Folytatódik Cserkuti Dávidnak az Apa magazinban megjelenő képregénye.

Az első rész már olvasható online az alkotó blogján.

A másodikból pedig egy előzetes képkockát kaptunk:

A 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adták át a Magyar Képregény Szövetség képviselői a 2016-os naptári év folyamán megjelent legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díjakat.

Kép-regény kategória: Kittenberger: Fabriqué en Belgique

Írta Somogyi György és Dobó István, rajzolta Tebeli Szabolcs. Megjelent magánkiadásban.

Kép-novella kategória: A gepárd pöttyei

Írta és rajzolta Vincze Nóra. Megjelent az alkotó Curved Cat Comics gyűjteményes kiadványában. Kiadó: ZSIGER.hu

Web-comic különdíj: A walesi bárdok

Készítette Csordás Dániel, Arany János nyomán. Megtekinthető az "Életben maradnának" blogon.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Ahogy azt már bizonyára mindenki tudja, idén megnöveltük a vásárteret, ami egyrészt lehetővé tette, hogy több árus is elférhessen, másrészt remélhetőleg nektek is több helyetek lesz nézelődni és a már megvásárolt képregényhalmaitokkal egyensúlyozni. Íme hát a fesztiválon árusító kiadók és kereskedők listája:

Raiz című füzete után már a második Lucas Grande-története jelenik meg Ambrus Izsáknak. A ZSIGER.hu alkotói körébe tartozó alkotót az első western-képregényéért jelölték Alfabéta-díjra.

Hogyan foglalnád össze a második részt?

Tényleg csak röviden, mert nem hosszú a történet és nem akarom lelõni a poénokat. A szál amin elindultam az az volt, hogy a helyi városban sorra tűnnek el a tehenek és a véletlen úgy hozza, hogy a sheriff Lucas-t meg egy másik embert bíz meg a felkutatásukkal, aki vak, de ennek ellenére jó a nyomkövetésben. Persze ebbõl több vicc is kialakul. Tulajdonképpen egy marháskodás az egész. :)

A Magyar Képregény Szövetség 13. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét. Várjuk a képregényolvasókat és gyűjtőket, az óvatos érdeklődőket és a fanatikusokat május 14-én, vasárnap, 10 órától. Változás az előző évekhez képest, hogy idén a Dürer-kert teljes területén lesznek programok: megnöveltük a vásárteret, és egy külön workshop-terem is kialakításra kerül.

Időpont: 2017 május 14 vasárnap 10-18 óráig

Helyszín: Dürer-kert, Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21

Belépődíj: 990 Ft, tíz éves kor alatt ingyenes

Link a programokhoz - a színpadi programokon kívül jazz, gyerekprogramok, workshopok, és Rejtő-Korcsmáros szabaduló szoba a kínálatban.

Link a külföldi vendégekről szóló információkhoz.

Link a workshopterem kínálatához. És egy másik Link, ahol képregényalkotók előadásait találod

Link az ingyenes tombolajátékunk leírásához.

Árusaink listáját, valamint az új megjelenéseket itt találod.

Mi is az az alkotói fal? Ez.

Óriási legóképek kiállítása is lesz. Infó.

Infó a gyerekprogramokról.

A kilencedik.hu összegyűjtötte a megjelenéseket - katt.

Link arról, hogy mit hol találsz (de ez a fesztiválújságban is benne lesz, nem kell memorizálni :) )

Lesz nullás asztal - egy felület a képregénycserére! Link az infókhoz.

Ne linkeskedj, gyere!

A fesztivál plakátját Haui József rajzolta és Pilcz Roland színezte.

A legjobb webcomic címért Oravecz Gergely két képregénye is versenyben van: mind a Még alakul, mind Minden belefér a Műútban jelent meg, miközben több más, akár képregényes projekten is dolgozott tavaly. Részben ezekről, részben munkabeosztásáról és új, most megjelenő képregényéről kérdeztük.

Min dolgozol most? Vannak képregényes munkáid jelenleg?

