Újabb pályázati felhívást tett közzé a poznani Ligatura fesztivál. Ezúttal szöveg nélküli képregények készítése a téma, terjedelmi megkötés nélkül. Részletes (angol nyelvű) kiírás a Ligatura honlapján. Az első díj 1000 zloty (kb. 240-250 euro). Határidő: március 31.

A pár napon belül megjelenő Teddy Ted-kötet rajzolója, Gérald Forton több tekintetben is egyedülálló: egy kultikus képregénysorozat alkotójának az unokája, gyakorlatilag valamennyi francia nyelvű képregényújságnak dolgozott, név nélkül besegített az egyik legnépszerűbb belga sorozatban, teljesen szabályosan rajzolhatott Franciaországban eredeti Pókember- és Hulk-történeteket, amikor pedig Európában már nem maradt meghódítandó terület, fogta magát, kitelepült az Egyesült Államokba, ahol új karrierbe kezdett a DC Comics és más kiadók alkalmi munkatársaként, valamint storyboard-rajzolóként. 80 elmúlt, és még mindig aktív.

A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat nyílt pályázatot hirdet képregények alkotói számára a képregény minden műfajában, témamegjelölés nélkül.
Az alkotók, alkotópárok, alkotócsoportok szabadon választott technikával készült képregényt küldhetnek be. A pályázaton életkori megkötés nincs. Hivatásos és műkedvelő alkotók egyaránt pályázhatnak.

Beküldési határidő: április 24.

Részletes kiírás a Műút blogján.

A Japán Alapítvány által meghirdetett, a Magyar Képregény Szövetség és a Mondo magazin álal támogatott háromnapos mangarajzolói tanfolyamon a beküldött munkák alapján az alábbiak vehetnek részt. A tanfolyam oktatói Takemiya Keiko és Yoshimura Kazuma, a kiotói Seika egyetem manga fakultásának a tanárai.

Kóbori-Kovács Ágnes
Nagy Réka
Sváb Anna
Nagy Kornél
Kovács Viktória Klaudia
Lénárd Alexandra
Vincze Andrea
Süli Andrea
Kurizs Zsuzsanna
Lukács-Kalocsai Eszter
Sánta Anna
Czeglédi Emese
Lónárt Adrienn
Jáger Attila
Vágó Alíz
Opolcsik Ivett
Vörös Anna
Kovács Vanda
Halter András
Bocsi Eszter
Veréb Judit
Rimaszombati Laura
Kocsis Ákos
Szabó Réka
Molnár Gábor

Március 11-én kerül sor a 23. Képregénybörzére, amelyen ezúttal is több újdonság debütál.

Az élre természetesen a börzét szervező Harza Tamás és a Kingpin kiadó két új kiadványa kívánkozik. Itt lesz először kapható a Marvel + kéthavilap 2. száma, valamint erre az alkalomra jelenik meg a Bosszú Angyalai sorozat következő kötete, a Forradalom. Mindkettőről találhatók további információk a kiadó honlapján.

Szintén az amerikai vonalat erősíti sokak kedvenc szamuráj nyula, Usagi Yojimbo. Az immár 11. kötet címe Évszakok. Kiadja a Vad Virágok Könyvműhely.

Az európai képregények kedvelői egy klasszikus csemegével ismerkedhetnek meg. Roger Lécureux és Gérald Forton westernhőse, Teddy Ted lényegében most mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek. A kötet címe Halálos postakocsi, egy hosszabb és egy rövidebb epizódot tartalmaz, kiadója a Nero Blanco Comix. A sorozat hátteréről és előzményeiről a kiadó blogja írt, előzetese a kepregeny.neten tekinthető meg. Ez a kiadvány limitált kiadásban jelenik meg, csak rendezvényeken, képregényboltokban és webshopokban lesz kapható.

Ugyanez áll az újdonságok zömét képviselő hazai kiadványok túlnyomó részére.

A januári Angoulême-i képregényfesztiválhoz kapcsolódó 24 órás rögtönzésen több magyar alkotói is részt vett, és ezek olyan jól sikerültek, hogy egy részük most nyomtatásban is megjelenik.

Brazil Űrkalóz (Space Pirate) című 24 oldalas történetét a Nero Blanco Comix, míg Koska Zoltán, Molnár Gábor, Pádár Ádám és Tálosi András munkáit egybegyűjte a 5 Panels jelenteti meg 24 óra címen, utóbbi egyben a 5 Panels zsebkönyvek első darabja.

