2020 januárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Amerikai képregények:
-- Alias 3 (Fumax)
- Batman 37 (Kingpin)
- DC gyűjtemény 79: Zöld Lámpás: A Zöld Lámpások bosszúja (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 80: Superman/Shazam: Első mennydörgés (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 81: Superman/Batman: Generációk (Eaglemoss)
- Deadpool: Ölégia (Fumax)
- Garfield 358 (Drize)
- Legendás Batman 25: Halál Batmanre és Robinra (Eaglemoss)
- Legendás Batman 26: Neal Adams 1 (Eaglemoss)
- Legendás Batman különszám 3: Batman mindörökké 3 (Eaglemoss)
- Marvel gyűjtemény 53: X-Men: A Főnix halála (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 54: A lenyűgöző Thor (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 55: Titkos invázió (Hachette)
- Marvel+ 49 (Kingpin)
- Peter Parker 49 (Kingpin)
- Prédikátor 3 (Kingpin)
- Y, az utolsó férfi 5 (Kingpin)
- Zseb-Garfield 150 (Drize)

Vegyes antológia:
- Fekete-Fehér Kockás 2020/1 (Vitanum)
- Kockás 76 (Vitanum) 

Egy képregény csak egy képregény. Egy történelmi tárgyú mű mindig több önmagánál.

Amikor nekiálltam átgondolni, hogy honnan közelítsek a Seuso mozaikhoz, próbáltam meggyőzni magamat arról, hogy lehetséges ragaszkodni a fenti első kijelentéshez, és nem foglalkozni a képregény témájával. Elvégre kritikusként úgy vélem, feladatom leginkább azt vizsgálni, hogy mi volt az alkotók szándéka és vállalása, és hogy ezt milyen mértékben, milyen színvonalon sikerült teljesíteniük. Ami természetesen mindig csakis az én véleményemet tükrözi, hiszen nem látok bele az alkotók fejébe. Márpedig én úgy látom, hogy a Seuso mozaik szerzői alapvetően egy izgalmas és szórakoztató, magyar témájú akcióképregényt akartak csinálni.

De a második állítás sehogy sem hagyott nyugodni, és azon kaptam magamat, hogy mindent elolvasok az interneten, amit csak a Seuso-kincsek kapcsán fel lehet lelni. Jól szórakoztam a Konteó blog összefoglalóján, érdekfeszítőnek találtam Dénes József régész vonatkozó bejegyzéseit a djnaploja blogon, elgondolkodtam Hajdú Éva egykori kormánybiztos értetlenkedésén, végül ellenérzéseim dacára megnéztem a YouTube-on Dézsy Zoltán Seuso II című dokumentumfilmjét is.

Máris túl sokat tudok, és messze nem tudok eleget a Seuso-ügyről, de azt az egyet egészen biztosan ki merem jelenteni, hogy minden irányból bűzlik. Mondhatnám akár úgy is, hogy ebben az ügyben minden bűzlik, kivéve a pénz, aminek állítólag nincs szaga, de ebben az esetben még ez sem igaz. Nem tudok napirendre térni a kincs „őrzési jogáért” kifizetett forintmilliárdok fölött. Mert hát biztos nagyon szépek és művészettörténeti szempontból rendkívül érdekesek ezek a római kori műtárgyak ( „családi ezüst”???), de nekem egy pillanatig sem fájna, ha nem a Magyar Nemzeti Múzeumban tárolnák őket. No de ez már politika, hagyjuk is.

A február 1-én második alkalommal megrendezett Dunaparti Angoulême ürügyén érdemes áttekinteni, mi történt az első óta a francia-belga képregények hazai megismertetésének terén, mik jelentek meg 2019 folyamán.

A két legnépszerűbb sorozat, az Asterix és a Lucky Luke megnyugtató tempóban folytatódott ebben az évben is, hála a Móra illetve Pesti Könyv kiadóknak. Az Asterix 26., 27. és 28. része is kijött, aminek köszönhetően egyre csökken a még kiadatlan epizódok száma. A Lucky Luke sorozatban továbbra is felváltva jelennek meg klasszikus és újabb részek. Még az év elején alig pár hónappal a franciaországi kiadás után mi is örülhettünk a legújabb epizódnak, amelyben Jul és Achdé pályafutása során először hozta el Európába az árnyékánál is gyorsabban tüzelő cowboyt, és ezt három további rész követte – a sorozat már a 37. kötetnél tart.

