Még 2011 szeptember-októberében, tehát nem sokkal a szuperhősös képregényeik újraindítására irányuló New 52 akció után készíttetett felmérést a DC Comics az AC Nielsen marketingügynökséggel. A kérdőív kitöltésére kifejezetten olyan olvasókat kértek meg, akik vásároltak az új sorozatokból. A bő 6 ezer válaszadótól kapott visszajelzések többnyire megerősítik a tendenciákat, néhány meglepetéssel szolgálnak, és pár fontos kérdést még mindig függőben hagynak.

A jelentést részletesen elemzi az ICV2, mi csak pár érdekességet emelünk ki. Hogy az amerikai szuperhősös képregények olvasói túlnyomó részben hímneműek, eddig sem volt kétséges, de a 93 százalékos arány mégis mellbevágó. Ez a felmérés is tükrözi azt, amit már jó ideje tudni lehetett: ez a fajta képregény már messze nem a gyerekeknek szól. De hogy a 18 éven aluliak alig 1-2 százalékát tegyék ki az olvasóknak, gondolom, más számára is eléggé váratlan. Azt viszont a hazai képregényes rendezvények és fórumok aktivitása is bizonyítja, hogy a legtöbb rajongója ennek a képregénytípusnak 30-on közvetlenül innen és túl található. De a 35 év fölöttiek 36-46 százalékos részvétele megint csak elgondolkodtató, több szempontból is.

Az egyik leglényegesebb adat, hogy a New 52-címek megvásárlóinak a 70 százaléka egyébként is nagy képregényolvasó. 25 százalék tartozik a „lapsed reader”, vagyis egy jó ideje képregényt már nem olvasó, de most visszatérő kategóriába, a vadonatúj olvasók aránya pedig csupán 5 százalék. Ez a tény azoknak a kétkedőknek látszik igazat adni, akik szerint a DC elhibázta a stratégiáját, és nem sikerült új olvasókat szereznie. Ennek azonban ellentmond, hogy a legnépszerűbb címek – még ha vissza is estek az első hónapok után – még mindig a korábbi eladások két-háromszorosát produkálják (lásd a Comic Beat vonatkozó elemzését). Vagyis a DC igenis szerzett új vásárlókat, illetve több képregény vásárlására sikerült ösztönöznie a célzott fogyasztócsoportot. Korai tehát még kudarcnak nevezni a nagy durranást, amelynek nem is feltétlenül a közvetlen, képregényfüzetek eladásában manifesztálódó következményei a legfontosabbak hosszú távon a DC-t tulajdonló Warner-csoport számára.

A vásárló 50 százalékának az éves jövedelme nem éri el a 60 ezer dollárt. 2010-es adatot találtam az Egyesült Államok átlagos jövedelemszintjére, ez 40.500 dollár, tehát a felmérés eleve az átlag feletti küszöbre kérdezett rá. Részletesebb bontást nem kaptunk, de ezekből az adatokból is kiolvasható, hogy a ma már egyáltalán nem olcsó (a DC esetében 3 dolláros) havilapokat a tényleges vevők nagy része különösebb gond nélkül meg tudja engedni magának – hacsak nem áll neki felvásárolni az összes DC, Marvel és egyéb címet, persze.

Kritikus kérdésnek tartják sokan a jövő szempontjából a digitális formátum sorsát. Erről még mindig nagyon kevés kézzel fogható adat lát napvilágot, de annyi kiderül a felmérésből, hogy a válaszadók 10 százaléka vásárolt az új DC-címekből a Comixology rendszeren keresztül vagy a DC által közvetlenül kínált módokon. Azt is megtudjuk, hogy ennek a 10 százaléknak több mint a fele vásárolt nyomtatott példányokat is, míg a boltban vásárlóknak alig 16 százaléka mondta azt, hogy vett már vagy akár csak olvasott már képregényt valamilyen elektronikus módon. Talán a legmeglepőbb ebben a tekintetben, hogy a várakozással ellentétben nem a fiatalabb olvasókra jellemző az online vásárlás: a digitális formátumok vevőinek 48%-a elmúlt 35 éves, míg a bolti vásárlóknál ez az arány csak 35%, tehát a fiatalabbak még mindig inkább kézbe veszik a képregényeket.

A DC tervezi rendszeresen megismételni ezt a felmérést – kíváncsian várjuk, hogyan alakulnak hosszabb távon az adatok.