Szintén a 5 Panels gondozásában jelenik meg a csoport egy másik tagjának, Vári Tamásnak az új képregénye, a Theo második része.

Új sorozatot indít Huszka Zsombor rajzoló és Dudás Győző, ezúttal íróként. A Noir első, 16 oldalas része Egy pocsék nap éjszakája címen jelenik meg.

Márciusi megjelenésre van előjelezve a Swords fantasy-sorozat harmadik része is, így várhatóan a börzén már kapható lesz.

Végül pedig egy szakirodalmi megjelenésre is felhívjuk a figyelmet: a Fandom fanzin 3. része is a börzére jelenik meg.

Az 1965-ös év több szempontból is emlékezetes marad a Hexagon büszke népe számára: először is ekkor lőtték fel az első francia műholdat, másodszor ekkor jelent meg az izgága kis gall kalandjainak ötödik képregényalbuma, akiről előbbi a nevét kapta, harmadszor pedig ebben a kötetben, az Astérix galliai körutazásában lépett színre először a Kilencedik Művészet második leghíresebb töpszli foxterrierje. Goscinny és Uderzo hősei érezhetően egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, ez a kötet már hatvanezer példányszámban kerül nyomtatásba, de a renitens gall falu lakói szinte még épp csak lendületet vesznek a világ képregényolvasóinak meghódítására: ezúttal Cézár személyes megbízottját, Lucius Falusinotariust sikerül magukra haragítani, aki bosszúból embargó alá helyezi a teljes közösséget, magas cölöpfalakkal körbevéve azt. Astérix természetesen kihívást intéz a római főfelügyelőhöz: ha sikerül körbejárniuk Galliát és ennek bizonyságául minden régió specialitásából kóstolót szerezniük, a római feladja az ostromot és személyesen vallja meg Cézárnak, hogy kudarcot vallott. Ennek megfelelően rendkívül szórakoztató utazás veszi kezdetét, melynek során az apró gall és óriástermetű barátja, Obélix a világszerte népszerű kerékpárverseny, a Tour de France mintájára beutazza Galliát és annak minden fontosabb városát.

Mindenki emlékszik a Mozaik sorozatra. Az Abrafaxok kalandjaiban egy közös volt, ők maguk, azaz a három manó. Az időben és térben sok-sok korszakot és helyszínt felölelő sorozatban rengeteg változatos ismeretanyag volt, ami egyébként is jellemző a gyermek- és ifjúsági irodalomra.

A Geronimo Stilton-brand ugyanezt a vonalat követi. Jeromos bácsi újságíró, aki családjával különleges kalandokba keveredik különféle idősíkokban.

2012. február 22-i közgyűlésén a Magyar Képregény Szövetség részleges tisztújítást tartott.

Január 1-i hatállyal megszűnt a titkári pozíció az MKSZ-nél, a feladatkört a továbbiakban az elnök látja el. Halmos Ádám és Sápi Márton lemondott elnökségi tagságáról, helyükre a közgyűlés egyhangú szavazással Halter Andrást és Zsigó Biankát választotta meg.

Az elnökség összetétele február 22-től:

Takács Eleonóra (elnök), Cserkuti Dávid, Fritz Zoltán, Halter András, Korcsmáros Gábor, Tálosi András és Zsigó Bianka.

Az új elnökségi tagokról:

Halter András képregényalkotó, karikaturista, a 5 panels és a Párkocka csoportok tagja, Kultember címen jelennek képsorai egy országos napilapban és saját blogján.

Zsigó Bianka művészettörténész, kritikus, kurátor, a kArton galéria korábbi munkatársa.

Az Avana Egyesület képregénypályázatot hirdet a 2012. évre.

A pályázaton minden olyan alkotó részt vehet, aki e művészeti területen pályakezdőnek számít. Az alkotóknak szabadon választott technikával min. 2 – max. 8 oldal terjedelemben tudományos-fantasztikus témájú képregényt kell készíteniük. A művek készülhetnek egyéni ötletből vagy más szerző írása alapján – ebben az esetben kérjük mellékelni az eredeti mű írójának írásos hozzájárulását, amelyben lemond a szerzői jogdíjról és engedélyezi művének képregénybe való átültetését.

A pályázatok beadási határideje: 2012. április 30.

Részletes kiírás az Avana honlapján.

