A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvénye 2017. július 27.-én, csütörtökön 18 órakor lesz a városligeti Kertem sörözőben. (Budapest, XIV. ker. Olof Palme sétány 1.)
A "Górcső alatt" című beszélgetéssorozat keretében Harza Tamás, a Kingpin kiadó vezetője lesz a KKK vendége, akit életéről, képregényes kötődéseiről és terveiről faggat a klubvezető: Kiss Ferenc.
A vasárnapi (július 16.) Nyári Képregénybörze helyszíne ismét az Átrium Park irodaház (Budapest XIII., Váci út 45.). Összegyűjtöttük a kiadók és alkotók által bejelentett újdonságokat.
Szokás szerint a rendezvényt szervező Kingpin standján várható a legnagyobb forgalom, és a kiadó természetesen erre az eseményre is időzített néhány újdonságot.
Mindenképpen elsőként kell említeni a tavaly nagy sikerrel bemutatkozott Marvel Box sorozat második számát, amely ezúttal is két teljes minisorozatot tartalmaz. Mind a hat füzet főszereplője az X-Men és Főnix.
Helyszín: HybridArt Space
Megnyitó: 2017. június 29. (csütörtök) 19:00
Megtekinthető: 2017 július 20-ig (csütörtök)
A képregény angyalai című tárlat Futaki Attila és Tallai Gábor Budapest Angyala című művének apropóján a képregény világába ad betekintést.
A történetekhez mindig képeket párosítunk, a képekhez pedig egyből történeteket kreálunk. Oda-vissza működő folyamat, amely legtöbbször csupán a képzeletünkben létezik. Éppen ezért érdekes élmény, amikor egyazon történet más-más stílusban, hangsúlyokkal ölt alakot – attól függően, hogy személyes a tapasztalatok, ismeretek, esztétikai irányelvek mátrixán átszűrve mit ragad ki belőle a történeteket képpé vagy éppen filmmé formáló alkotó. Ennek a kísérletnek egy izgalmas változata a filmkockákat idéző képregény.
A prrogram az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A kiállítás nyitvatartása: keddtől péntekig, 12:00 – 18:00-ig
A Képregény Kedvelők Klubjának következő találkozójára 2017. június 29.-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.), "Hahota 50!" címen.
Gyöngy Kálmánnal, az ismert lapkiadóval, karikaturistával, bibliográfussal és gyűjtővel Kiss Ferenc klubvezető beszélget a 25 év után nemrég újraindult legendás kiadványról, amely máris elért egy jubileumhoz: a Hahota 50. száma június 30.-tól lesz kapható az újságárusoknál.
Meghívott vendégek: Fedina Lídia írónő, Fórizs „Fóka” Attila grafikus, Szalay Kristóf képregénygyűjtő és még sokan mások.
A rendezvény Facebook-eseménye.
A rendezvény helyszíne Emőd, Kulturális Park és Művelődési Ház. Részletek a Kilencedik.hu honlapon, illetve a rendezvény Facebook-oldalán. A találkozón részt vesz Tondora Judit, a Wonder Woman vs Bionic Woman minisorozat rajzolója.
(A cikk eredetileg a Buborékhámozó képregényes szaklap/fanzin 8. számában jelent meg.)
Bár más népek fiai – beleértve a magyarokat – hajlamosak beképzeltnek tartani a franciákat, azt azért meg kell hagyni nekik, hogy önmaguk kifigurázásában világbajnokok. Senki nem bánik olyan kíméletlenül honfitársaival, mint egy francia humorista. Ennek a szép hagyománynak képregényes bizonyítékát is láthattuk éveken keresztül a Kretén magazinban: Robert és Raymonde Bidochon 27 alkalommal, összesen 140 oldalon keltették nálunk rossz hírét az átlagos franciának...
