Sok évtizedes kiállítás-rendezési tradíciót követve, a Szent István Király Múzeumma is a legfrissebb képzőművészeti áramlatokat, kortárs művészeti alkotásokat igyekszik bemutatni. Az idei év egyik újdonságaként húsz fiatal képzőművész képregényeit tekinthetik meg a látogatók. Ez az első alkalom, hogy múzeumunkban művészi igénnyel készített képregény legyen a kiállítás témája. Ám nemcsak e műfajnak, hanem a fiatal művészeknek is bemutatkozó tárlata ez, hiszen még egyikük sem szerepelt városunkban kiállításával.

A képregény a képzőművészet és az irodalom sajátos keverékéből létrejövő műfaj. Olyan narratív alkotás, amelyben a kép és a szöveg szorosan összekapcsolódik, és egymást kiegészítve mesélnek el egy-egy történetet. Ugyanakkor a jó képregény ismérve, hogy a rajz akár szöveg nélkül is megállná a helyét. A kortárs képzőművészetnek ez a speciális, hazánkban az utóbbi évtizedben reneszánszát élő műfaja a legkülönbözőbb témákban, stílusokban és gazdag technikai megoldásokat felvonultatva jelenhet meg. A kiállításra felkért művészek a képregény-világ sokszínűségét, humoros vagy éppenséggel komor oldalát mutatják be alkotásaikon keresztül. E művek révén átfogó képet kaphatunk napjaink magyar képregény kultúrájáról.

A kiállító művészek: Ábrai Barnabás, Baranyai (b) András, Benkovits Bálint, Cserkuti Dávid, Csordás Dániel, Dorcsinecz János, Fehér Zoltán, Futaki Attila, Gáspár Tamás, Gróf Balázs, Kárpáti Tibor, Lanczinger Mátyás, Odegnál Róbert, Sirály Dóri, Stark Attila, Szabó Balázs, Szöllősi Géza, Tebeli Szabolcs, Vass Richárd, Zabos Csaba

Megnyitó: 2009. október 17. 11.30.

A kiállítás megtekinthető: 2009.10.17. - 2010.01.31. között.

Csók István Képtár
8000 - Székesfehérvár
Bartók Béla tér 1.

Előbb a Persepolisra kellett rácsodálkozni, aztán most meg itt van Kati Kovács a Paprikás rapszódiával. Hát ilyen képregény is létezik? – teheti fel magának a kérdést nem egy magyar férfiember, aki a Fülesnek, a Kockásnak vagy a Csodálatos Pókembernek köszönheti első élményeit a kilencedik művészeti ág világából. A nagyapja révén magyar származású, évek óta Olaszországban élő finn rajzolónő eredetileg is, magyar kiadásban is első albuma saját gyermekkorát idézi fel. 1975-ben járunk, és egy félénk, szőke tízéves kislány látogatóba érkezik levelezőpartneréhez a gulyáskommunizmus kellős közepébe.

Nem mintha utóbbi bármilyen szerepet is játszana a történetben. Szó sincs egy naiv nyugati gyermek bepillantásáról a vasfüggöny mögé. A hetvenes évek vidéki Magyarországa szolgáltat ugyan némi couleur locale-t Kitti viszontagságaihoz, de aki ebből akarná megtudni, hogy milyen is volt itt akkoriban az élet (vagy: milyennek is látták, képzelték az életet felszínes benyomásaikból a kedves konvertibilis turisták), az minimum csalódni fog.

2009. május 13-án szerdán este 7 órakor kiállítás nyílik a kArton galériában (1054 Alkotmány utca 18) a klasszikus magyar képregényrajzoló és illusztrátor, Sebők Imre munkáiból.

Ebből az alkalomból jelenik meg a Sebők-életmű sorozat következő, 8. része a Windom kiadónál. Címe A Vénusz titka, Georgij Martinov: A föld nővére című munkája nyomán írta Cs. Horváth Tibor és rajzolta Sebők Imre. Eredetileg a Népszavában jelent meg folytatásokban, 1962-ben. A kiadvány a helyszínen megvásárolható, illetve a kiadótól megrendelhető.

