Közel az év vége, szokás ilyenkor összegezni. Elsőként a képregénykiadókat kérdeztük meg erről a rendhagyó évről. A válaszokat beérkezésük sorrendjében, csoportosítva adjuk közre. A leggyorsabb a Pesti Könyv, a 5Panels, a Chameleon Comix, a Panel Kalandor és a Képregény Kedvelők Klubja vezetője volt, és kettős szerepében érintettként a kérdező is válaszolt.

1) Hány képregényetek jelent meg ebben az évben, és mennyire borította fel a terveiteket a járvány? Volt-e konkrétan olyan kiadványotok, amelyről átmenetileg vagy véglegesen lemondtatok, illetve jövőre halasztottatok?

Pesti Könyv (PK, Simon István): Kilenc, kemény táblás mutációval tizenkettő.

5Panels (5P, Szebeni Péter): Két kiadványunk jelent meg, a Hullámtörés és a LovEyes. Füstbe ment tervről nem tudok, max. a Céltalanból csináltunk volna második kiadást, de azt áttoltuk jövőre.

Chameleon Comix (CC, Szűcs Gyula): Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Chameleon Comix kiadó a 2016-os indulása óta idén először nem adott ki semmilyen képregényt. Voltak persze ilyen irányú tervek, de végül az anyagi és szellemi erőforrásainkat a Fighting Fantasy játékkönyvekhez csoportosítottuk át. Idén az én fordításomban, a hazai képregényiparhoz szorosan kötődő emberek nívós közreműködésével jelent meg magyarul Ian Livingstone két kötete, az Allansia bérgyilkosai és A veszedelem kikötője. Többet is szerettünk volna idén kihozni, de részben pont a koronavírus miatt ez végül nem jött össze.

Panel Kalandor (PKal, Bedekovics Ákos): Két megjelenés fért bele az idei évbe, és az egész éves tervezetet teljesen felborította a nem várt akadály. Ennek azonban lett egy pozitív hozadéka is, hogy korábban érkezett meg az Eisner-nyertes Egyetemre mentem. Véglegesen még semmiről sem mondtam le, de mindent elhalasztottam, amiről úgy éreztem nem illik napjaink hangulatához.

Képregény Kedvelők Klubja (KKK, Kiss Ferenc): Tíz kiadványunk volt. Nem volt borulás, halasztás, minden a terveim szerint működött.

Nero Blanco Comix (NBC, Bayer Antal): Négy képregény és egy képregénytörténeti kiadvány, valamint néhány utánnyomás is készült. Őszre terveztem még egy vagy két képregénytörténeti kiadványt, de mivel elmaradtak az év végi rendezvények, inkább nem erőltettem a befejezésüket. Majd jövőre.

2) Nagyon nehéz még látni, mi lesz 2021-ben, de tételezzük fel, hogy legkésőbb a nyár elejére nagyjából vissza lehet térni a megszokott élethez. Ti is így számoltok, vagy még ennél is óvatosabbak vagytok? Mennyire rugalmas a jövő évi kiadási tervetek, hogy látjátok, több vagy kevesebb kiadványotok lehet, mint 2020-ban?

PK: Szerintem nyártól visszatér minden a régi kerékvágásba. Egyelőre új címeken gondolkozunk, mert pl. a Rick and Morty sorozatunk kifutott.

5P: Nyárra szerintem minden visszaáll normálisra, akkor is, ha egyébként lesz negyedik, hatodik, akárhanyadik hullám, mivel idén nyáron is minden ment a szokásos kerékvágásba. Nyáron a vírus és az intézkedések is szabadságra mennek… Szóval ha lesz új kiadványunk, szerintem tavasz végétől ősz elejéig fogjuk időzíteni.

CC: Jövőre mindenképpen több kiadványunk lesz kettőnél, és képregény is lesz köztük. Az új képregényes kiadványunk tökéletesen fog illeszkedni a kiadó eddigi, fantasy és posztapokaliptikus zsánerekre koncentráló profiljába.

PKal: A 2021-es évvel nagyon óvatosan fogok bánni, hisz még ha helyre is állna a világ rendje, az sem jelenti azt, hogy minden azonnal visszatér majd a(z új) „normális kerékvágásba”. Ahogy idén, úgy jövőre is elengedhetetlen lesz a flexibilitás, és mindig a lehetőségekhez mérten kell meghozni a döntéseket. Ugyanezt az elvet vallom a rendezvényekkel kapcsolatban is, ahol egészen biztosan sokkal ritkábban leszek jelen, amennyiben lesznek. Fő az elővigyázatosság. A következő évben is szeretném tartani az eddigi évi kiadványmennyiséget, de ennél több a helyzetre való tekintettel nem valószínű.

