A Magyar Képregénykiadók Szövetsége negyedik évvégi vásárát december 7-én tartja a Gödör Klubban (Budapest V. Erzsébet tér). A rendezvényen a szövetség tagjain kívül részt vesznek más kiadók, boltok és szerzői kiadványok is.
Kapunyitás 10 órakor, zárás 18 órakor. A belépés ingyenes. Tombolajegyek 100 forintért vásárolhatók az információs pultnál.
Egészen karácsonyig megtekinthető az Eduárd képregénybolt pincéjében (VI. Dalszínház utca 8.) a Reneszánsz Programiroda és a Film.hu által szervezett "Mátyás, a király" képregénypályázat nyertes munkáit bemutató kiállítás. Megnyitó december 2-án kedden délután 5 órakor. A bolt december 24. és január 6. között zárva tart.
A napokban jelenik meg a kultikus Napirajz-gyűjtemény folytatása, a 2007-ben a weben publikált részeket tartalmazó második kötet. Ebből az alkalomból a szerző, Merényi Dániel Magyarországon lesz, és dedikálja kötetét az alábbi időpontokban és helyeken:
November 29, 14-18 óra: Budapest, Toldi mozi
November 30, 14-18 óra: Budapest, Kesztyűgyári Közösségi Ház (Mátyás tér)
December 1, 17-21 óra: Miskolc, Bartók Béla Művelődési Ház
December 2, 15-18 óra: Budapest, Castro (Madách tér)
December 3, 13-17 óra: Budapest, Instant (Nagymező utca)
Lakatos István "Fejnélküli mesék" című kiállítása november 17-től december 1-ig újból megtekinthető, ezúttal az Eduárd Galériában (VI. Dalszínház utca 8). A korábbi helyszínen technikai okokból megszakadt tárlatot Kiss Ferenc nyitja meg november 17-én este 6 órakor.
A Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller u. 27) első alkalommal várják egész napos rendezvénnyel a képregények kedvelőit.
A részletes program:
9 órától képregénybörze (részt vevő kiadók: Képes Kiadó, Windom, Roham) és
Fazekas Attila életmű-kiállítása
11 órakor a rendezvény hivatalos megnyitója és a Képes Kiadó új, Superman és Batman kötetének bemutatója (Korcsmáros Gábor)
11.30-kor beszélgetés Fazekas Attilával
14 órakor Kővári György Márió Comix című filmjének a vetítése az amerikai képregényekről
15 órakor a Zap-Pinkhell antológia bemutatása, beszélgetés az alkotókkal (Roham kiadó)
További információk: info(KUKAC)ferencvarosimuvkp.hu
A Design Hét keretében lapbemutatóval egybekötött Roham kiállítás nyílik a Vam Design Centerben. Időpont: 2008. október 13.hétfő 18 óra. Helyszín: Vam Design Center, Budapest VI. Király u. 26.
Kiállítás: Bakó Tamás, Baranyai (b) András, Dorcsinecz János, Kárpáti Tibor, Mezei Ildikó, Sirály Dóra, Stark Atilla, Szabó Balázs, Szántói Krisztián, Szöllősi Géza
Előzetes: Stark Attila Kulo-képregény
Bábok: Keresztes Zsófia
Yagami Light zseniális ifjú, aki nem csak iskolájában, hanem országos szinten is a legjobb diáknak számít, akihez nagy reményeket fűznek. Ez a zsenialitás azonban mérhetetlen unalommal jár, amihez még hozzájárul az a hatalmas frusztráció, amit tehetetlenségében érez, amikor látja a világban tapasztalható állandó bűnözést és igazságtalanságot. Eddig semmi eszköze nem volt ahhoz, hogy felvegye ezzel a küzdelmet. Eddig. Mert egy nap, egy újabb unalmas tanóra közepén épp a szeme láttára hullik alá az égből egy füzet, amelyen az áll, Death Note. Ez tehát egy Halállista, amellyel bizonyos feltételek mellett, a füzetben található szabályoknak megfelelően bárkit meg lehet ölni. Persze miért is hinne el ilyesmit Japán legzseniálisabb fiatalja, azonban a csábítás túl nagy ahhoz, hogy ellenálljon neki. Light hamarosan kipróbálja a Halállistát, majd megszületik az álom egy utópisztikus világról, ahol nincs bűzözés. Az odavezető utat pedig Light természetesen maga akarja megteremteni, sőt, egyenesen az új világ istenének címére pályázik, ezzel pedig elindul az események hűvös emberi logikával és megannyi emberi gyarlósággal kövezett láncolata, ahol Light emberére talál egy nem kevésbé különleges detektívben, L-ben.