A kiállítás június 5-ig tekinthető meg.

A Lucky Luke-összest kiadó Pesti Könyv gondolt egy merészet, és tíz klasszikus történet után a francia nyelvterületen is alig pár hónapja megjelent A washingtoni férfi-t szolgálta fel nekünk az 5. Magyar Képregényfesztiválra. A legmarkánsabb írója (René Goscinny) után pár éve megalkotó rajzolóját, Morrist is elveszített vadnyugati villámkezű igazságosztót állandónak látszó szerzőpáros fogadta örökbe a humorista Laurent Gerra és a jól megszokott rajzstílust hűségesen másoló grafikus, Achdé személyében. Harmadik közös próbálkozásukat tartják eddig a legjobbnak, és most már mi is lemázsálhatjuk, mit nyom az eredetihez képest.

Az összehasonlítás persze igazságtalan. Goscinny és Morris zsenik voltak, ráadásul hihetetlenül jól egymásra is találtak. A westernek legendáit több éves amerikai munkája során alaposan megismerő belga rajzoló eleinte saját maga fogalmazta meg a történeteket is, majd felkereste a közepes rajzolóból fergetes forgatókönyvek szerzőjévé vált és az Újvilágot ugyancsak megjárt lengyel származású francia írót, és utóbbi haláláig közel húsz éven át futószalagon gyártották az egyszerű, de nagyszerű epizódokat. A volánnál Morris ült, aki kérlelhetetlen szigorral irtotta Goscinny alkalmi próbálkozásait a szójátékokra és a verbális humor egyéb megnyilatkozásaira (mivel két nyelven kellett egyszerre publikálni, kizárólag az „eredetileg” is angol személynevek és helységnevek kitalálásában engedte szabadon fantáziálni), így utóbbi kénytelen volt az Astérixben és még inkább az Iznogoudban kiélni eme nyelvferdítő hajlamait. Teljes volt azonban az összhang a karakterábrázolásban: Goscinny fő erőssége a jellemkomikumban rejlett, és a karikaturistának sem utolsó Morris pár vonással is tökéletesen vissza tudta adni, amit társa tervezett.

A Képregénysziget immár másodszor mutatja be a Könyvfesztivál érdeklődő közönségének a képregény műfajának sokszínűségét. A rendezvényen amellett, hogy valamennyi magyarországi képregény megvásárolható, animációs filmek, könyvbemutatók, kiállítások, játékok szórakoztatják az odalátogatókat.

Program:

Péntek, április 24:

16.00 Kati Kovács kiállításának megnyitója és Paprikás rapszódia című új kötetének bemutatója.
17.00 Az Anilogue animációs filmfesztivál díjnyertes filmjeinek vetítése

Szombat, április 25:

12-14.00 Az Anilogue animációs filmfesztivál díjnyertes filmjeinek vetítése
14.00 A Lucky Luke képregényeket bemutatja a Pesti Könyv. A bemutatón a kiadó ajándékokkal várja az érdeklődőket.
15.00-17.00 Képregényiskola gyerekeknek a Roham szervezésében Brazil és Sirály Dóri részvételével.

Közben dedikálások:
Sirály Dóri: Kiberiáda
Göndöcs Gergely: Dr. Sör Kálmán, matematikus

17.00 Képregénykiadók kereszttűzben – a magyar képregénykiadás helyzetéről Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnöke, Sárközy Bence, a Magvető szerkesztője és Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője beszélget.

Vasárnap, április 26:

11-15.00 Az Anilogue animációs filmfesztivál díjnyertes filmjeinek vetítése
14.00 A Roham kiadó bemutatja a legújabb köteteit. A bemutató után az alkotók dedikálják a műveiket. Résztvevők: Korchma Zsombor, Szöllősi Géza, Baranyai B. András, Stark Attila.
16.00 Bemutatkoznak az Alfabéta-díj idei győztesei, Kemenes Iván és Varga Péter. A beszélgetést Bayer Antal vezeti.