Moebius és Jodorowsky kultikus klasszikusának, az Incalnak az 5. és 6. része is megjelent magyarul, vagyis az alapsorozat ezzel teljes lett. Úgy hírlik, a Pesti Könyvnek vannak további tervei a kapcsolódó sorozatokkal, de ezekről még nem tudunk konkrétumot. Szintén a Pesti Könyv jelentette meg A kis kedvencek titkos életének első részét.

A Magyar Képregény Szövetség 2020-ban is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el.

Alfabéta-díj „kép-regény” kategóriában

„Kép-regény” kategóriában a 2019. január 1. és december 31. között önálló nyomtatott kiadványban, kötetben vagy füzetben megjelent művek nevezhetők.

A nevezés további feltételei:

- A mű terjedelmének el kell érnie a 20 oldalt.

- A mű nyilvános terjesztésbe került. Nyilvános terjesztésnek számít a széles körű, ingyenes terjesztés is.

- A megvásárolható/beszerezhető példányok száma meghaladja a 30 darabot.

-  Korlátozott (100-nál alacsonyabb) példányszámú kiadvány esetében további feltétel, hogy legalább egy nagyobb képregényes rendezvényen (budapesti és szegedi képregényfesztivál, Hungarocomix, képregénybörzék) szerzőjétől vagy kiadójától megvásárolható/beszerezhető legyen.

Megjegyzés: a jövőben a terjedelem alsó határát fel fogjuk emelni 20-ról 30 oldalra.

Alfabéta-díj extra

A zsűri fenntartja magának a jogot további díjak kiadására. Ezekkel olyan kiemelkedő műveket ismer el, amelyek valamilyen okból nem illenek bele a „kép-regény” kategóriákba.

Lehetséges kategóriák: antológiákban vagy magazinokban megjelent képregények, folytatásokban közölt képregények, csak interneten közzétett művek, a 30 oldalas terjedelmet el nem érő önálló kiadványok, képregény-sorozatok, egyedi megoldások.

Itt is feltétel a 2019. január 1. és december 31. közötti megjelenés és a nyilvános beszerezhetőség/elérhetőség.

Másodszor rendezi meg közös képregényes eseményét a Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség, az Angoulême-i képregényfesztiválhoz kapcsolódva.

A rendezvény időpontja 2020. február 1, helyszíne a budapesti Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17).

Program:

10 és 16 óra között folyamatosan:

Ismét megérkezett Magyarországra az underground képregény.

Elöljáróban muszáj teljesen világossá tennem, hogy nagyon szeretem Oravecz Gergely képregényeit. Ezzel aligha mondok újat annak, aki követte az elmúlt évek képregényes életét, elvégre olvashatta a Blosszáról szóló elismerő kritikámat, tudhatja, hogy az én sürgetésemre állt rá Gergő a nyomtatott változat elkészítésére. Több más munkáját is megjelentettem, egy egyoldalasom illusztrálására is felkértem, amit tökéletesen oldott meg.

Azt is tudhatja pár tucat ember, hogy kedvelem Valentiny Tamás képregényeit, hiszen amikor értesültem első Feine füzete megjelenéséről, felajánlottam neki, hogy az én standom szolgáljon átvételi pontként a képregénybörzén.

Mindezeket azért tartottam fontosnak leszögezni, hogy az olvasóm értse, abszolút pozitív elfogultsággal viszonyulok mindkettőjük korábbi munkásságához.

De most már beszéljünk a Q KépregényÚjságról, annak is az első két számáról (és mellékleteiről).

Illetve még mielőtt a Q-ról beszélnénk, nyissunk egy zárójelet az undergroundnak. Az amerikai comix (amit ugyanúgy ejtünk, mint a „comics” szót, mégis milyen más) valóban a föld alól, vagyis az illegalitásból indult. Anélkül, hogy belemennénk egy hosszú képregénytörténeti fejtegetésbe, annyit azért elmondunk, hogy eredetileg a cenzúrát kikerülő, suba alatt terjesztett, pornográf tartalmú füzetecskékről volt szó. Köznapi értelemben azonban nem erre szoktunk gondolni, hanem a hatvanas évek második felében az ellenkultúra részeként készült, társadalmi témákkal, rockzenével és a szexualitás felszabadításával foglalkozó képregényekre, Robert Crumb, Gilbert Shelton, Spain Rodriguez, S. Clay Wilson, Griffin, Moscoso és más kiválóságok munkáira. Ezek nem voltak ugyan betiltva, de nem is volt könnyű hozzájuk jutni, hiszen a hagyományos terjesztők nem voltak hajlandók befogadni őket. A Crumb által 1968-ban útjára indított Zap Comix valóságos legendává vált, rengetegen utánozták, híre elterjedt Amerikán kívül is, és hihetetlenül erős befolyást gyakorolt a hetvenes években a felnőtté váló francia képregényre.