Sokaknak már nálunk sem kell bemutatni a Death Note alapszituációját, hiszen az elmúlt években Ooba Tsugumi (大場つぐみ) és Obata Takeshi (小畑健) mangája nagy porral söpört végig az egész világon, a belőle készült anime pedig már hazánkban is látható a tévében. A mára kultikus képregény 2003 végén indult hódítóútjára, diadalát pedig a jól kitalált történet és a kiváló rajzol kombinációjának köszönheti. Az előbbiért a máig ismeretlenségbe burkolózó Ooba Tsugumi felelt, akinek kilétéről, sőt neméről is számos teória látott napvilágot, de teljesen biztosat máig nem tudhatunk. Ugyan Ooba Tsugumi néven a Death Note előtt semmit sem jegyzett, mindenesetre az bizonyosnak látszik, hogy nem ez lehetett az első munkája, illetve hogy nem marad exkluzív használatú ez az írói álnév.
"Alois Nebel: Életem" címen képregénykiállítás nyílik a Cseh Centrumban (1063 Budapest, Szegfű utca 4). Az utóbbi évek legsikeresebb cseh képregényét bemutató tárlatot Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnöke nyitja meg, szeptember 17-én szerdán délután 5 órakor. A kiállítás október 9-ig tekinthető meg.
További információk a képregényről cseh, angol és német nyelven: www.aloisnebel.com.
Már megjelenésekor megszereztem, el is olvastam, tetszett, de azóta mindig kölcsön volt valahol - így nem tudtam róla rendesen írni. Most viszont, hogy visszakaptam, elolvastam még egyszer. Még mindig tetszik, de már más az érzés.
Mangaügyben eleve elfogult vagyok az úgynevezett "real life" sorozatok iránt, a képzelt világok ritkán hatnak rám annyira, hogy el tudjak tekinteni a következetlenségektől és lehetetlenségektől. Így a Nana azonnal előnyös helyzetből indult nálam, és amiket hallottam róla előzetesen, csak csigázták a kíváncsiságomat.
Nem csalódtam, az ígértek teljesültek. Két fiatal japán lány történetéről van szó, akik különböző/hasonló okokból Tokióba költöznek. Az első kötetben külön-külön olvashatunk róluk, de már meg van előlegezve, hogy a másodikban lakótársakká válnak. Még nincsenek 20 évesek, pörögnek, szerelmesek és csalódottak, keresik a helyüket, első felnőtt döntéseiket most hozzák meg. A keresztnevük azonos (Nana), az út, ami Tokióba vezeti őket, nagyon más pontról indul. Az egyik családi háttere rendezett, a másik régóta magáról gondoskodik. Az egyik számára egymást követik a szerelmi kudarcok, a másikat az együttélésből szakítja ki barátja karrierje. Az egyik naiv, szétesett, szeszélyes, nem készült semmilyen pályára, a másik céltudatos, önérzetes, és már bizonyított punk-énekesnőként.
Újabb magyar képregényalkotó külföldi publikálásáról kaptunk hírt. Korcsok Zoltán Esurience ('Éhség') című munkája a Heavy Metal magazin 2009. szeptemberi számában jelenik meg.
A salgótarjáni Hungarocon keretén belül július 26-án átadták az Avana Egyesület által meghirdetett sci-fi témájú képregény-pályázat díjait.
I. helyezett: Ács Zsolt: A hattyú
II. helyezett: Hromkó István: Falanszter
III. helyezett: Varga Dániel: Elszámolás
A zsűri tagjai voltak: Bayer Antal, Cene G. István és Oroszlány Balázs.
A margitszigeti Holdudvar Galéria július 17-én csütörtökön és 18-án pénteken a képregényt látja vendégül a Képes Kiadó, a Magyar Képregény Akadémia és az Eduárd képregénybolt részvételével.A rendezvény egyben a Batman: Arkham Elmegyógyintézet c. új kötet magyarországi premierje, és ebből az alkalomból jelentős kedvezménnyel vásárolható meg a helyszínen. A programok között szerepelnek a műfaj klasszikusairól szóló előadások. Csütörtökön Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke az Arkham Elmegyógyintézet bemutatása után Birkás Péter és Rusznyák Csaba kritikusokkal beszélget a Batman-figura magyarországi előéletéről és fogadtatásáról.
Pénteken Korcsmáros Gábor, a Képes Kiadó vezetője tart előadást a klasszikus Piszkos Fred képregény felújításáról.
Este 6 órától mindkét nap képregények vásárolhatók, 8 órától pedig az MKA grafikusai (köztük Lanczinger Mátyás, a "Mátyás, a király" pályázat egyik nyertese) képregényfiguraként örökítik meg a vállalkozó szellemű, közismert vendégeket (csütörtökön Helyey Lászlót és Réz Andrást, pénteken Karafiáth Orsolyát és Pataki Zitát). 17-én animációs filmvetítés, 18-án a Rieger Attila Jazz Trió műsora zárja a programot.
2008. június 19-én délután 5 órakor nyílik meg a "Ballon és buborék" (Filatures et phylactères) című belga képregénykiállítás. A krimi műfajának szentelt tárlaton 110 felnagyított képregényoldal tekinthető meg, köztük klasszikus krimiírók adaptációi Simenontól Steemanig, illetve eredeti művek Hergétől Jean Van Hamme-ig. A kiállítás helyszíne a Művészetek és Irodalom Házának Martyn Ferenc tetőtéri galériája. A kiállítást Jean Auquier, a brüsszeli képregénymúzeum igazgatója, a kiállítás kurátora nyitja meg. A tárlat július 28-ig látható, és kapcsolódik a pécsi KultMegálló rendezvénysorozathoz is.
Kivételesen kellemes meglepetésként ért a Metabárók kasztja 1. kötete. Sokkal jobban tetszett, mint vártam. Jodorowky, ez az öreg pszichomágus nagyon tud.
A Metabáró (egyes számban) eredetileg John Difool kalandjainak, közismertebb nevén a L'Incal ciklusnak az egyik mellékszereplője, a világ legveszedelmesebb harcosa. Kénytelen-kelletlen csatlakozik Difoolhoz és társaihoz, abszurd-börleszk-metafizikus kalandok egész sora éri őket. Mint kiderül, ő dinasztiájának utolsó tagja. A Metabárók kasztja amolyan "spin-off"-ként, őseinek és származásának a történetét meséli el.
Megelőztek, a Geekz és a Könyves blog is hamarabb készült el a Berserkről szóló írásával. Nem ugyanaz írta a kettőt, semmi kétség.
"Az első könyv ugyan még kicsit kevés lehet a meggyőzéshez, de érdemes neki a továbbiakban is esélyt adni, hiszen a Berserk nem véletlenül lett a világ egyik legnépszerűbb mangasorozata. Tessék felfedezni a felnőtt mangákat és képregényeket!" (Chavez, Geekz)
"A Berserk esetében szokás kiemelni, hogy nem fukarkodik az erőszakkal, ám számomra a harcjelenetek naturalisztikus ábrázolása a több hektoliternyi vérrel és az előtekeredő belekkel annyira túlzott, hogy már-már a paródia irányába tereli a történetet. Gyomor kell hozzá, az tény: még nem láttam ennyi gusztustalan figurát egy rakáson..." (Tweek, Könyves blog).