Kiállítások végig:
- Kati Kovács, magyar származású finn alkotó, az 5. Magyar Képregényfesztivál díszvendége műveiből
- Pieter de Poortere flamand képregényrajzoló Guszti című műveiből

Az 5. Magyar Képregényfesztiválon a kritikusok zsűrije átadta az idei Alfabéta-díjakat 2008 legjobb új magyar képregényeinek.

A nyertesek:

"Kép-regény", vagyis önálló kötet kategória:
Kemenes Iván és Varga Péter: Stroboscopa (szerzői kiadás az MKSZ támogatásával)

"Kép-novella", avagy három oldalnál hosszabb, nem önálló kötetben megjelent képregény:
Lakatos István: Miserere homine (megjelent a Műút 8. számában)

"Kép-sor" kategória:
Papír(on) (Szentgyörgyi Ottó, megjelent gyűjteményes kötetben)

A zsűri tagjai voltak: Varró Attila (Filmvilág, Mozinet), Greff András (Magyar Narancs), Birkás Péter (PC Guru), Galgóczi Tamás (ekultura.hu), Nagy Krisztián (Geekz blog) és Dunai Tamás (Panel, Műút), valamint a fesztivál díszvendége, Kati Kovács (Finnország).

Gratulálunk a nyerteseknek!

Az éppen harminc esztendős Alexandru Ciubotariu nem először jár Magyarországon. Részt vett pár éve a román-magyar képregényszalonon, de mint egyik képregénye sejteti, a Balaton mellett is autózott, amikor Párizs felé tartott. Ezt a képét egy másik részlettel együtt a budapesti Francia Intézetben látható, az európaiak egymással kapcsolatos előítéleteiből, kliséiből leltárt készítő kiállításra is beválogatta Jean Auquier, a Brüsszeli Képregényközpont igazgatója. “Ciubi” a fiatal román képregényrajzoló generáció képviseletében megfordult már számos országban, és most az 5. Magyar Képregényfesztiválon vendégeskedik. Önironikus ÉN története című képregényét ebből az alkalomból jelenteti meg magyarul a Nero Blanco Comix a Roham kiadó támogatásával. Az interjút Bayer Antal készítette, e-mailben.

Bayer Antal: Hogyan lett belőled képregényrajzoló?

Alex Ciubotariu: Amennyire csak emlékszem, mindig is rajzoltam. Művészeti iskolába jártam, aztán elvégeztem a képzőművészeti főiskolát is, grafika szakon. Még középiskolás voltam, amikor a mi városunkban, Constantában tartották a román képregényfesztivált. Itt láttam először eredeti oldalakat és megismerkedhettem a képregénykészítés módszerével. Beleszerettem, azóta is csinálom – és ennek már tizenöt éve.

Magyar a neve, Finnországban született, évek óta Rómában él... Kati Kovács igazi európai képregényalkotó. Művei megjelentek már francia, német, svéd és angol nyelven. 1999-ben elnyerte a finn képregénytársaság nagydíját, egy évvel korábban Svédországban választották meg a legjobb külföldi képregény szerzőjének. Szinte adta magát, hogy a Nyitott Könyvműhely Art Comix sorozatában előbb-utóbb helyet követeljen magának - és ez most meg is történt. Első magyar nyelvű kötetének a bemutatóját az 5. Magyar Képregényfesztiválra időzítették, és kihasználva az alkalmat el is látogat hazánkba. A fesztiválszervezők nevében Bayer Antal kérdezte e-mailben a művésznőt.

Bayer Antal: Ha valakinek ennyire egyértelműen magyar a neve, kötelezően adja magát az első kérdés. Magyarok voltak a szüleid?

Kati Kovács: A nagyapám volt magyar. Barangolni kezdett Európában, és egy napon megérkezett Finnországba, ahol szerelmes lett a nagymamámba. Ez 1935-ben történt.