Ez egy remek kérdés, ugyanis éppen most, a képregényfesztivál idején jön ki egy általam rajzolt, három részesre tervezett képregény első része a Faith No More együttesről The Scrolls of Faith No More címmel. Ez egy angol nyelvű e-book lesz, amit Dudich Ákos zenei újságíró és fordító ír, és ahogy a cím is mutatja, a zenekar történetét dolgozzuk fel a kezdetektől mostanáig. Ugyan nem hivatalos biográfiáról van szó, de az együttes basszusgitárosa, Billy Gould már olvasta, és nemcsak hogy tetszett neki és áldását adta rá, hanem még tanácsokkal és extra infókkal is ellátott minket a készítés során. Az Amazonról lehet majd megvásárolni, és elsősorban külföldi piacra szánjuk, de azért kint leszünk egy standdal a fesztiválon, hogy promotáljuk kicsit a dolgot itthon is. Kézbe venni ugyan nem lehet majd úgy, mint egy nyomtatott kiadványt, de akit érdekel, belelapozhat e-book olvasón vagy tableten, szóval érdemes lesz megkeresni minket.

Lassan, de biztosan közeledünk az interjúk végéhez. Most a képregényes közeg Leonardo DiCapriójaként is emlegetett Koska Zoli válaszolt a kérdésekre - főként jelölt műve, az Új képregények kapcsán.

Miben más az Új képregények a korábbi munkákhoz képest? Az időn kívül mit jelöl még az, hogy „új”?
Kicsit pesszimistábbak, mint a Firka Comics. Azokban mindig volt egyfajta fény az alagút végén, ami kiegyenlítette kicsit a szomorú mondanivalót, ha volt egyáltalán olyan, de itt most megpróbáltam kicsit reménytelenebbre venni a hangnemet, hogy ne legyen már olyan közhelyes.

Madarász Gergőt nem először jelölik Alfabéta-díjra és biztos nem utoljára! Idén a 2016 legjobb kép-novellája cím várományosa, interjúnkból pedig az is kiderül, mik várnak még ránk a következő Majomdarálóban.

Mivel dolgokkal foglalkozol most? Halad tovább a Majomdaráló?

Most jelenleg, képregényes "főállásban" a Majomdaráló új részén dolgozok. Hála a modern technikának, sokkal gyorsabban haladok, mert egy Ipad-en dolgozok. Félig még hagyományos megrajzolós, scannelős, és gépen utódolgozós technikával, de van amikor már teljesen csak a tableten születnek meg rajzok. Tényleg elképesztő hogy mennyi időt és energiát takarít meg a technika. (nem fizetett reklám)

Mik a tervek a közeljövőben, milyen kollaborációk várhatók?

Rengeteg tervem van, igazából klónoznom kellene magamat, hogy minden ötletemet meg tudjam valósítani. Zanzásítva: Majomdaráló örök időkig, vagyis amíg fizikai létem engedi. Fejemben kering egy kisebb kiadvány terve, olyan történetekből, amik szintén a Majomdarálóhoz kapcsolódnak. Ezek amolyan kis "egypercesek" ebből vagy zine lesz, vagy egy olyasmi formátumú, füzet szerű kiadvány, mint az első Majomdaráló. Van egy kb 48 oldalas sci-fi történetem, hasonlóan Majomdaráló rajzstílusban, és enyhén hasonló humorral. Hamarosan neki kell ugranom egy történetnek, amire Pádár Ádámék kértek fel, erről nem tudom mennyire mesélhetek, így nem is mondok többet. És emellett sorban állnak a félig kész dalok, és festmények:) Meg a szemetet is le kellene vinni, meg boltba menni, postára, bankba....

Egy kis aktivitásért cserébe könnyen rád mosolyoghat a szerencse a képregényfesztiválon és szuper nyereményekkel gazdagodhatsz a tombolasorsoláson!

Hogyan kaphatsz tombolajegyet?
Válassz az alábbiak közül vagy halmozd az élvezeteket és gyűjts be akár több jegyet az összes feladat teljesítésével! :)

1. Töltsd ki rövid kérdőívünket és add le a bejárattal szemben található pultban!
2. Oszd meg a fesztivál Facebook-eseményét az üzenőfaladon most azonnal vagy akár a fesztivál napján és mutasd be telefonodon a bejárattal szemben található pultnál!
3. Alkoss és helyezd el a munkád a vásártér és a workshopok közti folyosón található alkotói falon (9-es helyszín), fotózd le és mutasd be a bejárattal szemben található pultnál!

Miket nyerhetsz?
A képregényfesztiválon résztvevő alkotók és kiadók által felajánlott képregényeket, printeket és más, értékes nyereményeket!

Tombolát beváltani 11:00 és 15:30 között lehet, a sorsolás pedig 16:30-kor kezdődik!

Játékra fel!

