A Marvel Comics már hosszabb ideje próbálkozik az egyre erőteljesebben érkező manga-hullámok meglovaglásával, váltakozó sikerrel. Ennek a keretében indította el 2003-ban a "Tsunami" márkanevet, amely már létező figurákat és teljesen új sorozatokat kínált keleti ízesítéssel. Így történt, hogy megbízást adtak Nihei Cutomu manga-rajzolónak, hogy készítsen egy öt füzetből álló minisorozatot a kiadó egyik legnépszerűbb figurája, Rozsomák főszereplésével. Cutomu ekkor már komoly hírnévnek örvendett, elsősorban Blame! című cyberpunk képregényének köszönhetően.

(A cikk végén némi háttérinfó Rozsomákról azok kedvéért, akik a manga felől közelítve, netán abszolút képregényes újoncként veszik kezükbe a kötetet.)

Nihei lényegében úgy tesz, mint aki nem tud semmit Rozsomákról, és az olvasóról sem tételez fel sokkal többet felületes ismereteknél: kemény legény, hosszú és erős karmokkal, öngyógyító képességgel. Az X-Menről is csak egyetlen, szinte zárójeles utalást találunk a sztoriban.

Neil Gaiman világhírű képregény- és fantasy-író július 4-én este 7 órakor a Delta Vision Sárkánytűz boltjában dedikál (1092 Ferenc Krt. 40.). A szerző magánúton tartózkodik Magyarországon, ahol ellátogatott a Hellboy 2 című film forgatására és kedvenc énekesnője, Tori Amos koncertjére. Számos rajongó megkeresésének engedve iktatta be utolsó budapesti estéjére ezt az informális találkozási lehetőséget.

Sarnath Banerjee: Brahmananda komplex rendszere

Megnyitó: 2007. június 20., este 7 óra

Megtekinthető 2007. június 21 és július 21 között, hétfőtől péntekig délután 1-től 6-ig, szombaton reggel 10-től 2-ig a kArton Galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18).

A kArton Galéria az indiai Sarnath Banerjee legújabb, Budapesten készült munkáit, valamint korábbi rajzait, animációit (Bachelor of 21 Dreams, Bengal Tourist) mutatja be. Sarnath 1972-ben Nyugat-Bengálban született. Médiatudományt és kommunikációt tanult a londoni Goldsmiths College-ban. Társalapítója a Phantomville képregénykiadónak. Első munkája(Corridor, 2004), amelyet India első képregényalbumáként ("graphic novel") tartanak számon, a Penguin gondozásában jelent meg. Második kötete (Barn Owl’s Wondrous Capers) 2007 januárjában készült el. Utóbbiból a Kalligram folyóirat júniusi számában lehet részleteket olvasni. Sarnath munkái feledésbe merült városi legendákról, eltűnőben levő mesterségekről, épületekről szólnak. A szereplők nem szuperhősök, hanem hétköznapi karakterek (az egyik például megszállottan keresi Delhi utcáin a leghatékonyabb afrodiziákumot, egy másik meditációs technikákat próbál elsajátítani szexuális életének javítására). A történeteknek India rohamosan változó nagyvárosai adják a helyszínt.

Sarnath Banerjee számos csoportos kiállításon szerepelt munkáival Torinóban, Stuttgartban, Berlinben, Londonban. A kArtonban rendezi meg első egyéni kiállítását.  A művész a JAK-Solitude csereprogram keretében tartózkodik Budapesten.

Az alapszituáció a szokványos fantasy elemekre épít: várúr várral, vár kazamatákkal, kazamaták kincsekkel és szörnyekkel, és persze hős lovagok hosszú sora, akik legalább annyira pénzéhesek, mint hősiesek. A kezdeti idillt azonban hamarosan megtöri pár mogorva, csuklyás, repülő polip, akiknek feltett szándékuk, hogy megszerezzék a várat: kazamatástul, kincsestől, ám lehetőleg kóbor lovagok és főként várúr nélkül. Főgonoszgyanús főgonoszok ők, akiket meg kell állítani. Ám a megmentésre kiszemelt vakmerő vitéz véletlenül beadja a kulcsot (egy hangos „Zongo!” kíséretében), így az egyik udvaronc kényszerül beugrani az ő helyére: Herbert, a kacsa. Neki aztán biztosíték gyanánt kitépik a szívét, nehogy meggondolja magát és cserbenhagyja a tornyot és annak lakóit. Mellé szegődik még útitársul Marvin, a vegetáriánus sárkány, és kettesben szállnak szembe a félelmetesen gusztustalan ellennel.