KI: És te tudsz magyarul, jártál már nálunk?

KK: Gyerekkoromban többször is jártam Magyarországon. Apám jól beszélt magyarul és gyakran elhozta magával az egész családot, hogy találkozzunk az itteni rokonokkal. Sajnos, én csak pár szót jegyeztem meg.

KI: Mikor és hol jelentek meg az első képregényeid?

KK: Egy ismert finn újságban, amikor még csak tizenhárom-tizennégy éves lehettem. Ekkoriban még csak egy oldalas képregényeket rajzoltam, de utólag visszanézve rájuk látom, hogy mindegyikben ott lapult egy hosszabb történet. Aztán hosszabb szünet következett, 25 voltam, amikor újrakezdtem – és azóta is ezt csinálom.

Az 5. Magyar Képregényfesztiválhoz kapcsolódva a rendezvény díszvendégének, Kati Kovácsnak a munkáiból nyílik kiállítás a Gödör Klub melletti Terasz Galériában. Megnyitja április 16-án este 7 órakor Vágvölgyi B. András és Anneli Temmes, a Finnagora kulturális intézet igazgatója.

Budapest, Gödör Klub
Budapest V. Erzsébet tér
2009. április 18. szombat
10-18 óra

Díszvendég:
Kati Kovács, magyar származású, jelenleg Olaszországban élő finn képregényrajzoló, akinek Paprikás rapszódia című kötetét a Nyitott Könyvműhely jelenteti meg.

További külföldi vendégek:
Dodo Nita, a Román Képregényszövetség elnöke, aki gyakori vendég Magyarországon, és monográfiát szentelt Rusz Lívia erdélyi illusztrátornak, képregényrajzolónak, a közkedvelt Csipike megalkotójának. A román nyelvű, magyar, angol és francia összefoglalóval kiegészített és gazdagon illusztrált kötetet a fesztiválon mutatja be és dedikálja Rusz Lívia, Dodo Nita és Kiss Ferenc, a kiadvány társszerzője.

Alexandru Ciubotariu román képregényrajzoló, akinek első magyar nyelvű kötetét a Nero Blanco Comix jelenteti meg a Roham támogatásával. A több különböző stílusban és műfajban alkotó "Ciubi" generációjának a legaktívabb tagja, munkái már láthatók voltak a román-magyar képregényszalonon, valamint a Francia Intézetben kiállított "Európaiak az európaiak szemével" válogatásban is. ÉN története című képregényét dedikálja a fesztiválon és részt vesz az élő képregényrajzolásban is.

Magyar alkotók dedikálásai:
Merényi Dániel (Napirajz); Pásztor Tamás (Tomster hihetetlen kalandjai); Göndöcs Gergely (Dr. Sör Kálmán); Fazekas Attila (Botond, Tűzvihar, Gemini-jelentés); a Magyar Képregény Akadémia tagjai (Pinkhell); a Roham alkotói (Zap, Roham) és sokan mások.

Program:

Élő képregényrajzolás
10 órától egy helyben ismertetett rövid forgatókönyv alapján kezdenek el dolgozni a jelentkezők, akik között több ismert rajzoló is lesz, de bárki csatlakozhat hozzájuk. A képregényt délután 3-ig kell befejezni, tetszőleges, de 5 oldalnál nem hosszabb terjedelemben.

13 órakor indul egy második, villámfeladat, az úgynevezett "comic speech", amelyben a preparált kockákba és buborékokba ketten felváltva rajzolnak, folytatnak párbeszédet. Erre a rögtönzésre is jelentkeztek már néhányan előzetesen.A legjobban sikerült képregényeket lefotózzuk és délután fél 5-kor kivetítjük, értékeljük.

Alfabéta 2008
Immár hagyományosan a képregényfesztiválon kerül sor az előző év legjobbjait jutalmazó Alfabéta-díjak átadására. Újdonság, hogy a nyertesekről a független kritikusokból és a fesztivál külföldi díszvendégéből álló zsűri a fesztivál előestéjén szavaz és az eredményt magán a fesztiválon hirdeti ki. A jelöltekről a Képregény Info honlap főoldalán található részletesebb információ.

Játékbemutatók és konzolok
A PC Guru a nap folyamán kétszer is bemutatja a legújabb videójátékokat. A Microsoftnak köszönhetően hat "kiosk" is várja a látogatókat, ahol szabadon kipróbálhatnak számos, elsősorban képregényekhez kapcsolódó játékokat.

 Program a kávézóban:

 10.15 A PC Guru játékbemutatója

10.45 Bemutatkoznak az Európai Uniós képregénypályázat nyertesei: Kondor Tamás, Orosz László és Gutema Dávid

11.00 Monográfia készült a legismertebb erdélyi magyar képregényrajzolóról. Beszélgetés Rusz Líviával és Dodo Nitával

11.20 Beszélgetés a fesztivál díszvendégével, Kati Kováccsal

11.40 Tájékoztató a Honvédelmi Minisztérium képregénypályázatáról

12.00 Tombola

12.20 Az Alfabéta-díjak átadása 2008 legjobb képregényeinek

12.45 Bemutatkozik a Théba művészeti iskola

13.00 Színezőiskola Haránt Artúrral

13.30 A digitalizáló tábla használata képregényrajzoláshoz. Horváth Henrik előadása

14.00 Tombola

14.20 A Roham kiadó bemutatója

14.45 Így készült a Pernye. Tikos Péter, Szabó Jenő és Felvidéki Miklós prezentációja

15.15 Hogyan rajzoljunk webcomicot? Gépember, Adri és Ross előadása

15.45 Tombola

16.00 A PC Guru játékbemutatója

16.30 Az élő képregényrajzolás értékelése

Vetítések a külső teremben:

10.00 Dínó király, Bleach és Conan, a detektív anime-epizódok az Animax műsorából

13.30 MOME-animációs filmek

14.00 Largo Winch (108 perc)

16.00 Kaptár: Bioterror (97 perc)

17.45 Silent Hill fanfilm (35 perc)

Várható új képregények (folyamatosan frissítjük):

Amerikai képregények:
Batman: Hush visszatér 1: Társkeresés - Dilbert: A munka öröme- Kázmér és Huba 5: Bosszú, édes bosszú- Képregényes világtörténet 2: Kína tündöklésétől Róma bukásáig - Pókember: A vadász lelke - Pókember: Az új Bosszú Angyalai?
Európai képregények:
Alexandru Ciubotariu: ÉN története - Guszti 1: Guszti, a tehenek barátja és 2: Guszti történelmet ír - Kati Kovács: Paprikás rapszódia - Lucky Luke 11: A washingtoni férfi - Tintin 7: A hét kristálygömb és 8: A naptemplom
Magyar szerzők:
Ács Zsolt-Ábrai Barnabás: Pestblog.hu - Fazekas Attila: Science-fiction klasszikusok 1: Táma
dás a föld ellen - Kalyber Joe 4 - Panel különszám 2 - Pinkhell
6 - Viorál Andrea: Prince - Roham 8 - Vahan 2 - Vincze Nóra és Hromkó István: Múzeum
Mangák és más keleti stílusú kötetek:
Berserk 4 - Death Note 4 - Démonnapló 4 - Mennyei dallamok 2 - Naruto 7
Szakirodalom:
Buborékhámozó 5 - Dodo Nita: Rusz Lívia (monográfia)

A fesztivál résztvevői:
A Magyar Képregénykiadók Szövetsége tagjai:
ADOC-Semic, Delta Vision, Fumax, Képes Kiadó, Képregény Nagyker, Kingpin, Magyar Képregény Akadémia, MangaFan, Nero Blanco Comix, Nyitott Könyvműhely, Pesti Könyv, Roham, Titkos Fiók, Trillian CMA, Vad Virágok Könyvműhely.

