Az elmaradt-elhalasztott tavaszi képregényes rendezvények legalább részleges pótlására, a Kockás képregényeket kiadó Vitanum kezdeményezésének köszönhetően a képregény egy napra megszállja a Budaörsi Virágpiac egyik asztalsorát, a Budai Zsibvásár keretén belül.

A 60 asztalon kiadók, alkotók és egyéni árusok várják az érdeklődőket reggel 9 és délután 3 óra között. A kínálatban szerepelnek eredetileg a márciusi börzére és a májusi fesztiválra tervezett kiadványok, amelyek személyes beszerzésére most nyílik először alkalom. A rendezvényre a belépés ingyenes.

Biztosan részt vevő kiadók és alkotók: 5Panels, Anagram Comics, Books & Stuff, Ciceró könyvstúdió, Comicsmania, Frike Comics, Fumax, GooBo, Infinity, Képes Kiadó, Képes Krónikák, Kingpin, Nero Blanco Comix, Panel Kalandor, Pesti Könyv, Pilcz Roland, Red Line Cinema, Szépirodalmi Figyelő, Vad Virágok Könyvműhely, Vitanum, Windom. Kereskedők és magánárusok: Képregénymarket, Molnár István, Mr. Sci-Fi & Fantasy, Szabó Miklós. (A lista folyamatosan bővül.)

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 172-178.

Forrás: a rendezvény Facebook-eseménye.

(A kép csak illusztráció, a 2019-es képregényfesztiválon készült.)

2020 májusában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Dragonero 8 (GooBo, olasz)
- Maximum Bonelli 10: Lukas 1 (GooBo, olasz)
- Megváltás 1: A hit zsoldosai (Képes Krónikák, francia)
- Történelmet írtak: Nagy Sándor (Aion Publishing, francia)
- Történelmet írtak: Nagy Szulejmán (Aion Publishing, francia)
- Történelmet írtak: Napóleon (Aion Publishing, francia)

A zsűri döntése szerint 2019 legjobb új, önálló kötetben megjelent magyar képregénye:

Vízitündér, 1. rész, írta Maria Surducan, rajzolta Benczédi Anna Júlia. Kiadó: Illustrart.

A zsűri döntése szerint a 2019-ben megjelent, de a "kép-regény" kategória korlátain kívül eső kiadványok közül "extra" Alfabéta-díjban részesül:

Oravecz Gergely: Minden belefér című gyűjteményes kötete, kiadója a Szépirodalmi Figyelő.

A kötet több, az elmúlt évek során különböző folyóiratokban vagy online megjelent és néhány új képregényt tartalmaz.

A járványhelyzet miatt a Magyar Képregény Szövetség videocsatornáján hirdetett eredményt. A díjak tényleges átadására később kerül sor.

2020 áprilisában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Képregényes kalandok: Fogságban (Gémker, francia)
- Képregényes kalandok: Hókusz & Pókusz: A fabulinmesterek próbatétele (Gémker, francia)
- Képregényes kalandok: Lovagok (Gémker, francia)
- Képregényes kalandok: Sherlock Holmes: Négy rejtély (Gémker, francia)
- Az ördög jobb és bal keze: San Joaquin völgye (Frike Comics, olasz)

Ha nehezen is, de végre befejeződött az egyik leghíresebb francia kalandképregény, a XIII első ciklusának magyar nyelvű kiadása.

Harmadik nekifutásra sikerült. Az első epizód – még fekete-fehérben, amerikai comic book méretre kicsinyítve – 1995-ben a kérészéletű X-07 akciómagazinban jelent meg, ám mivel az eladások elmaradtak a reményektől, az ADOC-Semic kiadó gyorsan leállította.

