Joe Sacco neve bizonyára ismerősen cseng a tájékozottabb hazai képregénykedvelők számára. A máltai származású amerikai író-rajzoló újságírást tanult az egyetemen, és ez az érdeklődése azóta is meghatározza képregényei témáinak megválasztását: rajzolt riportokat készít, amelyekben jellemzően a világ háborús vagy erőszakos konfliktusokkal terhelt vidékeiről tudósít.

Első nemzetközi sikere az 1993-95 között folytatásokban, majd később kötetben is megjelenő Palestine (Palesztina) volt, amelyben az izraeli fennhatóság alatt élő palesztinok mindennapi küzdelmeit és megaláztatásait dokumentálta személyes élményei alapján. Ezután Szarajevóban és Gorazdéban gyűjtött anyagot a boszniai háború pusztításairól szóló következő könyvéhez, amely Safe Area Gorazde (Gorazde, biztonságos terület) címmel jelent meg, és 2001-ben elnyerte a legjobb eredeti képregénykötetnek járó Eisner-díjat. Az iraki háborúval és egyéb nehéz témákkal foglalkozó rövidebb képregényes riportok után következő hosszabb lélegzetű művével Palesztinába tért vissza. A Footnotes in Gaza-ban (Gázai lábjegyzetek, 2009) az izraeli hadsereg által 1956-ban Khan Younisban és Rafahban elkövetett mészárlásokat rekonstruálta túlélők elmondása alapján, mindehhez hozzákapcsolva a Gázában tartózkodása alatt is folyó eseményeket, például palesztin házak lerombolását. Ez a könyv újabb Eisner-díjat hozott Sacco számára, akinek idén megjelent Journalism (Újságírás) című, rövidebb riportjait tartalmazó gyűjteményes kötete, és a Chris Hedges oknyomozó újságíróval közösen jegyzett  Days of Destruction, Days of Revolt (Pusztítás napjai, lázadás napjai) amelyről a továbbiakban szó lesz.

Chris Hedges több mint húsz éven át tudósított a Közel-Kelet, Afrika és a Balkán konfliktuszónáiból, a nyolcvanas évek végén, a Vasfüggöny lebontásakor pedig Közép-Kelet Európában tartózkodott. 2002-ben a The New York Times más riportereivel együtt nyerte el a Pulitzer-díjat az újság globális terrorizmusról írt beszámolóiért, és ugyanekkor megkapta az Amnesty International Emberi Jogi Újságírásért díját is. Hedges komoly kritikusa Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódjának és kezdettől ellenezte az iraki háborút (a NY Timestól is emiatt vált meg végül). Hedges több könyvet írt már korábban – Empire of Illusion (A képzelet birodalma), Death of the Liberal Class  (A liberális osztály halála) – amelyekben keményen ostorozza az Amerikát és rajta keresztül a világot meghatározó folyamatokat, amelyek egyre nagyobb egyenlőtlenséghez és a társadalom többségének kiszolgáltatottságához vezetnek. Hedges Boszniában találkozott először Saccóval, majd 2001-ben együtt utaztak riportot készíteni a gázai Khan Younisba, ekkor született meg Saccoban a Footnotes in Gaza megírásának ötlete.

Az interjú a Lodz-i Nemzetközi Képregény- és Játék Fesztiválon készült 2012. október 6-án Dave McKean előadása után, egy kis kávézóban, nem messze a fesztivál helyszínétől, miközben sörözgettünk és borozgattunk, valamint Dave-et egy sajttortára is meghívtam.

A fesztiválra kifejezetten Dave McKean miatt látogattam el, de sok más brit alkotó is tiszteletét tette, úgy mint John McCrea, Simon Bisley és Warren Pleece. Voltak azonban művészek a világ minden tájáról, Cameron Stewart eredendően kanadai, de jelenleg Németországban él, Tony Sandoval egyenesen Mexikóból érkezett, Brian Azzarello híres noir-képregényíró pedig az Egyesült Államokból.