Nekünk magyaroknak a Disznóól jutott. Ne legyünk telhetetlenek, mert a cím cseppet félrevezető a tartalmat illetően. Hallottam már olyat, aki disznókról szóló soft pornóra számított a cím alapján. De ne hibáztassuk a címet, mert az találó: valóban háztáji sertéseket kapunk. A beszélni tanuló fiam is tudja, melyik könyv felé kell nyúlnia reggelente, mikor „pocákat” akar látni. Hibáztassuk inkább saját prekoncepcióinkat, amiért a „disznó” szó alatt kapásból nem a világ legjelentősebb történelmi alakjait értjük! Ugyanis erről lenne szó. Itt van mindenki, aki sokak – nagyon sokak - haláláért felelős: Napóleon, a teljes Habsburg dinasztia, a Cár, Hitler, pápák, anarchista bűnözők (akik nevei inkább Franciahonban jelentenek valamit is), hasfelmetszők, feltalálók, iparmágnások, költők stb. Ezek pedig itt se hazudtolják meg magukat. Illetve, van aki igyekszik magát megtagadni és kikecmeregni ebből a környezetből. Napóleont több, mint száz éven át állandóan levágják és megszülik. A jobb jövő reményében tett önmegtagadással a legtöbb, amit el tud érni, egy békés öregkori halál, aztán a következő pillanatban minden kezdődik elölről. A mű gyengéje valahol itt is keresendő. Itt a legnagyobb szemetek között szelektálunk és kiragadunk néhányat, akikkel szimpatizálunk, és akiket morálisan is többre tartjuk társainál. Ha ez így van, akkor pedig esedékes lenne továbbléptetése, ami persze nem történik meg. A mű, ha valódi értékeket akar hordozni, akkor nem lehet bután leegyszerűsítő, márpedig az a koncepció, miszerint Hitlertől Einsteinig mindenki ugyanabban a disznóólban tölti nyugdíjas korát, errefelé vezet. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy távolról sem egyforma itt mindenki, mint ahogy az angliai Állatfarmban sem.

Most már hivatalosan is elért minket a Naruto-láz, hiszen az animesorozat után a nindzsák ma már mangaformában is hódítanak. A MangaFan kiadó világszerte népszerű képregényt hozott el hazánkba, és Naruto magyar nyelvű kalandjai mellett azt is érdeklődéssel figyelhetjük, miként alakul egy ilyen hős sorsa és rajongótábora ezek után Magyarországon.

A tizenkét éves Uzumaki Naruto igazi rosszcsont, aki mindennap új csínytevéssel okoz fejfájást faluja lakóinak. Konohagakure, Avarrejtekfalva fontos nindzsafalu, így Naruto is nindzsának készül, sőt egyenesen a vezetői posztot veszi célba, ám ügyetlenségét látva még igencsak messze jár attól, hogy Hokage legyen. Az eleven fiúval azonban elég ridegen bánnak az emberek, ráadásul elsősorban nem is a csínytevései miatt: tizenkét évvel ezelőtt nagy horderejű esemény rázta meg Avarrejtekfalvát, amely sok áldozatot szedett, és összefüggésbe került az akkor született Narutóval, amelyről minden felnőtt tud, ám nem beszélhet. A fiú ennek ellenére, vagy inkább éppen ezért magas célokat tűz ki maga elé, elindul útján az elismerésért, és hamarosan rájön, hogy nincs teljesen egyedül. De bármennyire is szépen hangzik mindez, a sikerért Narutónak először túl kell esnie néhány próbán, és össze kell rázódnia újdonsült csapattársaival, a kiváló Uchiha Sasukéval és a tüzes Haruno Sakurával, illetve furcsa mesterükkel, Hatake Kakashival.

Az utóbbi pár évben nem csak a való életben került előtérbe az ezoterika és a misztikum, hanem a mangának is fontos részévé vált, és az ilyen témájú képregények ma már a legnépszerűbbek közé tartoznak. Gótikus hangulat és misztikum hatja át a FUMAX kiadó új sorozatát, a Tarot Cafét is, amely borzongatóan szép történeteivel a tarot világába is bevezeti az olvasót.

Van egy hely, ahol a betérő vendégek leghőbb kívánsága teljesülhet, és bepillantást nyerhetnek a jövő titkaiba. A Tarot Café ajtaja nem csak a hétköznapi, kávéra és süteményre vágyó emberek előtt áll nyitva, hanem a legkülönfélébb természetfölötti lények előtt is, akik olykor utolsó mentsvárként fordulnak a különleges kávézó jóstehetséggel megáldott úrnőjéhez. Pamela a megfelelő fizetség fejében bárkinek segít, ha elveszett az érzelmek erdejében, és bár ő sem garancia a boldogságra, ügyfelei minden esetben megnyugvást jelentő, végzetszerű befejezésre találnak. Míg kibontakoznak szemünk előtt a különleges lények személyes tragédiái, megismerhetjük Pamela és a folyton felbukkanó, titokzatos Belus mindennapjait, és el-elcsíphetünk néhány morzsát Pamela titkaiból, amelyek sejtetik, hogy sokkal több rejlik a segítőkész jósnőben, mint ami első pillantásra látszik.