2004-ben három, Budapesten élő francia fiatalember összefogásából kifejezetten a XIII magyarországi megismertetésére jött létre a KRAK! kiadó, azzal az ambiciózus tervvel, hogy kéthavonkénti megjelenéssel hamar utoléri az akkor még diadalmasan futó francia kiadást. Az első rész (Fekete Nap) 2004 decemberében jött ki, és elsősorban a francia érdekeltségű Cora és Match üzletláncok terjesztésére igyekezett építeni, illetve a szinte ugyanekkor induló más képregénykiadókkal szövetkezve keresett további lehetőségeket, mint például az 576 kbyte játékboltokban és némelyik nyitottabb könyvesbolthálózatnál. A hazai képregényes szcéna erősödő mocorgásának jeléül a Magyar Képregénykiadók Szövetsége (amely öt alapítója között ott volt a KRAK! is) 2005 áprilisában megrendezte az első budapesti képregényfesztivált, és a XIII 2., erre az alkalomra időzített kötete (Kövesd az indiánt) lett ennek az egyik legnagyobb slágere. Rá két hónapra már jött is a 3. rész (A pokol összes könnye), abban a reményben, hogy tartható lesz a tervezett ritmus, de legalább az évenkénti négy kötet. Ezt követően azonban megtört a lendület. Noha a Mozinet által a Sziget-fesztiválra szervezett képregényes napon a kiadói kerekasztal-beszélgetésben Pascal Merucci még arról beszélt, hogy 2006-ra új sorozatban is gondolkodnak, valójában a 2005. decemberi Hungarocomixra kiadott 4. XIII-epizód (SPADS) volt a KRAK utolsó kiadványa. A leállás okai összetettek, de két momentum döntőnek bizonyult: a Cora-Match páros nem volt megelégedve a bolti fogyásokkal, és már a harmadik kötetet sem forgalmazta, és mivel a korábbi részekből származó bevétel nem volt elegendő a következő részek finanszírozására, a tulajdonosok úgy döntöttek, nem vállalnak újabb tagi pénzbefizetést a folytatás érdekében.

Ezután még volt egy kísérlet a sorozat életben tartására. A 2007-től jelentős kiadványszám-növelésbe kezdő Képes Kiadó egy háromoldalú egyezség keretében a jogtulajdonos Dargaud hozzájárulásával felvásárolta a KRAK! megmaradt készleteit, és bejelentette szándékát a következő kötetek megjelentetésére, úgy kalkulálva, hogy jól illeszkedne Jean Van Hamme két másik sorozata, a Largo Winch és a Sörmesterek mellé. Ám időközben kiderült, hogy a francia-belga képregények hazai piaca még nem áll elég erős lábakon, és az elszámolás közben azzal is szembesülnie kellett a kiadónak, hogy a Cora-Match terjesztés nélkül a XIII sem menne jobban, mint a másik kettő. Így a szerződés aláírása halasztódott, aztán meg jött a gazdasági válság, és elsöpörte a Képes Kiadó valamennyi „nem-Korcsmáros” tervét.

A következő fordulatot a Kockás újraindulása hozta el. A Vitanum 2017 decembere óta egyre gyorsabb csapásszámmal igyekszik bepótolni (némi túlzással) mindazt, ami a magyar képregényolvasók számára kimaradt, főleg a francia-belga vonalon. Ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik, hogy az addig túlnyomórészt újságos terjesztésre támaszkodó kiadó megpróbálkozzon más formátumokkal. Így jelenhetett meg 2019 végén az 5. XIII-rész, a Vörös Kód – az első néggyel azonos kivitelezésben, több száz magyar gyűjtő és rajongó örömére.

Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb olasz képregénye, a Dylan Dog hat évvel ezelőtt mutatkozott be végre magyarul, és a sorozat azóta is tart – még ha hazai kiadója, a Frike Comics nem is diktál eszeveszett tempót. Igaz, nincs is miért, hiszen az eredeti még mindig fut, havonta jön ki új epizód az alapsorozatból, pár hónapja lépte túl a 400. számot. Mivel a „teljes sor” magyarítása ebben az esetben nyilvánvalóan irreális elvárás lenne, Giovanni Gallotta és barátai a legjobb és legismertebb részek bemutatására koncentrálnak. A tavaszi képregénybörze sajnálatos elmaradása miatt a nyilvános premierről is le kellett mondani, így hát a 9. magyar kötet egyelőre csak online szerezhető be – gondolom, az igazi rajongók ezt már meg is tették.

