2017 szeptemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.
Könyvesbolti forgalmazásban:
Móra kiadó:
- Asterix 23: Obelix és társa
Szukits kiadó:
- Star Wars 3: Lázadó börtön
- Star Wars: Darth Vader 3: A shu-torini háború
2017 júniusa és augusztusa között az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.
Könyvesbolti forgalmazásban:
Pesti Könyv kiadó:
- Lucky Luke 29: Rantanplan öröksége (nagyobb újságosoknál is kapható)
Szukits kiadó:
- Star Wars: Vader lezuhan
Vad Virágok Könyvműhely:
- A vízisten menyasszonya 15
Büszkék vagyunk Tondora Juditra, elvégre ő az első magyar képregényes, aki egy világhírű szuperhős kalandjait rajzolhatja. Érdemeit mit sem kisebbíti, hogy ez „csak” egy hatrészes minisorozat, „csak” egy crossover, amelynek – ha jól értem – nem a DC, hanem a Dynamite Comics volt a főkezdeményezője. Bízom benne, hogy ha már bejutott a legfelső amerikai ligába, fog kapni további lehetőségeket is.
Mint a sorozat címe is mutatja, ez a képregény a retró hullámnak köszönheti a létrejöttét. A Bionic Woman széria 1976 és 1978 között futott amerikai és néhány európai tévékben. Az akkori szokásnak megfelelően azonnal készült belőle képregényváltozat is, ezt a Charlton adta ki, Aztán volt még belőle egy hasonlóan rövid életű francia stripsorozat is. Aztán öt évvel ezelőtt a Dynamite ezt a karaktert is megvásárolta sok más régi franchise-zal együtt, azóta próbálnak profitot termelni ebből a befektetésükből. Wonder Woman esetében pedig talán azért esett éppen a 77-es verzióra a választás, mert az ő
Bizonyos tekintetben ideális olvasója vagyok a most magyarul is megjelent Trónok Harca képregénynek. Martin könyveit abszolút nem ismerem, a HBO-s sorozatból pedig kábé másfél részt láttam, így semmilyen külső tényező nem befolyásol a képregény megítélésében.
Hatott rám azonban, hogy nagyjából párhuzamosan olvastam Bizánc történetét is (nem képregényben). Hát ahhoz képest, ahogy a valóságban gyilkolászták egymást a hatalmasok, ez bizony semmiség. Több helyen is olvastam, hogy Martint leginkább egy másik valós esemény, az angol Lancaster- és York-házak közötti harc, az úgynevezett Rózsák Háborúja ihlette meg. Ezt a nem-történész népesség főként Shakespeare királydrámáiból ismeri, és azt is tudja, hogy kik voltak a „jók” – ez jelentős különbség mind az egymást gyorsan követő bizánci dinasztiák, mind a Trónok Harca esetében. Ezekben senki sem ártatlan, mindenki elkövetett erkölcsileg vállalhatatlan tetteket.
Nagyon úgy tűnik nekem, hogy a Trónok Harcában úgyszólván valamennyi karaktert kizárólag a hatalom mozgatja – a hatalom megszerzése, a hatalomhoz a lehető legközelebb kerülés lehetősége – megspékelve nem kevés bosszúvággyal. Ettől aztán nemigen tudnak rokonszenvessé válni a szememben, dacára a figurákat árnyalni igyekvő írói szándéknak.
"Kiállás" címen 2017. szeptember 21.-én este 7 órakor kiállítás nyílik Cserkuti Dávid illusztrátor, képregényrajzoló munkáiból a kArton galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.)
A kiállítást Lévai Balázs nyitja meg. Kurátor: Komornik Eszter. Megtekinthető szeptember 22. és október 20. között. Frissítés: meghosszabbítva október 27-ig!
Sarah Andersen, a "Doodle Time" képregények alkotója szeptember végén Magyarországra látogat, és két alkalommal is találkozik hazai rajongóival. A beszélgetés szeptember 27-én 15 órakor, szeptember 29-én pedig 13 órakor kezdődik, és mindkétszer dedikálással folytatódik. A helyszín a Nyugati téri Alexandra könyvesbolt.
Sarah Andersen képregényeit magyarul a Fumax kiadó jelenteti meg.
A szuperhősös képregényeknek többnyire csak annyi közük van a tudományos fantasztikus irodalomhoz, hogy lehetetlennek vagy hihetetlennek tűnő dolgok történnek bennük, amikre az író kitalál valami magyarázatot. Egy alapos SF író egy olyat, amely egy tudományos elméleten, a tudomány valószínűsíthető fejlődésén alapul, a többiek fél- vagy áltudományosat. Mint például Zeb Wells a Hihetetlen Pókember 2017/4-es különszámához.