A 3. Magyar Képregényfesztiválhoz kapcsolódó kiállítás március 26-tól látható a Gödör Klubban. A kiállítást 26-án 17 órakor nyitja meg Kozma Péter, a kArton galéria vezetője.

A kiállítás anyaga: válogatás a Magyar Képregény Akadémia alkotócsoport munkáiból Pinkhell 3. című kiadványukhoz kapcsolódóan, Aleksandar Zograf képregényei és felesége, Gordana Basta szőttesei a képregények alapján, Gróf Balázs alkotásai, képek a kArton gyűjteményéből.

A kiállítás minden nap délután 2-től tekinthető meg egész a fesztivál napjáig.

Frank Miller kultikus képregényének a magyar változatát március 19-én, hétfőn 19 órakor mutatja be a Képes Kiadó a Menta Teraszban (1022 Margit körút 14.). A képregényből készült film trailerének a levetítését követően Bayer Antal, a kötet szerkesztője Böszörményi Gáborral, a Mozinet főszerkesztőjével és Ábrai Barnabás képregényrajzolóval beszélget a képregényről és a filmről.

A hagyományos luzerni Fumetto nemzetközi képregényfesztivál zsűrije a 13-17 éves alkotók kategóriájában a harmadik díjat Felvidéki Miklós Noname című munkájának ítélte. A Noname nyerte el tavaly a Art Comix pályázatának az első díját is, és a Pinkhell 2. számában jelent meg. A díjazottak teljes listája a fesztivál honlapján tekinthető meg.

Gratulálunk Miklósnak a nemzetközi elismeréshez!

Az idei Pulitzer-emlékdíjat a kuratórum "képi megjelenítés" kategóriában Marabunak ítélte. Mint a méltatásban elhangzott, politikai karikatúráiban igyekszik az eseményeket, ellentéteket, szekértáborokat kívülálló távolságtartással szemlélni. A rajzok fő üzenetének nem a voksolásra buzdítást, hanem a gondolkodásra ösztönzést tartja.

Marabu képregényei a Kreténben és az Eduárdban jelennek meg. A képregényes szakma két egymást követő évben is az ő "Dodó" sorozatát szavazta meg Alfabéta-díjasnak.

A Pulitzer-díjat Joseph Pulitzer makói születésű sajtómágnásról nevezték el, akinek a lapjaiban a XIX. század végén elsőként jelentek meg modern képregények, köztük a Yellow Kid és a Katzenjammer Kids.

Gratulálunk a díjazottnak!

Nem találunk szavakat

A magyarban sajnos minden, rajzot és szöveget egyesítő műfajt képregénynek nevezünk, legyen az háromkockás humorbonbon, 40 oldalas Batman vagy éppen olyan irodalmi-képzőművészeti alkotás, mint az Auster-közeli Art Spiegelman e lapokon is ajnározott műve, a Maus. Ez utóbbit a művelt Nyugaton graphic novelnek hívják - jelezve, hogy a kép és a szöveg nem egymásnak mankói, pótlékai, hanem két teljes értékű médium, amelyek kölcsönhatásából, összeütköztetéséből egy harmadik jön létre, mely valami többletet is tartalmaz. Ennek iskolapéldája Auster mester Üvegvárosából készített képregénye is: nem mondom, hogy mától ez lesz a bibliám, de az biztos, hogy van annyira jó, mint az eredeti, márpedig a New York trilógia minden Auster-könyvek legtutibbja. Komor, titokzatos, szép. Még ilyet, sokat. (Mr. T., Exit, 2007. február 14.)

Paul Auster-Paul Karasik-David Mazzucchelli: Tükörváros.

A nálunk is igen közkedvelt amerikai író első könyve a három, lazán összefüggő kisregényből álló, zseniális New York-trilógia volt. Ennek nyitórészét a Maus című képregénnyel világhírnévre szert tévő Art Spiegelman - aki Auster jó barátja is egyben - javaslatára képregényesítették 1994-ben. A két elkövető David Mazzucchelli, a Batman-sztori újrahangszerelesével nevet szerző rajzoló és Spiegelman tanítványa, Paul Karasik voltak. A fekete-fehér képregény remekül adja vissza a kisregény sötétben játszó, enyhén nyomasztó noir-hangulatát, tökéletesen fordítja le a képek nyelvére ezt a tudathasadásos, titkokkal teli, de megoldásokkal nem bíró szellemi thrillert. Képregény-fanatikusok és Auster-rajongók számára egyaránt kötelező.

Wágner Gábor

Megjelent a Pesti Műsor 2007. január 18-i számában

Második alkalommal nevezte meg egy 28 tagú szakmai zsűri 2006 legjobb új magyar képregényeit.

A nyertesek:

Bürokraták (Brazil-Oroszlány-Németh) - a legalább 20 oldalas "kép-regény" kategóriában

Vasárnapi szafari (Vass Richárd) - "kép-novella" kategóriában

8 perc (Cserkuti Dávid) - az 1-2 oldalas, egyedi történeteket díjazó "kép-perc" kategóriában

Dodó (Marabu) - a rendszeresen jelentkező képsorok és rövid képregények "kép-sor" kategóriájában

A díjátadás a 3. Magyar Képregényfesztiválon lesz. A nyertes művekből tavasszal kiállítást tart a kArton galéria. Az egyes kategóriákban az alábbi művek kapták a legtöbb szavazatot:

Kép-regény:
1. Bürokraták (Brazil-Oroszlány Balázs-Németh Áron, Roham magazin)
2. Tűzvihar 1956 (Fazekas Attila-Bán Mór, Képes Kiadó)
3. Kalyber Joe 2: Eső (Pilcz Roland, Creative Factory)
4. Diplopia (Varga Zoltán-Fekete Imre, Kretén)
5. A fekete lovag (Fazekas Attila, Füles)

Kép-novella:
1. Vasárnapi szafari (Vass Richárd, Galaktika)
2. Csak oda (Győri Tibor-Herega Zoltán, Fekete-Fehér Képregényantológia)
3. A torony (Cserkuti Dávid-Fekete Imre, Eduárd)
4. Guta nyomozó (Lanczinger Mátyás): A csinovnyik halála (Fekete-Fehér Képregényantológia) és A sárga parókás nő (Pinkhell)
5. Az utas (Futaki Attila-Sárközi Mátyás, Roham magazin)
6. Hőstörténet (Ábrai Barnabás, Pinkhell)
7. Sivatagi bor (Sváb József, Fekete-Fehér Képregényantológia)
8. Hatvankettedik fabula (Győri Tibor, Pinkhell)

Kép-perc:
1. 8 perc (Cserkuti Dávid, Fekete-Fehér Képregényantológia)
2. Királylány (Gáspár Tamás-Király Levente-Ábrai Barnabás, Pinkhell)
3. Nero Blanco: A tanácsadó (Lanczinger Mátyás-Bayer Antal, Eduárd)
4.-5. Példakép (Fekete Imre, Eduárd), és
Puzzle (Göndöcs Gergely, Fekete-Fehér Képregényantológia)
6. Választások után (Ábrai Barnabás, Roham)

Kép-sor:
1. Dodó (Marabu, Kretén, Dodókönyv, Eduárd)
2. Short message service (Brazil, Panel)
3.-4. Eduárd (Garisa H. Zsolt-Korcsmáros Péter és Gábor, Eduárd), és
Strip (Haragos Péter, Pinkhell)
5. Kovács Pistike (Fekete Imre, Kretén)
6. Tomster hihetetlen kalandjai (Pásztor Tamás, Fekete-Fehér Képregényantológia, Eduárd)
7. Szivárvány köz (Zorro de Bianco, Eduárd)

A zsűri tagjai voltak: Árva-Szabó Péter, Balázs Dániel, Balog Zoltán, Barabás Árpád, Bayer Antal, Birkás Péter, Domján Zoltán, Fehér Zoltán, Fritz Zoltán, Gál Szilvia, Gátszegi Gergely, Halmos Ádám, Harza Tamás, Kemenes Tamás, Kiss Ferenc, Kokovai Péter, Korchma Zsombor, Korcsmáros Gábor, Korcsok Zoltán, Köteles Zoltán, Láng István, Oroszlány Balázs, Rochi Ernő, Simon István, Szabó Jenő, Szabó Zoltán Ádám, Tick Péter és Uray Márton.

A kArton Galériában (Budapest VI., Alkotmány utca 18) kamarakiállítás látható Sebők Imre "Szép Mikhál" és Zórád Ernő "Majmok bolygója" és "A hajdúk kapitánya" című klasszikus képregényeinek az eredeti oldalaiból. A kiállítás 2007. február 5 -től 16-ig tekinthető meg minden hétköznap 13 és 18 óra között.
A galériában már kapható Kertész Sándor "Comics szocialista álruhában" című képregénytörténeti könyve.