Holnap van az őszi képregénybörze, számos újdonsággal és rengeteg antikvár képregénnyel!

Részletes információk a Kilencedik.hu portálon.

A rendezvény hivatalos Facebook eseménye.

A „saját” börzére való ráhangolódásként átugrottam egy napra Bécsbe megnézni, hogy csinálják mások. A Vienna Comixot Európa egyik legnagyobb képregényvásáraként hirdetik, kíváncsi voltam, milyen is az. Röviden: nagyon hasonlít a budapestihez, csak sokkal nagyobb.

Az élmény sorban állással kezdődik. Mivel a pesti börzén már évek óta kiadói árusként nyitás előtt be tudok rendezkedni, csak a standomhoz csapzottan, lihegve érkező vásárlóktól tudom, hogy mennyit kellett várniuk, hogy bejussanak. Nos, most megtapasztaltam saját bőrömön ezt az érzést: kerek egy órába telt, mire beléphettem a MGC Halle épületébe. Ott már csak pár perc, és a két jegyárus egyikénél fizethettem, egy rendező lepecsételte a csuklómat, és irány az emelet.

De azért térjünk csak vissza a sorban álláshoz. Biztos gyakorlott börzére járók voltak a közelemben, mert senki sem türelmetlenkedett, vidáman elbeszélgettek, fotózkodtak a rendszeresen kijövő cosplayerekkel. Akik között egyértelműen felülreprezentáltak voltak a honfitársaink. Lehetett abban valami sajátságos az osztrákok számára, hogy állig felfegyverzett rohamosztagosok járkálnak fel-alá, és egy érthetetlen nyelven kiabálnak egymásnak.

Számos új magyar képregény mutatkozik be ezen a rendezvényen is, többségükben szerzői vagy csoportos kiadásban, limitált példányszámban.

Már megszokhattuk, hogy a 5 Panels csapat a legaktívabb, ám most még saját magukat is felülmúlták, hiszen három egyéni kiadvánnyal jelentkeznek.

A Firka Comics, a Hey Jude és a Killer kaller után Koska Zoltán most egy váratlant húzott, ugyanis egy adaptációs (jellegű) képregényt készített Borges A halál és az iránytű című műve nyomán.

A klasszikus magyar alkotók életművének újrakiadásában ezúttal is a Windom kiadó jár élen, hiszen két Sebők-képregényt is megjelentet a börzére. A képregényes szakirodalmit pedig két kiadvány képviseli, a tavaly óta ismét aktív Buborékhámozó és egy új újság, az önmagát EpicLine és a MidWay9 háttérlapjaként meghatározó Framebreak.

Amióta áttért az előfizetéses rendszerre, a Sebők Imre-sorozat nagyobb sebességbe kapcsolt. Tavaly négy rész jelent meg, idén pedig a börzei újdonságokkal együtt már hat lesz, sőt a kiadó tájékoztatása szerint a decemberi Hungarocomixra még két füzet várható. A börzére egy Jack London (Farkasvér) és egy Polescsuk (A pergamen titka) adaptációval jön ki a Windom. Mindkét irodalmi feldolgozás Cs. Horváth Tibor munkája, és mindkét kiadványhoz Vass Mihály készítette a színes borítót Sebők rajzai nyomán. További információk a Windom kiadó blogján olvashatók.

Október 11-én Tarnowban indul útjára egy vándorkiálltás, amelyen 11 magyar képregényrajzoló korabeli haditudósítások alapján mesél történeteket az I. világháború galíciai frontjának az eseményeiből. A Molnár Ferenc és Szádeczky Kardoss Lajos munkái alapján Bayer Antal által írt forgatókönyvekből Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Lakatos István, MacGill Karina, Matheika Gábor, Németh Gyula, Pintér Márk és Sváb József készített 3-3 oldalas képregényt. A projektet a Magyar Képregény Szövetség részéről Takács Eleonóra menedzselte. A 11 képregény témája többségében kapcsolódik a kiállítás 11 helyszínének valamelyikéhez.

A rendezvénysorozathoz lengyel nyelvű katalógus is készült.

A vándorkiállítás első állomásának a beharangozója (lengyelül).

"Magyarok, akik hátraarcot parancsoltak az orosznak" - a Magyar Nemzet cikke a kiállításról, benne interjú Tischler Jánossal, a varsói Lengyel Intézet igazgatójával és Keresztes Gáspárral, az intézet titkárával.

A katalógus bevezetője magyarul (írta Tischler János és Keresztes Gáspár):

Bár az utóbbi időben egy-két kivételtől eltekintve mostohagyerek nálunk az európai képregény, néhány kitartó kiadónak köszönhetően ezúttal is lesz pár újdonság a börzén: egy-egy olasz és francia kiadvány, valamint egy főként európai (belga, cseh, finn, holland, lengyel, svájci) rövid képregényeket tartalmazó antológia. No meg Lucky Luke. (Asterix viszont csak később tér vissza.)