KKK: Nekem kevesebb lesz, mert más típusú kiadványokkal (művészeti albumok) kívánok elsősorban foglalkozni.

NBC: A kiadványok számának a felfutása és kiadók szaporodása lehetővé teszi a számomra, hogy a rendezvényszervezés és a képregényt népszerűsítő médiaszereplések után a kiadói tevékenységben is hátrább lépjek. A járvány kitörése valamelyest felgyorsítja ezt a folyamatot. Az előző válaszban említett két képregénytörténeti kiadványt mindenképpen elkészítem a tavasz során, és van pár ötletem is a tarsolyban, de egyik sem elég konkrét ahhoz, hogy beszéljek róluk. Abban az egyben biztos vagyok, hogy csak hazai szerzők és esetleg rendezvények alkalmából Budapestre látogató külföldi alkotók képregényeinek a kiadása jöhet szóba ezentúl.

3) Ha nem is egyforma mértékben, de minden kiadót sújtott a rendezvények elmaradása, illetve a könyvesboltok tavaszi bezárása. Milyen stratégiát választottatok a kiesések minimalizálásra?

PK: Megnyílt a saját webshopunk, ezen kívül a stratégia fő része a kiadványok számának csökkentése volt.

5P: Webshopoknak több példányt adtam át, mint tavaly, és a csomagküldésre is jobban ráálltam akciókkal.

CC: A Fumax webshopja mellett igyekeztünk a nagy múltú budapesti sci-fi, fantasy és RPG szakboltokba (Szellemlovas, Silverland, Dungeon) is bevinni a játékkönyveinket, és ahol fogadókészség volt rá, a képregényeinkből is adtunk a könyvek mellé. Voltak előrendelési akcióink is, hiszen a mostani vírushelyzetben kiemelten fontos, hogy aki csak teheti, közvetlenül a kiadótól vásárolja meg a kedvenc köteteit, hiszen ezzel biztosítja be legkönnyebben, hogy legyen forrás a későbbi kötetek jogdíjára, fordítására, nyomdaköltségére. Készül a saját webshopunk, és lesz kedvezményes előfizetői csomag is a jövőre megjelenő kiadványainkra.

PKal: Mivel könyvesboltokban a Panel Kalandor nincs jelen, így szerencsésen megúsztuk a bizományi boltok bezárását. A rendezvények hiánya inkább abból a szempontból volt fájó, hogy nem volt lehetőség találkozni az olvasókkal, akik miatt eleve ezek a könyvek megjelennek.

KKK: Nekem abszolút bejött az előfizetéses rendszer, csak az a pár darab (5 és 15 között) „maradt a nyakamon”, amivel meg szoktam fejelni az előrendelési példányszámokat.

NBC: A rendezvények elmaradása miatt a megszokott felére, harmadára csökkentek az eladásaim. Szerencsére van három erős terjesztő partnerem (Fumax/Comicsinvest, Képregénymarket, Fantasmania), akiknél viszont elég jól pörögnek a kiadványaim, így összességében elfogadható a mérleg.

4) Melyik saját kiadványotokat tartjátok a legfontosabbnak 2020-ban?

PK: Lucky Luke 40 (Gyapotcowboy), a világpremierrel egy időben sikerült kiadnunk.

5P: Mindkét kiadványunkat azonosan fontosnak érzem, habár ha egyet kell kiválasztani, akkor az a LovEyes lenne, mivel az új alkotó bemutatkozó kiadványa volt.

CC: Természetesen a két Ian Livingstone-játékkönyvet.

PKal: Egyértelműen az Egyetemre mentemet. Úgy vélem egy hiánypótló alkotás, ami a modern képregényes médiumban is egyedülállónak számít az epizodikus stílusával, és humorával. Lissa Treiman fantasztikus alkotó, és még talán nála is jobban várom, hogy Max Sarin kiváló rajzaival is találkozhassanak a hazai olvasók jövőre. A közönség is jól fogadta, és határozottan ez a legkellemes produkció, amin valaha lehetőségünk volt dolgozni. Egyszerűen bearanyozza mindenki napjait.

KKK: Jégvirág a pokolban, ha ez saját kiadványnak számít. Az ördög 9 próbája, ha ez képregénynek számít. Fedina Lídia: Fantasztikus! (Megjegyzés: A Jégvirág a pokolban írója Kiss Ferenc, az Erdélyi Szalon gondozásában jelent meg.)

NBC: A Munoz-Sampayo argentin szerzőpáros Billie Holiday-képregényét. Ennek a magyarországi kiadása régi tervem volt. Sajnos egyelőre jóval kisebb iránta az érdeklődés, mint reméltem. Hiába világhírű alkotók munkája, nálunk alig ismerik őket. Ennél a kiadványnál nagyon hiányzik a rendezvényes bemutatási, belelapozási lehetőség.

