Képregény

2011.ápr.28.
Írta: Képregényblog Szólj hozzá!

Futaki Attila a Zórád Ernő-díjas

Zórád Ernő klasszikus magyar képregényrajzoló születésének százéves évfordulója alkalmából a Zórád-család és a Magyar Képregény Szövetség közösen írta ki a Zórád-díjat, mely azt a magyar képregényalkotót illeti meg, aki az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai vagy nemzetközi képregényes életben. díjat a Fesztiválon Futaki Attila veheti át, akinek rajzaival az Egyesült Államokban megjelent Villámtolvaj képregény nyolcadik helyen nyitott a New York Times bestseller listáján. 

 

A 7. Magyar Képregényfesztivál programja

Nagyszínpad

10:30: Megnyitó ünnepség
A Fesztivált megnyitja: Halmos Ádám, a Magyar Képregény Szövetség elnöke

11:00: „Call it a day” bemutató
A Finnagora, a Magyarországi Észt Intézet és a Magyar Képregény Szövetség együttműködése hívta életre azt a képregénykiállítást, melyen finn, észt és magyar alkotók szabadon dolgozzák fel a „Reggel, délben, este” témáját. A kiállítási anyagából készült kötet a 7. Magyar Képregényfesztiválra jelenik meg.

12:00: Holland Képlegények
Gert Jan Pos (Holland Vizuális Művészetek, Design és Építészet Alapítvány) holland képregénypromóter előadásából kiderült, mi inspirálja a holland képregényalkotókat munkájukban. A közönség betekintést nyerhet olyan jövőbeni projektekbe, mint a leghíresebb holland festők (Rembrandt, Van Gogh, Bosch) életművéből készülő képregényes biográfia, mely az Rijksmuseummal és az amszterdami Van Gogh Múzeummal készül együttműködésben.

13:00: Elvis, a magyarok királya
A Fesztivál előtti napokban a magyar, holland, finn és észt alkotók közös képregényes workshopon vesznek részt, ahol Budapest legújabb díszpolgára, maga a Király, Elvis Presley előtt tisztelegnek. A műhelymunka alatt elkészült alkotásokat a Fesztiválon mutatják be. A kArton galériában látható Lamelos kiállítás egyes darabjait is a Király ihlette. 

14:00: I. Nemzetközi Képregénycsata
A Comics Battle nem vicc. Vérsen komoly, izgalmas küzdelem, melyben évek óta mérik össze erejüket Finnország és Észtország képregényes gladiátorai. A Fesztiválon e két vendégországot, és persze a Holland delegációt is harcba hívja a rögtönzésben legjobb magyar képregényrajzolók bátor csapata. Hogy ki lesz a győztes? Azt a többfordulós, látványos csata közönsége dönti el.

15:00: Alfabéta-díjátadó
Idén is a Fesztiválon kerülnek átadásra az Alfabéta-díjak, melyek több kategóriában díjazzák a tavalyi év képregényes termését. A díjakat a Magyar Képregény Szövetség megbízásából független szakmai zsűri ítéli oda és adja át a nyerteseknek.

16:00: Pinkhell #7 bemutató
A Magyar Képregény Akadémia és a Szövetség közös képregényes antológiájának hetedik száma is bemutatásra kerül a Fesztiválon. A humoros, akciódús vagy épp sci-fit és horrort idéző kötetet az alkotók az MKSZ standjánál dedikálják a nap folyamán.

17:00: Zórád: 100
Zórád Ernő klasszikus magyar képregényrajzoló születésének százéves évfordulója alkalmából a Szövetség és az örökösök idén ítélik oda először a Zórád-díjat, mely azt a magyar képregényalkotót illeti meg, aki az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai vagy nemzetközi képregényes életben. A „Zórád 100” kulturális programsorozat menetrendjét is a Fesztiválon ismerheti meg a közönség.

17:30: Comic Jam: eredményhirdetés
A Comic Jam képregényrajzoló pályázat eredményhirdetése és díjátadója, a nyertes pályamunkák értékelése.