Lelkes rajongók és a Fumax kiadó együttműködésének köszönhetően már a második kötet jelenik meg az egyik leghíresebb fumetti-sorozatból, a Dylan Dogból. A 400 példányra korlátozott kiadás ezúttal is két történetet tartalmaz, mindkettőnek a karakter megteremtője, Tiziano Sclavi az írója, és újabb remek rajzolókat ismerhetünk meg, ezúttal Montanarit, Grassanit és Roit. A kötet címét - Anna Never kísértete - a második sztori adja, az elsőben pedig farkasemberekkel gyűlik meg Dylan dolga. A 200 oldalas fekete-fehér kötet ára 3.000, börzei kedvezménnyel 2.500 forint.

Immár teljes terjedelmében olvasható a Nagy Háború blogon az MKSZ-szel közösen meghirdetett képregénypályázat első hat helyezettje.

1. A vonal. Írta Matuszka Máté, rajzolta Kálmán Áron. A szerzőpárosnak korábban egy munkáját ismertük, a Random blogon publikált Dark Jazz címűt.

Ahogy szoktuk, ezúttal is áttekintjük a soron következő képregényes rendezvény várható újdonságait. Kezdjük az amerikaiakkal.

Aligha meglepő, hogy a legtöbb új kiadvánnyal a börzét is szervező Kingpin kiadó jelentkezik.

Kovács Milánt a Képregényblog rendszeres olvasói elsősorban mint egy impozáns gyűjtemény tulajdonosát, valamint személyes hangvételű interjúk készítőjét ismerhették meg. (A mellékelt képen éppen Fabe-et faggatja). Most azonban fordult a kocka, és ezúttal a kérdező helyett a válaszoló szerepét vállalta. Az alkalmat erre az szolgáltatta, hogy az október 12-i 28. Képregénybörzén a vadonatúj Zsiger.hu kiadó vezetőjeként is bemutatkozik. Aki kérdez: Lénárd László.

Lénárd László: Milán, téged sokan ismernek a képregényes közegből. Elsősorban eredeti rajzok gyűjtésével foglalkozol, ha jól tudom. Külföldi eredeti rajzokból neked van hazánkban a legnagyobb gyűjteményed. Igaz ez?

Kovács Milán: Na ez látod egy jó kérdés. Futaki Attila szerint biztosan. :) Az igazság az, hogy néha-néha találkozom élőben vagy az interneten olyan magyarokkal, akik szintén járnak ki külföldi képregényes rendezvényekre, de nekik általában nem céljuk, hogy minden kedvenc rajzolójuktól vagy írójuktól begyűjtsenek valamilyen "relikviát". Relikvia alatt természetesen nem egy-egy levágott ujjpercet vagy végtagot értek.

LL: Nemrég viszonylag éles beszélgetés alakult ki egy Facebook-csoportban Csepella Olivér Nyugat vs Zombik képregénye kapcsán. Egyesek a képregénykiadás nehézségeit emelték ki, mások épp azt, hogy nem lehet olyan nehéz megcélozni tömegeket, csak elhatározás kell hozzá. Mit gondolsz erről?

KM: Itthon és még inkább magyar nyelven egy képregény közösségi finanszírozásának külföldi, idegen nyelvű oldalon keresztül én nem látom értelmét, de ezt ott is kifejtettem. Továbbra sem értem, hogy miért érne el több potenciális adományozót egy kampány azzal, hogy angol nyelvű oldalon magyar nyelvű és -leírású képregényként hirdeti magát. Ha én csinálnám, már csak kíváncsiságból is biztosan az egyik magyar közösségi finanszírozó oldallal venném fel a kapcsolatot, hiszen számomra ez így logikus. A nagy tömegek képregény szempontjából itthon nem igazán léteznek, ha valamit az Indiegogo-n vagy a Kickstarteren szeretnék elindítani, az biztosan angol nyelvű vagy szöveg nélküli kiadvány lenne. Hogy csak elhatározás kellene hozzá? Talán igen, meg mellette rengeteg olyan okos kis ötlet, amire rákapnak az adományozók. Én például kifejezetten az eredeti rajzos dedikált Kickstarter kampányokra szoktam ráugrani, vagy a minimum keménykötésű, aláírt típusokra.