Megszületett a Funzine és a Magyar Képregény Szövetség által kiírt közös pályázat eredménye, amelynek a tárgya az angol nyelvű magazin március 14-én megjelenő tematikus számának illusztrálása. A feladat Petőfi Sándor modern ábrázolása volt. A nyertes készítheti el 1848 márciusának további fő szereplőinek a portréit is. A számos nagyszerű pályamű közül a zsűri Novák János Péter alkotását választotta ki.

Idén tavasszal megrendezésre kerül az első szegedi képregénybörze.

A rendezvény időpoontja és helyszíne: 2012. március 31. (szombat) 09:00 – 14:30, Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (6724 Szeged, Kálvária Tér 7). Megközelíthető a 3-as és 3F-es villamossal, valamint 13, 13A, 36, 36Y, 90, 90F buszjáratokkal

Belépti díj 200 Ft/fő

Árusítási díj asztalonként +300 Ft, a szerzői kiadású képregények és képregényes vonatkozású szaklapok, fanzine-ek alkotóinak +200Ft. Árusoknak nyitás 08:25-kor.

"Egy hordozható, hazavihető, wc-n ülve, ágyban fekve, utcán sétálva fogyasztható kulturális szotyi, vizuális betevő, ami a látszólagos, ámde megnyugtató semmivel és a könnyed, szórakoztató bármivel harcol a megfoghatatlan, formátlan és steril valami ellen. A Direkt pont azért létezik, amiért öt ujjunk van, amiért jó a fröccs, amiért mozog az ember ha zene van, vagy amiért mindig is vicces lesz ha valaki seggreül. Egy többszörös “csak”, meg persze az a néhány ember, aki úgy érzi, hogy jó vonalakat húzni, olyanokat amik fontosak, oda ahol mindez értelmet nyer. A Direkt valami ilyesmi."

A Direkt fanzin munkatársai közé tartozik Haránt Artúr és Fórizs Gergely képregényrajzoló, a Zsiráfablakban pedig olyan ismert képregényesek is "bedolgoztak", mint Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán és Lanczinger Mátyás.

Műhely kávézó és galéria, 1027 Budapest, Fő utca 49.

Megnyitó: február 25, 19 óra.

A Japán Alapítvány szervezésében, a Magyar Képregény Szövetség és a Mondo magazin részvételével mangarajzoló tanfolyamra kerül sor március 6. és 8. között, neves japán szakemberek irányításával.

Az előadók:

Takemiya Keiko, a kiotói Seika egyetem manga fakultásának a vezetője, számos ismert manga szerzője.

Yoshimura Kazuma, a kiotói Seika egyetem manga fakultásának a docense, mangakutató

A tanfolyam időpontja: március 6., 7. és 8., 12 óra és 15.30 között.

A tanfolyam ingyenes, de a résztvevőknek vállalniuk kell, hogy mindhárom napon végig jelen lesznek, csakúgy, mint a március 6.-i "Japán popkultúra: a manga boom hátterében" című előadáson, amelyre este 6-kor kerül sor. Az előadásokat japán nyelven, tolmácsolással tartják.

Jelentkezni e-mailben, a lecture@japanalapitvany.hu címen vagy személyesen, a Japán Alapítvány székhelyén (Budapest VI. Aradi utca 8-10), február 24-ig.

Feltétel a tanfolyamon való részvételre minimum 1 éves rajzi előképzettség (rajziskolában, egyetemi képzésen megszerzett tudás)

A tanfolyamon maximum 30 fő vehet részt. A jelentkezőknek ezért - a személyi adataikon (név; életkor; jelenlegi munkahely vagy iskola megnevezése; grafikai előmúlt, tapasztalatok leírása, elérhetőség) - túlmenően egy darab, fél évnél nem régebbi alkotásukat is be kell nyújtaniuk.

A Japán Alapítvány által felkért szakmai zsűri február 29-ig értesíti a jelentkezőket, hogy részt vehetnek-e a tanfolyamon, és ekkor tudatja velük a tanfolyam helyszínét is.

A FUNZINE magazin és a Magyar Képregény Szövetség közös pályázatot ír ki az angol nyelvű magazin március 14-én megjelenő tematikus számának illusztrálására.

A tematikus lapszámban a magazin a március ifjakkal foglalkozik. Ezt ugyan már évek óta megteszi, de úgy érzi, hogy a téma kimerült, a tálalás poros lett, és változtatni szeretne ezen. Ezért fiktív interjúkat fog közölni, amelynek az alanyai 1848 főbb szereplői – Kossuth, Petőfi, Vasvári, Deák, Széchenyi – így talán kicsit más szemszögből mesélhetnénk el a Magyarországon élő „expat"-oknak 1848. március 15-e történetét.