A Vedlés című történet hihetősége azon múlik, hogy képzeletünk mennyire képes befogadni a „hüllőagy” feltételezésének roppant leegyszerűsített magyarázatát. Nem mintha egy szuperhősös képregénynek minden szempontból hihetőnek kellene lennie. A korai történeteknél nem is különösebben vesződtek az ilyesmivel. Superman azért tud repülni, mert egy idegen bolygóról jött, és kész. Flash azért fut olyan veszettül gyorsan, mert egy tudományos kísérlet során belecsapott mellette a villám egy vegyületbe, és kész. Bruce Banner azért alakul át Hulkká, mert belefutott egy atomrobbanásba, és kész.
Idővel a rajongók egy része kikövetelte, hogy legyen valaki okuk a dolgoknak (talán ugyanazok, akik azt is pontosan tudni akarták, hogy Pókember hányszor erősebb egy átlagembernél, vagy hogy Superman le tudná-e ütni a helyéről Luthor fejét, ha akarná). A magyarázatokról sokszor egy tízéves is tudja, hogy marhaság, de nem különösebben zavarja. A gondok inkább akkor kezdődnek, amikor úgy tűnik, hogy valami komoly dologról van szó, legyen az fizika, kémia, biológia, de akár pszichológia vagy filozófia is.
A hagyományos őszi képregénybörze időpontja 2017. október 15., a helyszín a Madách Imre gimnázium első emeleti szintje (1073 Budapest, Barcsay utca 5.)
A rendezvény szervezője továbbra is a Marvel-képregények magyarországi kiadója, a Kingpin. További információk a börze Facebook-oldalán.
Újabb epizód jelent meg Cserkuti Dávid Apák napja(i) című képregényéből az Apa magazinban.
A harmadik részből az első képkockát kaptuk meg kedvcsinálónak.
A második rész pedig immár teljes terjedelmében olvasható az alkotó blogján.
Augusztus 28. a nyilvános helyen elkövetett képregényolvasás napja!
Olvassatok ti is képregényt buszon, játszótéren, bányában, kutyafuttatóban, strandon, postahivatalban, BÁRHOL, és küldjetek róla fotót ide, az eseménybe! Kérünk benneteket, hogy képeket ezen a napon készítsétek és töltsétek fel a Magyar Képregény Szövetség és kArton galéria által közösen létrehozott Facebook-eseményhez.
Ugyanezen a napon este 5 és 8 között képregényolvasó flashmobot szervezünk a kArton galériába (1054 Budapest, Alkotmány utca 18): hozz magaddal képregényt, csatlakozz, és legyél csendestárs!
Várjuk a fotóitokat augusztus 28-án! Vajon melyik lesz a legforgatottabb képregény? A legszokatlanabb helyszín? Ki lesz a legfiatalabb olvasó? Kié lesz a legszebb kiscica?
A fejlécképet Koska Zoltán rajzolta.
Már bő húsz éve, hogy megjelent a The Long Halloween című, minden idők egyik legjobb Batman-történetének megszavazott, 13 részes minisorozat. A rajongók között széles körben elfogadott nézet szerint kiállta az idő próbáját, népszerűsége töretlennek látszik. Sokáig nem úgy tűnt, hogy valaha is megjelenhet magyarul, ám a nagy DC-sorozat részeként most mégis kézbe vehetjük.
A képregény szerzője az a Jeph Loeb-Tim Sale páros, amely öt évvel korábban, 1991-ben hívta fel magára a figyelmet egy Challengers of the Unknown minisorozattal, majd néhány Legends of the Dark Knight történet erejéig lehetőséget kapott a Batman-sorozatok szerkesztőjétől is. Az igazi áttörést azonban a Hosszú Halloween hozta el a számukra, és a következő években egymást követték a nagyra értékelt közös művek a DC és a Marvel ikonikus figuráiról, Supermanről, Pókemberről, Fenegyerekről, Hulkról.
A Hosszú Halloween a Batman-kánon egyik fontos momentumát meséli újra, Harvey Dent főügyész átalakulását a Kétarcú nevű szuperbűnözővé. A történet nem sokkal Frank Miller kultikus, a Denevérember komor kezdeteihez visszavezető műve, Az első év után játszódik, és nagyjából ott veszi fel a fonalat, ahol az vége tért. Ez már meg is előlegezte a Batman, Dent és Gordon rendőrfelügyelő közötti együttműködés fontosságát: hárman összefogva képesek lehetnek megtisztítani Gotham Cityt a bűntől.