5) Melyik képregény megjelenését tartjátok a legfontosabbnak más kiadónál 2020-ban?

PK: Talán Koska A nagy CSÉ kötetét. Zoli láthatóan egyre nagyobb feladatokhoz nő fel.

5P: Számomra a Neil Gaiman: Sandman 3. kötete, mert végre elértünk oda, hogy teljesen új vizekre eveztünk a kiadás terén. Ez volt az egyetlen olyan kiadvány idén, amit előrendeltem.

CC: Szuper, hogy elkészült Az utolsó előtti huszár, és a Makoma megjelenése is óriási dolog a Hellboy-sorban, hiszen ebben olvasható László Márk képregénye. Farkas Lajos Megváltásának megjelenése is igen örvendetes, remélem, idővel a franciául megjelent fantasy képregényeit is olvashatjuk majd magyarul.

PKal: Rengeteg kiváló megjelenéssel gazdagodott idén is a hazai olvasó közönség, mégis úgy vélem, hogy a legfontosabb az YKX 3. része volt. Mindig öröm ilyen magas minőségű történeteket olvasni.  Ezen kívül számomra a Kockás megjelenése a legörömtelibb. Nagyon sokrétű újság, remek történetekkel, és pont annyi humorral minden hónapban, amennyire ilyen nehéz időkben szükségünk van. Valamint muszáj megemlítenem még, hogy mennyire feldob, hogy végre a Julia is megjelenik itthon.

KKK: Sandman, Megváltás, Hellboy.

NBC: A Transmetropolitan és a Konc (Bone) hazai kiadásának a megkezdése nagyon fontos, új színekkel gazdagítja a palettát. A Sapiens megjelenése képregényben pedig egészen új olvasóközönséget szólíthat meg.

6) Melyik képregény hazai megjelenése volt a meglepőbb nektek 2020-ban?

PK: Passz. Mindenki hozta a formáját.

5P: Talán az Egérőrség, de tökre örülök annak, hogy a Ciceró ezeket az ifjúságibb képregényeket felkarolta.

CC: Sosem gondoltam volna, hogy Spuri és kedves neje fejest ugranak a Marvel-képregények kiadásába, de nagyon örülök, hogy megtették, mert Köpeny és Kard nekem is gyerekkori kedvencem volt.

PKal: Két címet emelnék ki. Az egyik az Egyetemre mentem volt, amiről mindig is úgy hittem, hogy sosem fog megjelenni itthon, és a felkarolása is legalább annyira váratlan volt ebben az évben, mint a Covid maga. Ezen kívül pedig a Julia.

KKK: -

NBC: Rengeteg meglepetés ért az idén, szinte felsorolni sem tudnám. Hármat emelnék ki: a francia Történelmet írtak sorozat elindulása, ezt abszolút nem vártam. Már az Eduárd fapados képregényújság szerkesztése idején felmerült, hogy új képregényekben használjuk fel a Rejtő-Korcsmáros figurákat, de akkor ebből csak nagyon kevés valósult meg. Abszolút nem tudtam róla, hogy Hobo készül erre a Rejtő-dekameronra a Képes Kiadóval, izgatottan várom, hogy elolvassam. És persze különösen örülök a Juliának, nagy bátorságra vall szerintem az Anagramtól, hogy belevág.

7) A statisztikákból kiviláglik, hogy az amerikai képregények kiadását lassította legkevésbé a járványhelyzet, amitől még inkább megnőtt az arányuk a piacon, már közelít a 70 százalékhoz – húsz év óta nem volt ilyen magas. Foglalkoztat titeket ez a kérdés, akár kiadóként, akár olvasóként?

PK: Ez egy trend, amivel muszáj tisztában lenni. Szerintem értékelhető mennyiségben és nyereségesen egy-két kivételtől eltekintve csak amerikai képregényeket lehet kiadni.

5P: Kiadóként igen, mert egy nyugati címen én is gondolkozom, de biztosan nem ebben az időszakban fogok belevágni.

CC: Annyiban mindenképpen érdekes jelenség, hogy a hazai olvasók ezek szerint jobban szeretik a régi, jól bevált címeket és a világszerte ismert képregényhősöket, ami nem kis részben talán pont az évek óta tartó szuperhősfilmes dömpingnek köszönhető. Nagy terveket szövögető kis kiadóként viszont kifejezetten fontosnak tartom megmutatni, hogy az európai, no és persze a hazai képregények közt is vannak legalább olyan szórakoztató történetek, mint az amerikaiak.