A Nero Blanco Comix idén márciusban megjelentet egy Teddy Ted-képregényt. Ehhez kapcsolódóan mutatjuk be ezt a figurát, amelynek a kalandjai magyarul eddig csak pár oldalon jelentek meg (Vadnyugati télapó, Reklámújság, 1977), mielőtt folytatás nélkül abbamaradtak.

Az 1950-es, 1960-as években elképzelhetetlen volt képregénylap western nélkül. Nem csak Amerikában volt ekkor csúcson a vadnyugati zsáner, hanem Európában is számos klasszikus született – a legismertebbek közülük a francia készítésű Blueberry és az olasz Tex, a humoros kategóriában pedig Lucky Luke. Így hát a Vaillant-nak is kellett, hogy legyen cowboy hőse. Volt is, méghozzá már 1949-ben elindultak Sam Billie Bill kalandjai. Ahogy a lap legtöbb figuráját, ezt is nagy valószínűséggel Roger Lécureux találta ki, és az első történeteket is ő írta Lucien Nortier rajzoló számára. Aztán számos egyéb elfoglaltsága miatt időnként átengedte az írói szerepet Jean Ollivier-nak és másoknak, míg aztán Nortier saját kezébe nem vette a dolgokat, és egyedül írta és rajzolta a sorozatot.

Ám amennyire kiváló rajzoló volt Nortier (különösen a természetben játszódó jelenetek ábrázolásánál érezte magát elemében), annyira kevéssé feküdt neki az írás. Elég hamar kifogyott az ötletekből, és mivel nem volt jelentkező a besegítésre, 1962 elején egyik napról a másikra véget vetett a sorozatnak. Magára valamennyire is adó képregénylap nem maradhat western nélkül – ezért sebtében elővette a szerkesztőség Sam Billie Bill néhány korábbi kalandját, és a 7-8 évvel korábbi sztorik utánközlésekkel vagy hat hónapig kihúzta valahogy az újság. Addigra pedig elkészült az új western ötlete és első oldalai.

Az új westernhőst Jacques Kamb találta ki. Bár nem tartozik a legismertebb Vaillant/Pif alkotók közé, valójában a leghosszabb időt, 41 évet ő töltötte a lap szerkesztőségében. Kamb 17 évesen közölte első karikatúráit, rá egy évre már a Vaillant-nál dolgozott, ahol amolyan mindenes volt, rendre rábízták a valamilyen oknál fogva üresen maradt oldalak kitöltését, és bár rajzolóként a humoros vonalon jeleskedett, szívesen beugrott realista figurák kalandjainak a megírásához is. Amikor megkapta a feladatot, hogy az „elöregedett” Sam Billie Bill helyett egy modernebb karaktert vezessen be, először a néven gondolkodott el. Szinte azonnal beugrott neki az akkor már befutott Lucky Luke – valami hasonló hangzásút akart kitalálni. Így lett az új hős neve Teddy Ted.

Rajzolónak a többnyire Yves Roy néven szignáló spanyol Francisco Hidalgót rendelték Kamb mellé. Hidalgo 1957 és 1961 között jó négy éven át dolgozott a Bob Mallard sorozaton, de valószínűleg nem nagyon érzett rá a repülős sztorik ízére, ezért örömmel engedte át a folytatás lehetőségét a fiatal André Chéret-nek (Rahan leendő rajzolójának), és kipróbálta magát a western terén is. Ám úgy látszik, nem igazán találta a helyét a képregény világában. Átszerződött a Pilote-hoz, és több más lapnál is dolgozott hosszabb-rövidebb ideig, mire aztán az 1960-as évek második felében új szenvedélyként felfedezte a fotózást és pályát változtatott (méghozzá igen nagy sikerrel).

Nem tudhatjuk, pontosan milyen körülmények között zajlott le a váltás, de elnézve az első három, Hidalgo által rajzolt történet minőségét, nem csodálkoznánk, ha a szerkesztőség elégedetlensége lett volna az oka. A legkevesebb, amit el lehet mondani a Teddy Ted első korszakáról, hogy nem volt egy emlékezetes sorozat. Még az sem segített rajta, hogy az utolsó időkben bekerült a ritka színes oldalak közé (a Vaillant-nál váltakoztak a fekete-fehér, kísérőszínes és négyszínnyomású oldalak). A történetek sablonosak, a szereplők élettelenek voltak, és Hidalgo korrekt, de jellegtelen rajza sem segített rajtuk. Annyit biztosan lehet tudni egy Kambbal készült interjúból, hogy egy nap Roger Lécureux azt mondta neki, volna egy ötlete Teddy Tedhez, amit a Vaillant-ban korábban Jacques Flash-t rajzoló Gérald Fortonnal szeretne megvalósítani. Mivel akkoriban a karakterek nem kötődtek szorosan kitalálóikhoz, Kamb habozás nélkül rábólintott és átengedte a lehetőséget Lécureux-nek.

