Tartósnak tűnik a magyarországi képregénykiadás lendülete: a megjelenések számát nézve az eddigi harmadik legjobb évet zártuk, a rekordot jelentő 2019 (433) és 2022 (399) után ezúttal 380-ig jutottunk.

A legerősebb szegmens továbbra is az amerikai képregényeké, és bár tavalyhoz képest volt egy kis visszaesés (239-ról 209-re), a szuperhősök rajongóinak nem kell megijedniük, hiszen Marvel-képregényből még több is volt, mint 2022-ben (135/133). Vagyis Pókember és társai még mindig a hazai képregénypiac jó egyharmadát uralják.

Itt szúrjuk közbe a szokásos megjegyzésünket, miszerint a példányszámokról gyakorlatilag semmit sem tudunk, ám abból, hogy az amerikai képregények javarészt kaphatók könyvesboltokban és/vagy újságárusoknál, míg a többi képregénynek csak a töredékéről mondható el ugyanez, nagyon valószínű, hogy még nagyobb lehet a Marvel-dominancia, és akár minden második, Magyarországon eladott képregénypéldány is az amerikai médiaóriás érdekkörébe tartozhat – pláne, hogy az évente stabilan megjelenő tucatnyi Star Wars-kiadványt még csak nem is vettük bele ebbe a kategóriába.

De bizonyosságunk nincs ebben a tekintetben, sőt bekövetkezett egy olyan fejlemény, amiről közvetve tudjuk (de legalábbis sejtjük), hogy lefelé viszi az átlagos példányszámot.

Nagyjából hat éven keresztül valóságos szuperhősdömping volt az újságárusoknál, az Eaglemoss DC és a Hachette Marvel gyűjteményeiből havonta két rész jelent meg, összesen akár 6-8 is. Idén vége szakadt az utolsó ilyen sorozatnak is, ami jelentős mértékben csökkentette a választékot az újságosoknál (bár a Vad Virágok Könyvműhely új, fiatalabbaknak szóló Marvel-sorozatai a nagyobb újságosoknál is kaphatók). Már ahol egyáltalán maradt még újságos stand, hiszen az évek óta tartó lassú bezárási hullám a covid alatt felgyorsult, idén pedig a posta szüntette meg az újságárusítást. Ebből következően sok helyen már csak szupermarketekben lehet sajtótermékeket vásárolni, azok között pedig csak a nagyobbaknál lelhető fel a teljest némileg megközelítő választék. A többiben maximum egy-két folyóméternyi helyet tartanak fent, értelemszerűen a legkeresettebb, legtöbb példányban eladható újságoknak és magazinoknak. De vannak problémák a könyvesbolti terjesztéssel is, hiszen a nagy láncok csökkentik a raktárkészleteiket, az utánrendelés csak a sikercímeknél vehető automatikusnak.

A megváltozott helyzethez a képregénykiadók igyekeznek találékony módon reagálni, ami egyébként a teljes könyvpiacra is igaz. Webshopja ma már gyakorlatilag mindenkinek van, egyre többen nyitnak saját boltot egyedül vagy hasonló profilú kiadókkal összefogva (a képregénykiadók közül elsőként és eddig egyedüliként a Kingpin tette meg ezt a lépést, a többieknél az alacsonyabb kiadványszám miatt ez nem lenne gazdaságos). A covid alatt és azóta is erősödnek a nagyrészt a képregényekre szakosodó kereskedők, egyesek hetente egy-két alkalommal boltként nyitják meg a raktárukat, szeptember óta pedig újra van Budapesten olyan képregénybolt, amely a teljes hazai választékot igyekszik elérhetővé tenni. Sokan választják az előfizetéses, előrendeléses modellt, és ismét felértékelődik a kiadók számára a rendezvényes jelenlét. Ráadásul nem csak Budapesten, hanem egyre több vidéki városban is rendeznek börzét, kisebb fesztiváljellegű eseményt, amelyen a helyhez kötődő kereskedők és alkotók mellett kiadók is állítanak standot.

Minden körülmény abba az irányba hat, hogy a kiadóknak még inkább oda kell figyelniük a költségeikre, a terjesztői jutalékokra és a kedvezményekre, és minden korábbinál pontosabban kell belőniük az eladható példányszámot. Márpedig ha ez a szám 500 alá megy, lényegében kizárható, hogy országos terjesztésbe is jusson belőle.

Jól látszik ez a kiadói toplistán is. Az első helyen – ahogy 2014 óta mindig – a Kingpin áll, stabilan ötven fölötti kiadvánnyal. De ezeknek már egy része csak közvetlenül a kiadótól és egy-két partnerétől szerezhető be, kevesebbet lehet megvásárolni újságárushelyeken. Az idén pedig először került fel a második helyre egy olyan kiadó, amelynek egyetlen képregénye sem kapható sem könyvesboltban, sem újságosnál: a Bubi Bolt negyvennél is több, kizárólag Marvel-füzetének és -kötetének már a létezéséről sem lehet csak úgy „véletlenül” értesülni, legalább a specializált terjesztők valamelyikét kell ismerni, követni. A példányszámaikról csak pletykaszinten vannak értesüléseink, illetve annyit még tudunk, hogy ez is differenciált, egyes címekből a terjesztők sem kapnak, csak az előfizetők.