PKal: Olvasóként mindenképp. Engem inkább az zavar – ha bárkit bármi is zavarhat egy rekord megjelenés körüli évben – hogy hiába 70%, de még mindig túlnyomórészt ugyanarra a műfajra fókuszál a közönség érdeklődése. Ezt inkább tartom aggasztó jelnek, mint hogy itthon is javarészt amerikai képregényeket lehet olvasni. Hiába 70%, még mindig messze nem elég széles a spektrum. Úgy vélem teljesen mindegy, hogy amerikai, európai, vagy akár afrikai az adott képregény, amíg a történet és a rajzok minősége elnyeri az olvasó tetszését.

KKK: Nem.

NBC: Kiadóként eleve igyekeztem mindig rontani ezen az arányon, alig vannak amerikai képregényeim, inkább magyar és európai szerzőkre koncentráltam. Olvasóként pedig már csak azért is szeretnék több „nem amerikait”, mert csak olyan külföldi képregényt olvasok magyarul, aminek az eredeti nyelvét nem értem.

8) A járványt különösen megsínylették a hazai készítésű képregények, feleannyi sem jelent meg 2020-ban, mint 2019-ben, sőt a tíz évvel ezelőtti szintre esett vissza ez a szegmens, az eredetik műveknél még inkább szembetűnő a csökkenés. Szükség lenne-e szerintetek a hazai készítésű képregények ösztönzésére, és ha igen, kinek a feladata lenne? Közvetlen vagy közvetett állami támogatás, a közösségi finanszírozás felpörgetése, esetleg valamilyen hozzájárulás a kiadói szakma részéről?

PK: Az alkotók valamiféle anyagi ösztönzése, honorálása valószínűleg jó lenne, csak az a kérdés, hogy ki tudja ennek az anyagi hátterét biztosítani.

5P: Igen, szerintem nagyon fontos lenne támogatni a hazai szerzőket, de függetlenül a jelenlegi helyzettől. Állami szinten… Hát erre nem igazán számítok, és nem is akarok velük nagyon közösséget vállalni. A kiadók szerintem már elég jól tudnak dolgozni a hazai alkotókért (pont ezért is csinálom), és a közösségi finanszírozás akár eszköz is lehet ebben.

CC: Az állami dotáció végső soron nem egy ördögtől való dolog, ám megvan a hátulütője. Emlékezzünk csak vissza, mennyire szoros határidőre kellett megrajzolni a Királyok és kereszteket, vagy hogy milyen vegyes kritikákat kapott Futaki Attila 56-os képregénye (ami ráadásul el sem készült a forradalom 60. évfordulójára)! A Galaktika és az ArtComix hamvába holt képregényes pályázatai után nem hiszem, hogy bármelyik hazai kiadó meg merne kockáztatni bármi hasonlót, a Nyugat+Zombik után viszont az AllStar és Az utolsó előtti huszár is fényesen bizonyította, hogy a közösségi finanszírozás abszolút járható út. Utóbbin hamarosan a Chameleon Comix is elindul: gőzerővel dolgozunk Balla Krisztián rajzolóval a Tolvajok városa játékkönyv angol és magyar nyelvű képregényverzióján, mivel Ian Livingstone, a Fighting Fantasy-kötetek írója azt szeretné, ha el tudnánk vele készülni első lapozgatós könyve, a Steve Jacksonnal közösen írt Tűzhegy megjelenésének 40. évfordulójára, 2022-re.

KKK: Szerintem ez a Magyar Képregény Szövetség feladata lenne. Jóval nagyobb részt kellene vállalnia az új magyar képregények promotálásából és kiadásából.

PKal: Az állami támogatás bármennyire is jól hangzana, kötöttségekkel járna, és az egész médium érdemi lényegét tudná kivenni belőle. A közönség finanszírozás egy járhatóbb út lenne, több kreatív csapatnak is remek lehetőségeket tud biztosítani a megjelenésre, ugyanakkor ezek még mindig szörnyen lassú folyamatok.

NBC: A közvetett állami támogatás eddig többnyire megrendeléseket jelentett, arra nemigen volt példa, hogy alkotók saját ötleteinek a megvalósításához adnának segítséget. Jó lenne, ha idővel Magyarország is csatlakozna azon országok köréhez, amelyekben komolyan veszik a képregénykultúrát, és megfelelő támogatásban részesítik a hazai szerzőket, mint például Hollandia, Finnország vagy Lengyelország. A közösségi finanszírozásban vannak már sikerek, de az így megvalósuló kiadványok ritkán jutnak túl egy bennfentes körön. A kiadók között van néhány, amelyik bevállal egy-egy kiadványt, de ezeknél is hasonló a probléma az alacsony példányszám miatt. Szerintem megfontolandó lenne egy olyan alap létrehozása, amelyen keresztül több kiadó összefogva tudna hozzájárulni egy-egy mű, például egy antológia megjelenéséhez.