A 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik nemzetközi művészvendége Victor Drujiniu, aki a Budapesti Román Kulturális Intézet támogatásával érkezik a fesztiválra. Victor rajongással beszél a képregényrajzolásról, karrierje során pedig a legnagyobb francia és amerikai képregénykiadóknak volt lehetősége dolgozni. A képregényes outsourcing Magyarországon sem ismeretlen jelenség: Victorhoz hasonlóan több rajzoló dolgozik külföldre és vesz részt a fordista rendszerben működő képregényalkotás valamelyik munkafázisában. Az interjúban Szép Eszter kérdéseire válaszolva Victor természetesen arról is beszél, hogyan került a Dark Horse és a DC, majd később a francia bande dessine-k vonzáskörébe, de beszéltünk még a szakdolgozatáról, ami az első képregényeket érintő művészeti témájú szakdolgozat volt Romániában, valamint a képregényrajzolás legnagyobb kihívásairól.

A kép forrása: 3szek.ro

Azt olvastam a neten, hogy a Temesvári Nyugati Tudományegyetem művészeti karára jártál. Itt foglalkoztatok képregénnyel? Szóba került a médium, netán adtál be ilyen munkát?

Nem, nálunk a művészeti egyetemeken nincs ilyen szekció, tagozat, vagy kar. Most tudtam meg, hogy Kolozsváron van egy képregény master kurzus, ha jól értettem, tavaly óta. Én művészetpedagógián végeztem, de nagy szerencsém volt a tanárommal, aki nagyon szerette a figuratív rajzot és témákat és így könnyű volt közös témákat kapni. Sőt, adott is nekünk egy képregény-rajz jellegű témát. És persze a diplomamunkámnak is része volt a képregény-jellegű rajz.

Az, hogy festőnek tanultál, hat valahogy a képregényes munkádra?

Őszintén, nem. Sőt lehet, hogy bizonyos szempontból a képregényes rajzstílusom hátráltatta az "akadémiai" rajzolásomat, vagy esetleg a festői stílusomat is egy kicsit, ugyanis a rajzvonalamban érződött a képregény befolyása. Amit az iskolában tanultam es kértek tőlünk az egy dolog volt, a képregény-rajzolás meg egy másik. A szabad idömben készítettem a képregény-jellegű rajzaimat. De a líceumban is, ahol a festészet tagozaton tanultam, a tanárom nagyon nyitott gondolkodású volt és a tanév elején elfogadta a rajzaimat, amelyet a vakáció alatt készítettem, gyakorlati beadandóként. Sőt, ki is voltak téve a műhelyünk falára.

 Tavaly, a Gulag Emlékév apropójából jelent meg a Rabtársak a gulagon című képregény Dávid Ádám, író és Németh Gyula, rajzoló közös munkájaként, a Gulag Emlékbizottság megrendelésében és a Frank Digital közreműködésével. A 100.000 példányt iskolások közt osztották szét, az interneten azonban bárki megtekintheti - az interjúból pedig nem csak ez, hanem sok más érdekesség is kiderül.

Ki és mi alapján kért fel titeket a munkára? Mennyi idő volt a forgatókönyvre/rajzokra?

N.Gy.: Az egyik ügynökség kért fel minket a munkára, már több projekten dolgoztam velük korábban. Nagyon feszített volt a tempó, egy hónap volt a történet megírására és egy a megrajzolásra, színezéssel, szövegbeírással együtt. Nagyon komoly kihívás volt, de a végeredménnyel nagyjából elégedett vagyok.

D. Á.: Amikor Gyula szólt erről a munkáról, többen is próbáltak lebeszélni róla, mondván, hogy mission impossible két Gulag-túlélőről 28 oldalban hitelesen mesélni kamaszoknak. Ilyenkor szoktam megmakacsolni magam, és csak azért is megírtam a scriptet, amiben nagy segítségemre volt Bene Bálint barátom. Az ő javaslata volt, hogy Olofsson Placid és Menczer Gusztáv sorsát egy harmadik sorstársuk szemszögéből meséljem el, aki a szökés gondolatával viaskodik, és visszagondol két segítőjére. Ezzel a dramaturgiai fogással könnyedén át lehetett hidalni földrajzi és időbeli távolságokat.

Hogyan zajlott a közös munka? Ismertétek egymást korábban?

N.Gy.: Igen, már több alkalommal dolgoztunk együtt. Nemrég egy másik képregényen is, ami még nem jelent meg. Így amikor az ügynökség megkérdezett, hogy lenne e ötletem az íróra, rögtön az Ádámot javasoltam. Nagyon simán együtt tudunk dolgozni, Ádám szerencsére nyitott az éjféli Skype-megbeszélésekre.

