Először közlünk a Képregény Blogon teljes, ingyenes képregényt. Haránt Artúr a Papírmozi 4. számához készítette el Árva-Szabó Péter Jazz című versének a képregényesített változatát. A tavasszal fekete-fehérben megjelent képregény színes verziója itt olvasható először. A képregény a szerzők engedélyével jelenik meg a blogon, minden jog fenntartva.

Van egy banda Seattle-ben, mindössz két tagú. Kyle Stevens és Jim Demonakos imádják a szuperhősöket és a rockzenét, és pár éve úgy döntöttek, összehozzák két szenvedélyüket. Kirby Krackle néven adják ki dalaikat, amelyek kizárólagas témája az amerikai képregényfigurák. Eddig két albumot adtak ki, de már úton van a harmadik. Szinte magától értetődő, hogy a geek rock (vagy nerd music) egyedülálló művelei remek kapcsolatokat ápolnak a comics világával, ennek köszönhető, hogy lemezeik címlapját Jim Mahfood készíti.

Második lemezükön található a Ring Capacity (Green Lantern song) című dal:

Augusztus 12. és 14. között a 5Panels csapatának több tagja igyekszik megszerettetni a képregényt a zalai ifjakkal. Erhardt Domonkos, Koska Zoltán és Tálosi András pénteken Fűzvölgyön, szombaton Hosszúvölgyön, vasárnap pedig várhatóan Magyarszentmiklóson verik fel sátrukat és bombázzák a megjelenteket a képregény kultúrájával. Beszámolók az alkotócsoport honlapján várhatók.

Az egyik legismertebb francia akcióképregény, a XIII legújabb epizódját július 25. óta előközli a legnagyobb francia gazdasági napilap, a Les Echos. A XIII Mystery ciklushoz tartozó történetek a fősorozat egyes szereplőinek a hátterét mutatják be. A Manguszta, Irina és Jones őrmester után ezúttal Amos felügyelőn a sor. A XIII írójának, Jean Van Hamme-nak a jóváhagyásával és felügyelete mellett készülő kötet írója Didier Alcante, rajzolója François Boucq. Az előközlés szeptember 1-ig tart, a kötet várhatóan ősszel jelenik meg.

Geoff Johns képregényrajongóból lett képregényíró. 26 évesen, 1999-ben kapta meg először a lehetőséget rövid történetek írására, és még abban az évben elkészíthette a Day of Judgment (Ítéletnap) minisorozatot, amelyben már foglalkozhatott Hal Jordan, alias (második) Zöld Lámpás hányattatott sorsával. A következő években alig volt olyan karakter a DC Univerzumban, akihez ne lett volna köze: a Justice Society of America, a Flash és a Hawkman sorozatokba lehelt új életet, mielőtt rábízták az addig köhögve teljesítő Zöld Lámpás-sorozatot, neki adatott meg, hogy kitervelje és végre is hajtsa Hal Jordan feloldozását és visszatérését a hősök sorába, amit a rajongók már régóta követeltek.

A Sziget Fesztiválon a Múzeumi Negyedben kap helyet a kArton galéria sátra, ahol kiemelt szerepet játszik a képregény. Kis kiállítás tekinthető meg mai rajzolók munkáiból, valamint majdnem minden nap 14 és 21 óra között két ismert grafikus képregényes rögtönzést - avagy "Comic Jam"-et tart a látogatók bevonásával.

A beosztás:

Szerda és szombat: Csordás Dániel és Fritz Zoltán
Csütörtök és vasárnap: Felvidéki Miklós és Lanczinger Mátyás

A fotó hétfőn, a berendezéskor készült. Balra Felvidéki Miklós, jobbra Csordás Dániel, a felvételt Fritz Zoltán készítette.

Az augusztus 5-én megjelenő első magyar nyelvű Zöld Lámpás-képregény és a jövő héttől vetített Zöld Lámpás-film beharangozójaként készítettünk egy rövid áttekintést a figura történetéről és megjelenési helyeiről.

Az eredeti Green Lantern az amerikai szuperhősök első generációhoz tartozott, az All-American Comics 16. számában debütált. Írója ugyanaz a Bill Finger volt, aki részt vett Batman figurájának a megalkotásában, első rajzolója pedig Martin Nodell. Ennek az első Zöld Lámpásnak civilben Alan Scott volt a neve, és bár nagyjából ugyanazokkal a kellékekkel és képességekkel rendelkezett, mint utódai (gyűrű, akkumulátorként használható lámpás, repülés, sugárlövelés, és így tovább), gyenge pontja nem a sárga szín, hanem a fa volt. Akkoriban bemutatott eredettörténetében nem játszottak szerepet az Univerzum Őrzői, és képességeinek misztikus eredete egyértelműen utalt az ihletet adó Aladdin csodalámpájára.

Több mint 400 napja tart a belga kormányválság. A flamand nacionalisták már azt se bánnák, ha kettészakadna az ország, a királynak elege van a politikusokból... Bár némi bizalomra adhat okot, hogy ezúttal nyolc párt is hajlandónak mutatkozik a kompromisszumra és leülni a tárgyalóasztalhoz a (vallon) szocialista miniszterelnökkel, a belgák nagy része már unja, hogy rajtuk röhög a világ. És ha tudjuk, hogy Belgium a képregény fellegvára, nem is annyira meglepő a legfrissebb fejlemény: a Spirou című legendás, 1938 óta szinte megszakítás nélkül megjelenő hetilap fennállása óta először különszámot szentelt egy politikai témának: „Mentsük meg Belgiumot!” hirdeti címlapján, a flamand oroszlán és a vallon kakas hirigelését kommantálva.

A San Diego-i ComicCon alkalmából debütált a hivatalosan augusztus 3-án megjelenő Severed című minisorozat nyitószáma, amelynek a magyar Futaki Attila a rajzolója. A 7 részes történetet az American Vampire-ral frissen Eisner-díjat szerzett Scott Snyder és Scott Tuft írta, kiadója az Image Comics. Az alábbiakban bemutatjuk a sorozat honlapján található mintaoldalakat - az első hármat és még további négyet.

Befutottak az első kritikák, amelyek dicsérőleg szólnak Attila munkájáról is:

"Futaki Attila tökéletes választás volt az ezoterikus és a hátborzongató klasszikus táncához." (A Comic Book Blog)

...mielőtt megveszed, nézd meg még egyszer Futaki címlapját. Remek darab, nem tehetek mást, mint hogy 10 pontot adjak neki, igazi telitalálat, a szöveg és a rajz is csúcsformát mutat... (ComicBuzz)

A Képregény Kedvelők Klubjának e havi találkozója a kArton Galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.) július 28-án csütörtökön 18 órától lesz megtartva.

A meghívott vendégek a legismertebb hazai képregényfordítók, úgymint Kálovics Dalma és Nikowitz Nóra, Bárány Ferenc, Bayer Antal, Galamb Zoltán, Kepes János és Totth Benedek. A beszélgetés a "Fordította: ..." címet viseli. A meghívottakkal a klubvezető, Kiss Ferenc beszélget.

Idén áprilisban egy képregénykonferencián előadás formájában hangzott el az alábbi, roppant izgalmas kérdéseket feszegető cikk. Érdemes elolvasni és elgondolkodni a lengyel és a magyar képregényes helyzet hasonlóságain és különbségein. A szerző Olga Wróbel lengyel képregényalkotó és blogger, a lengyel képregényes szcéna aktív tagja.

