Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb olasz képregénye, a Dylan Dog hat évvel ezelőtt mutatkozott be végre magyarul, és a sorozat azóta is tart – még ha hazai kiadója, a Frike Comics nem is diktál eszeveszett tempót. Igaz, nincs is miért, hiszen az eredeti még mindig fut, havonta jön ki új epizód az alapsorozatból, pár hónapja lépte túl a 400. számot. Mivel a „teljes sor” magyarítása ebben az esetben nyilvánvalóan irreális elvárás lenne, Giovanni Gallotta és barátai a legjobb és legismertebb részek bemutatására koncentrálnak. A tavaszi képregénybörze sajnálatos elmaradása miatt a nyilvános premierről is le kellett mondani, így hát a 9. magyar kötet egyelőre csak online szerezhető be – gondolom, az igazi rajongók ezt már meg is tették.

Bár a valódi fumetti-gyűjtők biztos megmosolyognák (a magyarokon kívül) alig 40 darabból álló Dylan Dog-kollekciómat, szerencsére a most megjelent két epizód éppenséggel megvan nekem, úgyhogy elég volt lekapni a polcról és újra elolvasni őket.

A két sztori közül egyértelműen a címadó történet a nagyobb falat, hiszen egy kiemelkedő szereplő (Morgana) első megjelenése, világos, hogy ez nem maradhatott ki a válogatásból. Az eredeti sorban ez volt a 25. kötet, vagyis ekkor már két teljes éven volt túl Dylan Dog Itáliában, és ezt egy különleges számmal akarta megünnepelni a karakter kitalálója és a sorozat gondozója, Tiziano Sclavi, aki egyben a legfőbb írója is volt (az első 30 részből 27 fűződik az ő nevéhez). Az alkalom fényét növelte a legelső kötet rajzolójának, a Budapesten is járt Angelo Stanónak az első visszatérése a címhez.

2020 márciusában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Asterix 29: Rózsa és kard (Móra, francia)
- Dylan Dog 9: Morgana (Frike Comics, olasz)
- Maximum Bonelli 9: Greystorm 1 (GooBo, olasz)
- Morales-De Cubellis: Visszatérés Berlinbe (Nero Blanco Comix, olasz)

A döntős mezőnyök kialakulása után megtörtént a zsűritagok megkeresése is. Az öttagú előzsűri minden tagja két-két további zsűritagot ajánlott, akik valamennyien elfogadták a felkérést, így az alábbi 15 fő dönt az Alfabéta-díj(ak) sorsáról.

A nyertesek ismertetésére és a díjak átadására hagyományosan májusban, a budapesti képregényfesztiválon szokott sor kerülni. Ez az idén egészen biztosan másképp lesz, de pontosat erről egyelőre még nem tudunk mondani - a járványhelyzet alakulásától függ.

Nob rajza

Elhunyt Albert Uderzo, a világ egyik leghíresebb képregényének francia rajzolója és társalkotója, egy hónap híján 93 évet élt. Az 1927-ben, olasz bevándorlók gyermekeiként született Uderzo autodidakta volt, Walt Disney-képregényeken nőtt fel. Bátyja bátorítására nagyon fiatalon dolgozni kezdett egy kiadónál, ahol megtanulta a szakma alapjait. Első rajzai 14 éves korában jelentek meg, 18 évesen végre képregényt is rajzolhatott. A háború utáni években egy fiatal rajzoló viszonylag könnyen talált munkát, de a kiadók nagyon keveset fizettek, így folyamatosan rengeteget kellett dolgoznia, méghozzá egyszerre több helyre.

A felkért szakmai zsűri javaslata alapján a Korcsmáros Pál örökségét ápoló Képes Kiadó úgy döntött, hogy 2019-es képregényes teljesítményéért idén Sarlós Endrét részesíti Korcsmáros Pál-díjban. A díjat a májusra tervezett képregényfesztiválon adja át a Korcsmáros-család képviselője. 