A Vaillant indulásától kezdve egészen 1965-ig az volt a szokás, hogy a realista történetek gyakorlatilag szünet nélkül futottak, heti egy-két oldalas folytatásokban. Ha kifogyott az adott sztoriból a szufla, gyorsan lezárták, és a lap alján közölték, hogy a jövő héttől új epizód következik. Ha egy-két hétnél hosszabb szünet állt be, annak mindig megvolt az oka – a Teddy Ted harminc héten át pihent az utolsó Kamb-Hidalgo és az első Lécureux-Forton történet között.

A harminc hét alatt sok minden történt – az új Teddy Ted szinte egészen más karakter lett. Míg Kamb egy nagyon fiatal cowboy kalandjait vitte színre, Lécureux egy legalább tíz évvel idősebb, érett férfi barangolásairól számolt be. Mi több, hamarosan mellékszereplők egész sorát mutatta be, akik jóval összetettebb történetek mesélését tették lehetővé.

A sztorik terjedelme jelentősen megnőtt. Míg a három Kamb-féle rész egyaránt 26 oldalig bírta szusszal, az első, Lécureux által szignált epizód meg sem állt 65-ig. Ezután egy 30 oldalas önálló (szokatlan, fekvő formátumú) melléklet jött, majd éveken át követték egymást a 48-60 oldalas történetek, amelyeket a gyorsan dolgozó Forton heti háromoldalas folytatásokban ontott ki magából, úgyszólván megszakítás nélkül. Lécureux remekül érezte magát ezekben a bármeddig ragozható sztorikban, és amikor 1965-ben a Vaillant új formulát vezetett be – amelynek értelmében a realista karakterek többsége 12 oldalas teljes történetekkel váltotta egymást, rotációs alapon, míg a humorosak nagyrészt egy-két oldalas poénokra korlátozódtak, a Teddy Ted maradhatott meg a heti folytatásos történetek egyikének.

Ám ennek az állapotnak véget vetett a Pif Gadget 1969-ben bekövetkezett forradalma, amely teljesen száműzte a folytatásokat. (És mivel az új recept – persze, nagyrészt a „gadgetnek” köszönhetően – az eladott példányok hatalmas növekedésével járt, aligha lehetett vitatkozni a döntéssel.) A realista sorozatokat két kategóriába osztották: a nagyágyúk 20, a kevésbé érdekesnek tartottak 10 oldalt kaptak, és megint csak rotációs alapon kerültek sorra. Lécureux látszólag nem járt rosszul ezzel a megoldással, hiszen két régi sorozata, a Reménység úttörői és Nasdine Hodja mellett az újonnan induló Rahan is a 20 oldalasak közé  került, ám Teddy Tedet nem sikerült megmenteni, és innentől kezdve 10 oldalban kellett gondolkodnia (igaz, három hetente került rá a sor).

Ebben az időszakban 1975 februárjáig összesen 101 „rövid” Teddy Tedet készített a Lécureux-Forton páros, túlnyomórészt 10 oldalas epizódokat, néhány 20 oldalasat, és a vége felé a feltehetően túl sűrűnek ítélt kockák nagyobbra vételével több 16 oldalasat. Aztán hirtelen elvágták a fonalat: az utolsó résznek – egyetlenként a sorozat történetében – még cím sem jutott, és egy békés családi jelenetben láttuk utoljára Teddy Tedet. A helyére pedig – ugyanazzal az indokkal, mint amikor Sam Billie Billt felváltotta – egy modernebb westernt akart tenni a vezetőség. Ezt is Forton rajzolta, de már Jean Sanitas forgatókönyvei alapján, méghozzá a Wild Wild West (Vadiúj vadnyugat) tévésorozat karaktereinek a felhasználásával. Aztán öt rész után ennek is vége lett, és jött a még modernebb (?) Apacs Kapitány, ismét Lécureux tollából. De az már egy másik történet.

Bayer Antal