Loeb egyik központi témája a három férfi közti bizalom alakulása, hitük abban, hogy a céljuk elérhető. Mindhárman többször is megismétlik, hogy hisznek önmagukban, hisznek a városban. Sikerük sarokkövei Gordon megvesztegethetetlensége, Dent elszántsága, Batman kérlelhetetlensége: az álruhás igazságosztót nem kötik a hivatalos eljárások, jóval hamarabb és kevesebb bizonyíték alapján cselekedhet, mint a rendőrség, amely elfogadja a segítségét, nem hátráltatja a munkáját; és ha közös erővel összegyűjtötték a vádemeléshez elégséges anyagot, az ügyész minden erejével azon lesz, hogy a bűnösök ne kerülhessék el a felelősségre vonást.
Kelet-Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Comic Con típusú rendezvények, amelyek főleg a képregényekből, filmekből és tévésorozatokból ismert szuperhősökre és hasonló karakterekre koncentrálnak. Szeptemberben a Marvel Magyarország Club tesz kísérletet az eseménysorozat hazai meghonosítására, egy "nulladik kiadással".
A rendezvény színhelye a Ferencvárosi Művelődési Központ (1096 Budapest, Haller út 27.)
Idén is rendeznek képregénybörzét Szegeden. Az eseménynek most először a Somogyi könyvtár ad otthont, amely a hagyományos novemberi képregényfesztivál előfutárának tekinti a rendezvényt.
Ez a cikk eredetileg a Buborékhámozó fanzin 6. számában jelent meg, 2009-ben.
Serge Gainsbourg egyik 1976-os dalában hallottam először a „copyright Opera Mundi” kifejezést. Olyan nagyon nem foglalkoztathatott, mit vagy kit is takar valójában ez a név, és az sem hozott lázba, hogy idővel kiderült: ez a francia sajtóügynökség képregényekkel is foglalkozott. Sőt, még akkor sem indult be az érdeklődésem, amikor megtudtam, hogy egy Paul Winkler nevű sajtómágnás alapította. Ám egy másik témában való kutakodás közben rábukkantam az illető úr születési helyére, és ettől egy csapásra megváltozott a téma prioritása. Az amerikai képregény első franciaországi importőre, Mickey egér európai meghonosítója, az ember, aki több forrás szerint is kitalálta a francia képregényre a „bandes dessinées” kifejezést, valójában Winkler Pálként látta meg a napvilágot Budapesten.
Bár frusztrálóan kevés információt leltem az interneten Winkler életéről, nagyjából összeállt a kép. Winkler 1898. július 7-én született Budapesten. Az I. világháborúban besorozták a monarchia hadseregébe , de főleg csehekből álló egysége átpártolt az antanthoz. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, bár egyes források szerint tanulmányait csak évekkel később, Amszterdamban fejezte be. Nem tudni, miért hagyta el az országot az 1920-as évek elején, de mivel később a párizsi Martinovics szabadkőműves páholy tagjai között láthatni a nevét, könnyen elképzelhető, hogy már fiatalabb korában is kapcsolatban állhatott a Tanácsköztársaság által a polgári radikális közös gyökerek ellenére – vagy éppen azok miatt – háttérbe kényszerített, a Horthy-rendszer által betiltott társasággal, és ennek következtében döntött a távozás mellett. Hogy indokai Kertész Mihályéival vagy Lugosi Béláival voltak-e rokonságban, még homály fedi előttem – de ennek aligha lehet képregényes vonatkozása.
Avagy Kittenberger és Piszkos Fred találkozása Imre herceggel a rajzolóasztalon - kitekintés a magyar képregényre.
Németh Levente, már több, mint kilenc éve készíti a fesztivál arculatát és kreatívjait, de még egyszer sem sikerült lejutnia a Katlanba. Most új, lehetetlen vállalkozásba kezdett barátjával Mészáros Jánossal: egy történelmi képregényt készítenek Királyok és Keresztek címmel, melynek első rajzait, oldalait, itt láthatjátok először kiállítva.
Vendégek: Leventének vendégei is lesznek az öt napban. Érkezik hozzá a Piszkos Fred, a Kapitány producere és alkotója, valamint az év képregényének kikiáltott Alfa-béta díjas Kittenberger képregény két alkotója, akik bemutató rajzolást és a látogatókkal közös rajzolást vállalnak.
Időpont: 2017. augusztus 3-4.
Helyszín: 10. Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány
További információk itt!