Sarlós Endre a Mecseki láthatatlanok egyik oldalával (forrás: Esti Újság)

A Korcsmáros Pál-díjat a 2012-ben hozta létre a Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével. A díjazott olyan aktív magyar alkotó lehet, aki az előző évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.

Az öt kritikusból álló előzsűri szavazásával lezárult a jelölési folyamat az idei Alfabéta-díjakra. Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

A következő napokban a zsűri 15 tagúvá bővül, és a jelölt művek elolvasása után dönt a díjakról. A díjakat előreláthatóan a 16. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át. Ennek tervezett időpontja egyelőre változatlanul 2020. május, de ez a járványügyi helyzet alakulása szerint változhat.

A "kép-regény" kategóriában 24 műre futott be nevezés. Az előzsűri az alábbi ötöt jelölte (ABC sorrendben):

Az idei év egyik első meglepetése a Hit Gyülekezete kiadócsoportjának visszatérése a hazai képregénypiacra (néhány évvel ezelőtt az igencsak vitatható és felejthető Action Bible volt az első próbálkozásuk). Külön meglepetés a meglepetésen belül, hogy ezúttal sikerült egy igazán színvonalas művet (is) választaniuk.

A visszatérést három kötettel jelzik, mindhárom az egyik legnagyobb francia kiadó, a Glénat választékából származik. Bevallom őszintén, hogy a „Történelmet írtak” című sorozat két része (Julius Caesar és Luther élettörténete) sem első ránézésre, sem belelapozva nem keltette fel igazán az érdeklődésemet, csupán rendes iparosmunkának látszanak, számomra ismeretlen alkotóktól. Lehet, hogy egyszer majd elolvasom őket, ha hozzájuk jutok ingyen. A „Felfedezők” sorozathoz tartozó Livingstone: Egy misszionárius kalandos élete szerzőinek a neve azonban igen jól cseng, a mintaoldalak is meggyőzően hatottak, így hát jobban szemügyre vetem egy könyvesboltban, és végül a megvásárlása mellett döntöttem.

Nem bántam meg, noha kicsit más élményt kaptam, mint amire számítottam, de ennek általában inkább örülni szoktam, felfedezni mindig jó dolog.

A történelmi (tárgyú) képregényeknél óhatatlanul felmerülnek mindig ugyanazok a kérdések: mennyire hiteles a történet, milyen célból választották a szerzők az adott kort, személyiséget, eseménysort, vannak-e benne többé-kevésbé burkolt üzenetek a mának, értelmezik-e a múltat, és ha igen, milyen szemszögből. Bármennyire is tudja (elvileg) az olvasó, hogy nem történelemkönyvet fog a kezében, ismeretei nagy valószínűséggel hézagosabbak, mint a szerzőéi, és hacsak nem botlik bele valami teljesen nyilvánvaló tévedésbe vagy csúsztatásba, ösztönösen rábízza magát a mesélőre, hajlamos elfogadni igaznak és kereknek, amit kap tőle.

2020 februárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Európai képregények:
- Felfedező: Livingstone (Aion Publishing, francia)
- Lucky Luke 38: Lucky Luke Joss Jamon ellen (Pesti Könyv, francia)
- Suttogó Szél 1: Karmok (GooBo, olasz)
- Történelmet írtak: Caesar (Aion Publishing, francia)
- Történelmet írtak: Luther (Aion Publishing, francia)

Az idei képregényfesztivál időpontja 2020. május 6-10. A zárónapon, május 10-én vasárnap a szokásos helyszínen, a Dürer-kertben lesz az egész napos képregényvásár és az Alfabéta-díjak átadása.

A plakátot a tavaly Alfabéta-díjat nyert Németh Gyula készítette.

Frissítés: a járvány miatt a rendezvényt a szervezők határozatlan időre elhalasztották.