Kovács Milán: Az előadásod alatt az egyik kérdés a közönségből azt firtatta, hogy körülbelül háromnegyede a képregényes munkáidnak Neil Gaiman íróhoz köthető. Hogyan reagáltál erre?

Dave McKean: Tény, hogy rengeteget dolgozom együtt Neillel, de igazából 50-50%-ban próbálom megosztani a Neillel – és más írókkal – való munkáimra és a saját projektjeimre szánt időt. A saját munkáim között ellenben nem csak képregények, hanem könyvek, filmek, de leginkább zene, kiállítás és tervezés szerepelnek.

KM: Hogyan újitod meg időről időre a stílusodat? Hogyan viszonyulsz az új stílusokhoz? Nem sok művész képes „elfelejteni” a jól bevált stílusjegyeit, amelyekről a rajongói felismerhetik.

DM: Szerintem ez nagyon unalmas. Mármint, másoknak talán rendben van így, de én halálra unnám magam, ha mindig ugyanazt kellene csinálnom. Nem érzem problémának, ha egyazon dologgal kell foglalkoznom hosszabb ideig, de hogy örökké ugyanazt a stílust vagy témát használjam, az számomra lehetetlen. Szeretek új, általam még felfedezetlen terepekre tévedni és egyébként is, annyi minden van a világunkban, ami inspirálja az embert...

Bár jelenleg még a november 17-i 4. Szegedi Képregényfesztiválra készülünk, már ideje beharangozni a hagyományos fővárosi évzáró nyugati és keleti képregényes, animés, akciófigurás, gamer és cosplayer rendezvényeket is.

A sort a 8. HoldfényCon nyitja november utolsó hétvégéjén 24-25-én, a Millenárison. A Holdfény Fantasy Team és a PlayIT által szervezett rendezvény középpontjában a kiemelten steampunk tematikával meghirdett cosplay-verseny áll. A belépő egy napra 1500, két napra 2500 forint.

December 8-án kerül sor a MangaFan kiadó, a Mondo magazin és a Cosplay.hu által 2008 óta minden évben megrendezett mangás-animés Animekarácsonyra, szintén a Millenárison. A belépő várhatóan a korábbi egynapos rendezvényekhez hasonlóan 2500 forint lesz, amiből 1000 forint levásárolható a kijelölt standokon.

A Magyar Képregény Szövetség által 2005 óta minden évben megrendezett Hungarocomix képregényvásár ezúttal a Könyvfiesztával társul. A december 13. és 16. között az Akváriumban (ex-Gödör Klubban) sorra kerülő rendezvényen standot állít a tagkiadók és alkotók, alkotócsportok többsége. A belépés mind a négy napon ingyenes. Ennek a rendezvénynek a honlapja november közepén indul, és a blogon is folyamatosan hírt fogunk adni a fejleményekről.

A 4. Szegedi Képregényfesztiválhoz kapcsolódva képregénypályázatot hirdet a Szegedi Nemzeti Színház, témája a színház 2013. január 25-i bemutatója, a Pipás Pista.

"A Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én ősbemutatóként tűzi műsorára Pozsgai Zsolt Pipás Pista című zenés tanyawesternjét. A színház előzetes feladatként felkéri a 4. Szegedi Képregényfesztiválra érkező alkotókat, hogy a képregény műfajának eszközeivel jelenítsék meg Pipás Pista alakját.

A képregényfesztiválon újabb alkotói feladat vár majd a rajzolókra, a darab egy meghatározott jelenetét kell képkockákban megjeleníteniük. Az ehhez kapcsolódó szöveget az alkotók november 17-én, a 4. Szegedi Képregényfesztiválon kapják meg.

A Szegedi Nemzeti Színház vezetése a legsikeresebbnek ítélt munkákat (az alkotókkal egyeztetve) felhasználja az ősbemutató promóciójához, amely lehetőség a nyilvánosság adta előnyökkel segíti a fiatal tehetségek ismertebbé válását. Meghívást kapnak továbbá a darab egyik előadására.

