A bukaresti Magyar Kulturális Intézet február 12. és 14. között MOMEntum címen mutatta be a magyar animációt és képregényt. A Nyócker, a Vuk, az Egon és Dönci, a Macskafogó 1 és 2 egészestés rajzfilmeken kívül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak és tanárainak az animációjából vetítettek válogatást, amelyet Fülöp József, az egyetem oktatója és Radu Igazság, a bukaresti Művészeti Egyetelm tanára mutatott be. A magyar képregény rövid történetéről és mai helyzetéről Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnöke tartott előadást.

Ebből az alkalomból az MKSZ több tagkiadója (Képes Kiadó, Nyitott Könyvműhely, Roham, Vad Virágok Könyvműhely), valamint a Magvető és a Panel képregényköteteket ajándékozott az intézet könyvtárának.

Az Athenaeum kiadó új, komolyabb hangvételű sorozatot indított, amely különleges oldalról közelíti meg a vámpírizmust.

A fiatal Takashiro Kazuna az utóbbi időben különös jeleket tapasztal magán. Olykor elgyengül, és mintha furcsán reagálna a vérre, illetve rémálmai vannak a múltjáról. A fiú egyébként sem átlagos körülmények között él: az anyja meghalt, az apja pedig inkább lemondott róla, és csak a nővérét nevelte, így az apa egy barátja és annak felesége vette magához. Kazuna elég közönyösen viszonyul mindenhez, saját helyzetéhez, életéhez, jövőjéhez is, amíg meg nem jelennek rajta azok a bizonyos tünetek. Mivel egyre jobban foglalkoztatja a korábbi élete, a lábai végül elviszik ahhoz a régi házhoz, ahol annak idején az egész családja élt. Megdöbbenésére a ház jó állapotban van, sőt laknak is benne, mégpedig a nővére. Chizuna apjuk halála óta él ott egyedül, és mintha nem lenne elég öccsének a komplikált családi helyzet és a fájó múlt, a lány még egy titkot felfed. A Takashiro család tagjai furcsa vérbetegségben szenvednek, amelytől vámpírrá válnak, erre pedig nincs gyógyír.

Scott McCloud 2007 első felében A képregény felfedezése című könyvével debütált hazánkban, amely a képregény történetébe és megjelenési formáiba nyújt betekintést, ráadásul nagyon eredeti módon képregény formában. Amellett, hogy korábban nem volt hazánkban olyan szakkönyv, amely ilyen átfogóan és mélyrehatóan elemezte volna a médiumot, a képregényes formátum még egyedibbé tette a kiadványt, hiszen ilyenre eddig nem volt példa. Scott McCloud azonban nem állt meg ennél az első könyvnél. Jó pár évvel később visszatért a „képregénnyel a képregényről" műfajához, és egy Reinventing Comics: How Imagination and Technology Are Revolutionizing an Art Form című kötet után 2006-ban megszületett A képregény mestersége, eredeti címén a Making Comics: Storytelling Secrets of Comics, Manga and Graphic Novels.

A Japanimánia mangaismertetőinek szokása szerint itt most a kiadvány történetéről következne egy bekezdés, A Biblia manga témájából adódóan azonban ez esetben eltekintünk ettől. Lehetetlen vállalkozás lenne, és egyébként is számíthatunk talán némi bibliás alapműveltségre az olvasók részéről. Mindenesetre a különféle angol nyelvű promóciós szövegek állítása, miszerint a kötetben az egész Biblia adaptációját megtaláljuk, nem is annyira túlzó. A képregény a Teremtéssel indul, és a Jelenések könyvével zárul, ezen belül pedig a Biblia összes fontos történetét áttekintjük - hol hosszabban, hol rövidebben. Az Ószövetség a könyv mintegy kétharmadát teszi ki, és jóval nagyobb szerepet kap, igaz, itt több is a mesélnivaló, mint az Újszövetségben.

A saját árnyékánál is gyorsabb cowboy népszerűsége töretlen. Lucky Luke túlélte megalkotóját és a legszellemesebb részek íróját. A három legismertebb francia-belga képregény egyike, évtizedek óta hódít világszerte, s bár a Tintinnel és az Asterixszel ellentétben az angolszász piacokon a többi európai sorozat mostoha sorsában kénytelen osztozni, számos rajz- és játékfilm, társas-, kártya- és videójáték, figura igazolja a mai napig kortalanságát. Bár a Pesti Könyv kiadásában most megjelent Daltonok szökésben nem sorolható a legjobb öt-tíz rész közé, az eredetileg ötven évvel ezelőtt heti folytatásokban publikált epizód fontos mérföldkő a sorozat történetében.

>Maguk a Dalton-fivérek valóban léteztek, bár a „történelmi személyiség” kifejezés a gátlástalan bankrablók és útonállók esetében erős túlzás lenne. Igaz, a Lucky Luke-történetek többségében már nem ők, hanem képzeletbeli unokatestvéreik bosszantják hősünket, de az eredetik színre lépésének dátuma alapján megállapítható, hogy a Daltonok szökésben valamivel 1892 után játszódik. Ekkor végeztek ugyanis a banda négy tagjával, köztük Bob és Grat Daltonnal a Kansas állambeli Coffeyville-ben. Egy fivérük már jóval korábban meghalt, míg Emmett Dalton 23 lőtt sebe dacára túlélte a pisztolycsatát, és 14 börtönben töltött év után kegyelmet kapott, jó útra tért, számos tisztességes mesterséget gyakorolt, és csak 1937-ben, 63 évesen hunyt el.

A Magyar Képregénykiadók Szövetsége negyedik évvégi vásárát december 7-én tartja a Gödör Klubban (Budapest V. Erzsébet tér). A rendezvényen a szövetség tagjain kívül részt vesznek más kiadók, boltok és szerzői kiadványok is.
Kapunyitás 10 órakor, zárás 18 órakor. A belépés ingyenes. Tombolajegyek 100 forintért vásárolhatók az információs pultnál.

Egészen karácsonyig megtekinthető az Eduárd képregénybolt pincéjében (VI. Dalszínház utca 8.) a Reneszánsz Programiroda és a Film.hu által szervezett "Mátyás, a király" képregénypályázat nyertes munkáit bemutató kiállítás. Megnyitó december 2-án kedden délután 5 órakor. A bolt december 24. és január 6. között zárva tart.

A napokban jelenik meg a kultikus Napirajz-gyűjtemény folytatása, a 2007-ben a weben publikált részeket tartalmazó második kötet. Ebből az alkalomból a szerző, Merényi Dániel Magyarországon lesz, és dedikálja kötetét az alábbi időpontokban és helyeken:

November 29, 14-18 óra: Budapest, Toldi mozi
November 30, 14-18 óra: Budapest, Kesztyűgyári Közösségi Ház (Mátyás tér)
December 1, 17-21 óra: Miskolc, Bartók Béla Művelődési Ház
December 2, 15-18 óra: Budapest, Castro (Madách tér)
December 3, 13-17 óra: Budapest, Instant (Nagymező utca)

Lakatos István "Fejnélküli mesék" című kiállítása november 17-től december 1-ig újból megtekinthető, ezúttal az Eduárd Galériában (VI. Dalszínház utca 8). A korábbi helyszínen technikai okokból megszakadt tárlatot Kiss Ferenc nyitja meg november 17-én este 6 órakor.

A Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller u. 27) első alkalommal várják egész napos rendezvénnyel a képregények kedvelőit.

A részletes program:
9 órától képregénybörze (részt vevő kiadók: Képes Kiadó, Windom, Roham) és
Fazekas Attila életmű-kiállítása

11 órakor a rendezvény hivatalos megnyitója és a Képes Kiadó új, Superman és Batman kötetének bemutatója (Korcsmáros Gábor)

11.30-kor beszélgetés Fazekas Attilával

14 órakor Kővári György Márió Comix című filmjének a vetítése az amerikai képregényekről

15 órakor a Zap-Pinkhell antológia bemutatása, beszélgetés az alkotókkal (Roham kiadó)

További információk: info(KUKAC)ferencvarosimuvkp.hu

A Design Hét keretében lapbemutatóval egybekötött Roham kiállítás nyílik a Vam Design Centerben. Időpont: 2008. október 13.hétfő 18 óra. Helyszín: Vam Design Center, Budapest VI. Király u. 26.

Kiállítás: Bakó Tamás, Baranyai (b) András, Dorcsinecz János, Kárpáti Tibor, Mezei Ildikó, Sirály Dóra, Stark Atilla, Szabó Balázs, Szántói Krisztián, Szöllősi Géza

Előzetes: Stark Attila Kulo-képregény

Bábok: Keresztes Zsófia

Yagami Light zseniális ifjú, aki nem csak iskolájában, hanem országos szinten is a legjobb diáknak számít, akihez nagy reményeket fűznek. Ez a zsenialitás azonban mérhetetlen unalommal jár, amihez még hozzájárul az a hatalmas frusztráció, amit tehetetlenségében érez, amikor látja a világban tapasztalható állandó bűnözést és igazságtalanságot. Eddig semmi eszköze nem volt ahhoz, hogy felvegye ezzel a küzdelmet. Eddig. Mert egy nap, egy újabb unalmas tanóra közepén épp a szeme láttára hullik alá az égből egy füzet, amelyen az áll, Death Note. Ez tehát egy Halállista, amellyel bizonyos feltételek mellett, a füzetben található szabályoknak megfelelően bárkit meg lehet ölni. Persze miért is hinne el ilyesmit Japán legzseniálisabb fiatalja, azonban a csábítás túl nagy ahhoz, hogy ellenálljon neki. Light hamarosan kipróbálja a Halállistát, majd megszületik az álom egy utópisztikus világról, ahol nincs bűzözés. Az odavezető utat pedig Light természetesen maga akarja megteremteni, sőt, egyenesen az új világ istenének címére pályázik, ezzel pedig elindul az események hűvös emberi logikával és megannyi emberi gyarlósággal kövezett láncolata, ahol Light emberére talál egy nem kevésbé különleges detektívben, L-ben.

Sokaknak már nálunk sem kell bemutatni a Death Note alapszituációját, hiszen az elmúlt években Ooba Tsugumi (大場つぐみ) és Obata Takeshi (小畑健) mangája nagy porral söpört végig az egész világon, a belőle készült anime pedig már hazánkban is látható a tévében. A mára kultikus képregény 2003 végén indult hódítóútjára, diadalát pedig a jól kitalált történet és a kiváló rajzol kombinációjának köszönheti. Az előbbiért a máig ismeretlenségbe burkolózó Ooba Tsugumi felelt, akinek kilétéről, sőt neméről is számos teória látott napvilágot, de teljesen biztosat máig nem tudhatunk. Ugyan Ooba Tsugumi néven a Death Note előtt semmit sem jegyzett, mindenesetre az bizonyosnak látszik, hogy nem ez lehetett az első munkája, illetve hogy nem marad exkluzív használatú ez az írói álnév.

"Alois Nebel: Életem" címen képregénykiállítás nyílik a Cseh Centrumban (1063 Budapest, Szegfű utca 4). Az utóbbi évek legsikeresebb cseh képregényét bemutató tárlatot Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnöke nyitja meg, szeptember 17-én szerdán délután 5 órakor. A kiállítás október 9-ig tekinthető meg.
További információk a képregényről cseh, angol és német nyelven: www.aloisnebel.com.

Már megjelenésekor megszereztem, el is olvastam, tetszett, de azóta mindig kölcsön volt valahol - így nem tudtam róla rendesen írni. Most viszont, hogy visszakaptam, elolvastam még egyszer. Még mindig tetszik, de már más az érzés.

Mangaügyben eleve elfogult vagyok az úgynevezett "real life" sorozatok iránt, a képzelt világok ritkán hatnak rám annyira, hogy el tudjak tekinteni a következetlenségektől és lehetetlenségektől. Így a Nana azonnal előnyös helyzetből indult nálam, és amiket hallottam róla előzetesen, csak csigázták a kíváncsiságomat.

Nem csalódtam, az ígértek teljesültek. Két fiatal japán lány történetéről van szó, akik különböző/hasonló okokból Tokióba költöznek. Az első kötetben külön-külön olvashatunk róluk, de már meg van előlegezve, hogy a másodikban lakótársakká válnak. Még nincsenek 20 évesek, pörögnek, szerelmesek és csalódottak, keresik a helyüket, első felnőtt döntéseiket most hozzák meg. A keresztnevük azonos (Nana), az út, ami Tokióba vezeti őket, nagyon más pontról indul. Az egyik családi háttere rendezett, a másik régóta magáról gondoskodik. Az egyik számára egymást követik a szerelmi kudarcok, a másikat az együttélésből szakítja ki barátja karrierje. Az egyik naiv, szétesett, szeszélyes, nem készült semmilyen pályára, a másik céltudatos, önérzetes, és már bizonyított punk-énekesnőként.

Újabb magyar képregényalkotó külföldi publikálásáról kaptunk hírt. Korcsok Zoltán Esurience ('Éhség') című munkája a Heavy Metal magazin 2009. szeptemberi számában jelenik meg.