Lezárult a nevezés az idei Alfabéta-díjakra.

A Magyar Képregény Szövetség által gondozott Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el.

Nevezések Alfabéta-díj „kép-regény” kategóriában

A nevezés feltételei voltak:
-  2019. január 1. és december 31. között önálló nyomtatott kiadványban, kötetben vagy füzetben megjelent mű, amelynek a terjedelme eléri a 20 oldalt. (Megjegyzés: a jövőben várható az alsó határ felemelése 30 oldalra.)

- A mű nyilvános terjesztésbe került. Nyilvános terjesztésnek számít a széles körű, ingyenes terjesztés is. A megvásárolható/beszerezhető példányok száma meghaladja a 30 darabot. Korlátozott (100-nál alacsonyabb) példányszámú kiadványok esetében legalább egy nagyobb képregényes rendezvényen szerzőjétől vagy kiadójától megvásárolhatónak/beszerezhetőnek kell lennie.

2020 januárjában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Amerikai képregények:
-- Alias 3 (Fumax)
- Batman 37 (Kingpin)
- DC gyűjtemény 79: Zöld Lámpás: A Zöld Lámpások bosszúja (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 80: Superman/Shazam: Első mennydörgés (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 81: Superman/Batman: Generációk (Eaglemoss)
- Deadpool: Ölégia (Fumax)
- Garfield 358 (Drize)
- Legendás Batman 25: Halál Batmanre és Robinra (Eaglemoss)
- Legendás Batman 26: Neal Adams 1 (Eaglemoss)
- Legendás Batman különszám 3: Batman mindörökké 3 (Eaglemoss)
- Marvel gyűjtemény 53: X-Men: A Főnix halála (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 54: A lenyűgöző Thor (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 55: Titkos invázió (Hachette)
- Marvel+ 49 (Kingpin)
- Peter Parker 49 (Kingpin)
- Prédikátor 3 (Kingpin)
- Y, az utolsó férfi 5 (Kingpin)
- Zseb-Garfield 150 (Drize)

Vegyes antológia:
- Fekete-Fehér Kockás 2020/1 (Vitanum)
- Kockás 76 (Vitanum) 

Egy képregény csak egy képregény. Egy történelmi tárgyú mű mindig több önmagánál.

Amikor nekiálltam átgondolni, hogy honnan közelítsek a Seuso mozaikhoz, próbáltam meggyőzni magamat arról, hogy lehetséges ragaszkodni a fenti első kijelentéshez, és nem foglalkozni a képregény témájával. Elvégre kritikusként úgy vélem, feladatom leginkább azt vizsgálni, hogy mi volt az alkotók szándéka és vállalása, és hogy ezt milyen mértékben, milyen színvonalon sikerült teljesíteniük. Ami természetesen mindig csakis az én véleményemet tükrözi, hiszen nem látok bele az alkotók fejébe. Márpedig én úgy látom, hogy a Seuso mozaik szerzői alapvetően egy izgalmas és szórakoztató, magyar témájú akcióképregényt akartak csinálni.

De a második állítás sehogy sem hagyott nyugodni, és azon kaptam magamat, hogy mindent elolvasok az interneten, amit csak a Seuso-kincsek kapcsán fel lehet lelni. Jól szórakoztam a Konteó blog összefoglalóján, érdekfeszítőnek találtam Dénes József régész vonatkozó bejegyzéseit a djnaploja blogon, elgondolkodtam Hajdú Éva egykori kormánybiztos értetlenkedésén, végül ellenérzéseim dacára megnéztem a YouTube-on Dézsy Zoltán Seuso II című dokumentumfilmjét is.