Vendégstandok:
AnyCase, Fazekas Attila, Holdfény Fantasy Team, Huncomics, Kalyber Joe, Magyar Animet Társaság, Mentalent, Panel, PC Guru, Théba művészeti iskola, Vahan, webcomic-rajzolók és a rendezvény médiatámogatója, az Animax.

A fesztivál plakátját Haragos Péter tervezte. A fesztivál hivatalos reklámfilmjét Patrovits Tamás készítette.

Az 5. képregényfesztivál egyik külföldi vendége a román Alexandru Ciubotariu. Ezek a képsorai eredetileg egy gyerekújságban, majd önálló kötetben jelentek meg. Ízelítőül küldött nekünk belőle néhányat, nyomtatásban a Képregény Info fesztiválújságban is közöltünk közülük egyet.

A franciaországi Bordeaux-ban megrendezendő Interférences hongroises című eseménysorozat keretében április 4-én a helyi FNAC könyvesboltjában lesz beszélgetés a Spirál szerzőivel, Futaki Attilával és Nikolényi Gergellyel. A képregény francia fordítása tavaly nyáron jelent meg a Carabas kiadónál.

A budapesti Francia Intézetben március 18-án este 6 órakor nyílik meg a Belga Képregénymúzeum anyagából készült „Európaiak európai szemmel” című kiállítás. A megnyitót követően Jean Auquier, a múzeum igazgatója tart előadást.

50 évvel a Római Szerződés aláírása után a Belga Képregénymúzeum a mai Európa lakóit veszi górcső alá. Hogyan látják a szlovén, holland, francia képregényrajzolók a lengyeleket, a belgákat, az angolokat és a többi európai szomszédjukat? A képregény görbe tükrén keresztül egy eredeti és mulatságos európai társadalmi portré rajzolódik ki elénk… elgondolkodtat és gyönyörködtet a nevetés útján.

A bukaresti Magyar Kulturális Intézet február 12. és 14. között MOMEntum címen mutatta be a magyar animációt és képregényt. A Nyócker, a Vuk, az Egon és Dönci, a Macskafogó 1 és 2 egészestés rajzfilmeken kívül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak és tanárainak az animációjából vetítettek válogatást, amelyet Fülöp József, az egyetem oktatója és Radu Igazság, a bukaresti Művészeti Egyetelm tanára mutatott be. A magyar képregény rövid történetéről és mai helyzetéről Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnöke tartott előadást.

Ebből az alkalomból az MKSZ több tagkiadója (Képes Kiadó, Nyitott Könyvműhely, Roham, Vad Virágok Könyvműhely), valamint a Magvető és a Panel képregényköteteket ajándékozott az intézet könyvtárának.

Az Athenaeum kiadó új, komolyabb hangvételű sorozatot indított, amely különleges oldalról közelíti meg a vámpírizmust.

A fiatal Takashiro Kazuna az utóbbi időben különös jeleket tapasztal magán. Olykor elgyengül, és mintha furcsán reagálna a vérre, illetve rémálmai vannak a múltjáról. A fiú egyébként sem átlagos körülmények között él: az anyja meghalt, az apja pedig inkább lemondott róla, és csak a nővérét nevelte, így az apa egy barátja és annak felesége vette magához. Kazuna elég közönyösen viszonyul mindenhez, saját helyzetéhez, életéhez, jövőjéhez is, amíg meg nem jelennek rajta azok a bizonyos tünetek. Mivel egyre jobban foglalkoztatja a korábbi élete, a lábai végül elviszik ahhoz a régi házhoz, ahol annak idején az egész családja élt. Megdöbbenésére a ház jó állapotban van, sőt laknak is benne, mégpedig a nővére. Chizuna apjuk halála óta él ott egyedül, és mintha nem lenne elég öccsének a komplikált családi helyzet és a fájó múlt, a lány még egy titkot felfed. A Takashiro család tagjai furcsa vérbetegségben szenvednek, amelytől vámpírrá válnak, erre pedig nincs gyógyír.