A karakter története, rövid leírása:

A román televízió magyar nyelvű adása tízperces riportban számolt be a Pinkhell képregénykiállítás megnyitójáról. A tévé honlapján megtekinthető felvétel 39. percétől láthatók a megnyitó képei, valamint a Zsigó Biankával és Fritz Zoltánnal, az MKSZ elnökségi tagjaival készült interjú.

A Primanima fesztivál partnereként a Magyar Képregény Szövetség több programot szervez október 27-re, amelyeknek a budaőrsi Ifjúsági Klub (Károly király utca 3), ad otthont, alig pár lépésre a vetítések helyszínétől.

A képregényes programokra is érvényesek a fesztiválbérletek, a kizárólag ezekre kíváncsi látogatóknak pedig 300 forint a belépti díj.

Képregényakadémia elméletben és gyakorlatban

Konferencia két szekcióban:

1. szekció: Képregényhősök régen és ma

10.30 – Batman: Az igazi első év - Bayer Antal
11.00 – Partizánok: Zórád Ernő képregényei a Pajtásban - Kertész Sándor
11.30 – Hód, a magyar James Bond - Verebics János
12.00 – Az új szuperhősök - (előadó felkérése folyamatban)
12.30-13.00 – Hová lettek a hősök, és visszatérnek-e még? – kerekasztal az előadók részvételével

2. szekció: Képregény és animáció

14.00 – A képregény formanyelve - Bayer Antal
14.30 – Képregényből animáció - Fritz Zoltán
15.00 – Képregény és animáció - Matei Branea (Románia, a fesztivál zsűritagja, angol nyelven)
15.45 – Így készült... - Felvidéki Miklós
16.15-16.45 – Kerekasztal az előadók részvételével

"Híres zsidó képregényesből több van mint gondolnánk, sőt, gyakorlatilag az összes híres amerikai szuperhőshöz közük van. Superman és Batman megalkotóinak hátterét ismerve pedig tényleg nem légből kapott a társítás: a kettős identitású hősök életében felfedezhetjük a talmudi tanítást, amely szerint a jó cselekedeteket névtelenül kövessük el."

Benedek Márton "Batman csak játssza, hogy nem zsidó" címen számol be a Kötve-fűzve blogon Lehrer Éva október 17-én elhangzott előadásáról.

A szerkesztő megjegyzése: érdeklődőként jelen voltunk néhányan "képregényesek" az előadáson, ám a szünetben diszkréten távoztunk. Az előadó láthatóan sokat készült erre az előadásra, ám ennek ellenére nem volt felkészült. Bár rögtön a bevezetőben leszögezte, hogy nem szakértője a képregényeknek, helyenként belement képregénytörténeti részletekben, és ezekben sorozatosan tévedett: a Mutt and Jeffet nevezte az első képregénynek (valójában ez "csak" az első, napi megjelenésű strip), a Katzenjammer Kids élettartamát leszűkítette az 1912-49 közötti időszakra (valójában 1897-ben indult, és egészen 1979-ig jelentek meg új részei), Jack Kirby-nek tulajdonította a Justice League of America létrehozását (rengeteg figurának a megalkotója, de ennek a csapatnak speciel nem), a Yossellel kapcsolatban azt mondta, Joe Kubert elképzelte, milyen lett volna, ha Lengyelországban születik és nem Amerikában (valójában Lengyelországban született, kéthónapos volt, amikor a szülei emigráltak az USA-ba), Will Eisnerről azt állította, hogy "minden" rajzoló nála tanult (valójában az előadásban említettek közül egy sem, már csak azért sem, mert többnyire idősebbek voltak nála, noha az igaz, hogy sok, kevésbé ismert fiatal az ő stúdiójából indult), no meg azt is, hogy "hamar a komolyabb, zsidó témák felé fordult" (a valóságban ez 60 éves korában történt meg).

Meglehet, az átlagos néző számára ezek apróságok, de a képregényeket kedvelőket bosszantják, és így kevésbé fogékonyak az előadó által valójában fontosnak tartott háttér iránt. Igyekeztem ugyan pozitívan hozzáállni ehhez, de sajnos, ebben a tekintetben nem tudtam meg semmi újat (pár zsidó képregényrajzoló és karikaturista nevén kívül), és némelyik következtetés kissé a hajánál ráncigáltnak tűnt, elvégre az említett mítoszoknak és a toposzoknak jó része univerzális, nem igazán zsidó-specifikus. Néhány lényeges kérdést éppen csak, hogy feltett, és valahogy azt sugallta, hogy ezekre nincs pontos válasz (például a képregények 19. század végi elterjedésének az okait elég sokan feltárták, a "sok volt a bevándolró" summás elintézése a dolognak), és az is megért volna pár mondatot, hogy a felsorolt zsidó (illetve zsidó származású) képregényalkotók művében mennyire játszik fontos szerepet a zsidóságuk, illetve mennyire nem.

Így hát bizony, a szünetben leléptem én is, és csak egy kitartóbb képregénykedvelőtől értesültem arról, hogy a második részben meg lett említve a mi Gemini-jelentésünk is - kíváncsi lennék, hogy pontosan milyen vonatkozásban.

Bayer Antal

Számos új képregény jelent meg a 24. Képregénybörzére, október 14-én. Elsőként a szerzői kiadásban közreadott újdonságokat mutatjuk be. Ezek többsége igen alacsony példányszámban kapható, nem egy közülük azonnal el is fogyott a börzén. A többit elsősorban a Komikon képregényboltban érdemes keresni, illetve remélhetőleg lesz belőlünk utánnyomás későbbi képregényes rendezvények alkalmból.

Immár hagyomány, hogy valamennyi képregényes rendezvényen közös újdonsággal örvendezteti meg rajongóit a 5 Panels alkotócsoport. Ezúttal a csapat tagjainak különböző pályázatokon (eredményesen) szerepelt munkáiból, illetve eddig a fiókban tárolt képregényekből állítottak össze egy 40 oldalas füzetet. A megszokott szerzőgárda mellett örömmel olvastunk néhány új nevet is. A képregények alkotói: Sárdi Katalin, Vári Tamás, Erhardt Domonkos, Papp Imre, Pádár Ádám, Vadas Máté, Szebeni Péter, Molnár Gábor, Halter András és Várnai Noémi.

Európai körútja során, a Prágát és Poznant megjárt tárlat október 18-án 18 órakor Bukarestben debütál. A megnyitót október 20-án déltől workshop követi a Magyar Képregény Szövetség és a Magyar Képregény Akadémia képviseletében Fritz Zoltán és Zsigó Bianka részvételével. Mindenkit szeretettel vár a Bukaresti Magyar Intézet. Helyszín: Petőfi ház (Zalomit utca 6), ahol a kiállítás november 4-ig tekinthető meg. Facebook esemény itt.

Alkotók:
Cserkuti Dávid, Csordás Dániel, Fábián István, Fehér Zoltán, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Gáspár Tamás, Győri Tibor, Haragos Péter, Haránt Artúr, Jáger Attila, Juhász Gergő, Lanczinger Mátyás, Matheika Gábor, Szabó Jenő, Tamási Antal, Tálosi András, Tikos Péter, Zabos Csaba, Zsoldos Péter, Varga Zsolt és Vass Richárd.

A DemNet Alapítvány a Magyar Képregény Szövetséggel szakmai együttműködésben pályázatot hirdet. Beküldési határidő november 15. A részletes kiírás itt olvasható.

Három rendezvényre is ellátogathatnak ezen a hétvégén a képregények rajongói, ahol számos új kiadvány várja őket.

Képregényes szempontból nyilvánvalóan a legfontosabbnak a 24. Képregénybörze ígérkezik, ahol a szokásos bolhapiac-jellegű csereberén kívül immár évek óta hagyomány, hogy több kiadó is újdonságokat mutat be, illetve ez a legfőbb debütálási terepe a szerzői és más alacsony példányszámban megjelenő képregénynek.

Ezen belül is kiemelt szerephez jutnak a rendezvényt szervező Kingpin kiadványai. A kiadó ezúttal nem kevesebb, mint három Pókember-kiadvánnyal kedveskedik a rajongóknak: itt lehet először hozzájutni a Hihetetlen Pókember kéthavilap 5. számához, erre az alkalomra időzítette a kiadó idei második kötetét, a klasszikus Jean DeWolff halálát, és a limitált példányszámban, előfizetéses rendszerben terjesztett Peter Parker, Pókember sorozat harmadik füzete is most jelenik meg. További információk a kiadó honlapján olvashatók.

Minden bizonnyal ugyancsak sokan várják az utóbbi időszak legnagyobb sikerének, a Walking Dead sorozatnak az ötödik, Farkastörvények című részét. A kötet szintén a börzén lesz először kapható.

Több új kiadvánnyal is jelentkezik a 5Panels csoport, illetve annak tagjai. A Szüret című közös kötetük különböző pályázatokra készült (és ott szép sikereket is elért), és néhány eddig a fiókban lappangó képregényt tartalmaz. Koska Zoltán Firka Comics című sorozata már a 8. részéhez jutott el, valamint megjelenik a Charax és a Bloodlust következő száma is.

Eddig csak online változatban lehetett megtekinteni a Cerebrocomics képregényeit. Most a Gór láncai 1-5., valamint az SF 1. részéből kinyomtatnak néhány példányt.

Folytatja a klasszikus francia sci-fi sorozatot, a Reménység úttörőit a Nero Blanco Comix. A kiadvány előzetese a Papírmozi blogon tekinthető meg.

Hosszabb kihagyás után új résszel jelentkezik a Windom kiadó Sebők Imre-életműsorozata, ezúttal a Robinson Crusoe jelenik meg.

A két évvel ezelőtti steampunk-képregénypályázatra készült újabb mű jelenik meg nyomtatásban: Nóthof Ferenc és csapata szerzői kiadásban mutatja be K. O. H. O. című képregényét.

És ezúttal sem maradunk képregényes szakirodalom nélkül: Farkas Dávid és szerzőtársai újabb tanulmánycsokorral jelentkeznek a Fandom 4. számában.

Ugyancsak a börze az első olyan rendezvény, amelyen beszerezhetők a nyáron, illetve kora ősszel megjelent új képregények: Papp Laci, Lucky Luke Pinkerton ellen, Asterix az olimpián, Asterix Britanniában, Asterix és a normannok, és remélhetőleg a Star Wars: A birodalom vére képregény is.

Egy nappal a börze előtt kerül sor a Star Wars klub rendezvényére, amelyen először (és talán utoljára) lesz kapható a szigorúan csak erre az alkalomra engedélyezett kiadvány, az eredeti Star Wars-trilógia befejező része alapján készült A Jedi visszatér első része. Mint ismeretes, az első két rész a 1980-as években a jogtulajdonos tudta nélkül jelent meg, most azonban hozzájárultak ahhoz, hogy Fazekas Attila kiegészíthesse a kultikus státusznak örvendő képregényadaptációt.

És ugyancsak ezen a hétvégén rendezik meg az Őszi MondoCont, ahol első ízben lesznek kaphatók a MangaFan új kötetei: a Nana 11., a Naruto 17. és a Vampire Knight 6. része, csakúgy, mint a kéthavira váltó Mondo magazin legújabb száma.

Frissítés: szintén a MondoConon debütál a Vad Virágok Könyvműhely két manhwasorozatának a következő kötete, a Vízisten menyasszonyának a 10., a Titokzatos menyasszonynak pedig a 3. része.

Michael Chabon 2000-ben megjelent, Pulitzer-díjas regénye óta - The Incredible History about Kavalier & Clay, a szuperhősök a figyelem központjába kerültek.

Miért találjuk olyan vonzónak a szuperhősöket? És miért keressük ebben a témában is a zsidókat? Egyáltalán, mi a zsidó ebben a nagyon is amerikai műfajban? Milyen zsidó értékeket képvisel Superman, Batman, X Professzor, Pókember, Magneto vagy a Lény? Hogyan lett Superman az Amerikai Ikon és a Megszemélyesített Amerikai Álom? Miért éljük a szuperhősök reneszánszát, és miért követi az egyik méregdrága szuperhős-film a másikat?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ október 17-én. Szuperhősöket vizsgálunk nagyító alatt filmekben és képregényekben egyaránt. Hogyan születtek, kik voltak a "szüleik” , milyenek voltak a történelmi körülmények, amikor sikeresen debütáltak és megvitatjuk, vajon van-e létjogosultságuk és morális mondanivalójuk, valamint arról is beszélünk, tudnak-e valódi szórakozást nyújtani a mai világban és tudtak-e a múltban.