2019. december 31-én lezárult a rendszerváltás utáni harmadik évtized. Ez a magyar képregénykiadásban is jelentőséggel bír, hiszen az állami monopólium megszűnésével újra piaci viszonyok jöttek létre a sajtóban és a könyvkiadásban, illetve megnyílt a legális lehetőség alternatív terjesztési módok kialakítására. (A fordulat pontos dátuma valójában 1989. június 16, amikor a Németh-kormány a sajtótörvény végrehajtási rendeletében az „engedélyezés” szót lecserélte a „nyilvántartásba vétellel”.)

Az alábbiakban a három évtized számait vetjük össze.

Önálló kiadványban megjelent összes képregény:

1990-es évek: 1203 db

2000-es évek: 1725 db

2010-es évek: 2145 db

Azt állítani, hogy önálló képregénykiadványok a rendszerváltás előtt nem voltak, kissé túlzás, de a kepregenydb.hu nyilvántartása alapján az 1980-as években a számuk alig haladta meg a 600-at (és ennek a fele 1988-ban és 1989-ben jelent meg, amikor már elindultak a képregényeket kiadó vegyes vállalkozások). Egyáltalán nem túlzás viszont azt kijelenteni, hogy ezt megelőzően a képregények túlnyomó részt nem önálló kiadványban jelentek meg, hanem különböző sajtóorgánumok rovataiban.

Új Fazekas-képregény jelent meg a Hungarocomixra, és ez nagy dolog, hiszen korunk legtermékenyebb rajzolójától az utóbbi időben ritkábban kerül ki nagyobb lélegzetű munka – ha jól emlékszem, legutóbb hat évvel ezelőtt (A Jedi visszatér). Hogy mégsem tűnt ilyen hosszúnak a szünet, annak köszönhető, hogy Fazekas és tisztelői folyamatosan ápolják az életművét, évente többször jön ki tőle kiadvány korábbi munkáiból a gyűjtők számára, néha újabb oldalakkal vagy kiadatlan részekkel kiegészülve.

Ebben az esetben azonban egy teljesen új, 74 oldalas történetről van szó, amely bizonyos tekintetben visszarepít minket az időben, hiszen egy film képregényes adaptációja – ami szinte Fazekas specialitásának számított a nyolcvanas években (Csillagok háborúja, Halálosztó, Ómen, Beverly Hills-i zsaru). Jelentős különbség azonban, hogy ezúttal egy friss, 2014-es magyar filmet dolgozott át képregényes formában, a Red Line Cinema/Comics megbízásából.

A filmet nem láttam, sőt korábban nem is hallottam róla (ami minden bizonnyal az én moziba járó szokásaimmal is összefügg – fiatalkoromban hetente, később havonta, mostanában már szinte évente). Amikor értesültem a képregény érkezéséről, kíváncsiságból elolvastam a filmről szóló kritikákat, és bevallom őszintén, nem hozták meg a kedvemet a megtekintéséhez.

Már csak ezért is igyekeztem függetleníteni magamat ezektől a bírálatoktól. Ami nem volt igazán nehéz, mert a felemlegetett negatívumok (például az orosz nyelven elhangzó párbeszédek minősége) nagy része ebben a médiumban nem releváns. Értelemszerűen azt sem vizsgáltam, hogy mennyire „jó” (pontos, hiteles) adaptációja a képregény a filmnek – fogalmam sincs, és nem is tartom fontosnak. Engem csak maga a képregény érdekel. A célja, a kivitelezése, a mondanivalója, a szokásos dolgok.

Az első műalkotó a barlangrajzoló ősember volt, az első műbíráló pedig minden bizonnyal ősembertársa. Mégpedig nem kizárt, hogy kőbaltával fejtette ki véleményét, már amennyiben lehet adni a közkeletű vélekedésre, miszerint távoli őseink kőbunkók voltak.

Akár így történt, akár nem, a művészi önkifejezést már akkor sem lehetett elnyomni. Az alkotás fennmaradt, és sok-sok millió követte. Persze a véleményformálók sem hagyták annyiban a dolgot. Nem tudok ilyen jellegű statisztikák létezéséről, de fogadni mernék, hogy már a középkorban is minden műre legalább tucatnyi bírálat jutott, és a világtörténelem fejlődési iránya erőteljesen kedvez az arány exponenciális növekedésének, akarom mondani romlásának.