Tovább

60+ stripek

2010-ben a Európai Uniós támogatást élvező nemzetközi Q-ageing projekt képregénypályázatot hirdetett "Minőségi élet 60 év fölött" témában. Magyar részről a partner az Újbudai önkormányzat volt. A kiírásnak megfelelően a zsűri három pályaművet választott ki és továbbított a következő helyszínnek, a szlovéniai Maribornak. A három továbbjutó közül Fritz Zoltán alábbi képsorai kapták a legtöbb szavazatot, mellette még Haragos Péter és Germán Fatime munkái kerültek a maribori kiállításra. Sajnos, további hírünk erről a projektről azóta sincs. A stripek közül "A koncert" című "Mamucipőke" néven megjelent a Pinkhell 7. számában. A képsorok szerepelnek az Alfabéta-díj idei jelöltjei között.

fritz60_1.jpg

Tovább
Címkék: pályázat

Call it a day kiállítás, 2011. április 20-május 6.

A Finnagora és a Magyarországi Észt Intézet szeretettel vár mindenkit a „CALL IT A DAY” –  finn, észt és magyar képregények című kiállítás megnyitójára 2011. április 19-én kedden 18 órára a Dürer Kertbe (Budapest 14. kerület, Ajtósi Dürer sor 19-21.). 
Köszöntőt mond: Harriet Lonka, a Finnagora igazgatója és Anu Kippasto, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója.
A kiállítást megnyitja: Halmos Ádám, a Magyar Képregény Szövetség elnöke.
Megtekinthető 2011. április 20-tól május 6-ig minden nap 17 órától zárásig.
A kiállítás anyagából képregénykötet készült, melynek bemutatója április 30-án, a Magyar Képregény Fesztiválon lesz.

Címkék: kiállítás

7. Magyar Képregényfesztivál - kiállítások

A Képregényfesztivál idén igazi nemzetközi esemény; Hollandiából, Finnországból és Észtországból érkeznek hazánkba nemzetközileg elismert, népszerű képregényalkotók, akiknek Budapest több galériájában nyílik kiállítása a Fesztivált megelőző hetekben, a Fesztivál napján pedig magyar alkotókkal kiegészülve a négy nemzet megvívja az első hazai Képregénybajnokságot. A többfordulós, látványos csata résztvevői meghatározott kritériumok alapján, időre készítik el rögtönzött képregényeiket.  

Tovább
Címkék: kiállítás

Képregényest a Margó Fesztiválon, 2011. április 16.

Április 16-án este 18 órától a Magyar Képregény Szövetség gyorstalpaló fejtágítót tart a Roham kávézóban (Budapest VIII. Vas u. 16.) a képregény iránt nyitott, de erről a különleges, reneszánszát élő művészeti ágról keveset tudók számára.

A Margó Fesztivál keretein belül zajló est két izgalmas előadással adja meg az alaphangulatot: Korcsmáros Gábor (a legendás magyar képregényrajzoló, Korcsmáros Pál unokája, a Képes Kiadó vezetője) tartja meg "A képregény felfedezése" című szórakoztató és informatív szemináriumát, majd Varró Attila (kritikus, esztéta, a Kult Comics című könyv szerzője) mutatja be a hallgatóságnak az irodalom és a képregény közti párhuzamokat, különbségeket. Ezek után a közönség szeme előtt zajlik le az első hazai Képregénybajnokság selejtezője. A rögtönzésben legjobb képregényrajzolók mérik össze erejüket, a tét: a 7. Magyar Képregényfesztiválon tartandó nemzetközi döntőn való részvétel. A látványos, többfordulós csata feladatait Dragomán György (József Attila-díjas magyar író) osztja ki a versenyzőknek, a zsűri pedig maga a közönség. Mindezek után este 10-től indul a képregényparty, ahová a jelmezben érkezők között képregényes ajándékokat osztanak szét a szervezők.

MKSZ_margo_2011.jpg

Képregény Kedvelők Klubja, 2011. március 31.

2011. március 31-én, csütörtökön 18 órától a Karton Galériában (1054. Budapest, Alkotmány u.18.) lesz megtartva a Képregény Kedvelők Klubjának soron következő rendezvénye, melynek címe: Igazságosztók a képregényben és a valóságban.