A szuperhősök története a huszadik század történelme, és nem csak Amerikában. Gyere velünk a képregény világába, és segíts legyőzni a gonosz ellenséget!

Az utazás idegenvezetője Supergirl Lehrer Eva, aki 1974 óta el Dániában. Amikor nem szuperhős előadást tart, gimnáziumi tanár Koppenhága környékén és a dániai zsidó kultúra aktív művelője, mint a Jewish Culture in Copenhagen és a Copenhagen Jewish Film Festival elnökségi tagja, az Udsyn zsidó folyóirat egyik szerkesztője és a zsidó kulturális szalon Schmuus vezetője.

Bálint Ház (Budapest VI, Révay utca 16), október 17., 6 óra.

Belépő: 600 Ft.

Október 5-én este 7-kor nyílik meg a Művészeti Szinten (MÜSZI, Corvin áruház 3. emelete, a Blaha Lujza téren) Hanco Kolk holland képzőművész képregénykiállítása, a Holland Nagykövetség szervezésében. A megnyitón jelen lesz a művész és Gert Jan Pos, a kiállítás kurátora, a tavalyi budapesti képregényfesztivál egyik díszvendége.

Hanco Kolk Hollandia egyik legtehetségesebb képregényművésze. Naponta megjelenő, szingli nőkről szóló sorozatot ír és rajzol S1ngle címen, továbbá együtt dolgozott Arnon Grunberg íróval az Isztanbulból Bagdadba című illusztrált novellán. Ő írta a Meccanót is, az egyik legjobb holland illusztrált novellasorozatot, melynek meséi a kapzsiságról, hiúságról, hedonizmusról és képmutatásról szólnak és egy mediterrán királyságban játszódnak. Peter de Wit kollégájával közösen televíziós tanfolyamot is tartott a képregénykészítésről, az ARtEZ művészeti iskolában pedig képregénydesignt tanít.

Beváltotta ígéretét a Kingpin kiadó, a Marvel + valóban válogatáslap lesz, az első négy szám sztárparádéja után egyetlen, korábban idehaza keveset szerepeltetett karakter kapott bizonyítási lehetőséget. Hogy ez kereskedelmileg mennyire volt jó döntés, csak néhány hónap múlva fog kiderülni (bár a viszonylag alacsony példányszám eleve a rajongókéhoz van szabva, és jogosnak tűnik a feltételezés, hogy ők hálásak lesznek a Hulk-szólósztorikért) ami viszont a történet minőségét illeti, nem kétséges, hogy nagyot léptünk előre. Peter David évtizedek óta az egyik legeredetibb és legátgondoltabb írója a Marvelnek, ezt éppen Hulkkal bizonyította elsőként, méghozzá 12 (!) éven keresztül, amivel kimagaslóan rekorder ennél a karakternél, és más szuperhősőket sem sokan írhattak ilyen hosszú ideig.

Közzétették a szeptember 27-30. között Belgrádban megrendezett Salon Stripa pályázat végeredményét. Összesen 287-en neveztek, közülük messze a legtöbben Szerbiából (175), utánuk a horvátok (17), bosnyákok (14), irániak (13) és magyarok (9) következnek.

Bár a nyertesek nagyrészt a hazai indulók közül kerültek ki, a kiállításra négy magyar munkát is beválogattak:

- Dream Team Rescue (író: Pádár Ádám, rajzoló: Várnai Noémi, színek: Vadas Máté)
- Perfect Timing! (író és rajzoló: Molnár Gábor)
- Tunnel of Darkness (író és rajzoló: Papp Imre)
- Whisper (író: Puskás Szabolcs, rajzoló: Halmi Zsolt)