Bár a valódi fumetti-gyűjtők biztos megmosolyognák (a magyarokon kívül) alig 40 darabból álló Dylan Dog-kollekciómat, szerencsére a most megjelent két epizód éppenséggel megvan nekem, úgyhogy elég volt lekapni a polcról és újra elolvasni őket.

A két sztori közül egyértelműen a címadó történet a nagyobb falat, hiszen egy kiemelkedő szereplő (Morgana) első megjelenése, világos, hogy ez nem maradhatott ki a válogatásból. Az eredeti sorban ez volt a 25. kötet, vagyis ekkor már két teljes éven volt túl Dylan Dog Itáliában, és ezt egy különleges számmal akarta megünnepelni a karakter kitalálója és a sorozat gondozója, Tiziano Sclavi, aki egyben a legfőbb írója is volt (az első 30 részből 27 fűződik az ő nevéhez). Az alkalom fényét növelte a legelső kötet rajzolójának, a Budapesten is járt Angelo Stanónak az első visszatérése a címhez.

2020 márciusában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Asterix 29: Rózsa és kard (Móra, francia)
- Dylan Dog 9: Morgana (Frike Comics, olasz)
- Maximum Bonelli 9: Greystorm 1 (GooBo, olasz)
- Morales-De Cubellis: Visszatérés Berlinbe (Nero Blanco Comix, olasz)

A döntős mezőnyök kialakulása után megtörtént a zsűritagok megkeresése is. Az öttagú előzsűri minden tagja két-két további zsűritagot ajánlott, akik valamennyien elfogadták a felkérést, így az alábbi 15 fő dönt az Alfabéta-díj(ak) sorsáról.

A nyertesek ismertetésére és a díjak átadására hagyományosan májusban, a budapesti képregényfesztiválon szokott sor kerülni. Ez az idén egészen biztosan másképp lesz, de pontosat erről egyelőre még nem tudunk mondani - a járványhelyzet alakulásától függ.

Nob rajza

Elhunyt Albert Uderzo, a világ egyik leghíresebb képregényének francia rajzolója és társalkotója, egy hónap híján 93 évet élt. Az 1927-ben, olasz bevándorlók gyermekeiként született Uderzo autodidakta volt, Walt Disney-képregényeken nőtt fel. Bátyja bátorítására nagyon fiatalon dolgozni kezdett egy kiadónál, ahol megtanulta a szakma alapjait. Első rajzai 14 éves korában jelentek meg, 18 évesen végre képregényt is rajzolhatott. A háború utáni években egy fiatal rajzoló viszonylag könnyen talált munkát, de a kiadók nagyon keveset fizettek, így folyamatosan rengeteget kellett dolgoznia, méghozzá egyszerre több helyre.

A felkért szakmai zsűri javaslata alapján a Korcsmáros Pál örökségét ápoló Képes Kiadó úgy döntött, hogy 2019-es képregényes teljesítményéért idén Sarlós Endrét részesíti Korcsmáros Pál-díjban. A díjat a májusra tervezett képregényfesztiválon adja át a Korcsmáros-család képviselője. 

Sarlós Endre a Mecseki láthatatlanok egyik oldalával (forrás: Esti Újság)

A Korcsmáros Pál-díjat a 2012-ben hozta létre a Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével. A díjazott olyan aktív magyar alkotó lehet, aki az előző évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.

Az öt kritikusból álló előzsűri szavazásával lezárult a jelölési folyamat az idei Alfabéta-díjakra. Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

A következő napokban a zsűri 15 tagúvá bővül, és a jelölt művek elolvasása után dönt a díjakról. A díjakat előreláthatóan a 16. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át. Ennek tervezett időpontja egyelőre változatlanul 2020. május, de ez a járványügyi helyzet alakulása szerint változhat.