Az est meghívott vendége: Trappné dr. Kiszely Rita bírónő, aki vidám (és kevésbé vidám, de roppant tanulságos) történeteivel vezet be bennünket az igazságszolgáltatás gyakorlatába.

A beszélgetést Bayer Antal előadása vezeti fel, aki az igazságosztó szerepét taglalja a populáris kultúrában, különös tekintettel a képregényekre.

A szervezők minden érdeklődőt sok szeretettel várnak!

A fejlődés útján - pályázat

Vannak-e valóban akadálymentes épületeink? Az integrált oktatással megszüntetjük, vagy épphogy elősegítjük a társadalmi kirekesztést? Lesz-e valaha tökéletes férfi-női egyenjogúság (vagy egyáltalán lehetséges-e)? Az etnikai alapon történő megkülönböztetés az informális szférákban is megszüntethető? Köthet-e majd házasságot férfi a férfival, nő a nővel? Élhetünk-e valaha olyan országban, ahol az emberben az embert látják, nem pedig azt, amiben különbözik az átlagtól?

Amennyiben megihlettek a fenti kérdések, ragadd meg az alkalmat, és az asszociációidra támaszkodva küldj nekünk fotót vagy fotósorozatot, képregényt, vagy pár perces videót az afejlodesutjan@gmail.com e-mail címre április 10-én éjfélig.

A fotók és képregények a Társadalomtudományi Pikniken (április 13-14.) lesznek kiállítva, a videókat pedig a díjátadón fogjuk lejátszani. A beérkezett pályázatokat két kategóriában díjazzuk: fotó - fotósorozat - képregény és videó.

Az első három helyezett jutalomban részesül, illetve minden résztvevő részesül egy apró meglepetésben.
TáTK HÖK Diákjóléti Bizottság

Címkék: pályázat

Csodálatos Pókember: Becsületből elégséges

A harmadszor is újrainduló Csodálatos Pókember havilap első sztorijának az eredeti címe Frank Capra klasszikus filmjére, a Mr. Smith Goes to Washington-ra utal, ám mivel ez nálunk nem túlságosan ismert, a magyar fordító (jogosan) Washingtoni látogatás-nak egyszerűsítette a Mr. Parker Goes to Washington-t. Minket viszont a film magyar címe – Becsületből elégtelen – ihletett arra, hogy elmondjuk véleményünket a régi-új vállalásról.

Amikor 2001-ben útnak indult a Csodálatos Pókember második folyama, logikus és helyes döntésnek látszott az ADOC-Semic részéről  az akkoriban valóban nem túl ütős Amazing Spider-Man helyett az Amerikában óriási sikerrel bevezetett „Újvilág” univerzumhoz kapcsolódó Ultimate Spider-Man részeit kiadni. Ám elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a választás megosztja az olvasótábort. Hogy mennyire, az persze nem bizonyítható, hiszen mindig az elégedetlenkedők a hangosabbak, míg azok, akiknek megfelelt az ismét tinédzserré vált Peter Parker figurája, inkább csak csendben örültek. Noha Brian Michael Bendis minden tiszteletet megérdemel, amiért egymaga vitte 90 (magyar) számon át a sorozatot, idővel az is kiderült, hogy a nagy mértékben a „616-os” univerzumtól való váratlan eltérésekre építő koncept egy idő után elfárad. Noha az Ultimate al-márka még most is jóval sikeresebb, mint a Marvel bármelyik korábbi alternatív világépítési kísérlete, lassacskán csökkenni kezdtek odakint a példányszámok, egymás után szűntek meg a sorozatok. Így aztán logikus és helyes döntésnek látszott az ADOC-Semic bejelentése, miszerint az Ultimate Spider-Man lezárulása után ismét irányt vált, és új folyamot nyitva 2011 elején visszatér az Amazing Spider-Man (és a vele ölelkező más Pókember-címek) közléséhez.