D. Á.: Az volt a mázlink, hogy mindketten éjszakai baglyok vagyunk, és ez már az előző közös képregényünknél is átsegített minket a nehézségeken. Amikor már mindenki elcsendesedett körülöttünk, ránéztem Gyula Dropbox-fiókjára, és indulhatott az esti műszak…

Kis szünet után jönnek a hátralévő Alfabéta-interjúk. Most Vincze Nóri válaszolt a kérdésekre, akit a kép-novella kategóriában jelöltek Gepárd című képregényéért.

Ez az első jelölésed. Számítottál rá, hogy a Gepárd esetleg Alfabétát fog érni? Alkotóként egyébként mit szoktál szem előtt tartani: magadat, a közönséget, esetleg a szakmát?
Nem, nem számítottam rá, de nagyon megtisztelő számomra a jelölés. Utólag is köszönöm!

Hogy mit tartok szem előtt? Jó kérdés. Az gondolom, hogy ennek egy egészséges szimbiózisban kell megjelennie a munkafolyamatban. Ha valamit túlzásba viszünk ezen szempontokból, az általában az alkotás rovására megy. Személyes téren nyilván az a legfontosabb, hogy szeressük, amit csinálunk, de időnként szükség van építő kritikákra és új kihívásokra, amiket leginkább a közönség maga és a szakmán belüli lehetőségek tudnak nyújtani nekünk. Részben ebben látom a fejlődés kulcsát is - mind stílusbeli, mind írásbeli szempontból.

A Francia Intézet támogatásával pénteken zártkörű workshopot tart, vasárnap pedig a képregényfesztiválon dedikál és veszrészt kerekasztal-beszélgetésen a francia Jul, a Lucky Luke jelenlegi írója és ismert grafikus. Habár épp a Bogotai Könyvfesztiválon volt, kérdéseinkre készségesen válaszolt.

Melyik munkájára a legbüszkébb? Melyik áll Önhöz a legközelebb?
Minden munkám az életem egy szakaszának, egy lelkiállapotnak felel meg, szóval mindegyik egy másik oldalamat mutatja. Talán a Silex and the City a legjobb példa erre, mivel egy olyan családról szól, amelynek tagjai az én különféle hibáimat s erényeimet testesíti meg: néha mohó és lusta vagyok, mint az apa, néha a divat áldozata, mint a lányuk, moralista és bölcs, mint az anyuka, vagy makacs és idealista, mint a kisfiuk.

A vasárnapi képregényfesztiválon adja át a Képes Kiadó a Korcsmáros Pál-díjat, amelyet idén a zsűri javaslatára Marabu vehet át. Mivel a Hungarocomix előtt már volt vele egy hosszabb interjúnk, most kifejezetten képregényes kérdéseket tettünk fel neki.

Bayer Antal: Mi volt az első képregény, amire emlékszel, hogy olvastad?

Marabu: Nem mindegy az időpont és a hely: hatvanas évek második fele, Magyarország. Igen kevés képregénybe botlott akkoriban az ember. A legelső volt természetesen a Füles (még a kisalakú!), amit amúgyi s vett a család, és abban pedig Korcsmáros Pál zseniális Rejtő-sorozatai.

Ezeket még olvasás tudás nélkül kezdtem böngészni. Aztán később a Pif, amit a könyvtárban is meg lehetett találni. Itt pedig mindenekfölött a fanyar Gai-Luron, Gotlib figurája. Ezt is nyelvtudás nélkül. Amellett bátyám rajzolt vicces házi képregényeket, amiből azt tanultam, hogy a képregényt nem csak nézegetni lehet, hanem csinálni is, és ez, (tá-dám), fölöttébb szórakoztató tevékenység.

BA: Mikor és milyen képregényt rajzoltál először?

M: Általános iskola alsó tagozat: a hős szovjetek hősiesen harcolnak a friccek ellen. Felső tagozat: szovjetek vs. friccek továbbra is, de voltak még hunok, dákok és sci-fi is. És megjelent a humor: western paródia és társai.

BA: Mi volt az első publikált képregényed?

M: Rövid, néhány kockás vicces, közéleti jellegű diákhumor a szombathelyi Brrr Zseni Dániel Tanárképző Főiskola diáklapjában. („Ifjú W. újabb megpróbáltatásai”) A nagyvilági sajtóban pedig ugyanez, egy-két évvel később.

Az idei képregényfesztiválon számos újdonsággal és menő programmal találkozhatsz. Hamár megvettél mindent, amit akartál, csatlakozz ingyenes workshopjainkhoz vagy keresd meg a Comic Jam színpadot és arcfestőnket! 

Részletek a tovább után!