"Örömmel jelentjük, hogy a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány – Nagy Háború Blog és a Magyar Képregény Szövetség által meghirdetett első világháborús témájú képregény pályázat eredménye megszületett. Összesen 35 pályamű érkezett, amelyből a MKSZ és a Nagy Háború Blog által delegált zsűri (Szép Eszter - MKSZ, Vass Róbert - MKSZ, Babos Krisztina - NHB, Pintér Tamás - NHB, Pollmann Ferenc - NHB) a következő hat alkotást tartotta a legjobbnak:

1. Matuszka Máté-Kálmán Áron: A vonal / 80 ezer Ft-os fődíj
2. Malindovszky Ákos: A megbeszélés / 50 ezer Ft
3. Jámbor Lajos: Doberdói történet / 30 ezer Ft
4. Tebeli Szabolcs (Brazil)-Bárány Áron: Mától együtt mindörökké
5. Ámon Attila: A merénylet
6. Pádár Ádám-Szebeni Péter: Páholy

A díjátadóra október 15-én, szerdán 18.00-tól kerül sor Budapesten (a helyszín egyeztetés alatt), ahová sok szeretettel várjuk a pályázókat és az érdeklődőket egyaránt."

A nyertes műveket mától hat napon át egyenként teszi közzé a Nagy Háború blog, kezdve a hatodik helyezettel.

Ahogy arról már egy hete röviden hírt adtunk, még az idén folytatódik az Asterix-sorozat kiadása. Immár az is publikus, hogy az új kiadó a Móra, amelynek a kínálatában hosszú idő után szerepelnek képregények. Mi több, a Móra veszi át a már megjelent részeket is, így a boltokban már kifogyott epizódokból nemsokára várható újranyomás. A jelenleg kapható kötetek itt megrendelhetők.

 Sokak örömére a sorozat ott veszi fel a szálat, ahol az előző kiadó abbahagyta, méghozzá változatlan kivitelezésben, és továbbra is Bayer Antal fordításában, míg a műszaki szerkesztői teendőket a számos más képregénykiadványból ismert Benes Attila veszi át.

Nemsokára a pontos megjelenésről is következnek információk.

Szentgyörgyi Ottó író (a 2009-ben Alfabéta-díjas Papíron stripek szerzője) és Varga Tamás rajzoló angol nyelvű képregényét elektronikus formában publikálta a comiXology portálon. A 45 oldalas képregény ára 2 dollár.

Az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódó Autómentes hétvégén, 2014. szeptember 20-án szombaton és 21-én vasárnap képregényt lehet rajzolni 10-12 óráig, illetve 15-17 óráig a lezárt Andrássy úton, a Szív utca magasságában. Résztvevő képregényrajzolók: MacGill Karina, Sárdi Katalin és Erhardt Domonkos

Aleksander Zograf óraműpontosan meghatározott és freudiánusan felfejtett emléktöredéket és képeslapokat ír-rajzol/vezet folyamatosan, már sok kötetbe csokrozva. Csordás Dánielt többször díjazták, blogon vezeti önmaga és családja kommentált élettörténetét, reflektálásait a világra olyan színvonalasan, hogy… Koska Zoltán félfiktívnaplót vezet. Oravecz Gergely időben elvontabb, de személyes, több mint száz napos ihlet- és munkanapló-kísérletével egy csapásra elismert alkotó lett. Egyelőre hiányoznak magyar nyelvű képregényes irodalmunkból a hosszabb terjedelmű és a hosszabb időszakot, éveket-évtizedeket felölelő alkotások.

De néhány ilyen művet már megismerhettünk. A nálunk is megjelent önéletrajzi képregények közül a Maus nem igazi önéletközlés. Az igazi főszereplő az író-rajzoló apja, Vladek Spiegelman. Az önéletrajzi forma keret, nem Art személyiségét, sorsát vagy világról alkotott véleményét ismerjük meg, hanem az apjáét – pár hónap alatt meséli el évek történetét fiának. Marjane Satrapi Persepolisa éveket ölel fel, röviden egy perzsa serdülő lány személyes története a történelem viharában. (Ő maga nem tartja memoárnak kötetét, de a kritikusok igen.)

Ezen művek témáját meghatározza a szereplőket körülvevő politikai/vallási rendszer. A Mausban a hitleri diktatúra (és az amerikai lét), a Persepolisban a világibb Pahlavi-éra után Homeini vallási uralma, és a francia jóléti demokrácia. És Zograf mintha állandó utazással próbálná kiheverni az etnikai-vallási hivatkozású délszláv háború sokkját.

Csordás, Oravecz ebből a szempontból a magyarul most bemutatott a svájci Helene Becquelinnek és a francia Boulet-nak rokonai. Napló jellegű, rövidebb képregényeik témáit nem nagy társadalmi változások határozzák meg, nem az egyén az állammal, a különböző rendszerekkel történő szüntelen konfrontációja, hanem a jóléti társadalom kényelemkultúrájának és elvárásainak, gondjainak tükröződése az alkotón és környezetén. Bár utalás szinten van nemzeti vonatkozása, voltaképp a bemutatott jelenségek nem hordoznak nemzeti jelleget. Mindenhol érthetők, általános harmadik világ-problémákból csinálnak viccet vagy faragnak hangulatot, nem országspecifikusak, nem rétegkulturálisak, hanem középosztálybeli fiatalokon keresztül figuráznak ki mindenki által átélt/átélhető jelenségeket.