Máris túl sokat tudok, és messze nem tudok eleget a Seuso-ügyről, de azt az egyet egészen biztosan ki merem jelenteni, hogy minden irányból bűzlik. Mondhatnám akár úgy is, hogy ebben az ügyben minden bűzlik, kivéve a pénz, aminek állítólag nincs szaga, de ebben az esetben még ez sem igaz. Nem tudok napirendre térni a kincs „őrzési jogáért” kifizetett forintmilliárdok fölött. Mert hát biztos nagyon szépek és művészettörténeti szempontból rendkívül érdekesek ezek a római kori műtárgyak ( „családi ezüst”???), de nekem egy pillanatig sem fájna, ha nem a Magyar Nemzeti Múzeumban tárolnák őket. No de ez már politika, hagyjuk is.

A február 1-én második alkalommal megrendezett Dunaparti Angoulême ürügyén érdemes áttekinteni, mi történt az első óta a francia-belga képregények hazai megismertetésének terén, mik jelentek meg 2019 folyamán.

A két legnépszerűbb sorozat, az Asterix és a Lucky Luke megnyugtató tempóban folytatódott ebben az évben is, hála a Móra illetve Pesti Könyv kiadóknak. Az Asterix 26., 27. és 28. része is kijött, aminek köszönhetően egyre csökken a még kiadatlan epizódok száma. A Lucky Luke sorozatban továbbra is felváltva jelennek meg klasszikus és újabb részek. Még az év elején alig pár hónappal a franciaországi kiadás után mi is örülhettünk a legújabb epizódnak, amelyben Jul és Achdé pályafutása során először hozta el Európába az árnyékánál is gyorsabban tüzelő cowboyt, és ezt három további rész követte – a sorozat már a 37. kötetnél tart.

Moebius és Jodorowsky kultikus klasszikusának, az Incalnak az 5. és 6. része is megjelent magyarul, vagyis az alapsorozat ezzel teljes lett. Úgy hírlik, a Pesti Könyvnek vannak további tervei a kapcsolódó sorozatokkal, de ezekről még nem tudunk konkrétumot. Szintén a Pesti Könyv jelentette meg A kis kedvencek titkos életének első részét.

A Magyar Képregény Szövetség 2020-ban is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el.

Alfabéta-díj „kép-regény” kategóriában

„Kép-regény” kategóriában a 2019. január 1. és december 31. között önálló nyomtatott kiadványban, kötetben vagy füzetben megjelent művek nevezhetők.

A nevezés további feltételei:

- A mű terjedelmének el kell érnie a 20 oldalt.

- A mű nyilvános terjesztésbe került. Nyilvános terjesztésnek számít a széles körű, ingyenes terjesztés is.

- A megvásárolható/beszerezhető példányok száma meghaladja a 30 darabot.

-  Korlátozott (100-nál alacsonyabb) példányszámú kiadvány esetében további feltétel, hogy legalább egy nagyobb képregényes rendezvényen (budapesti és szegedi képregényfesztivál, Hungarocomix, képregénybörzék) szerzőjétől vagy kiadójától megvásárolható/beszerezhető legyen.

Megjegyzés: a jövőben a terjedelem alsó határát fel fogjuk emelni 20-ról 30 oldalra.

Alfabéta-díj extra

A zsűri fenntartja magának a jogot további díjak kiadására. Ezekkel olyan kiemelkedő műveket ismer el, amelyek valamilyen okból nem illenek bele a „kép-regény” kategóriákba.

Lehetséges kategóriák: antológiákban vagy magazinokban megjelent képregények, folytatásokban közölt képregények, csak interneten közzétett művek, a 30 oldalas terjedelmet el nem érő önálló kiadványok, képregény-sorozatok, egyedi megoldások.

Itt is feltétel a 2019. január 1. és december 31. közötti megjelenés és a nyilvános beszerezhetőség/elérhetőség.

Másodszor rendezi meg közös képregényes eseményét a Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség, az Angoulême-i képregényfesztiválhoz kapcsolódva.

A rendezvény időpontja 2020. február 1, helyszíne a budapesti Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17).

Program:

10 és 16 óra között folyamatosan: