December 13.-án Budapestre látogat Charles Berbérian francia képregényalkotó, 2008 Angoulême-i nagydíjasa.
18.30-kor a Francia Intézet (1011 Budapest, Fő u. 17) auditóriumában "rajzolt koncertet" tart Bastien Lallement-nal, majd 19.15-től dedikál az intézet épületében található Latitudes francia könyvesboltban.
Berbérianról a Lambiek képregény-enciklopédiában.
A belépés ingyenes!
A rendezvény árusainak listáját ide kattintva találjátok!
A rendezvény hivatalos támogatója a Wacom és az Adobe magyarországi disztribútora, a Trans-Europe Kft.
A Spawn sosem jött be nekem, és az új magyar nyelvű sorozat első két száma sem győzött meg arról, hogy felül kellene bírálni korábbi véleményemet. Amikor azonban megtudtam, hogy kijön külön kötetben az Alan Moore által írt és Bart Sears és Greg Capullo által rajzolt Violátor minisorozat, a kíváncsiság erősebbnek bizonyult. Gondoltam, biztos nem egy Watchmen vagy egy V for Vendetta, de ha Moore egy kicsit is komolyan vette a felkérést, nagyon rossz csak nem lehet. Döntésemet a kiadvány meglepően barátságos ára is elősegítette.
Moore-t először a Spawn 8. számához kereste meg Todd McFarlane, akit akkor már talán kezdett egy kicsit zavarni a sok kritika, miszerint a főbb karakterek érdekesek, a rajzok látványosak, ám a történetmesélésre nem fordított elegendő energiát, és szemmel láthatólag fogalma sincs, mire is akar kilyukadni. Erre bevetette a nagyágyúkat: Moore után Neil Gaiman, Dave Sim és Frank Miller vendégeskedett, majd Grant Morrison is beszállt egy három részes sztori erejéig. Moore pedig ezt követően néhány minisorozat erejéig tért vissza a karakterekhez, ezek között volt az első a háromrészes Violátor, 1994 májusától júliusáig.
A Pesti Könyv Lucky Luke-sorozatának 30. albuma egyben a legrégebbi történet. Az Irány Oklahoma! (Ruée vers l’Oklahoma) eredetileg közel hatvan éve, 1958-ban futott a Journal de Spirou-ban, kötetben 1960-ban jelent meg, a sorozat 14. részeként. Ez volt a negyedik epizód, amelyet a Morris által segítségként hívott René Goscinny írt. Bár a történet remekül élvezhető ma is, és a poénok még mindig ellenállhatatlanok, kétségtelenül érződik rajta a kora. Különösen igaz ez a „kisebbségiek” (indiánok és mexikóiak) ábrázolására, bár Goscinny sosem volt olyan durva a sztereotípiák alkalmazásában, mint egyes kortársai. Mindenképpen feltűnik, hogy Lucky Luke ekkor még sokkal inkább megfelel a „szegény, magányos, otthonától távol lévő cowboy” figurájának. Lovával, Jolly Jumperrel sem folytat még csak egyoldalú beszélgetéseket sem, és különleges kunsztokra sem kéri meg a hátasát.
A Lucky Luke-történeteknek sokszor szolgál alapul egy-egy valós esemény. Ezúttal az 1889-es „Oklahoma Land Rush” szolgálja a történelmi hátteret, amikor az indiánoktól korábban megvásárolt, de lényegében lakatlan területet az amerikai kormány megnyitotta a telepesek előtt, hogy „aki kapja, marja” alapon foglaljanak maguknak földet. A valóságban azonban Oklahoma fejlődésének nem vetett véget egy homokvihar, és alig húsz évvel később az USA 46. tagállamának nyilvánították.
Mint szinte mindig, a „rossz” karakterek az érdekesebbek, színesebbek. Morris szerette a karikatúrákat, és többen gyanítják, hogy Beastly Blubbert és Coyote Willt mára elfeledett amerikai westernek szereplőiről mintázhatta. Az azonban biztos, hogy a balfék cinkosból jóindulatú polgármesterré avanzsáló Dopey arcvonásaihoz Michel Simon svájci-francia színész szolgált modellként.
Váratlanul érkezett meg hozzánk Blacksad, és váratlanul nagy sebességre váltott. Nem egészen egy év alatt kapott a magyar olvasó három teljes albumot, három remekül megrajzolt, izgalmas történetet.
A Blacksad sajátos vonzereje több zsáner ötvözéséből és megcsavarásából áll. Az állatok antropomorf ábrázolása sokak számára elidegenítő hatással jár, számukra megnyugtatóbb lehet, ha maszkot viselő emberekként tekint a szereplőkre. Az egész testet elfedő álcák egyszerre alátámasztják és árnyalják a sztereotípiákat. A második epizód (Hófehér nemzet) fel is borítja a látszólagos alapzatot, hiszen az ál-állatok nem fajuk, hanem szőrszínük szerint osztatnak felsőbb- és alsóbbrendűekre.
A most ősszel megjelent új részben (Vérvörös lélek) folytatódik az ötvenes évek Amerikáját meghatározó toposzok feldolgozása, a fajgyűlölet után a kommunista (vagy annak vélt) értelmiség elleni boszorkányüldözés és az atombomba-titok körüli hisztéria kerül terítékre. Az amerikai kísérletekben részt vevő egykori náci tudósok és holokauszt-túlélők bevonása is erősíti, hogy a fehér/fekete után a vörös/barna ellentét lehet meghatározó.
A Fenegyerek-képregényekkel az a legnagyobb baj, hogy egy teljes évet kell várni a folytatásra. Igaz, az öt-hat epizódot tartalmazó vastag füzetek elég jól megállnak önmagukban is. Az idei, 2017-es sztori különlegessége, hogy ráépül az előzőkre, eredetileg egy ugyancsak éveken át tartó ciklusnak adja (ideiglenes) lezárását.
Brian Michael Bendis nagymestere a sok-sok részen, hónapon, éven át elhúzható történetek mesélésének. Egészen egyedülálló érzékkel csillapítja türelmetlenségünket. Tökéletesen igazolja, hogy sokszor nem az úti cél izgalmas, hanem az odavezető út maga.
Bayer Antal prezentációjának az anyaga, amelyet a 9. (kilencedik!) Szegedi Képregényfesztiválon tartott.
1
Gyakran elhangzik, hogy a képregény a kilencedik művészeti ág, és a franciákra mutogatunk, hogy ezt ők találták ki.
- Mi ebből az igazság?
- Miért pont a kilencedik?
- Melyik a többi nyolc, és miért pont azok?
- Fontos, hogy művészet „legyen” a képregény?
10 órától 18 óráig képregényvásár és -kiállítás, valamint találkozási lehetőség alkotókkal, kiadókkal a K11-ben (a Deák tértől két percre, Király utca 11.). Facebook-esemény itt!
A résztvevők listáját a Tovább gomb után lehet elérni.
A KINCS kutatócsoport több előadásból álló kurzust tart "Test-tér-képek kortárs műfajokban" címmel. A sorozat harmadik előadásának a témája a képregény, az előadó Szép Eszter.
I2017. december 4., hétfő 18.00
Képregényolvasás és testi referencia
Helyszín: Pesti Bölcsész Akadémia, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4-6. Ifjúsági épület, III. em.
A belépés ingyenes.
"A képregényt nem csak nézzük és olvassuk: az értelmezésbe az egész emberi test bevonódik. Az ábrázolt érzeteket saját tapasztalatainkhoz viszonyítjuk: a megjelenített fájdalmat, például hogy Ignatz egér egy téglával fejbedobja Krazy Katet, saját bőrünkön érezzük, és ugyanígy, a vizuálistól eltérő módon tudjuk, milyen puha Kázmér plüsstigrise (amikor hagyja magát megérinteni, persze). Az előadásban olyan képregényoldalakat fogok vizsgálni, amelyekben az alkotók reflektálnak a képregényolvasás eme taktilis és testi részére, és ráébresztik az olvasót, hogy mennyire nagy mértékben hagyatkozik testi tapasztalataira. Ezeken az oldalakon az alkotók vagy szándékosan extrém testérzetek megjelenítésére vállalkoztak (például fájdalom és erőszak ábrázolásakor), melyek értelmezései dilemmák elé állítják az olvasót, vagy olyan felületeket hoznak létre, melyek egyenesen azt szorgalmazzák, hogy az olvasó testi reakciója képregényolvasáskor ne csak a lapozásra korlátozódjon, hanem az érintés, a testhelyzet, és a képregényolvasás tere is reflektáltan jelen legyen. Az előadásban főleg Katie Green, Miriam Katin és Joe Sacco képregényeire támaszkodom."
"Az első erdélyi képregénysorozat bemutatkozása a Magyarság Házában. Találkozás és kiállítás. A két alkotó, Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás lesz a vendégünk. Az eseményen rajzok is készülnek, amelyek belekerülnek az egyik következő képregénybe. Akik tehát eljönnek, benne lesznek az „újságban”. Nem mindennapi lehetőség. Persze, ettől függetlenül, ki lehet hagyni."
Helyszín: Magyarság Háza (1051 Budapest, Zrínyi utca 5.). Az alkotókkal Lakatos István beszélget.
Idén is megszervezi a Magyar Képregény Szövetség a Hungarocomixot, a magyar képregény és képregényesek napját.
Időpont: 2017. december 9., szombat. A helyszín ezúttal is a K11 (1075 Budapest, Király utca 11.). A belépés ingyenes.
A rendezvény plakátját Oravecz Gergely készítette.
Az esemény Facebook-linkje: itt!
A rendezvényen résztvevő árusok listája elérhető itt!
Részletek folyamatosan!
A 9. Szegedi képregényfesztivál helyszínét ezúttal is a Somogyi-könyvtár biztosítja.
A plakátot most is Pilcz Roland készítette.
A fesztivál programja a könyvtár honlapján olvasható.
A rendezvényre bejelentett, illetve először ezen a rendezvényen kapható újdonságok:
- Batman 24 (Kingpin)
- Buborékhámozó 16 (képregényes szaklap, Nero Blanco Comix)
- Lucky Luke 30: Irány Oklahoma! (Pesti Könyv)
- Peter Parker Pókember különszám 2017 (Kingpin)
- Sötét Kor 7 (Nero Blanco Comix)
- Zivkvov Andricin István: Az állatok bosszúja (Képregény Kedvelők Klubja)
2017 októberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.
Könyvesbolti forgalmazásban:
Books & Stuff kiadó:
- Walking Dead 15: Újrakezdés
Cartaphilus kiadó:
- Geronimo Stilton 10: Irány a vadnyugat!
Nero Blanco Comix:
- Barbarella 1
Pesti Könyv kiadó:
- Blacksad 3: Vérvörös lélek
Szukits kiadó:
- Trónok Harca 1/4
Vad Virágok Könyvműhely:
- Usagi Yojimbo 16: Fátyolos hold
- A vízisten menyasszonya 16
2017. október 26-án, csütörtökön 18 órától a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.) kerül megrendezésre a Képregény Kedvelők Klubjának soron következő rendezvénye Ez Krimiinális! címen.
A rendezvényen a klubvezető: Kiss Ferenc beszélget hazánk egyik legismertebb írójával Leslie L. Lawrence-szel, avagy Lőrincz L. Lászlóva a krimi műfajáról, a magyar krimi kezdeteiről és természetesen a mára klasszikussá nemesedett LLL regényekről.
A beszélgetés apropóját az adja, hogy pár napja jelent meg a Sindzse szeme című A4-es, FF, 140 oldalas Windom kiadvány, mely mind a négy megjelent LLL krimiképregényt tartalmazza. Ár: 3.000 Ft. Remélhetően a négy rajzoló közül három a tiszteletét teszi, így dedikálásra is nyílik lehetőség. A rendezvényen a részvétel ingyenes.
Alábbi áttekintésem a Buborékhámozó 15. számában jelent meg, 2017. júliusban.
Történelmileg úgy alakult, hogy nagyon kevés a történelmi képregényünk – leszámítva persze az irodalmi művek alapján készült feldolgozásokat. És mivel az adaptációs képregény a rendszerváltás előtt élte aranykorát, egyes fontos történelmi korszakok fel sem merülhettek témaként. Élükön persze az akkor még nagyon friss élménnyel, az 1956-os forradalommal.
1990 után gyökeresen megváltozott a képregénykiadás szerkezete, a régi megjelenési helyek nagy része megszűnt, újak pedig nemigen mutatkoztak. Bár a rendszerváltást követő néhány évben számtalan újság és magazin jött létre, és néhány szívesen kísérletezett képregénnyel, ezek túlnyomórészt humoros lapok voltak, és többnyire igen hamar feladták a próbálkozást. Sokáig úgy nézett ki, realista stílusú rajzokkal, a humoron kívül bármely zsánerrel a Fülesen kívül szinte sehol sem érdemes házalni.
Ilyen körülmények között tulajdonképpen nem is meglepő, hogy az első hazai készítésű 1956-os képregényre a forradalom ötvenedik évfordulójáig kellett várni. A Tűzvihar 1956 című, 30 oldalas történetet Bán Mór írta és Fazekas Attila rajzolta. De ennek a megjelenéséhez is kellett némi szerencse, ugyanis az alkotók sokáig hiába kerestek kiadót. Végül a Képes Kiadó karolta fel az ötletet, és 2006. október elején előbb az első oldalakat jelentette meg az Eduárd Fapados Képregényújságban, pár héttel később pedig a teljes történetet önálló kiadványban. Sajnos a 30 oldalas füzet nemigen nyerte el a vastagabb köteteket preferáló könyvterjesztők tetszését, így a képregényes rendezvényeken kívül csak webshopokon keresztül lehetett beszerezni.
Egy évvel később az ARC szervezésében Kép, regény, szabadság 1956 címen nyílt kiállítás az Ötvenhatosok terén. Ezen a Tűzvihar egy részletén kívül az Magyar Képregény Akadémia alkotócsoport négy képregénye és egy illusztrált történet volt látható, 6-6 óriásplakáton. A kiállítás anyagából ingyenes katalógus készült, az MKA-sok munkái pedig 2007 decemberében a Pinkhell 4. számában is megjelentek.