Tovább

Három Madár Műhely: Héraklész XII munkája - ajánló

Tekintettel arra, hogy én adom ki, rosszat nyilván nem fogok mondani róla, túldicsérni meg illetlenség. Így hát ebben a bejegyzésben főleg a képek beszélnek. A kötet címe Héraklész XII munkája, és újrakiadás, bár összegyűjtve még sosem jelent meg. Eredetileg a Füles közölte heti két oldalban, 2000-2001-ben, majd egy koncepcióváltást követően kitette az alkotókat (csak egy sorozat maradhatott az addigi kettő helyett), akik úgy érezték, eddig s nem tovább, és szakítottak a képregényekkel. A Három Madár Műhely saját értékelése szerint legjobban sikerült képregénye egyben az utolsó is volt.

Amint ezt a november eleji Képregény Kedvelő Klubjában megtudtuk, Dudás Győző, Hauck Ferenc és Zách Attila valamivel az 1990-es évek közepe előtt határozta el, hogy márpedig képregénykészítésből fog megélni. Ötletük volt bőven, tervük pedig egyszerűen a magyar sajtó egészpályás letámadása. A helyzet kedvezett is nekik, ugyanis gombamód szaporodtak a sajtóorgánumuk, és a kezdő lapokat nem volt lehetetlen meggyőzni, hogy márpedig nekik égető szükségük van képregényrovatra. Volt olyan év, amikor 21 különböző helyen jelentek meg munkáik. A legemlékezetesebbek ezek közül a Blikk (ahonnan aztán az ingyen kapott Garfield kedvéért tessékelték ki őket), a már említett Füles és a magyar képregényeket nagyobb mennyiségben akkoriban egyedül bevállaló Kretén (Népmesécske rovatocs., Prométheusz, Pukika a kismalac, Ákoska keresztpapája, stb.)

Tovább

Pinkhell 7

Ajánlani jöttem, nem szembedicsérni, de azért egy kicsit mégis. Az utóbbi időben különböző okokból ritkábban jelentkező Pinkhell magazinnak jót tett a hosszabb kihagyás, beértek folyamatok, megértek művek, és az alkotócsoport csatlakozása a képregényszövetséghez a csak a bennfentesek számára értékelhető változásokon kívül némi vérfrissítést is hozott. A Pinkhell 7 egyszerre szép és izgalmas kirakata az újkori magyar képregénynek: az eddig is tagadhatatlan magas színvonalú grafika egyre olvasmányosabb és szórakoztatóbb történetekkel párosul.

A kiadóváltásnak és a szerkesztőbizottság kisebb átalakulásának egyik látható nyoma, hogy az új számban jobban megkülönböztetik a címlap és belívek vastagsága, valamint most először gerincet is kapott a kiadvány, ami javítani fogja az esélyeit, hogy legalább néhány könyvesboltba eljusson, és szélesebb közönség előtt is bizonyíthasson. A borítót a lap művészeti vezetője, Cserkuti Dávid jegyzi, és azonnal egyértelművé teszi, hogy az első számok kapcsán egyesek által emlegetett rózsaszínes lila gőznek még nyoma sem maradt a megújult koncepcióban. Dögös csajok, tökös zombi – jöhetnek a geekek is Pinkhellt olvasni.

Tovább

Jason Lutes: Berlin 1 - kritika

2010-ben is akadt néhány vállalkozó szellem, aki beszállt a magyarországi képregénykiadásba. Többnyire más profillal már sikeres kiadókról van szó, akik többnyire éppen már létező katalógusokhoz igazodva próbálkoztak, de az év legvégére jött egy teljesen új jelentkező, aki kizárólag képregényekben gondolkodik, és rögtön egy fajsúlyos művel indít. A Berlin nem jutott volna el a magyar olvasókhoz, ha nem lép színre a Comicsmania, már csak ezért is kijár neki a süvegelés. A Berlin szerzője, Jason Lutes nem éppen az az átlagos amerikai képregényalkotó, választott témája sem hétköznapi: a trilógiának tervezett mű 1928 és 1933 között játszódik, a Weimari Köztársaság alkonyán.

Mint mindenki, akiből Amerikában képregényrajzoló lesz, Jason Lutes is szuperhősökön nevelkedett, ám a meghatározó élményt egy fiatalkori párizsi utazás jelentette a számára: ekkor ismerkedett meg Tintin és Asterix kalandjaival. Mivel az európai stílusra a kereslet nem túl erős a tengerentúlon, nyilvánvaló volt, hogy az amerikai fősodorban nem lesz keresnivalója. Ezért hát képzőművészeti tanulmányai befejeztével a Fantagraphics kiadónál helyezkedett el, és ezzel párhuzamosan nekiállt rajzolni a saját képregényeit, amelyeket alternatív újságokban publikált. Jar of Fools című munkája 1994-ben önálló kötetben jelent meg, és a szerző nagy meglepetésére igen kedvező kritikusi visszhangra talált. Ez is hozzájárulhatott, hogy belevágott egy roppant ambiciózus újabb munkába: két éven át csak a forrásokat kutatta, mielőtt megjelent a Black Eye Productions gondozásában a Berlin első füzete.

Ahogy Lutes korábbi műve, a Berlin is komoly kritikusi és szakmai elismerésben részesült. A Time magazin máris megelőlegezte neki, hogy minden idők 10 legjobb (amerikai) szerzői képregényének az egyike, a második kötetet pedig 2008-ban jelöltek az Eisner-díjra.

A Berlin egy hihetetlenül izgalmas történetmesélési kísérlet. Történelmi képregényről lévén szó, méghozzá a hitelesebb fajtából, tudjuk, mi lesz a vége (Hitler hatalomra jutása), így csak az egyes szereplők személyes sorsa miatt szoronghatunk. Erre a kettősségre épül a narráció, ez menti meg a sztereotipizálástól. Középosztálybeli habozó értelmiségiek, a válság által kiélezett szenvedélyek miatt ellentétes oldalra kerülő munkásházaspár, asszimilálódni igyekvő fiatal és új hazájában örök idegen idős zsidó családtagok – mintha Lukács Györgynél tanulta volna Lutes a történelmi regény szereposztását.

A lineáris történetszövést tempóváltásokkal, elmélyülésekkel és párhuzamosságokkal színesítő író rajzolói teljesítménye kevésbé meggyőző. Az európai tiszta vonal klasszikus és mai képviselői iránti tisztelete látszik ugyan minden oldalon és minden kockán, ám az emberábrázolásán lennének hangolnivalók, különösen a női szereplők vonásait lehetne finomítani. De még ha kicsit zavarók is ezek a hiányosságok, a narrátor lendülete, intelligenciája és érzékenysége magasan az átlag fölé emeli ezt a fontos képregényt.

Lutes azóta is főállása mellett készíti képregényeit (jelenleg a kanadai indián és északi ügyekkel foglalkozó hivatal munkatársa), és évente nagyjából egy epizódot fejez be, amelyet immár a Drawn & Quarterly kiadó jelentet meg. Összesen 24 részből fog állni a mű, egy-egy kötet nyolc részt tartalmaz. A harmadik, befejező rész ebben a tempóban 2014-re várható.

Bayer Antal

Beszámoló a XI. Sevillai Képregénytalálkozóról

Vass Róbert képregényrajzoló 2010-ben néhány hónapot Spanyolországban töltött, és Sevillában járva felfigyelt egy képregényes rendezvény plakátjára. Beszámolója eredetileg a saját - jelenleg éppen szünetelő - blogján volt olvasható.

01_sevilla.jpg

A XI. Sevillai Képregény- és Illusztráció Találkozó plakátja

Elmentünk a rendezvényre? Még szép!

Rövid tudósításunkat olvashatjátok.

A háromnapos fesztivál első, pénteki napján délelőtt hivatalos ügyeket kellett intéznünk, ezért csak délután háromkor (fényképezőgépemet elővigyázatosan otthon felejtve) érkeztünk a rendezvény fő helyszínéül szolgáló, a történelmi városközpont szélén található Casino de la Exposición nevet viselő épületbe.

Belépésünkkor az első, ami eszünkbe ötlött, a következő volt:

- De hiszen itt nincs senki!!!

Valóban: a nagyterem, amely patinás ugyan, de alapterülete jóval kisebb, mint a budapesti Gödör Klubé, a néhány árusítóstand személyzetét leszámítva üresen kongott...

kulso.jpg

A kép a második napon, szombat délután készült.

Tovább
süti beállítások módosítása