A "kép-regény" kategóriában 24 műre futott be nevezés. Az előzsűri az alábbi ötöt jelölte (ABC sorrendben):

Az idei év egyik első meglepetése a Hit Gyülekezete kiadócsoportjának visszatérése a hazai képregénypiacra (néhány évvel ezelőtt az igencsak vitatható és felejthető Action Bible volt az első próbálkozásuk). Külön meglepetés a meglepetésen belül, hogy ezúttal sikerült egy igazán színvonalas művet (is) választaniuk.

A visszatérést három kötettel jelzik, mindhárom az egyik legnagyobb francia kiadó, a Glénat választékából származik. Bevallom őszintén, hogy a „Történelmet írtak” című sorozat két része (Julius Caesar és Luther élettörténete) sem első ránézésre, sem belelapozva nem keltette fel igazán az érdeklődésemet, csupán rendes iparosmunkának látszanak, számomra ismeretlen alkotóktól. Lehet, hogy egyszer majd elolvasom őket, ha hozzájuk jutok ingyen. A „Felfedezők” sorozathoz tartozó Livingstone: Egy misszionárius kalandos élete szerzőinek a neve azonban igen jól cseng, a mintaoldalak is meggyőzően hatottak, így hát jobban szemügyre vetem egy könyvesboltban, és végül a megvásárlása mellett döntöttem.

Nem bántam meg, noha kicsit más élményt kaptam, mint amire számítottam, de ennek általában inkább örülni szoktam, felfedezni mindig jó dolog.

A történelmi (tárgyú) képregényeknél óhatatlanul felmerülnek mindig ugyanazok a kérdések: mennyire hiteles a történet, milyen célból választották a szerzők az adott kort, személyiséget, eseménysort, vannak-e benne többé-kevésbé burkolt üzenetek a mának, értelmezik-e a múltat, és ha igen, milyen szemszögből. Bármennyire is tudja (elvileg) az olvasó, hogy nem történelemkönyvet fog a kezében, ismeretei nagy valószínűséggel hézagosabbak, mint a szerzőéi, és hacsak nem botlik bele valami teljesen nyilvánvaló tévedésbe vagy csúsztatásba, ösztönösen rábízza magát a mesélőre, hajlamos elfogadni igaznak és kereknek, amit kap tőle.

2020 februárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Felfedező: Livingstone (Aion Publishing, francia)
- Lucky Luke 38: Lucky Luke Joss Jamon ellen (Pesti Könyv, francia)
- Suttogó Szél 1: Karmok (GooBo, olasz)
- Történelmet írtak: Caesar (Aion Publishing, francia)
- Történelmet írtak: Luther (Aion Publishing, francia)

Az idei képregényfesztivál időpontja 2020. május 6-10. A zárónapon, május 10-én vasárnap a szokásos helyszínen, a Dürer-kertben lesz az egész napos képregényvásár és az Alfabéta-díjak átadása.

A plakátot a tavaly Alfabéta-díjat nyert Németh Gyula készítette.

Frissítés: a járvány miatt a rendezvényt a szervezők határozatlan időre elhalasztották.

Lezárult a nevezés az idei Alfabéta-díjakra.

A Magyar Képregény Szövetség által gondozott Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el.

Nevezések Alfabéta-díj „kép-regény” kategóriában

A nevezés feltételei voltak:
-  2019. január 1. és december 31. között önálló nyomtatott kiadványban, kötetben vagy füzetben megjelent mű, amelynek a terjedelme eléri a 20 oldalt. (Megjegyzés: a jövőben várható az alsó határ felemelése 30 oldalra.)

- A mű nyilvános terjesztésbe került. Nyilvános terjesztésnek számít a széles körű, ingyenes terjesztés is. A megvásárolható/beszerezhető példányok száma meghaladja a 30 darabot. Korlátozott (100-nál alacsonyabb) példányszámú kiadványok esetében legalább egy nagyobb képregényes rendezvényen szerzőjétől vagy kiadójától megvásárolhatónak/beszerezhetőnek kell lennie.