Egy olyan országban, ahol az átlagos polgár évi egy könyvet olvas el, a képregényes közösség elképesztő vágyakat dédelget. A lengyel képregénypiac kicsi és eléggé zárt: ugyanazok készítik, adják ki és hirdetik az interneten a képregényeket, és ugyancsak ők szervezik a fesztiválokat és rajongókat és alkotókat összehozó találkozókat. Sőt, ugyanezek az emberek írják a kritikákat és határozzák meg a trendeket a közösségen belül, és ez az a pont, amely a legtöbb vitát gerjeszti. Az alkotók nagy része könnyen alakul át kritikussá és médiaszakértővé, ami a később bemutatandó problémákhoz vezet.

Július 2-án szombaton 10.30-kor nyílik meg az MKSZ és az MKA közös utazó Pinkhell kiállítása Jászberényben a Déryné Művelődési Központban. A 40 képből és 20 óriásfigurából álló anyag két héten keresztül lesz megtekinthető a városban a Street Art és Streetball fesztivál keretében.

Az idei éves rendes közgyűlésén a Magyar Képregény Szövetség új elnököt választott, Takács Eleonóra személyében. Bayer Antal interjúja eredetileg a képregény.net portálon jelent meg.

BA: Gratulálunk elnökké választásodhoz. Kezdhetnénk egy rövid bemutatkozással, különös tekintettel arra, hogy mikor és hol kezdtél érdeklődni a képregények iránt?

TE: Köszönöm! Jó néhány éve foglalkozom képregényekkel hivatásszerűen. A sokféle előzmény – tanárkodás, reklámszakma, filmprodukció – során megszerzett tapasztalatok és a képregények iránti rajongás együttese olyan konstellációt hozott létre, hogy szinte egyértelmű volt: előbb-utóbb a képregényszakmában kötök ki… A rajongás réges-régen elkezdődött. Az Alfa újság utolsó oldalán az Asterix, Zórád Ernő Pompei képregénye… legalább ezerszer elolvastam, még álmodtam is vele. A Kockás újságért bármit odaadtam volna. Mivel elég drága volt, osztálytársaktól lízingeltem pár órácskára, a megfelelő térítés (iskolakakaó, uzsonna, süti) ellenében. Aztán ötödik általánosban elérkezett a Kánaán: Algériába költöztünk, ahol a francia iskolában a képregény a mindennapjaim szerves részévé válhatott: Tintin, Lucky Luke… Na meg a Pif! Minden megjelenés örömünnep volt számomra. Mindezt egy kis egzotikummal fűszerezték japán osztálytársam képregényei. A gyerekkor elmúltával aztán „így maradtam”. Minden életszakaszban olvastam képregényt, az épp aktuális koromnak és érdeklődési körömnek megfelelően. Egyébként szerintem ez a kulcs a képregényirodalom helyes megítélésében: egy képregény akkor nyújt a „9. művészet” elnevezéshez méltó élményt, ha a megfelelő korban a megfelelő címet választod.

Pár hete figyeltünk fel egy újonnan indult webcomic sorozatra, a Rocksztár leszek, Mama! című képsorokra. Ajánló és elemzés helyett ezúttal interjú következik a szerzővel. Aki kérdez: Bayer Antal. Aki válaszol: Németh András.

Nem valami gyakran rendeznek nemzetközi képregénykonferenciákat, pláne nem neves szociológusok, történészek, egyetemi tanárok részvételével. Ami engem illet, most először invitáltak meg francia, német, olasz és lengyel szakértőkkel együtt egy ilyen eseményre, a bersevai Ben Gurion egyetem és a holoni karikatúra- és képregénymúzeum szervezésében. Az Európai Politika- és társadalomtudományok tanszéke által megálmodott „Képregény és politika” műhely tavaly indult, a mostani, második alkalomra a „Képregény, cenzúra és szólásszabadság” témát választották. Két nap alatt négy szekcióülés, néhány helyi alkotó bemutatkozása, pár séta Tel-Avivban, egy képregénybolt felfedezése, ez volt életem első izraeli útjának a programja.