Bár hátravan még néhány nap az évből, és utólag is értesülhetünk idei megjelenésekről, nagy meglepetések már aligha fognak bekövetkezni. Gyorsmérleg 2022 képregényes újdonságairól.

Módszertani megjegyzés: az alábbiakban „új megjelenésnek” azokat a képregénykiadványokat tekintjük, amelyek most először jelentek meg ebben a formában (magyar nyelven). Nem tekintjük külön tételnek a borító- és formátumvariánsokat (például az azonos tartalommal puhafedeles és keménytáblás kivitelezésben is megjelent köteteket), és nem vesszük figyelembe a lényegében változatlan utánnyomásokat sem, még akkor sem, ha kiadóváltás történt. „Újnak” számít viszont az olyan gyűjteményes kiadás, amelynek a részei korábban csak külön-külön voltak kaphatók. A listát nagyrészt a kepregenydb.hu adatbázisa alapján állítottuk össze.

Karácsonyig nem egészen 400 új képregényt számoltunk össze. Ez azt jelenti, hogy „darabra” a magyar képregénykiadás eddigi második legjobb évét teljesíti a 2019-es rekord (433) után.

Részletesebb vizsgálódást három szempontból végeztünk: terjesztési módok, típusok és kiadók szerint.

Bár alig akad olyan képregény, amelyet ne lehetne több módon is beszerezni, tartjuk magunkat az évek óta használt hármas osztáshoz: újságos, könyves és alternatív terjesztés. Igyekszünk minden megjelenést abba a kategóriába sorolni, amelyben jellemzően és hosszabb távon lehet beszerezni – tehát például azokat a köteteket, amelyek egy-két hónapon át az újságosoknál is kaphatók, inkább a könyves forgalmazásnál vesszük figyelembe.

Azt is el kell mondanunk ismételten, hogy sem a nyomtatott, sem az eladott példányszámokról nem rendelkezünk információkkal. Annyit tudunk, hogy jellemzően az újságos forgalmazásba kerülő képregényeknél a legnagyobb a példányszám, a legkisebb pedig az alternatív, főként rendezvényes és webshopos forgalmazásúaknál. De ezek csak általánosságok, hiszen például „alternatívnak” számíthat egy széles körben ingyenesen terjesztett füzet is.

Elsősorban újságos forgalmazásba körülbelül 130 képregény került, ami jóval kevesebb az elmúlt pár évnél. Ennek fő oka a DC-címeket kiadó Eaglemoss kiszállása a piacról, hiszen ők pár éven át évente 40-nél is több tétellel járultak hozzá a kínálathoz. A Marvel-címekkel foglalkozó Hachette kicsit növelte, a Garfieldre koncentráló Drize csökkentette a megjelenések számát, míg a Kingpin és a Vitanum esetében nem volt számottevő változás.

Tovább nőtt a könyvesbolti forgalmazásban kapható képregények aránya, bőven 100 fölött volt idén az új megjelenések száma. Ezzel meg is közelítettük a 2008-as rekordot (121). Érdemes megjegyezni, hogy míg a 2000-es évek második felében a mangáknak volt köszönhető a növekedés, ma már más típusok töltik ki a könyvesboltok képregényrészlegét.

Egészen biztos, hogy új csúcs született az alternatív terjesztésben kiadott képregények tekintetében, már most látszik, hogy meghaladtuk az előző, 2019-es csúcsot (144). Az elmúlt két évben a rendezvények elmaradása miatt ez a szegmens esett vissza a legnagyobb mértékben, idén azonban ismét fellendült – nem kizárt, hogy a 150-et is meg fogja haladni az újdonságok száma.

A darabszámokon túl az arányokat is érdemes figyelni: 2015 óta mindig az újságosoknál kapható képregények álltak az első helyen, most ismét az alternatívok kerültek az élre, és a könyvesbolti forgalmazásúak is megközelítik a 30 százalékot – még sosem volt ilyen kicsi a különbség a három terjesztési mód között.

Amikor „típusokról” beszélünk, ezen elsősorban a származási helyet értjük. Valószínűleg érdemes lenne célközönség szerint is vizsgálódni, de erről nincs elegendő információnk. Maguk a kiadók sem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy az egyes kiadványaiknak melyik korosztály a fő vásárlója.

1990 óta egyetlen olyan év volt, amikor nem amerikai képregényből jelent meg a legtöbb Magyarországon, és 2022 sem kivétel. A kisebb visszaesés ellenére közel 250 amerikai megjelenés volt, ami továbbra is meghaladja az összes kiadvány 60 százalékát. Ezen belül pedig minden második kiadott amerikai képregény a Marvel szuperhőseihez kapcsolható. A DC-címek száma látványosan visszaesett az Eaglemoss távozásával, a többi kiadóhoz vagy franchise-hoz köthetők (Dark Horse, Image, Star Wars, Garfield) aránya nem nagyon változott. Érdemes kiemelni, hogy az újságos forgalmazásban kapható képregények szinte mindegyike (a Kockás kivételével) és a könyvesboltokban megvásárolható képregények háromnegyede amerikai. Az alternatív terjesztésű – általában tehát alacsonyabb, sőt nem egyszer limitált példányszámú – címeknél ez az arány nagyjából 25 százalék.

A második helyen a magyar képregények állnak, néhány tétellel megelőzve a más európai országokból, illetve a világ többi részéről származó képregényeket – mindhárom kategóriából 40-50 jelent meg 2022-ben. Távol-keleti képregényből továbbra is nagyon kevés jelenik meg magyarul.

A magyar képregények túlnyomó többsége még mindig nem részesül országos terjesztésben. 2022-ben tíznél kevesebb új magyar képregény címe található a nagy könyvterjesztők webshopjában, a boltokba pedig még ennyi sem jut el. Az európai képregények tekintetében valamivel jobb az arány, főleg a francia és angol címeknél. Olasz képregényt azonban még mindig csak mutatóban látni a könyvesboltok polcain.

A legtöbb képregényt kiadók listáján az első helyen idén is a Kingpin található, a másodikon pedig a Hachette. A harmadik helyet az Eaglemoss kiesése után holtversenyben a Fumax és a Vad Virágok Könyvműhely szerezte meg, a top 10-be rajtuk kívül még a Vitanum, a Szukits és a Drize mögött három olyan kiadó került be, amely korlátozott terjesztési csatornákkal dolgozik (Nero Blanco Comix, Frike Comics, Bubi Bolt). Legalább 60 vállalkozás, intézmény és magánszemély adott ki képregényt 2022-ben Magyarországon, először jelentkezett ilyen kiadvánnyal például a Lingea, a Master-Labs és a Petőfi Kulturális Ügynökség.

Bayer Antal