Christian Binet első humoros rajzai már 14 éves korában megjelentek. Először építészkarra járt, majd kitanulta a sajtórajzot, és ettől kezdve számos újságnak és magazinnak dolgozott – még a katonai szolgálat idejét is főként a francia hadsereg lapjának az illusztrálásával töltötte. Hamar belekóstolt a képregénybe is, első figurája egy Poupon la Peste nevű elviselhetetlen csecsemő volt. 1977-ben csatlakozott Gotlib lapjának, a Fluide Glacialnak a stábjához, és a mai napig ott jelennek meg a munkái.
Első sorozatának a főszereplője egy szuperintelligens kutya, Kador volt, akinek az előképét már meggyötörte Poupon is. Kador a világ egyetlen olyan kutyája, aki nemcsak, hogy rendszeresen olvassa Immanuel Kant műveit, de még érti is, sőt, hosszas idézeteket is elő tud adni belőle, bár mindhiába, hisz gazdáival nem tud kommunikálni.
2017. június 24-én, szombaton kerül megrendezésre a KaBoom!, azaz az 1. Kaposvári Képregénynap!
Helyszín: Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály utca 4.
Programok:
A Medium Skateclub és Jáger Attila bemutatja:
Tus- és digitális rajzok, gördeszkalap dizájnok, képregények, 2d/3d figura tervek
Megnyitó buli: 2017. május 26. 18.00 óra (péntek)
A kiállítás helye: 1093 Budapest, Közraktár utca 12/A (Bálnával párhuzamosan)
A kiállítás nyitva: május 26-tól június 25-ig; hétfõtõl szombatig, 12.00 - 22.00
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/794475397395117
Info: mediumskate.com
Közel tíz éve a Helsinki Képregényfesztiválon vendégeskedve fedeztem fel a „Small Press Heaven”-t, amit a finn alternatív képregényesek laktak be, a 80 százalékban Walt Disney-ből álló fősodor szomszédságában. Persze sok volt köztük a hamisítatlan amatőr, aki valószínűleg azóta is ugyanazt a szintet hozza, ám azt biztosan. De volt egy stand, ahol hosszabban időztem, mindent megnéztem, és mert szerencsére a kiadvány „angol felirattal” készült, egyet meg is vettem. Tetszett a rajz stílusa, az oldalak dinamikája, és aztán olvasásélménynek is kifejezetten jó volt. Fiatal alkotója nagyon megörült nekem, hogy idegen létemre vásárolok tőle, dedikálta is nekem a kötetet, megvan most is. JP Ahonennek hívták. Aztán pár évvel később egy újabb finnországi látogatáskor helybéli kiadó barátomtól megtudtam, hogy a szerzőnek időközben sikerült előbbre lépnie, már nem saját maga kénytelen megjelentetni a munkáit.
Nem lepett meg hát különösképpen, amikor Orosz László, a Comicsmania kiadó vezetője „megsúgta”, hogy készül kiadni Ahonen egyik munkáját magyarul – az már annál inkább, hogy miről is van szó valójában. Amiket ismertem tőle, a diákok életén alapuló, diszkréten színezett, egyoldalas történetek voltak. Nem is sejtettem, hogy titkos vonzódást érez a sátánizmus iránt (bár azt már korábban megtudtam, hogy a világon Finnországban a legmagasabb a száz főre eső death metal zenekarok száma). 2013-ben keletkezett Perkeros című, 192 oldalas kötete, amely elhozta számára a nemzetközi hírnevet, hiszen megjelent angol, francia, svéd, dán, olasz, spanyol és német nyelven is, ebben a környezetben játszódik.
Gondolom, ebből vagy ehhez párhuzamosan bontakozhatott ki az eredetileg webcomic Belzebubs, amely a témájához illően fekete és fehér. Főszereplői egy teljesen átlagos család, akik történetesen a metál bűvöletében élnek. Mi több, valamiért azt gondolják, hogy ez a „normális”, vagyis valójában mindenki ilyen – azért nem akarják a gyereküket Belfegórnak hívni, nehogy ő legyen majd a tizenharmadik ezzel a névvel az iskolai osztályában.