2019 decemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
- Comixxx 1 (Level69)
- Fazekas Attila: Drága Elza! (Red Line Cinema)
- Hókavölgy 11 (Gyükér Zsófia)
- Hollerbach Emil: Fejetlen (ZSIGER.hu)
- Kei-Chan: Az én rajzolóm (szerzői kiadás)
- Koós István: Leviatán (Képregény Kedvelők Klubja)
- Koska Zoltán: Új új új képregények (szerzői kiadás)
- Koska-Lénárd: Sztereotrip (szerzői kiadás)
- Lakatos: Lencsilány (Szépirodalmi Figyelő, bővített kiadás)
- Luther 1-4 (Luther kiadó)
- Mayer Roland: Fagy (szerzői kiadás)
- Mayer Roland: Te (szerzői kiadás)
- Prim-Szabó: Végső eljövetel 2 (Free Fantasy Comics)
- Q KépregényÚjság 2 (szerzői kiadás)
- Seuso mozaik (Vitanum)
- Tales of Doro 5 (Red Line Cinema)

Európai képregények:
- Barbato-Freghieri: A végzet türelme (Nero Blanco Comix, olasz)
- Bogacz-Stefaniec: Noir (Nero Blanco Comix, lengyel)
- Diabolik 10: Eva nyomában (Anagram, olasz)
- Dragonero 7: A rabszolgakereskedő (GooBo, olasz)
- Morgan Lost / Dylan Dog 1 (Frike Comics, olasz)
- XIII 5: Vörös kód (Vitanum, francia)

Vegyes antológia:
- Csillagszálló: Képregény 2 (Oltalom)
- Fekete-Fehér Kockás 2 (Vitanum)
- Kockás 75 (Vitanum)
- Kretén 102 (Athos-Ignis)

Boldog új évet minden kedves képregény(blog)olvasónak!

A blog átalakulóban van, más lesz a dizájn, módosulnak a rovatok. Nagytakarítást tartok, elsősorban a külső, sok esetben már nem létező honlapokra, oldalakra utaló linket tartalmazó tételeket törlöm. Nemsokára megint gyakrabban lesz új tartalom.

És már készülünk az új év első képregényes rendezvényeire:

- 2020. február 1: Dunaparti Angoulême frankofón minifesztivál a Francia Intézetben

- 2020. március 15: 43. képregénybörze (a Kingpin kiadó szervezésében)

- 2020. május 8-10: 16. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál az MKSZ szervezésében,, 10-én a Dürer Kertben

A kiadóiktól kapott információk szerint az alábbi képregények jelennek meg a december 15-i Hungarocomix alkalmából.

László Márk 29 éves budapesti illusztrátor és képregényrajzoló. Az idei év rendkívül sikerekben gazdag számára, hiszen mondhatni gyerekkori álmát valósíthatja meg. Ugyanis a Hellboy: Winter Special című antológia-kiadványba Mike Mignola forgatókönyvéből egy tízoldalas képregényt rajzolt. A füzet 2020. január 15-én jelenik meg az Egyesült Államokban, de biztos forrásból tudjuk, hogy a Vad Virágok Könyvműhely,  a Hellboy magyar kiadója jóvoltából magyarul is megjelenik. Ennek az apropóján interjúvoltam Márkot, hogy minél több képregényrajongóhoz eljusson a hír, titkon remélve azt is, hogy ezután leendő rajongók is kedvet kapnak a képregényolvasáshoz.

2019 novemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
- Nemes Annamária: Alma és Bodza (szerzői kiadás)
- Rejtő-Korcsmáros sorozat 9: Piszkos Fred közbelép (Képes Kiadó)

Európai képregények:
- Belzebubs 2 (Comicsmania, finn)
- Judge Dredd 1: Minden birodalom elbukik (Fumax, brit)

Vegyes antológia:
- Kockás 74 (Vitanum)
- Kockás különszám 2019 tél (Vitanum)

Tizenötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Képregény Szövetség a hazai kiadók és alkotók hagyományos karácsony előtti képregényvásárát. A helyszín a tavalyi évhez hasonlóan a Lurdy-Ház, az időpont 2019. december 15, 10 és 16 óra között. A belépti díj 500 forint lesz.

A Hungarocomix 2019 hivatalos plakátját Sárdi Katalin készítette.

További részletek hamarosan!