A kiadványszámra harmadik (példányszámra valószínűleg inkább második) képregénykiadó a Vad Virágok Könyvműhely, amely idén először lépte át az évi 30 címes határt, méghozzá nem is kevéssel. Ebben a számban náluk is vannak exkluzív, csak a saját webshopjukban és rendezvényeken kapható kötetek, de a fő csapásiránynak jelenleg a fiatalabb olvasók szélesebb körű elérése látszik, ami azt jelenti, hogy 2-3-4 havonta megjelenő sorozataik legújabb részei egy ideig a könyvesboltok mellett újságos helyeken is megvásárolhatók.

2019 óta ismét folyamatosan a top 5-ben, ezúttal a negyedik helyen van a Fumax, amely szintén rekordot döntött, átlépve a harminc képregénykiadványos szintet. Ez a kiadó már hosszabb ideje jelentet meg csak a saját vevőkörnek szánt köteteket, bár a népszerűnek ígérkező címeik eljutnak a könyvesboltokba.

A négy legnagyobb (címszámmal operáló) kiadóban közös, hogy kizárólag vagy nagy arányban Marvel-képregényeket ad ki. Az őket 13-19 címmel követők más szegmensekre szakosodtak (Kockás, Garfield, Star Wars, Bonelli). Örvendetes, hogy több olyan kiadó is akad, amely öt vagy több kötetet/füzetet jelentetett meg hazai alkotóktól (Master-Labs, HKComics, Képes Krónikák, Hurrikán Press, Fazekas Attila).

Az amerikai képregényekről kicsit részletesebben: mint már írtuk, Marvel-címből egy híján ugyanannyi jelent meg, mint a 2022-es csúcsévben. A DC-hősök viszont Batman kivételével szinte eltűntek. 2020-ban 77 képregényben szerepeltek idehaza, idén már csak tízben. Image-cím 13 volt, ami megfelel az utóbbi évek átlagának. Tavaly óta újra jelennek meg OEL mangák, idén hat ilyen volt, ami azért még messze elmarad a 2007-es rekordtól (19).

 Csak a címek/alcímek alapján nézve az amerikai karakterek 2023-as hazai toplistája: 1. Pókember (27 címszereplés), Garfield (16), X-Men (10), Fantasztikus Négyes (9), Fenegyerek (7), Snoopy (6), Batman (5), A Galaxis Őrzői (4).

Magyar szerzők képregényei: igen jó hír, hogy emelkedett a számuk, olyannyira, hogy beállítottuk a korábbi, 2019-es csúcsot, 81 magyar képregény jelent meg 2023-ban is. Ezen belül 62 volt vadonatúj (egyéni kiadvány vagy antológia), ez is csak eggyel marad el a szintén 2019-ben felállított rekordtól. Bár sajnos továbbra is igaz, hogy a magyar alkotók munkáinak csak a töredéke kerül országos (könyvesbolti) terjesztésbe, a Képes Krónikáknak köszönhetően ez a szám most egy kicsit nőtt.

Az európai képregények hosszabb ideje a kiadványok 10-15 százalékát teszik ki, és ez idén is így volt, ami darabra 43-at jelent. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek között van néhány eredetileg német és francia kiadású manga is. 2018 óta minden évben a legtöbb európai képregény olasz szerzőktől jelenik meg nálunk, ez idén 19 volt. Ezek többsége a Bonelli sorozatai közé tartozik, de megtaláljuk itt Geronimo Stiltont és Zerocalcarét is. Érdekesség, hogy míg korábban az egyik legnépszerűbb olasz karakter, Tex kalandjai alig jutottak el hozzánk, 2023-ban négy kötetnek is a főszereplője volt.

Bár az összes magyar nyelvű képregénynek csak 4 százalékát teszik ki, az év egyik legfontosabb eseménye a távol-keleti címek visszatérése volt: 8 japán, 4 kínai és 3 koreai kötet jelent meg. Az OEL-ekkel és az eredetileg németül vagy franciául megjelentekkel együtt pedig a manga szegmens valóban elkezdett visszaizmosodni.

Több különböző országból származó képregényeket tartalmazó antológia 20 jelent meg 2023-ban (ebből 19 színes és fekete-fehér Kockás), és feljegyezhettünk két újabb ausztrál megjelenést. A képregényes szakirodalom öt tétellel gazdagodott, Bayer Antal és Kertész Sándor egy-egy magyar képregénytörténeti művén kívül három, a mangrajzolást tanító könyv jelent meg ebben az évben.

Bayer Antal

(Illusztráció: a V26 Képregényboilt választékának egy része.)