A humor forrása így hát kettős. Ahonen egyfelől végigjárja és kifigurázza a szubkultúra toposzait, másfelől úgy tesz, mintha ez az életmód szerves része lehetne egy kispolgári létnek. A kötet picike és nem túl vastag, de minden oldala megéri az árát.
Egy Facebook-csoportban azt találtam mondani, hogy szívesen elolvasnám ezt a tavaly megjelent képregényt, amelyet Farkas Lajos rajzolt a francia Delcourt kiadó számára. Érdekesnek tűnt az alapötlet, amely egyetlen történelmi momentum megváltoztatásából hoz létre alternatív valóságokat, és imponáltak a látványos mintaoldalak, amelyeket láthattam belőle. A vasárnapi képregényfesztiválon Oroszlány Balázs kedvességének köszönhetően kézbe vehettem, amit azzal viszonoztam, hogy nyomban dedikáltattam is neki a jelenlévő alkotóval – már a szignóval együtt fogom visszaadni a kölcsön kapott kötetet.
És ha már elolvashattam, írok is róla, ez a legkevesebb. Van is mit.
Kezdem azzal, hogy a koncepció egy kicsit más, mint amit a leírások alapján vártam. Az írók – Fred Duval, Jean-Pierre Pécau és a segítőként megjelölt Fred Blanchard – ugyanis nem egy konkrét naphoz köthető eseményt módosított a francia történelemben, hanem abból indultak ki, hogy a XIV. századi pestis még hosszabb ideig tartott, és a valóságosnál is nagyobb pusztítást végzett Európában. Pedig az sem volt csekélység, hiszen a történészek becslései szerint a kontinensen átlagosan 40-50, egyes országokban pedig akár 70-80 (szerencsésebb helyeken 20-25) százalékkal csökkent a lakosság.
Kedves Barta Szabolcs és Varga Bálint Bánk, nagyon szépen köszönöm nektek a tiszteletpéldányt új képregényetekből, és ígéretemhez híven írok is róla. De már most szólok, hogy nagyon jól megleszek a folytatása nélkül, adjatok inkább más kritikusnak a következőből.
Olvastam-láttam már elegendő vérengzést – szerencsére csak nem igazit – ahhoz, hogy el tudjak aludni este, és nem fogok sikítva felébredni az éjszaka közepén, ha eszembe jutnak rettenetes történetek rémisztő képei. Sejtem azt is, hogy valójában mindketten roppant jámbor emberek vagytok, akiktől távol áll a fizikai erőszak tényleges alkalmazásának még a gondolata is, és kiválóan szórakoztatok, amíg megírtátok-megrajzoltátok ezeket az eltúlzott borzalmakat.
EpicLine 16: 5Pallos 3. rész
Az első részért lelkesedtem, a másodikban kicsit csalódtam, most valahogy a kettő között vagyok. Talán ezzel az epizóddal került igazán egyenesbe a történet. Fontos, hogy teljesen jól működik önmagában is, bár helyes, hogy mellékelve lett az előzmények összefoglalása (már csak azért is, mert egy teljes éve jelent meg az előző rész). A rajzokban Molnár Gábor remekelt, gyönyörűen uralja a manga alapú, de európai beütésekkel finomított egyéni stílusát, nagyon jó az oldalak dinamikája, sehol sem érzem, hogy ez vagy az a rajz a történeten belüli jelentőségéhez képest túl nagy vagy túl kicsit lenne. Szóval olyan szépen elgondolt az egész, miközben teljesen magától értetődően követik egymást a jelentetek. A történetnek jót tett, hogy a szereplőknek kezdi saját egyéniségük lenni, most már tényleg csak azok asszociálnak a modellként szolgáló 5Panels-tagokra, akik értik a finomabb utalásokat. De a lényeg, hogy ezek ismerete nélkül is működik a dolog.
Mintha viszont az új EpicLine-ok borítója valamivel vékonyabb papírra lenne nyomva, mint korábban, amitől felfelé kunkorodnak… De majd jól le fogom préselni.
