbinál megjegyzendő, hogy nem egyértelmű a művek besorolása.)

- Az olvasók 66 százaléka számára legfontosabb szempont a történet, 59 százalék említette a rajzot, míg maguk a karakterek a 15-17 évesek körében még a rajznál is fontosabbak. (Nyilván többet is lehetett választani, ezért haladják meg az összegek a száz százalékot.) Nagyon érdekes még, hogy a legnagyobb mértékben a 60 felettiek említették a szerző személyét (20 százalék), míg a 15-17 évesek körében ez az arány mindössze 2, azaz két százalék.

- A 15 év feletti képregényolvasók 85 százaléka csak a saját ízlése szerint választ, ám megfigyelhető, hogy minél nagyobb fogyasztó az illető, annál inkább ad mások véleményére (más olvasók, szakírók, fórumok).

- A rendszeres képregényolvasók 59 százaléka vásárolt képregényt az elmúlt 12 hónapban, ám csak 9 százalékuk vett 20-nál többet. Az olvasásnak ez a formája a legelterjedtebb minden korosztályban, 50 év felett pedig már erősen dominál. A kölcsönadás/vétel a legfiatalabbak körében népszerű, de még 40 év körül is minden harmadik olvasó kapott (és feltehetően adott is) kölcsön képregényt. A könyvtárban olvasás iskoláskorban nagyon magas arányt képvisel – ennek nyilván az is az oka, hogy a francia iskolai könyvtárak bőségesen el vannak látva képregényekkel. A könyvtárból való kölcsönzés nagyjából ugyanúgy alakul, mint a helyben olvasás, bár érdekes módon ott 30 felett van egy emelkedés a huszonévesekhez képest. Az átlagos számok: kölcsönvétel 45 %, könyvtári helyben olvasás 32 %, könyvtári kölcsönzés 35 %.

- Végül még egyszer a digitális olvasásról: az aktív képregényolvasók 14 százaléka olvasott már valamilyen elektronikus módon képregényt, közöttük a 18-24 évesek a legaktívabbak ezen a téren (29 százalék). A digitális formátumokat böngészők 80 százaléka számítógépen olvas, 26 százalékuk tableten, 18 százalékuk mobiltelefonon, 12 százalékuk e-readeren, és ezeknek az olvasóknak a fele vásárolt is már digitális képregényt. Feltehetően ezen a téren várhatók leginkább változások a közeljövőben – 2011-ben ez volt a helyzet.