EpicLine 17: Szekerce és Szemerce, 6. rész
Uff, fellélegeztem, már nem befelé megyünk a történetbe anélkül, hogy látnánk, merre tartunk, hanem kifelé jövünk belőle, és ha nem is sejthetjük a végét, nyilvánvalóan elkezdett kerekedni, sőt be lett ígérve a befejező rész is. A sztori ötlete ígéretes volt, aztán egyre tovább nyúlt és nyúlt, de úgy tűnik, mostanra magára talált. Szellemes és izgalmas ez az epizód, reménykedhetünk egy klassz lezárásban, és aztán Koska Zoli foglalkozhat megint valami – érzésem szerint – hozzá közelebb álló témával. Néhány rajz most is egy kicsit „túl nagy” szerintem a figurák méretéhez képest, viszont az is tény, hogy az ellenkezője jóval zavaróbb lenne.
A Képregény Kedvelők Klubja valódi klubkiadványokat ad ki, hiszen az előzetes igények felmérése alapján állapítja meg a példányszámot, és csak csekély ráhagyással készül a nyomtatás. Ennek következtében az ő esetükben a bemutatkozó rendezvény után még nem nagyon lehet beszélni "további beszerezhetőségről", ám mivel előfordul, hogy ismét összejön elegendő érdeklődő, és bevállalnak egy utánnyomást, bemutatjuk legutóbbi, a képregényfesztiválra készült, klasszikus-nosztalgikus képregényeiket.
Endrődi István: Pucér nők s annyi más érdekes...
Az elsősorban karikaturistaként ismert Endrődi István igen nagy számban készített képregényeket is, főleg a Ludas Matyihoz köréhez köthető lapoknak. Ezekből válogatott Kiss Ferenc, méghozzá a színes munkákra koncentrálva.
Rejtő-képregények: Az úr a pokolban is úr / Vér és mahagóni
Noha Rejtőről leginkább Korcsmáros Pál nevére asszociálunk, ha képregényes adaptációról esik szó, egész sok más rajzoló is vállalkozott a klasszikus ponyvaíró egy vagy több regényének a feldolgozására. Ezek közül mutat be kettőt a klubkiadvány. Minden bizonnyal az ismertebb a 80-as évek végén önálló füzetként egyszer már megjelent Az úr a pokolban is úr, amelyet Cs. Horváth Tibor forgatókönyve alapján rajzolt meg Fazekas Attila. A másik hat évvel később készült, immár Kiss Ferenc forgatókönyve alapján, ennek a rajzolója Berényi Béla.
És hogy alátámasszuk a bevezető állításait: ugyancsak a fesztiválra jelent meg Endrődi István "Pályázom a halhatatlanságra" című képregényválogatásának a második kiadása.
Ha tehát valakit érdekelnek a klasszikus magyar, többnyire irodalmi művek alapján készült képregények, érdemes csatlakoznia a Képregény Kedvelők Klubja Facebook-csoportjához, hiszen ott minden hírről első kézből értesülhet.
Láng István laudációja, elhangzott a 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon.
Papír nélkül beszélni, meg ez az egész beszéd-eltépegetős dolog, ez nekem nem megy. Az ilyesmit a politikusok sokkal hitelesebben csinálják. És ugye, ki akarna, ki tudna hitelesség terén versenyre kelni egy mai politikussal?
Papírról olvasom tehát, elvégre dicsérni jöttem Marabut, nem hebegni.
A nyitó bekezdésben a hitelességről volt szó, és a fogalom persze Marabu esetében erőteljesen, és ezúttal jogosan kínálja magát. De úgy teszek, mintha mégsem ezzel nyitottam volna: ez a kifejezés ugyanis sajnos kicsit elfáradt, kicsit elcsépeltük. Inkább azt mondom el, miért tartom nagyra Marabut.
Tavaly volt először nyári képregénybörze, és mivel jól sikerült, a szervező Kingpin kiadó folytatja a megkezdett hagyományt.
Az időpont július 16., a helyszín ismét az Átrium irodaház étterme. (Folyamatosan frissülő) részletek a Kilencedik.hu-n.
